Romániai Magyar Szó, 2003. március (15. évfolyam, 4405-4435. szám)

2003-03-01 / 4405-4406. szám

2003. MÁRCIUS 1-2., SZOMBAT-VASÁRNAP 3. OLDAL „A romániai magyar közösség - mitológia és történelmi valóság között” 2003. február 20-án a Bukaresti Egyetem Történelem Kara adott ott­hont a fenti címet viselő konferenciá­nak, amelyet egy rendezvénysorozat részeként két egyesület szervezett (So­­cietatea de Studii Istorice „Erasmus” és Institutul Roman de Istorie Recenta). A rendezvénysorozat célja: megis­mertetni az érdeklődőkkel a romániai kisebbségek történelmét. Vekov Károly történész a magyar nép történelmének honfoglaláskori szakaszáról beszélt, a hun, az Attila-, valamint a Hunor- és Magor-legendák­­ról, amelyek hitelessége ma már meg­kérdőjelezhető, de még erősen tartják magukat a szájhagyományban, főleg a Székelyföldön. Szerinte a magyarok kapcsolata a hunokkal annyi, hogy a magyar nép is részét képezte egykor a nagy hun birodalomnak. Ugyanakkor kapcsolata volt a türk népekkel, az onogurokkal, s nem véletlenül hasz­nálatos az „ungur” kifejezés, amellyel az idegen nyelvek nevezik meg e népet. Attila népe nem csak egy nemzetből állott, hiszen a vándornépek a „hó­golyó” elv alapján gyarapodtak: az útjukba kerülő különböző népeket is magukba tömörítették. Nagyon sok helységnevünk őrzi a magyarok által asszimilált népek neveit. A magyar a lovasnépek közül való, amelyek a maguk során országalapító népek voltak és civilizációkat terem­tettek, függetlenül attól, hogy ezek idő­ben mennyire bizonyultak tartósnak. A (honfoglaló) lovas népek nem feltétle­nül voltak a már letelepedett (pásztor­­kodó) népek ellenségei, ahogy azt egyes források állítják. Inkább egyfajta szimbiózisról kell beszélnünk. Ami a letelepedett népek lovasok általi „ki­rablását” illeti, egyfajta megegyezés alapján a már letelepedettek „adót” fizettek a lovasoknak, akik cserében megvédték őket más népek támadá­saitól. „A meghajtott fő le nem vágatik” alapon a magyar nép bárkit befogadott nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Bizonyítékul Szent István ki­rálynak Imre herceghez írt intelmei szolgálnak, amelyekben arra figyel­mezteti fiát: az az ország, amelyben csak egy nemzet él, gyenge. Egy állam erősségét pedig a minél több benne tömörülő nemzet adja (ez a gondolat a mai Európai Unió elveivel cseng össze). Demény Lajos történész a széke­lyekkel kapcsolatos gondolatait osz­totta meg. Szerinte az Attila-mítosz azért tarthatja magát, mert nagyon nehéz biztosan állítani vagy tagadni valamit azokról az időkről, melyekről nem maradtak ránk írásos emlékek, és ez valamennyi nép esetében igaz. Aláhúzta: nincs a magyartól különböző székely nyelv, a különbségtétel politi­kai indíttatású és célja a magyarok szám­beli apasztása. Azt is tisztázta: az Unió Trium Nationum nem három nemzet­nek a román nép elleni szövetségéről szól, hisz akkoriban a „nemzet” szót nem a mai értelmében használták, hanem egy társadalmi osztályra utaltak vele. Erre már Baritiu is fölhívta a figyelmet. Sol­an Sarolta egyetemi előadó a XVII. századi Erdélyről tartott előa­dást. Elmondta: a román és a magyar nép egyazon politikai, gazdasági és tár­sadalmi környezetben élt, egyformán sújtották őket az éhség, a járványok, a szárazság. Ám vannak némi különb­ségek, melyek a magyarok családdal, családalapítással kapcsolatos újszerű felfogásában nyilvánultak meg. Hitték, hogy Isten akarata mellett az embe­rének is helye van. Dokumentumok bizonyítják, hogy a magyarok később kötöttek házasságot, kevesebb gyere­kük volt és a gyerekek születése között több idő telt el, mint a román csalá­doknál. Lukács Antal egyetemi tanár a ro­mán és magyar nép vallási kapcso­latairól szólt. Elmondta: a már-már közhelyszámba menő állítás, mely szerint a protestantizmus az ortodox egyház üldözője lenne, nem minden esetben felel meg a valóságnak. Ismer­tette Juhász István álláspontját, mely szerint a protestantizmus elutasításával a román nép egy civilizációs fejlődés lehetőségét veszítette el. A hitvitában pedig akarva-akaratlanul a katolikus egyház oldalára állt, miközben voltak olyan ortodox papok, akik igényelték és használták a magyar protestánsok által románra lefordított lutheri kátét. Marius Diaconescu egyetemi tanár a moldvai magyarok elrománosításáról értekezett mondván, hogy nagyon sok történelmi forrás igazolja: a moldvai katolikusok magyarok voltak (1550 körüli források). Ezt kezdetben senki sem tagadta, de az olasz szerzetesek Moldvába való érkezése elindított egy románosítási folyamatot, melynek ki­váltó okai a következők: 1. Az olasz papok románul prédikál­nak, így a katolikusok egyre többet használják ezt a nyelvet. 2. Kevés a magyar ajkú pap, így a román nyelvűhöz kell fordulni pl. halál előtti gyónás esetén is, ez pedig át­­keresztelkedéshez vezet. 3. Köztudott, hogy ha egy ortodox meggyőzött egy katolikust, bűnei meg lettek bocsátva. Vegyes házasság ese­tén, ha nem a katolikus fél váltott val­lást, a házaspárnak a hegyekbe kellett menekülnie az ortodox egyház üldö­zése elől. 4. Stefanita Rares uralkodó gyakor­latilag megsemmisíti a kat. egyházat: a kötelezés ellenére át nem keresztel­­kedett katolikusoktól elveszi javaikat és az ortodoxoknak adja. 5. A katolikusoktól megtagadják az állampolgárságot. 6. Rendőri rendelettel betiltják a katolikus magyar lap terjesztését, valamint a harangok megszólaltatását. 7. Antonescu idejében tovább foko­zódik az amúgy is kritikus helyzet: az újszülötteket nem írják be a katolikus valláshoz, a hadseregben dolgozóknak pedig át kell keresztelkedniük. 8. A kommunizmusban a moldvaiak is városon, gyárakban keresnek megél­­hetőségi lehetőségeket, így asszimilá­lódnak. 9. Egyes történészek a kommunista diktatúra alatt olyan „szakirodalmat” közölnek, melyek nélkülözik a tudo­mányos alapokat, de a moldvai katoli­kusok román eredete mellett kardos­kodnak. Csortán Ferenc minisztériumi fő­tisztviselő a két világháború közti ro­mániai állapotokról beszélt. Elmondta: 1925-ben már az ország 95%-ában csak román nyelvű oktatás folyt. Az egyházi javak, földek és erdők elállamosí­­tásával pedig megszűnt a még magyarul működő egyházi iskolák jövedelemfor­rása. Anton Niculescu politológus előa­dásában a ‘89-es események utáni ma­gyar állapotokkal foglalkozott. A forra­dalom utáni (talán túlzott) várako­zásokról, majd a lelkesedés „lelohadá­­sáról” szólt, amely nem csak a magya­rokra, hanem az egész román társada­lomra jellemző. ‘97 után egyfajta meg­­pezsdülés következett ismét az RMDSZ kormányra való kerülésével, amely most már a kezdeti speciális problé­mákat megfogalmazó programoktól el­térően inkább az általános problémák felé fordul. Az objektív, kellemes légkörben zajló konferencia a nem szakmabeliek részéről talán valamivel több figyelmet érdemelt volna, beleértve a bukaresti, illetve Bukarestben tartózkodó ma­gyarságot is. Ám reménykeltő, hogy a jövő nemzedék román történészeit, a ma még egyetemi padokban ülő diá­kokat érdekli annyira a magyarság tör­ténelme, hogy egy (szünettel) 6 órán át tartó konferenciát végighallgasson hig­gadtan és a hallottak kapcsán párbeszé­det folytasson, kérdéseket fogalmazzon meg. GÁSPÁR HAJNAL Büntető eljárás énekes madarak befogásáért A szatmárnémeti ócskasor külön színfoltjai voltak éveken át a madár­árusok. A kis drótkalitkákból elsősor­ban csízt, süvöltőt, meggyvágót, ten­­gelicét és más szabadban (főleg léppel) befogott énekesmadarat kínáltak. Egy ideje azonban eltűntek. Főleg amióta híre ment, megjelentek a piacon a természetvédők, akik immár nem csak figyelmeztetnek, de büntetnek is. Az egyik árusra például ötmillió lej pénz­bírságot róttak ki, másik kettő ellen a náluk lévő nagyszámú dalos madár miatt, büntető eljárást kezdeményeztek, aminek a vége akár börtön is lehet. Az akció mögött az RMSZ oldalain több jó kezdeményezéséért már nem egy alkalommal megdicsért Erdélyi Kárpát Egylet szatmári szervezete áll. Név szerint mindenekelőtt Márk Nagy János és Szodoray-Parádi Farkas. Ez utóbbiról különösen ismert, hogy szen­vedélyes madárvédő, legutóbb őt vá­lasztották meg a romániai denevérvé­dők egyesülete elnökének. Farkas, a fiatal biológus-tanár kér­désünkre elmondta, hogy az előz­mények Marosvásárhelyre vezetnek. Az ottani Milvus madarász csoport pár hete nagyobb konferenciát rendezett a madárvédelemmel kapcsolatban, s meghívta az érintett szakigazgatóságo­kat (környezetvédelem, erdészet, va­dászat) és vagy 20-25 civil szervezetet, Szatmárnémetitől Tulceáig. Eldöntöt­ték, hogy véget kell vetni az ország­szerte tapasztalható madárirtásnak, de legalábbis vissza kell szorítani, mert mind jobban virágzik az illegális ma­dárkereskedelem, fogynak természeti értékeink. Nemrég a sajtóban olvashat­tuk, hogy egy olasz társaság koporsó­ban akart kiszállítani egy halom védett madarat. Vásárhelyen egészen drámai dolgok is elhangzottak. Például, hogy a gyakori befogások miatt több énekes madarunk, mint a zöldike, megyényi területekről eltűnt, mások száma a vészes határra apadt. Egy-egy csízt, tengelicét vagy meggyvágót 20-tól 50 ezer lejig kínálnak a piacon, lévén, hogy védett és egyben veszélyeztetett madarak, eszmei értékük egyedenként is milliós. Hiába védi természeti értékeinket a törvény, ha nincs elég akarat betartására, kellő szándék szigo­rának alkalmazására. Szatmár megyé­ben ezt egy civil szervezet, az EKE próbálja felvállalni. Persze, az illetékes hatóságokkal (környezetvédő hivatal­lal, környezeti őrszolgálattal, erdészet­tel és rendőrséggel) együttműködés­ben.­­ Amint hazajöttünk Vásárhelyről, munkához láttunk, említett hatóságok teljes támogatásával. Tájékoztatással és figyelmeztetéssel kezdtük. Tapasztal­tuk, sokan nincsenek kellően tudatában annak, mit tesznek. Falun például egy­szerűen azért irtanak egyes madarakat, főleg ragadozókat, mert károsnak tart­ják. Alig van fogalmuk arról, milyen fontos szerepük van a természeti egyensúly megtartásában. A szabadban élő madarak befogása azért is nagy veszteség, mert tíz közül csak kettő­három éli át akár az egyhetes fogságot is. Ráadásul a jobb eladhatóság miatt a lépezők a legszebb, legdíszesebb pél­dányokra, vagyis a hímekre hajtanak, ami a faj további szaporodását igen kedvezőtlenül befolyásolja. Sajnos, a kártevőkkel eléggé elnézőek az erdé­szetek, a vadászegyesületek. Ez utób­biak szinte természetesnek veszik, ha a vadász az engedélyezett öt-hat fácán mellett pár darab más fajta, szép tollú madarat is kilő - így Sz. Parádi Farkas, akit az alkalmat kihasználva a dene­vérekről is kérdek. - Igaz, hogy országos denevérfigye­lő hálózatot épít ki? - Igaz. A denevér is egyre veszélyez­tetettebb, ezért felmérjük, hol és mennyi van belőlük, hogyan változik élőhelyük. Fontos dolgok ezek, mert a denevér finom műszerként jelzi a környezeti változásokat, a bekövetke­zett és a várható ártalmakat. Meg kell védenünk őket. Máris több diák, környezetvédő, alpinista, barlangász kapcsolódott be e tevékenységbe. Sok utazás, előadás, levelezés nyomán. A begyűjtött adatokat Farkas tudo­mányos tevékenységéhez, s készülő doktorátusához is használja. SIKE LAJOS SZOMBAT Névnap: Albin. Egyéb névnapok: Albina, Cseperke, Dávid, Gyopárka, Lea, Leontina, Szecső, Tóbia, Tóbiás, Veszta, Zotmund, Zulejka. Az Albin férfinév a latin Albinus családnév rövidülése, jelentése: fehér, vagyis fehér hajú férfi. Van, aki a germán Albin névből eredezteti, mely nemes barátot jelent. Székelykevén, ahol bolgárok, és székelyek élnek együtt. Baba Marta napnak nevezik március elsejét. Úgy tartják, ha Baba Marta mérges, vagyis rossz idő van, akkor még egy darabig kellemetlen, télies időjárás várható. Bolgár szokás volt ezen a napon tüzet gyújtani és átugrálni azt, hogy egészségesek legyenek, és hogy a tűz égesse meg a telet. Ezt a szokást Székelykevén a székelyek is átvették. Helyenként március 1-jét a tavasz első napjának tartják, ilyenkor az a szokás, hogy körbe söprik a házat, hogy ne legyen sok béka és féreg a ház körül abban az évben. Katolikus naptár: Leontina vértanú napja. Református naptár: Albin napja. Evangélikus naptár: Albin napja. Unitárius naptár: Levente, Albin napja. Zsidó naptár: Adár hónap 17. VASÁRNAP Névnap: Lujza. Egyéb névnapok: Ágnes, Henrik, Henriett, Szimpliciusz. A francia Louise női név magyarosított formája a Lujza név. A Louise az ófrancia Lois - későbbi formájában Louis - férfinév női párja. Jelentése: hírnév és háború. Katolikus naptár: Henrietta szűz napja Református naptár: Lujza napja Evangélikus naptár: Lujza napja Unitárius naptár: Lujza napja Zsidó naptár: Ádáz hónap 18. Jó vicc! - Miért nem egyforma a krokodil? - Mert zöldebb, min mint keresztben is. (Fakutya, 2000/11. sz.) hosszabb. Hosszú csak hosszában, míg zöld Vezetékes földgázt használók figyelmébe (Bukarest / csomaság) • Az Or­szágos Földgázszabályozó Hatóság legújabb közleménye szerint a számla kézbesítése után 45 napon belül a fogyasztó köteles kifizetni a tartozá­sát. A késedelmi kamatot csak ezután számolják fel. Az eddigi keretszer­ződés értelmében 15 napon belül kellett a számlát kiegyenlíteni és csak azután számoltak fel késedelmi kama­tot. Az új keretszerződés szerint 45 nap áll rendelkezésére a fogyasztónak, hogy tartozását rendezze. ___________JMb._________ A kormánynál lobbiztak (Hargita megye / daczó) • Zsom­bori Vilmos a Hargita Megyei Ön­­kormányzat elnöke és Mircea Dusa prefektus csütörtökön részt vettek a kormányülésen, amelyen a megye sajátos gazdasági-társadalmi gondjai­ról tájékoztatták a kormány tagjait. Kérték, hogy a kormány tegye lehe­tővé, pénzalapok biztosításával, hogy még ez évben kiépüljön Gyergyó­­szentmiklósig a Tusnád-Maroshévíz földgázvezeték, és 2004-ben eljusson Maroshévízig. Ugyanakkor az utak karbantartására kapott 63 milliárd lej növelését is szóvá tették, a kért összeg 202 milliárd lej volt, s nagyobb állami támogatás híján az utak tovább rom­lanak. A két megyei elöljáró néhány kor­mányhatározat-javaslatot is előter­jesztett, amelyben kérik megfelelő összeg kiutalását a balánbányai 11-es és 13-as tömbház erősítő falainak meg­építésére, a KALOT épület újjáépíté­sére a kormány rendelkezésére álló sürgősségi alapból, továbbá megfelelő összegek kiutalását Maroshévíz és Gyergyószentmiklós költségvetésének kiegészítésére, a megyei önkormány­zat otthoni idősgondozási programjá­nak támogatásához, valamint a Csík­szeredai megyei kórház fertőző és tü­dőrészlege számára megfelelő épület kivitelezésére. Szomszédság és testvérség (Zilah / fejér) • Zilah és Nagy­bánya városok helyi tanácsa testvér­­városi együttműködésről határozott. Az elmúlt hónapban a nagybányai helyi tanácsosok, városvezetők, a pol­gármesteri hivatal osztályvezetői vet­tek részt a zilahi önkormányzat köz­gyűlésén. Ez utóbbi február 27-én viszonozta a nagybányaiak látoga­tását. A történtekről egy későbbi lap­számunkban tudósítunk. Nincs örökbefogadási igény (Zilah­­ fejér) • Az elmúlt eszten­dőben feleannyi árva gyermeket fo­gadtak örökbe nevelőszülők, mint egy esztendővel azelőtt. A gyermekjogo­kat védő megyei igazgatóság vezetője szerint 2001-ben összesen 24, egy évvel később 2002-ben 12 gyermek örökbefogadását véglegesítették a hivatalos ügyintézők. A folyó évben még egyetlen hazai házaspár sem for­dult a megyei igazgatóságához örök­­befogadási kérelemmel. A hivatal­­vezető azzal magyarázza, hogy a men­­helyen tartott gyermekek többsége a roma etnikumhoz tartozik, és az örök­­befogadási szándékkal jelentkezők hallani sem akarnak roma gyermekek­ről. Szilágy megyében 79 elhagyott­nak nyilvánított gyermekről tudnak az illetékes igazgatóságnál, melyek közül 62 nevelőszülők gondozásában talál­ható. Nem mind árva az elhagyott gyermek, legutóbb e hónpban egy 15 éves lányanya szökött meg újszülött csecsemőjétől a zilahi kórház szü­lészeti osztályáról. _____________Mbl____________ Régiós Üzletkötő Központ... (Temesvár­­ pataki) • ...épül a te­mesvári Olimpia sportcsarnokkal szem­ben, a helyi Kereskedelmi és Iparka­mara kezdeményezésére. A 3 millió eurós beruházást Phare alapból (2,3 millió euró) és a Kamara saját erőfor­rásaiból (770 000 euró) finanszíroz­zák. A jövő év végéig felépülő köz­pont terve 1600 négyzetméteres ki­állítótermet, 500 férőhelyes konfe­renciatermet, irodaházat, parkolót, stb. foglal magába. A kivitelező cé­gek versenyeztetését február 24-én hirdették meg, ajánlatokat április 29- ig várnak. A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2003. február 28-ára Devizanem Árfolyam 1 egységre, lejben 1 ausztráliai dollár 20089 1 kanadai dollár 22185 1 svájci frank 24436 1 cseh korona 1130 1 dán korona 4813 1 egyiptomi líra 5915 1 euró 35743 1 angol font 52413 1 magyar forint 147 100 japán yen 28288 1 moldovai lej 2312 1 norvég korona 4629 1 lengyel zloty 8512 1 svéd korona 3930 1000 török líra 21 1 USA dollár 33065 1 g arany 376324 1 DST 45268 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos de­vizaárfolyamai 2003. február 28-ára 1 euró / 243.14; 1 USA dollár = 225.21 HUF.

Next