Romániai Magyar Szó, 2004. február (16. évfolyam, 4734-4761. szám)
2004-02-06 / 4738. szám
4. OLDAL Teher a városi rang (Sepsiszentgyörgy / flóra) • Nem talált meghallgatásra - legalábbis egyelőre - a szenátusban a csomakőrösiek óhaja, hogy mentesítsék őket a városi rangtól. Amint azt már korábban megírtuk, e Kárpát-kanyari kis települést a múlt rendszer hatalmi kényszere Kovászna városhoz csatolta. Dacára annak, hogy bő három kilométerre fekszik a település Kovásznától, és rurális valóságot tükröz ma is élete, a nyilvántartásban a fürdőváros részeként szerepel, így adózás, SAPARD-pályázás tekintetében és sok más, a városi élettel járó követelmény miatt pluszterhekre kényszerítik a tradicionális életmódot folytató faluközösséget. Ezért fordultak a háromszéki honatyákhoz, támogassák kérésüket, hogy ne városrészként, hanem Kovásznához tartozó településként határozzák meg jogállásukat. A háromszéki honatyák erőfeszítése ellenére a módosítást nem sikerült jóváhagyatni, a szakbizottság népszavazást kér a kérdésben, így aztán a nagyobb lélekszámú város szavazata döntheti el, hogy a falu... falu lehessen! Pedig a csomakőrösiek nem kérték soha, hogy településüket nem megalapozott titulussal „rangosítsák”! ak. A HÉT tartalmából: Nem fizetett politikai hirdetés: Szalonnát az erdélyi magyar sajtóba! Az interjú: Új magyar filmes nemzedék? Erdélyben forgatták a filmszemlén különdíjas Tamarát. Kérdéseinkre válaszol: Hajdú Szabolcs, a rendező. A labirintus: A román választóról: Alina Mungiu-Pippidi. A tézis: Bíró Béla a kollektív jogokról. A kérdés: Szigorúan ellenőrzött helynevek? Kisebbségi helynévhasználat. A színház: Pirandello Kolozsváron - még éretlen az előadás! A tánc: Jo Kanamori: balett, rítus, utcai harc, anime, Japán, Európa vagy valami egészen más? A látvány térképek A Hét hasábjain. A film: Amiről mindenki beszél: Ostalgia. ük. Felelőtlenség miatt (Sepsiszentgyörgy / éltes) • Lakótársulások, vagy gondnokaik felelőtlensége miatt több mint félszáz sepsiszentgyörgyi tömbházlakó család nem kaphatja meg a novemberi fűtéstámogatást. Mint Albert Almos polgármester elmondta, a lakótársulások hiányos iratcsomót nyújtottak be, legtöbb esetben a személyi másolata nem volt a dossziéban, s bár a hivatal szociális ügyekkel foglalkozó irodája jelezte a lakótársulásoknak a hiányt, azok mégsem pótolták időben. Születés, esküvő, halál (Székelyudvarhely / oláh) • A polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője szerint tavaly a kis híján negyvenezres városban 1442 gyerek született a kórházi osztályon, 235 házasságot kötöttek, a jegyzett halálesetek száma 458 volt. A legtöbb fiú (85) júliusban, a legtöbb lány (70) februárban született. A legtöbb magyar gyerek júliusi (125), a legtöbb roma (16) márciusi, a legtöbb román újszülött (9) hónapja a szeptember volt. Tavaly 8 halvaszületettet is jegyeztek. A házasságokról: 235-ből 199-et kötöttek Udvarhelyen, 36 külföldi frigy, amit az itthoni hivatalnál kötelezően átírnak, 3 román-magyar vegyesházasság, további két új család román nemzetiségű, 263 férfi és 195 nő halt meg, a 4581-ból 270-en voltak székelyudvarhelyiek. Ott szemetel, ahol éli (Székelyudvarhely / oláh) • A háztartási hulladékot begyűjtő és elszállító Autopress Simó Kft. vezetője hasztalan kapacitálta a boldogfalvi elöljárókat, engedjék meg, hogy a határ egy rejtett katlanában építse korszerű és környezetberát tárolóját. A testület akkor sem akart hallani a dologról, amikor Simó tetemes kedvezménnyel igyekezett maga mellé állítani az önkormányzat és a lakók szimpátiáját, így a vállalat tartozás címén felfüggesztette szolgáltatásait. A kft.-tulajdonos nem ért egyet azzal, hogy a község a város régi tárolójába hordja szemetét (ez a régi szemétlerakó a Küküllő holtágában van, amit fel akarnak számolni, ezért keresik már néhány éve a helyet hol Boldogfalva, hol Máréfalva határában, olykor Csíkszereda közelében). Felsőboldogfalva község kilenc falujában most mindenki ott szórja el szemetét, ahol csak éri. tte. Szász Jenő indul a választásokon (Csíkszereda) • Részt vesz a 2004-es helyhatósági választásokon Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. A városvezető rádiós nyilatkozatban hozta nyilvánosságra döntését. Nem ismeretes, továbbra is a polgármesteri tisztségért kíván-e részt venni a megmérettetésen, s azt is titok övezi: függetlenként vagy az MPSZ színeiben indul. Szász Jenő nyolcadik éve tölti be a városvezetői tisztséget, mindkét helyhatósági választáson az RMDSZ jelöltje ellenében, függetlenként került ki győztesen a megmérettetésből. (Hargita Népe) ek Terelőút épül az autópályával egyidőben (Zilah / fejér) • Zilah polgármestere, Iuliu Nosa sajtótájékoztatón ismertette az amerikai nagykövetségen tartott fogadást, melyen Seres Dénes szenátorral, Bara Radu képviselővel együtt vett részt. Meghívottak voltak: Brassó, Feketehalom, Fogaras, Aranyosgyéres, Torda városok és mindazon megyék vezetői, melyek területén áthalad a Bors-Brassó autópálya. Jelen voltak a fogadáson miniszterek, államtitkárok is. Az eseményre a Bechtel céggel megkötött szerződés aláírását követően került sor. A polgármester szerint az autópályát kivitelező cég erőgépeket, felszereléseket hoz magával, viszont a munkaerőt az érintett övezetekből toborozza. Szilágy megyével kapcsolatban már eldőlt: az autópályára csatlakozó feljáróból az egyik Zsombor övezetében, a másik Zilah mellett, az egrespataki dombok alatt készül el (több mint 400 kilométernyi autópályának 80 kilométernél hosszabb szakasza szeli át a megyét). Jelenleg is nagy gond Zilahon, hogy nincs terelőút a teherforgalomnak, az utóbbi években pedig megsokszorozódott a városon a határ felé, illetve a kelet felé irányuló áruforgalom. Egy megépítendő terelőút változatai közül a helyi tanács már választott és döntött, sőt, elkészült a megvalósíthatósági tanulmány is. Ez ügyben a polgármester tárgyalt a szállítási tárca vezetőjével, s Miron Mitrea miniszter szerint a két útnak egyidőben kell elkészülnie. Az autópálya üzemeltetésével kezdődően a Máramaros és Szatmár felé tartó vagy az onnan érkező teherszállító járművek nem haladnak át Zilahon, hanem a terelőútról csatlakoznak asztrádára. Ennek a kivitelezése mintegy 20 millió euróba kerül. Pályáznak-e a nők? A helyi önkormányzatok közgyűlésein többnyire férfitársaság ül össze, ugyancsak ritkán látni a szebbik nem képviselőit a tanácsosok körében. Mondhatni általános jelenség, a különféle pártlistákról bejutottak között is kevés a nő. A nyárelővel lejáró mandátum idején az RMDSZ-frakciót képviselők között is alig akad nő. Szilágy megyében például a másfélszáznál is több RMDSZ-tanácsos között mindössze tizenkét nőt találunk, egyetlenegyet a tíztagú frakcióban, a megyei önkormányzat testületében. Polgármester mutatóban sincs, egyetlen nő alpolgármester akad több mint tucatnyi férfi önkormányzati vezető sorában. Feministák egymás közt dohoghatnak annak okán, hogy a szép nem képviselet nélkül marad nagyon sok településen. Nos, nem kirakatba való próbabákra van szükség, hanem például a szociális kérdésekre az átlagosnál érzékenyebb nőkre az önkormányzati testületekben. Ez ugyan féligazság, mert az utóbbi időkben egyre több sikeres üzletasszonyról hallani, a gazdasági kérdésekben jól tájékozódó női tanácsosra is szükség lenne az elkövetkező években. Politikában, közéletben tekintélyt szerzett, tiszteletet érdemlő nőkből nincs hiány, mindezt a „bezzeg” uniós példákkal szemléltethetném. Nem feledem azt sem, hogy az anyaországi politikusok népszerűségi listáján előkelő helyen nők szerepelnek. Mifelénk egy megyei népszerűségi lista összeállítása is gonddal járna az említett okok miatt. Sok vitának voltam fültanúja: a nők kívülrekedtsége miatt sincs egyetértés, ez vonható le nem egy alkalommal a felesleges szócséplésből. Jelöltlistákról szólni még korai, ellenben az már késést jelenthet, ha a közösségekben eddig nem jelentkezett nő polgármesteri, alpolgármesteri, tanácsosi tisztségre. Most nem a jogos sérelmek hangoztatásának van ideje, amiért nem kevés helyi tanácsban csupán férfiak vannak. Lámpással senki nem fogja körbejárni a falvakat, nem keresik a női pályázókat. Most van ideje viszont annak, hogy üzletasszony, pedagógus, orvosnő és mások közéleti elhivatottságot érezve színre lépjenek, pályázzanak, hogy a mandátumok elnyeréséért férfi társakkal versengjenek. FEJÉR LÁSZLÓ Fotó: Szász Attila / RMSZ Freedom Park - Newseum / Washington Az amerikai nőmozgalom egyik emlékezetes replikája: A nők túl tiszták a politika szennyes medencéjéhez. Mire a válasz: Ha a medence koszos, ki kell tisztítani. A nők hosszú tapasztalatokat bírnak a férfiak után takarításban. Dupla sajtótájékoztató Pál Árpád polgármester az elmúlt héten találkozókon vett részt a gazdákkal a határőrzés megszervezése érdekében, melyeken megegyeztek, hogy öt határpásztor fog fölvigyázni a földekre - tudtuk meg a február 3-i sajtótájékoztatón. A határpásztorok fizetésének biztosítása érdekében az első osztályú szántók hektárja után évente 100 000 lejt, a II. osztályú földek után pedig 50 000-et fizet évente a gazda. A polgármester azt is elmondta: tavaly a gazdák 180 panaszt nyújtottak be a hivatalhoz különböző őket ért károkért, s ezekből, vállalva a békebíró szerepét, a polgármesteri hivatalnak sikerült százat megoldania. Fölmerült a mezei utak javításának kérdése is, amelyhez a hivatal célgépet szolgáltat, s térségenként összefogva, önkéntes munkával a gazdák rendbe tehetik ezeket. Az elmúlt héten a svájci kormány romániai programjaiért felelős Stefan Denzler látogatott el Gyergyószentmiklósra az Ispe román konzultatív céggel tárgyalásokat folytatni a hőközpontok korszerűsítése ügyében; találkoztak fafeldolgozó cégekkel is, akikkel a hulladékfa hasznosításáról tárgyaltak. A program kimenetele attól függ, hogy hogyan vizsgázunk - fejtette ki a polgármester, majd azt is elmondta -, szorgalmazni fogja, hogy a gyulafehérvári központ szervezze meg Gyergyószentmiklóson a kis- és középvállalkozókat pályázatokról tájékoztató konferenciát, hogy ezzel is növelje esélyeiket. * A hivatali sajtótájékoztatóhoz társult Petres Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, aki megerősítette, hogy 2004-ben Gyergyószentmiklósra érkezik a földgáz fővezetéke. A megyei tanács országos útgondnoksággal folytatott tárgyalásai eredményeként az idén följavítják a Csíkszereda-Székelyudvarhely-Szováta-Balavásár útszakaszt, valamint a Bucsin tetőn áthaladó Gyergyószentmiklós-Parajd országutat, ami 15-20 cm vastag aszfaltréteget és padkák kiképzését jelenti. Az alelnök arról is tájékoztatott, hogy a görög-román kormányközi megállapodás eredményeként, a minisztériumoknak kiírt Hibard-program keretében, amelynek összege 74 millió euró, a megyei tanács két pályázatot tett le a szállításügyi minisztériumhoz, és mindkettővel nyert. Az egyik a libáni út feljavítására 5 millió eurót jelent, ami 30 km útszakaszra elégséges. A másik pályázat a décsfalvi 100 éves híd feljavítását célozza meg. Megtudtuk továbbá, hogy a hét végén a megyei tanács a 2004-es útprogramot fogja tárgyalni. A tavalyra előirányzott 84 milliárd lejből be nem érkezett 11 milliárd adósságot az idei 88-ból kell kifizetni, tehát ebben az évben kevesebből gazdálkodik a megyei tanács. Az év folyamán el fog készülni az újfalvi híd, támfalat erősítenek Libánfaluban, Remetén és Csutakfalván, s folytatják az orotvai utat 2 km felületi lezárással, ami emulzióval leragasztott finom kőréteget jelent. A tanács 1 millió dolláros megyei programjából 16 út különböző szakaszain fognak javításokat végezni, az összegből Gyergyó térségét 250 000 dollár érinti, s benne foglaltatik egy gyergyóremetei útszakasz a központtól a fürdőig, a güdüci út egy kilométerén a felületi lezárás, valamint útjavítások Várhegyen, Hollóban és Salamoson. Földutak kövezésére 4 milliárd lejt fordítanak, ami Gyergyó térségében a güdüci és az egyik csomafalvi községi út kövezését jelenti. GÁL ÉVA EMESE Az erdőtől fát... Vers- és népdalismeretben vetélkedtek Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) folyó év január 30. és február 1. között, Székelykeresztúron szervezte meg a VII. ODFIE Szavaló- és népdalverseny országos döntőjét. A rendezvényt a helybeli Márton Áron Gimnázium dísztermében, illetve ebédlőjében tartották. A résztvevők beiratkozása, ismerkedése után két szakmai műhelymunka vette kezdetét, melynek keretében a versenyzők bővítették tudásukat a magyar vers- és népdalkultúráról. A Csíkszeredai Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet előadása után a Role együttes majd verses-zenés esttel zárul a rendezvény első napja. A tulajdonképpeni verseny másnap reggel kezdődött egy alkalmi áhítat után. A több mint százhúsz résztvevő zömében olyan 12 és 26 év közötti fiatal volt - esetenként az egyházközségi ifjúsági egyletek szintjén már megszervezett elődöntők nyertesei -, akik életük valós értékének tekintik a verssel és a nepdallal való foglalkozást. A verseny déli szünetében a résztvevők a helybeli Árvácska együttes pásztorjátékét tekinthették meg. Vacsora után sor került Márk Attila Felnőtt játékaim című lemezbemutató előadására. A gálaműsor keretében a bíráló bizottság szakmai kiértékelőjét az eredményhirdetés követte. Az egész napos megmérettetés fáradalmait és a versenyhangulat feszültségét az esti órákban az egyes meghívottak és bíráló biztosok, valamint az ODFSZ választmányi tagjainak és munkatársainak alkalmi műsorszámai oldották fel. A rendezvény táncmulatsággal ért véget. A szavalóverseny győztese Kófity Annamária (Vajdahunyad) lett. A dobogó második lépcsőfokára a marosvásárhelyi Tollas Vanda lépett, a harmadik díjat pedig a Kolozsvári Unitárius Kollégiumot képviselő Csécs Márton és a székelykeresztúri Simó Orsolya osztották meg. Dicséretben részesült Balogh Réka (Székelykeresztúr) és Andorkó Zsuzsa (Vargyas). A Napsugár gyermeklap díjátBodor Kinga (Homoródalmás) és Fekete Ágnes (Nagyajta) vitték haza. A népdalverseny első díját az árkosi színekben versenyző Érsek Csaba nyerte el, a második helyezés pedig a marosvásárhelyi Rittu Krisztinát illette. Harmadik díjat nyertek: Jártó Kocsis Emőke (Sepsiszentgyörgy), Gagyi Attila (Fiatfalva) és Török-Csingó Zsuzsa (Kolozsvári Unitárius Kollégium). Különdíjjal jutalmazták a homoródalmási Bodor Kingát és Borbély Erikát Székelykeresztúrról. (Az ODFIE Elnöksége) 2004. FEBRUÁR 6., PÉNTEK Simonyiból jelentem Simonyi, azaz Simonyifalva, ahogy errefelé (Arad megye) ismerik. József Attila-díjas költőt (Simonyi Imre) és nemzeti hőst (Simonyi óbester) adott a nemzetnek. Simonyi Imre (sz.Szmola Imre) 1994. február 10-én Gyulán halt meg. Neki is köszönhetően a Simonyi Ház lassan fogalom lett a Körösközben. A Ház eredményes működésének biztos jele a sáros, ,a sárga földbe taposnálak" üzenetű szolgálatos taposó csizmák nyoma az utcafront hófehér falán. Az ehhez hasonló jelzések, ellendrukker-üzenetek úgymond benne vannak a pakliban. A palackposta mégis partot ért, üzenete eljutott a címzettekhez, a szellem kiszabadult a palackból. Csizmásék elkéstek. Egy kisközösség magára talált. Elcsapott pásztorok,elcsapott nyájra leltek.Tiszta időben a hegyek karéjáig látnak. A képzelet azon túl is. S nem kell ahhoz túlontúl nagy erőfeszítés, hogy kiderüljön, utána mi következik. Ezúttal, Zerid példájából tanulva, korántsem merész tervek szerint, Simonyi Imre halálának 10. évfordulója tiszteletére, a Simonyifalvi Általános Iskola felveszi Simonyi Imre nevét. A Hévízi Otília teremtette hagyománynak megfelelően, az évfordulón a simonyifalvi iskola ünnepi műsorral emlékezik a költőre. A tervek szerint a névadó ünnepség szeptemberben lesz. HEVESI JÓZSEF