Romániai Magyar Szó, 2003. március (15. évfolyam, 4405-4435. szám)
2003-03-01 / 4405-4406. szám
2003. MÁRCIUS 1-2., SZOMBAT-VASÁRNAP 3. OLDAL „A romániai magyar közösség - mitológia és történelmi valóság között” 2003. február 20-án a Bukaresti Egyetem Történelem Kara adott otthont a fenti címet viselő konferenciának, amelyet egy rendezvénysorozat részeként két egyesület szervezett (Societatea de Studii Istorice „Erasmus” és Institutul Roman de Istorie Recenta). A rendezvénysorozat célja: megismertetni az érdeklődőkkel a romániai kisebbségek történelmét. Vekov Károly történész a magyar nép történelmének honfoglaláskori szakaszáról beszélt, a hun, az Attila-, valamint a Hunor- és Magor-legendákról, amelyek hitelessége ma már megkérdőjelezhető, de még erősen tartják magukat a szájhagyományban, főleg a Székelyföldön. Szerinte a magyarok kapcsolata a hunokkal annyi, hogy a magyar nép is részét képezte egykor a nagy hun birodalomnak. Ugyanakkor kapcsolata volt a türk népekkel, az onogurokkal, s nem véletlenül használatos az „ungur” kifejezés, amellyel az idegen nyelvek nevezik meg e népet. Attila népe nem csak egy nemzetből állott, hiszen a vándornépek a „hógolyó” elv alapján gyarapodtak: az útjukba kerülő különböző népeket is magukba tömörítették. Nagyon sok helységnevünk őrzi a magyarok által asszimilált népek neveit. A magyar a lovasnépek közül való, amelyek a maguk során országalapító népek voltak és civilizációkat teremtettek, függetlenül attól, hogy ezek időben mennyire bizonyultak tartósnak. A (honfoglaló) lovas népek nem feltétlenül voltak a már letelepedett (pásztorkodó) népek ellenségei, ahogy azt egyes források állítják. Inkább egyfajta szimbiózisról kell beszélnünk. Ami a letelepedett népek lovasok általi „kirablását” illeti, egyfajta megegyezés alapján a már letelepedettek „adót” fizettek a lovasoknak, akik cserében megvédték őket más népek támadásaitól. „A meghajtott fő le nem vágatik” alapon a magyar nép bárkit befogadott nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Bizonyítékul Szent István királynak Imre herceghez írt intelmei szolgálnak, amelyekben arra figyelmezteti fiát: az az ország, amelyben csak egy nemzet él, gyenge. Egy állam erősségét pedig a minél több benne tömörülő nemzet adja (ez a gondolat a mai Európai Unió elveivel cseng össze). Demény Lajos történész a székelyekkel kapcsolatos gondolatait osztotta meg. Szerinte az Attila-mítosz azért tarthatja magát, mert nagyon nehéz biztosan állítani vagy tagadni valamit azokról az időkről, melyekről nem maradtak ránk írásos emlékek, és ez valamennyi nép esetében igaz. Aláhúzta: nincs a magyartól különböző székely nyelv, a különbségtétel politikai indíttatású és célja a magyarok számbeli apasztása. Azt is tisztázta: az Unió Trium Nationum nem három nemzetnek a román nép elleni szövetségéről szól, hisz akkoriban a „nemzet” szót nem a mai értelmében használták, hanem egy társadalmi osztályra utaltak vele. Erre már Baritiu is fölhívta a figyelmet. Solan Sarolta egyetemi előadó a XVII. századi Erdélyről tartott előadást. Elmondta: a román és a magyar nép egyazon politikai, gazdasági és társadalmi környezetben élt, egyformán sújtották őket az éhség, a járványok, a szárazság. Ám vannak némi különbségek, melyek a magyarok családdal, családalapítással kapcsolatos újszerű felfogásában nyilvánultak meg. Hitték, hogy Isten akarata mellett az emberének is helye van. Dokumentumok bizonyítják, hogy a magyarok később kötöttek házasságot, kevesebb gyerekük volt és a gyerekek születése között több idő telt el, mint a román családoknál. Lukács Antal egyetemi tanár a román és magyar nép vallási kapcsolatairól szólt. Elmondta: a már-már közhelyszámba menő állítás, mely szerint a protestantizmus az ortodox egyház üldözője lenne, nem minden esetben felel meg a valóságnak. Ismertette Juhász István álláspontját, mely szerint a protestantizmus elutasításával a román nép egy civilizációs fejlődés lehetőségét veszítette el. A hitvitában pedig akarva-akaratlanul a katolikus egyház oldalára állt, miközben voltak olyan ortodox papok, akik igényelték és használták a magyar protestánsok által románra lefordított lutheri kátét. Marius Diaconescu egyetemi tanár a moldvai magyarok elrománosításáról értekezett mondván, hogy nagyon sok történelmi forrás igazolja: a moldvai katolikusok magyarok voltak (1550 körüli források). Ezt kezdetben senki sem tagadta, de az olasz szerzetesek Moldvába való érkezése elindított egy románosítási folyamatot, melynek kiváltó okai a következők: 1. Az olasz papok románul prédikálnak, így a katolikusok egyre többet használják ezt a nyelvet. 2. Kevés a magyar ajkú pap, így a román nyelvűhöz kell fordulni pl. halál előtti gyónás esetén is, ez pedig átkeresztelkedéshez vezet. 3. Köztudott, hogy ha egy ortodox meggyőzött egy katolikust, bűnei meg lettek bocsátva. Vegyes házasság esetén, ha nem a katolikus fél váltott vallást, a házaspárnak a hegyekbe kellett menekülnie az ortodox egyház üldözése elől. 4. Stefanita Rares uralkodó gyakorlatilag megsemmisíti a kat. egyházat: a kötelezés ellenére át nem keresztelkedett katolikusoktól elveszi javaikat és az ortodoxoknak adja. 5. A katolikusoktól megtagadják az állampolgárságot. 6. Rendőri rendelettel betiltják a katolikus magyar lap terjesztését, valamint a harangok megszólaltatását. 7. Antonescu idejében tovább fokozódik az amúgy is kritikus helyzet: az újszülötteket nem írják be a katolikus valláshoz, a hadseregben dolgozóknak pedig át kell keresztelkedniük. 8. A kommunizmusban a moldvaiak is városon, gyárakban keresnek megélhetőségi lehetőségeket, így asszimilálódnak. 9. Egyes történészek a kommunista diktatúra alatt olyan „szakirodalmat” közölnek, melyek nélkülözik a tudományos alapokat, de a moldvai katolikusok román eredete mellett kardoskodnak. Csortán Ferenc minisztériumi főtisztviselő a két világháború közti romániai állapotokról beszélt. Elmondta: 1925-ben már az ország 95%-ában csak román nyelvű oktatás folyt. Az egyházi javak, földek és erdők elállamosításával pedig megszűnt a még magyarul működő egyházi iskolák jövedelemforrása. Anton Niculescu politológus előadásában a ‘89-es események utáni magyar állapotokkal foglalkozott. A forradalom utáni (talán túlzott) várakozásokról, majd a lelkesedés „lelohadásáról” szólt, amely nem csak a magyarokra, hanem az egész román társadalomra jellemző. ‘97 után egyfajta megpezsdülés következett ismét az RMDSZ kormányra való kerülésével, amely most már a kezdeti speciális problémákat megfogalmazó programoktól eltérően inkább az általános problémák felé fordul. Az objektív, kellemes légkörben zajló konferencia a nem szakmabeliek részéről talán valamivel több figyelmet érdemelt volna, beleértve a bukaresti, illetve Bukarestben tartózkodó magyarságot is. Ám reménykeltő, hogy a jövő nemzedék román történészeit, a ma még egyetemi padokban ülő diákokat érdekli annyira a magyarság történelme, hogy egy (szünettel) 6 órán át tartó konferenciát végighallgasson higgadtan és a hallottak kapcsán párbeszédet folytasson, kérdéseket fogalmazzon meg. GÁSPÁR HAJNAL Büntető eljárás énekes madarak befogásáért A szatmárnémeti ócskasor külön színfoltjai voltak éveken át a madárárusok. A kis drótkalitkákból elsősorban csízt, süvöltőt, meggyvágót, tengelicét és más szabadban (főleg léppel) befogott énekesmadarat kínáltak. Egy ideje azonban eltűntek. Főleg amióta híre ment, megjelentek a piacon a természetvédők, akik immár nem csak figyelmeztetnek, de büntetnek is. Az egyik árusra például ötmillió lej pénzbírságot róttak ki, másik kettő ellen a náluk lévő nagyszámú dalos madár miatt, büntető eljárást kezdeményeztek, aminek a vége akár börtön is lehet. Az akció mögött az RMSZ oldalain több jó kezdeményezéséért már nem egy alkalommal megdicsért Erdélyi Kárpát Egylet szatmári szervezete áll. Név szerint mindenekelőtt Márk Nagy János és Szodoray-Parádi Farkas. Ez utóbbiról különösen ismert, hogy szenvedélyes madárvédő, legutóbb őt választották meg a romániai denevérvédők egyesülete elnökének. Farkas, a fiatal biológus-tanár kérdésünkre elmondta, hogy az előzmények Marosvásárhelyre vezetnek. Az ottani Milvus madarász csoport pár hete nagyobb konferenciát rendezett a madárvédelemmel kapcsolatban, s meghívta az érintett szakigazgatóságokat (környezetvédelem, erdészet, vadászat) és vagy 20-25 civil szervezetet, Szatmárnémetitől Tulceáig. Eldöntötték, hogy véget kell vetni az országszerte tapasztalható madárirtásnak, de legalábbis vissza kell szorítani, mert mind jobban virágzik az illegális madárkereskedelem, fogynak természeti értékeink. Nemrég a sajtóban olvashattuk, hogy egy olasz társaság koporsóban akart kiszállítani egy halom védett madarat. Vásárhelyen egészen drámai dolgok is elhangzottak. Például, hogy a gyakori befogások miatt több énekes madarunk, mint a zöldike, megyényi területekről eltűnt, mások száma a vészes határra apadt. Egy-egy csízt, tengelicét vagy meggyvágót 20-tól 50 ezer lejig kínálnak a piacon, lévén, hogy védett és egyben veszélyeztetett madarak, eszmei értékük egyedenként is milliós. Hiába védi természeti értékeinket a törvény, ha nincs elég akarat betartására, kellő szándék szigorának alkalmazására. Szatmár megyében ezt egy civil szervezet, az EKE próbálja felvállalni. Persze, az illetékes hatóságokkal (környezetvédő hivatallal, környezeti őrszolgálattal, erdészettel és rendőrséggel) együttműködésben. Amint hazajöttünk Vásárhelyről, munkához láttunk, említett hatóságok teljes támogatásával. Tájékoztatással és figyelmeztetéssel kezdtük. Tapasztaltuk, sokan nincsenek kellően tudatában annak, mit tesznek. Falun például egyszerűen azért irtanak egyes madarakat, főleg ragadozókat, mert károsnak tartják. Alig van fogalmuk arról, milyen fontos szerepük van a természeti egyensúly megtartásában. A szabadban élő madarak befogása azért is nagy veszteség, mert tíz közül csak kettőhárom éli át akár az egyhetes fogságot is. Ráadásul a jobb eladhatóság miatt a lépezők a legszebb, legdíszesebb példányokra, vagyis a hímekre hajtanak, ami a faj további szaporodását igen kedvezőtlenül befolyásolja. Sajnos, a kártevőkkel eléggé elnézőek az erdészetek, a vadászegyesületek. Ez utóbbiak szinte természetesnek veszik, ha a vadász az engedélyezett öt-hat fácán mellett pár darab más fajta, szép tollú madarat is kilő - így Sz. Parádi Farkas, akit az alkalmat kihasználva a denevérekről is kérdek. - Igaz, hogy országos denevérfigyelő hálózatot épít ki? - Igaz. A denevér is egyre veszélyeztetettebb, ezért felmérjük, hol és mennyi van belőlük, hogyan változik élőhelyük. Fontos dolgok ezek, mert a denevér finom műszerként jelzi a környezeti változásokat, a bekövetkezett és a várható ártalmakat. Meg kell védenünk őket. Máris több diák, környezetvédő, alpinista, barlangász kapcsolódott be e tevékenységbe. Sok utazás, előadás, levelezés nyomán. A begyűjtött adatokat Farkas tudományos tevékenységéhez, s készülő doktorátusához is használja. SIKE LAJOS SZOMBAT Névnap: Albin. Egyéb névnapok: Albina, Cseperke, Dávid, Gyopárka, Lea, Leontina, Szecső, Tóbia, Tóbiás, Veszta, Zotmund, Zulejka. Az Albin férfinév a latin Albinus családnév rövidülése, jelentése: fehér, vagyis fehér hajú férfi. Van, aki a germán Albin névből eredezteti, mely nemes barátot jelent. Székelykevén, ahol bolgárok, és székelyek élnek együtt. Baba Marta napnak nevezik március elsejét. Úgy tartják, ha Baba Marta mérges, vagyis rossz idő van, akkor még egy darabig kellemetlen, télies időjárás várható. Bolgár szokás volt ezen a napon tüzet gyújtani és átugrálni azt, hogy egészségesek legyenek, és hogy a tűz égesse meg a telet. Ezt a szokást Székelykevén a székelyek is átvették. Helyenként március 1-jét a tavasz első napjának tartják, ilyenkor az a szokás, hogy körbe söprik a házat, hogy ne legyen sok béka és féreg a ház körül abban az évben. Katolikus naptár: Leontina vértanú napja. Református naptár: Albin napja. Evangélikus naptár: Albin napja. Unitárius naptár: Levente, Albin napja. Zsidó naptár: Adár hónap 17. VASÁRNAP Névnap: Lujza. Egyéb névnapok: Ágnes, Henrik, Henriett, Szimpliciusz. A francia Louise női név magyarosított formája a Lujza név. A Louise az ófrancia Lois - későbbi formájában Louis - férfinév női párja. Jelentése: hírnév és háború. Katolikus naptár: Henrietta szűz napja Református naptár: Lujza napja Evangélikus naptár: Lujza napja Unitárius naptár: Lujza napja Zsidó naptár: Ádáz hónap 18. Jó vicc! - Miért nem egyforma a krokodil? - Mert zöldebb, min mint keresztben is. (Fakutya, 2000/11. sz.) hosszabb. Hosszú csak hosszában, míg zöld Vezetékes földgázt használók figyelmébe (Bukarest / csomaság) • Az Országos Földgázszabályozó Hatóság legújabb közleménye szerint a számla kézbesítése után 45 napon belül a fogyasztó köteles kifizetni a tartozását. A késedelmi kamatot csak ezután számolják fel. Az eddigi keretszerződés értelmében 15 napon belül kellett a számlát kiegyenlíteni és csak azután számoltak fel késedelmi kamatot. Az új keretszerződés szerint 45 nap áll rendelkezésére a fogyasztónak, hogy tartozását rendezze. ___________JMb._________ A kormánynál lobbiztak (Hargita megye / daczó) • Zsombori Vilmos a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke és Mircea Dusa prefektus csütörtökön részt vettek a kormányülésen, amelyen a megye sajátos gazdasági-társadalmi gondjairól tájékoztatták a kormány tagjait. Kérték, hogy a kormány tegye lehetővé, pénzalapok biztosításával, hogy még ez évben kiépüljön Gyergyószentmiklósig a Tusnád-Maroshévíz földgázvezeték, és 2004-ben eljusson Maroshévízig. Ugyanakkor az utak karbantartására kapott 63 milliárd lej növelését is szóvá tették, a kért összeg 202 milliárd lej volt, s nagyobb állami támogatás híján az utak tovább romlanak. A két megyei elöljáró néhány kormányhatározat-javaslatot is előterjesztett, amelyben kérik megfelelő összeg kiutalását a balánbányai 11-es és 13-as tömbház erősítő falainak megépítésére, a KALOT épület újjáépítésére a kormány rendelkezésére álló sürgősségi alapból, továbbá megfelelő összegek kiutalását Maroshévíz és Gyergyószentmiklós költségvetésének kiegészítésére, a megyei önkormányzat otthoni idősgondozási programjának támogatásához, valamint a Csíkszeredai megyei kórház fertőző és tüdőrészlege számára megfelelő épület kivitelezésére. Szomszédság és testvérség (Zilah / fejér) • Zilah és Nagybánya városok helyi tanácsa testvérvárosi együttműködésről határozott. Az elmúlt hónapban a nagybányai helyi tanácsosok, városvezetők, a polgármesteri hivatal osztályvezetői vettek részt a zilahi önkormányzat közgyűlésén. Ez utóbbi február 27-én viszonozta a nagybányaiak látogatását. A történtekről egy későbbi lapszámunkban tudósítunk. Nincs örökbefogadási igény (Zilah fejér) • Az elmúlt esztendőben feleannyi árva gyermeket fogadtak örökbe nevelőszülők, mint egy esztendővel azelőtt. A gyermekjogokat védő megyei igazgatóság vezetője szerint 2001-ben összesen 24, egy évvel később 2002-ben 12 gyermek örökbefogadását véglegesítették a hivatalos ügyintézők. A folyó évben még egyetlen hazai házaspár sem fordult a megyei igazgatóságához örökbefogadási kérelemmel. A hivatalvezető azzal magyarázza, hogy a menhelyen tartott gyermekek többsége a roma etnikumhoz tartozik, és az örökbefogadási szándékkal jelentkezők hallani sem akarnak roma gyermekekről. Szilágy megyében 79 elhagyottnak nyilvánított gyermekről tudnak az illetékes igazgatóságnál, melyek közül 62 nevelőszülők gondozásában található. Nem mind árva az elhagyott gyermek, legutóbb e hónpban egy 15 éves lányanya szökött meg újszülött csecsemőjétől a zilahi kórház szülészeti osztályáról. _____________Mbl____________ Régiós Üzletkötő Központ... (Temesvár pataki) • ...épül a temesvári Olimpia sportcsarnokkal szemben, a helyi Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére. A 3 millió eurós beruházást Phare alapból (2,3 millió euró) és a Kamara saját erőforrásaiból (770 000 euró) finanszírozzák. A jövő év végéig felépülő központ terve 1600 négyzetméteres kiállítótermet, 500 férőhelyes konferenciatermet, irodaházat, parkolót, stb. foglal magába. A kivitelező cégek versenyeztetését február 24-én hirdették meg, ajánlatokat április 29- ig várnak. A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2003. február 28-ára Devizanem Árfolyam 1 egységre, lejben 1 ausztráliai dollár 20089 1 kanadai dollár 22185 1 svájci frank 24436 1 cseh korona 1130 1 dán korona 4813 1 egyiptomi líra 5915 1 euró 35743 1 angol font 52413 1 magyar forint 147 100 japán yen 28288 1 moldovai lej 2312 1 norvég korona 4629 1 lengyel zloty 8512 1 svéd korona 3930 1000 török líra 21 1 USA dollár 33065 1 g arany 376324 1 DST 45268 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2003. február 28-ára 1 euró / 243.14; 1 USA dollár = 225.21 HUF.