Romániai Magyar Szó, 2003. augusztus (15. évfolyam, 4556-4586. szám)
2003-08-23 / 4578-4579. szám
2003. AUGUSZTUS 23-24., SZOMBAT-VASÁRNAP 3. OLDAL „Volt bár Kánaán, nem lett honom a föld” Arany János nyomában Nagyszalontán „Híre, pora sincsen már az öreg háznak Honnan elindultam földi utazásnak, Nem is úgy épült, hogy századokig álljon, Csak rövid tanyául, mint fecskefészek..." Magyar irodalmunk ékessége, Arany János mint örökkön világító Nap fényesedik szülőhelye, Nagyszalonta felett, hiszen meghatározza jövőképét, a kései utódok értékrendjét, élethez, kultúrához való hozzáállását. Arany szellemisége belengi Szalontát, és kötelez. Ha nemzete nagy felelőse most újra fogasra akasztaná kalapját, aztán gondolkodólag öreg íróasztala mellé ülne, biztosan sebesebben verne a szíve... Romániában civil szerveződésként az Arany János Művelődési Egyesületnek sikerült elsőként visszakapnia régi tulajdonát, az Arany-portát, amely nemzeti örökségünk becses darabja, még ha a rajta levő szülői ház le is égett, amikor pendelyes gyermek volt a költő. Arany-relikviák tucatjai, szobrok és képek, emléktáblák, múzeum, jelzett és jeltelen épületek sora vezeti az Arany nyomán lépkedő zarándokot, aki kétségtelenül csordultig telik szívében fennséges tisztelettel és csodálattal. „Mily temérdek munka várt még” A nagyszalontai városházán a polgármester irodájában forró kávé és friss-meleg sós kifli vár a rekkenő forróságra készülő augusztusi reggelen. A visszakapott Arany-portáról írnék, duruzsoltam lelkesen a telefonba Tódor Albert polgármesternek pár nappal korábban, így mire elkortyoljuk a fekete áloműzőt, megérkeznek a legilletékesebbek: Nagy György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, Dánielisz Endre magyartanár, Arany János és Nagyszalonta egyik legavatottabb helyi ismerője, Zuh Imre muzeográfus, aki számomra mindig oly tetszetős egyszerűséggel és nyugalommal mesélt a Csonka-toronybeli múzeumban Arany Jánosról. Négyszögletű kerekasztal. Mint egy irodalmi kávéházban indul meg a diskóció, valahogy így: Arany-porta, Aranypalota, Csonka-torony, visszakérjük, amit ’45 előtt vettek el tőlünk... - mindhárom az 1882-ben megalakult Arany János Emlékegyesület tulajdona volt, egyesületünk jogfolytonosságát bíróságon kellett bizonyítanunk... az épület sajnos rossz állapotban van, laknak benne, Makovecz Imre ígért segítséget a zarándokhely kialakításában... - mindenki hozzátesz valamit a történethez, miközben az elnök elém tolja a leglényegesebb dokumentumot, a váróháza értesítését, amelyben a viszszaszolgáltatás ténye megállapíttatik 2003. május 18-án. A jelentős irodalomtörténeti és talán történelminek sem utolsó esemény előzményeit Tódor Albert polgármester foglalja össze: „Még 1996-ban indítványoztuk az országos RMDSZ vezetőségének, hogy a magyar közösségünk, civil társadalmunk tulajdonát képező épületek kerüljenek közös listára, s valamilyen formában próbáljuk meg visszaigényelni ezeket. 2001-ben megjelent a 10-es számú visszaigénylési törvény; az Arany János Művelődési Egyesület vezetőivel, Nagy György Józseffel és Dánielisz Endrével megbeszéltük, hogy az önkormányzat segít összeállítani a dokumentációt, most pedig a ’44 után elállamosított Arany-portán élőknek másik lakást biztosítunk, hogy minél hamarabb elkezdődhessen az emlékhely rehabilitálása, a ház ugyanis igen rossz állapotban van.” Arany János szellemében még elbeszélgetünk egy darabig, aztán megegyeztük, hogy kivel mikor, hol találkozunk különös zarándoklatunkon... „Nagyszalonta nevezetes város...” Borovszki Samu Bihar vármegye monográfiája 14 ezer lakosú nagyközségnek említi Nagyszalontát a múlt század elején, amelyet már 1332-i pápai tizedjegyzék is említ, a Toldy család birtoka. 1556-tól az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozik, majd a törökök elpusztítják. 1606-ban Bocskai fejedelem hajdúkat telepít ide, nekik adja Kölesér községet, a kölesén hajdúk azonban inkább Szalontán telepednek meg, 1625-ben ezer tallérért meg is vásárolják Toldy Györgytől. Egy 1618-i keltezésű oklevélen már szerepel a hajdúk pecsétje, amelyet Bocskai fejedelem adományozott nekik. A város jelképévé vált a Csonka-torony, a mai Arany-múzeum, amely az 1620 táján épült hajdani vár őrtornya volt. II. Rákóczi György idején a török betörésekor pusztán maradt a település, csak sokkal később népesült be újra... A monográfia Arany Jánosról a következőképp ír: „Örök nevezetessége azáltal emelkedett, hogy itt született Arany János 1817-ben. Barabás Miklóstól festett életnagyságú képét a városházán őrzik, míg a nemrég restaurált Csonka-toronyban emlékmúzeumot rendeztek be.” Arany Jánosnak az Ó torony című verse mintha viszont rímelne a monográfiára: „Nagyszalonta nevezetes város, /Mégsem olyan nevezetes már most, / Mint mikor volt szabad hajdúfészek, / Benne lakván háromszáz vitézek. // Csonka torony nyúlik a felhőbe, / Rajta pihen a nap lemenőbe’, / Ráráveti visszanéző fényét, / Mintha látnám ősapáim vérét.” Ahol „Feketén bólogat az eperfa lombja...” „Ezen a telken állott a »bogárhátú öreg ház«, melyben Arany János született 1817. márczius 2-án, Nagyszalonta nevezetes központi szoborparkjától két utcányira a régi Kölesér, ma Arany János utcában, Dánielisz Endrét idézve: „A szentelt porú protán áll” az a ház, amelynek homlokzatán e felirat olvasható. A fehérre meszelt falú öreg ház meghatározta portán állt Arany János szülőháza: „Amikor látogatókat hozunk, az emberek sokat kérdeznek, tényeket követelnek. Mi az, ami reá emlékeztet? A hármas varázsszámmal szoktam felelni. Az egyik a telek kicsinysége, ami bizonyítja, hogy Arany György uram bizony tízholdas szegény ember volt, a kút, amelynek vizéből még Aranyék ismertek, a harmadik pedig az eperfa, amely unokája lehet annak a bólogató eperfának. Amint tudjuk, az eredeti szülőház Arany János 6 éves korában, a Baja tűzben leégett, amikor az egész Kölesér utca porig égett. A mostani ház a harmadik vagy még inkább a negyedik, amely a szentelt porú portán áll.” - mesél Dánielisz Endre. Dr.Visky Károly akadémikus korábban komoly tanulmányt közölt az Arany-portáról, s el is készítette az eredeti ház rajzát, s immár az eperfaunoka lombja alatt Nagy György József beszéli el, hogy valószínűleg ezen rajz alapján próbálják rekonstruálni a nádfedeles házikót: „A benne lakónak öt évig jogában áll itt tartózkodni a törvény értelmében, de közösen próbálunk megoldásokat találni a kiköltözködésre, mert még öt évet nem bír ki az épület, annyira rossz állapotban van.” Ha majd híres nemzeti zarándoklatokat szerveznek, Bihariék, akik 20 éve élnek már az Arany-portán, biztosan sokat keresett emberek lesznek. Milyen volt? Ki sem bírnám, hogy ne kérdezzem meg a beinvitáló háziasszonytól, vajon megbizsergeti-e a gyomra táján a tudat, hogy Arany János lába nyomán jár kel minden nap. Kurtán felel: „Igen”. A nyári nagy festés zajlik éppen, ezért kicsit röstellkedik, mégis körbevezet a két szobán, konyhán, fürdőszobán. A kutyák buzgó kézcsókkal illetnek, s aztán elém szökik a kút is, így már kiegészül a bűvös hármas, amiről Dánielisz tanár úr beszélt. A fehér tornácú, szőlővel és egyéb zölddel sűrűn befuttatott kicsi ház, bármely míves szófűzérbe vagy illedelmes közhelybe bújtatnám is megilletettségem, csúnyán megaggott. Az eresz lukas, a hátsó falon vastag repedés, csak most látom miért kell a mielőbbi segítség. „Arany János halála után azonnal létrejött a hagyaték gondozásáért az emlékegyesület, amely 1944-ig tevékenykedett, tulajdonában volt a porta, az Arany-palota, ami ma a városé, és a Teodor Nes könyvtár működik benne, s a Csonka-torony is, amely a romániai nemzeti örökség listájára sorolódik. Azt visszaszerezni, biztosan sokkal nehezebb lesz. A kommunizmus államosította az egyesület vagyonát. Csak 1991-ben alakultunk újra, azt hittük, hogy az egykori emlékegyesület jogutódjaként, ám 2003-ban, kétévi aktatologatás után perben kellett bizonyítanunk a jogfolytonosságot, hogy viszszakaphassuk az ingatlant. Március 18-án mondta ezt ki a bíróság, május 18-án pedig a városházi értesítés érkezett, hogy az Arany-portán levő állami lakás a miénk. Elsők vagyunk egész Romániában, akik civil művelődési szervezetként visszakaptuk jelentős ingatlanunkat” - Nagy György József ecseteli beszélgetésünk közben, kicsit a polgármester megkezdte történet folytatásaképp. Az egyesület nyolc esztendeje Arany János szavaló- és hat éve Arany László mesemondó versenyt szervez, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, előadásokat, negyedévente az Arany Koszorú művelődési folyóiratot adják ki, igyekeznek kapcsolatot teremteni minden Arany nevét viselő szervezettel egy nip támogatása végett. A művelődési egyesület felkérésére született meg 1992- ben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Arany János ülőszobra, amely a református templom szomszédságában uralja a szoborparkot, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György és az időközben elhunyt Kiss István busztjával kiegészülve alkotnak koszorút. BÁLLA TÜNDE (Folytatjuk) Archív felvétel BBTE honlapjáról A kolozsvári Arany János utcai egyetemi épület, amely valamikor a Bolyai Egyetem központja volt Névnap: Bence. Egyéb névnap: Farkas, Fülöp, SZOMBAT Klaudia, Szidónia, Teónia, Zágon, Zakeus, Zdenka, Zekő, Zsadány. Bence a latin Vincentius rövidülése, ma már a Benedek és a Benjámin becézése is. Szabolcsi Bence zenetudós, a magyar zenetudomány jelentős alakja, műveiben az európait és a magyar zenetörténettel foglalkozott. Többek között Mozartról, Bartókról és Lisztről jelent meg tanulmánya. Klaudia egy latin nemzetségnévből ered, a Claudius-ból, annak nőtagját jelöli. Jelentése: santa, féllábú leszármazottja. Zsadány régi magyar személynév, amely vagy avar méltóságnévből származik, vagy szláv eredetű. Katolikus naptár: Limai Szt. Róza, Szidónia, Bence. Református naptár: Fülöp. Evangélikus naptár: Bence, Fülöp. Unitárius naptár: Farkas, Szidónia. Zsidó naptár: A hónap 25. napja. Névnap: Bertalan. Egyéb névnap: Albert, VASÁRNAP Alberta, Albertina, Barta, Barta, Szilvánusz, Taksony. Bertalan arameus név, amely görög-latin közvetítéssel érkezett hozzánk. Jelentése: Ptolemaiosz fia. A történelemben Szent Bertalan éjszakájaként rögzült a hugenották tömeges lemészárlása Párizsban, 1572. augusztus 23-án. Az adatok szerint aznap és a következő héten 30-90 ezer protestánst gyilkoltak meg. Egy régi monda szerint azok a kígyók, amelyek eddig a napig nemmartak meg a nyár folyamán senkit, ezután a föld mélyébe, téli szállásra vonulnak, azokat viszont, amelyek valakit megmartak, nem fogadja be a föld. Szent Bertalan után is nyugtalanul csúsznak, másznak. Katolikus naptár: Évközi 21. vasárnap. Szt. Bertalan ap., Aliz, Detre. Református naptár: Bertalan. Evangélikus naptár: Szentháromság ünnepe után 10. vasárnap. Bertalan. Unitárius naptár: Bertalan, Délinké. Zsidó naptár: A hónap 26. napja. Jó vicc! Egy autóst megállít a rendőr. - Féklámpa hiányában büntetést fizet! - De bocsánatot kérek, van féklámpám, csak kialudt. - Inkább ne lenne lámpája, de világítana - válaszolja a rendőr. (Agrárium, 2003 / 32. sz.) Nemesek és nemesi leszármazottak a Rhédeyben (Erdőszentgyörgy / székely) • Az erdőszentgyörgyi Rhédey palotát is meglátogatta augusztus 17-én az erdélyi nemeseket és nemesi leszármazottakat tömörítő Castellum Alapítvány tagjainak egy része, akik reggel a találkozónak otthont adó Gernyeszegről indultak, meglátogatták a keresdi Bethlen-kastélyt, majd a kora délutáni órákban érkeztek a jelenleg Általános Iskolaként működő helybeli Rhédey palotába. A magas rangú vendégeket Bartos Miklós történész, iskolaigazgató köszöntötte, ismertette a helység és a Rhédey család történetét, külön kiemelve a tragikus sorsú, világszép Rhédey Claudia szerepét és annak Ferenc nevű fiáét, aki bekerült az angol királyi családba. Innen a vendégek a palota szomszédságában lévő, az 1841-ben elhalt Rhédey Claudia földi maradványának helyt adó református templomba mentek át, ahol Gáspár György lelkész fogadta őket. Az útvonal következő állomása Szováta volt, ahonnan a Nyárád mentét érintve, visszatértek Gernyeszegre. Ez volt az évente megrendezett VIII. Castellum találkozó. Bezárattak egy panziót és egy vendéglőt (Csíkszereda / Kovács Kinga) • Augusztus első két hetében a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal munkatársai közel 20, vidéken működő közélelmezési egységet ellenőriztek. A közel másfél tonna ellenőrzött élelemből 72 kilogramnál vettek észre különféle rendellenességeket az illetékesek, és nagyobb mennyiségű húst találtak címke nélkül. Az élelmiszer tárolási feltételei sem feleltek meg minden esetben az előírt normáknak. A felügyelők egy étterem működési engedélyét függesztették fel és egy panziót ideiglenesen zártak be a fogyasztóvédelmi előírások be nem tartása miatt. Lapárban - apróhirdetés • Seff Ilonának Nagybocskóra sok boldog Ilona napot kíván Ibi és Babi. Furcsának találják a legújabb rendelkezést (Csíkszereda / Kovács Kinga) • Országosan felháborodást keltettek a taxisofőrök köreiben a kormány legújabb és a közeljövőben kilátásba helyezett rendelkezései. A kötelező csomagbiztosítás kifizetése és az ősztől induló tanfolyamokon való résztvétel kötelezettsége arra késztette a gépkocsivezetőket, hogy tiltakozó megmozdulást szervezzenek. A Csíkszeredai taxisok is eszmeileg kapcsolódtak társaikhoz, kijelentve, hogy a legújabb rendeletek eddig a legfurcsábbak közé tartoznak. A sofőrök azt is nehezményezték, hogy Csíkszeredában már az előtt is büntettek a hatóságok, hogy az újonnan hozott rendeletek érvénybe léptek volna. Biotejes jövő (Marosvásárhely / bögözi) • Augusztus közepén világbanki támogatással háromnapos tanfolyamot szervezett a Romániai Mezőgazdasági Kis- és Közepes Termelők Patronátusa, melyen 26 Felső-Maros menti tejtermelő, tejcsarnokos, és tejfeldolgozó egységeknél dolgozó vett részt, mindannyian a Holtmaroson újjászervezett Transsylvania Tejszövetkezet tagjai. A neves szakemberek irányította tanfolyamot szakvizsga zárta, s a sikeres résztvevők olyan oklevél birtokába jutottak, mellyel nemcsak mindenféle állami támogatást igényelhetnek, hanem könnyebben áttérhetnek a biotej, biotejtermékek előállítására is. Az áttérés EU-s perspektívában megkerülhetetlen követelmény az övezetben élő gazdák számára, de egyben jövedelemgyarapító biztos forrás is, hisz a biotej literéért a felvásárlók már most 30-40 százalékkal többet fizetnek. A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2003. augusztus 22-ére Devizanem 1 ausztráliai dollár 1 kanadai dollár 1 svájci frank 1 cseh korona 1 dán korona 1 egyiptomi líra 1 euro 1 angol font 1 magyar forint 100 japán jen 1 moldovai lej 1 norvég korona 1 lengyel zloty 1 svéd korona 1000 török líra 1 USA dollár Árfolyam 1 egységre, lejben 22173 23888 23990 1141 4978 5455 37005 53287 143 28513 2387 4463 8503 4011 24 33618 393229 46064 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2003. augusztus 22-ére: 1 euró = 258,82; 1 USA dollár = 235,14 HUF.