Romániai Magyar Szó, 2004. február (16. évfolyam, 4734-4761. szám)

2004-02-06 / 4738. szám

4. OLDAL Teher a városi rang (Sepsiszentgyörgy / flóra) • Nem talált meghallgatásra - legalábbis egyelőre - a szenátusban a csoma­­kőrösiek óhaja, hogy mentesítsék őket a városi rangtól. Amint azt már korábban megírtuk, e Kárpát-kanyari kis települést a múlt rendszer hatalmi kényszere Kovászna városhoz csa­tolta. Dacára annak, hogy bő három kilométerre fekszik a település Ko­­vásznától, és rurális valóságot tükröz ma is élete, a nyilvántartásban a für­dőváros részeként szerepel, így adó­zás, SAPARD-pályázás tekintetében és sok más, a városi élettel járó követelmény miatt pluszterhekre kényszerítik a tradicionális életmódot folytató faluközösséget. Ezért fordul­tak a háromszéki honatyákhoz, támo­gassák kérésüket, hogy ne városrész­ként, hanem Kovásznához tartozó te­lepülésként határozzák meg jogál­lásukat. A háromszéki honatyák erő­feszítése ellenére a módosítást nem sikerült jóváhagyatni, a szakbizottság népszavazást kér a kérdésben, így aztán a nagyobb lélekszámú város szavazata döntheti el, hogy a falu... falu lehessen! Pedig a csomakőrösiek nem kérték soha, hogy településüket nem megalapozott titulussal „rango­­sítsák”! ak. A HÉT tartalmából: Nem fizetett politikai hirdetés: Szalonnát az erdélyi magyar sajtóba! Az interjú: Új magyar filmes nem­zedék? Erdélyben forgatták a film­szemlén különdíjas Tamarát. Kérdé­seinkre válaszol: Hajdú Szabolcs, a rendező. A labirintus: A román vá­lasztóról: Alina Mungiu-Pippidi. A tézis: Bíró Béla a kollektív jogokról. A kérdés: Szigorúan ellenőrzött hely­nevek? Kisebbségi helynévhasználat. A színház: Pirandello Kolozsváron - még éretlen az előadás! A tánc: Jo Kanamori: balett, rítus, utcai harc, anime, Japán, Európa vagy valami egé­szen más? A látvány tér­képek A Hét hasábjain. A film: Amiről mindenki beszél: Ost­algia. ük. Felelőtlenség miatt (Sepsiszentgyörgy / éltes) • La­kótársulások, vagy gondnokaik fele­lőtlensége miatt több mint félszáz sepsiszentgyörgyi tömbházlakó csa­lád nem kaphatja meg a novem­beri fűtéstámogatást. Mint Albert Almos polgármester elmondta, a lakótársu­lások hiányos iratcsomót nyújtottak be, legtöbb esetben a személyi máso­lata nem volt a dossziéban, s bár a hivatal szociális ügyekkel foglalkozó irodája jelezte a lakótársulásoknak a hiányt, azok mégsem pótolták idő­ben. Születés, esküvő, halál (Székelyudvarhely / oláh) • A polgármesteri hivatal anyakönyvve­­zetője szerint tavaly a kis híján negy­venezres városban 1442 gyerek szü­letett a kórházi osztályon, 235 házas­ságot kötöttek, a jegyzett halálesetek száma 458 volt. A legtöbb fiú (85) jú­liusban, a legtöbb lány (70) február­ban született. A legtöbb magyar gye­rek júliusi (125), a legtöbb roma (16) márciusi, a legtöbb román újszülött (9) hónapja a szeptember volt. Tavaly 8 halvaszületettet is jegyeztek. A há­zasságokról: 235-ből 199-et kötöttek Udvarhelyen, 36 külföldi frigy, amit az itthoni hivatalnál kötelezően átír­nak, 3 román-magyar vegyesházasság, további két új család román nem­zetiségű, 263 férfi és 195 nő halt meg, a 4581-ból 270-en voltak székelyud­varhelyiek. Ott szemetel, ahol éli (Székelyudvarhely / oláh) • A háztartási hulladékot begyűjtő és el­szállító Autopress Simó Kft. vezetője hasztalan kapacitálta a boldogfalvi elöljárókat, engedjék meg, hogy a határ egy rejtett katlanában építse korszerű és környezetberát tárolóját. A testület akkor sem akart hallani a dologról, amikor Simó tetemes ked­vezménnyel igyekezett maga mellé állítani az önkormányzat és a lakók szimpátiáját, így a vállalat tartozás címén felfüggesztette szolgáltatásait. A kft.-tulajdonos nem ért egyet azzal, hogy a község a város régi tárolójába hordja szemetét (ez a régi szemét­­lerakó a Küküllő holtágában van, amit fel akarnak számolni, ezért keresik már néhány éve a helyet hol Boldog­falva, hol Máréfalva határában, olykor Csíkszereda közelében). Felsőbol­­dogfalva község kilenc falujában most mindenki ott szórja el szemetét, ahol csak éri. tte. Szász Jenő indul a választásokon (Csíkszereda) • Részt vesz a 2004-es helyhatósági választásokon Szász Jenő, Székelyudvarhely pol­gármestere, a Magyar Polgári Szö­vetség (MPSZ) elnöke. A városve­zető rádiós nyilatkozatban hozta nyil­vánosságra döntését. Nem ismeretes, továbbra is a polgármesteri tisztsé­gért kíván-e részt venni a megméret­tetésen, s azt is titok övezi: függet­lenként vagy az MPSZ színeiben indul. Szász Jenő nyolcadik éve tölti be a városvezetői tisztséget, mindkét helyhatósági választáson az RMDSZ jelöltje ellenében, függetlenként ke­rült ki győztesen a megmérettetésből. (Hargita Népe) ek Terelőút épül az autópályával egyidőben (Zilah / fejér) • Zilah polgár­­mestere, Iuliu Nosa sajtótájékoztatón ismertette az amerikai nagykövetsé­gen tartott fogadást, melyen Seres Dénes szenátorral, Bara Radu képviselővel együtt vett részt. Meghívottak voltak: Brassó, Feketehalom, Fogaras, Aranyos­­gyéres, Torda városok és mindazon megyék vezetői, melyek területén át­halad a Bors-Brassó autópálya. Jelen voltak a fogadáson miniszterek, államtitkárok is. Az eseményre a Bechtel céggel megkötött szerződés aláírását követően került sor. A polgár­­mester szerint az autópályát kivite­lező cég erőgépeket, felszereléseket hoz magával, viszont a munkaerőt az érintett övezetekből toborozza. Szilágy megyével kapcsolatban már eldőlt: az autópályára csatlakozó feljáróból az egyik Zsombor övezeté­ben, a másik Zilah mellett, az egres­pataki dombok alatt készül el (több mint 400 kilométernyi autópályának 80 kilométernél hosszabb szakasza szeli át a megyét). Jelenleg is nagy gond Zilahon, hogy nincs terelőút a teherforgalom­nak, az utóbbi években pedig meg­sokszorozódott a városon a határ felé, illetve a kelet felé irányuló áruforga­lom. Egy megépítendő terelőút válto­zatai közül a helyi tanács már vá­lasztott és döntött, sőt, elkészült a megvalósíthatósági tanulmány is. Ez ügyben a polgármester tárgyalt a szállítási tárca vezetőjével, s Miron Mitrea miniszter szerint a két útnak egyidőben kell elkészülnie. Az autó­pálya üzemeltetésével kezdődően a Máramaros és Szatmár felé tartó vagy az onnan érkező teherszállító járművek nem haladnak át Zilahon, hanem a terelőútról csatlakoznak a­­sztrádára. Ennek a kivitelezése mintegy 20 millió euróba kerül. Pályáznak-e a nők? A helyi önkormányzatok közgyűlé­sein többnyire férfitársaság ül össze, ugyancsak ritkán látni a szebbik nem képviselőit a tanácsosok körében. Mond­hatni általános jelenség, a különféle párt­listákról bejutottak között is kevés a nő. A nyárelővel lejáró mandátum idején az RMDSZ-frakciót képviselők között is alig akad nő. Szilágy megyében például a másfélszáznál is több RMDSZ-ta­nácsos között mindössze tizenkét nőt ta­lálunk, egyetlenegyet a tíztagú frakció­ban, a megyei önkormányzat testületé­ben. Polgármester mutatóban sincs, egyetlen nő alpolgármester akad több mint tucatnyi férfi önkormányzati vezető so­rában. Feministák egymás közt dohoghat­nak annak okán, hogy a szép nem kép­viselet nélkül marad nagyon sok telepü­lésen. Nos, nem kirakatba való próba­­bákra van szükség, hanem például a szo­ciális kérdésekre az átlagosnál érzé­kenyebb nőkre az önkormányzati testü­letekben. Ez ugyan féligazság, mert az utóbbi időkben egyre több sikeres üz­letasszonyról hallani, a gazdasági kér­désekben jól tájékozódó női tanácsosra is szükség lenne az elkövetkező évek­ben. Politikában, közéletben tekintélyt szerzett, tiszteletet érdemlő nőkből nincs hiány, mindezt a „bezzeg” uniós pél­dákkal szemléltethetném. Nem feledem azt sem, hogy az anyaországi politi­kusok népszerűségi listáján előkelő helyen nők szerepelnek. Mifelénk egy megyei népszerűségi lista összeállítása is gonddal járna az említett okok miatt. Sok vitának voltam fültanúja: a nők kívülrekedtsége miatt sincs egyetértés, ez vonható le nem egy alkalommal a felesleges szócséplésből. Jelöltlistákról szólni még korai, ellenben az már késést jelenthet, ha a közösségekben eddig nem jelentkezett nő polgármesteri, alpolgármesteri, taná­csosi tisztségre. Most nem a jogos sérel­mek hangoztatásának van ideje, amiért nem kevés helyi tanácsban csupán férfiak vannak. Lámpással senki nem fogja körbejárni a falvakat, nem keresik a női pályázókat. Most van ideje viszont annak, hogy üzletasszony, pedagógus, orvosnő és mások közéleti elhivatott­ságot érezve színre lépjenek, pályázza­nak, hogy a mandátumok elnyeréséért férfi társakkal versengjenek. FEJÉR LÁSZLÓ Fotó: Szász Attila / RMSZ Freedom Park - Newseum / Washington Az amerikai nőmozgalom egyik emlékezetes replikája: A nők túl tiszták a politika szennyes medencéjéhez. Mire a válasz: Ha a medence koszos, ki kell tisztítani. A nők hosszú tapasztalatokat bírnak a férfiak után takarításban. Dupla sajtótájékoztató Pál Árpád polgármester az elmúlt héten ta­lálkozókon vett részt a gazdákkal a határőrzés megszervezése érdekében, melyeken meg­egyeztek, hogy öt határpásztor fog fölvigyázni a földekre - tudtuk meg a február 3-i sajtótájékoz­tatón. A határpásztorok fizetésének biztosítása érdekében az első osztályú szántók hektárja után évente 100 000 lejt, a II. osztályú földek után pedig 50 000-et fizet évente a gazda. A polgármester azt is elmondta: tavaly a gazdák 180 panaszt nyújtottak be a hivatalhoz külön­böző őket ért károkért, s ezekből, vállalva a bé­kebíró szerepét, a polgármesteri hivatalnak sikerült százat megoldania. Fölmerült a mezei utak javításának kérdése is, amelyhez a hivatal célgépet szolgáltat, s térségenként összefogva, önkéntes munkával a gazdák rendbe tehetik ezeket. Az elmúlt héten a svájci kormány ro­mániai programjaiért felelős Stefan Denzler látogatott el Gyergyószentmiklósra az Ispe román konzultatív céggel tárgyalásokat folytatni a hőközpontok korszerűsítése ügyében; talál­koztak fafeldolgozó cégekkel is, akikkel a hul­ladékfa hasznosításáról tárgyaltak. A program kimenetele attól függ, hogy hogyan vizsgázunk - fejtette ki a polgármester, majd azt is el­mondta -, szorgalmazni fogja, hogy a gyulafe­hérvári központ szervezze meg Gyergyószent­­miklóson a kis- és középvállalkozókat pályá­zatokról tájékoztató konferenciát, hogy ezzel is növelje esélyeiket. * A hivatali sajtótájékoztatóhoz társult Petres Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, aki megerő­sítette, hogy 2004-ben Gyergyószentmiklósra érkezik a földgáz fővezetéke. A megyei tanács országos útgondnoksággal folytatott tárgyalá­sai eredményeként az idén följavítják a Csíksze­reda-Székelyudvarhely-Szováta-Balavásár útszakaszt, valamint a Bucsin tetőn áthaladó Gyergyószentmiklós-Parajd országutat, ami 15-20 cm vastag aszfaltréteget és padkák kiképzését jelenti. Az alelnök arról is tájékozta­tott, hogy a görög-román kormányközi meg­állapodás eredményeként, a minisztériumok­nak kiírt Hibard-program keretében, amelynek összege 74 millió euró, a megyei tanács két pályázatot tett le a szállításügyi minisztérium­hoz, és mindkettővel nyert. Az egyik a libáni út feljavítására 5 millió eurót jelent, ami 30 km útszakaszra elégséges. A másik pályázat a décsfalvi 100 éves híd feljavítását célozza meg. Megtudtuk továbbá, hogy a hét végén a megyei tanács a 2004-es útprogramot fogja tárgyalni. A tavalyra előirányzott 84 milliárd lejből be nem érkezett 11 milliárd adósságot az idei 88-ból kell kifizetni, tehát ebben az évben kevesebből gazdálkodik a megyei tanács. Az év folyamán el fog készülni az újfalvi híd, támfalat erősítenek Libánfaluban, Remetén és Csutakfalván, s folytatják az orotvai utat 2 km felületi lezárással, ami emulzióval leragasztott finom kőréteget jelent. A tanács 1 millió dolláros megyei programjából 16 út különböző szaka­szain fognak javításokat végezni, az összegből Gyergyó térségét 250 000 dollár érinti, s benne foglaltatik egy gyergyóremetei útszakasz a központtól a fürdőig, a güdüci út egy kilo­méterén a felületi lezárás, valamint útjavítások Várhegyen, Hollóban és Salamoson. Földutak kövezésére 4 milliárd lejt fordítanak, ami Gyergyó térségében a güdüci és az egyik cso­­mafalvi községi út kövezését jelenti. GÁL ÉVA EMESE Az erdőtől fát... Vers- és népdalismeretben vetélkedtek Az erdélyi unitárius ifjúság és más feleke­zetű vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) folyó év január 30. és február 1. között, Szé­­kelykeresztúron szervezte meg a VII. ODFIE Szavaló- és népdalverseny országos döntőjét. A rendezvényt a helybeli Márton Áron Gimnázium dísztermében, illetve ebédlőjében tartották. A résztvevők beiratkozása, ismerke­dése után két szakmai műhelymunka vette kezdetét, melynek keretében a versenyzők bő­vítették tudásukat a magyar vers- és népdal­kultúráról. A Csíkszeredai Dávid Ferenc Ifjú­sági Egylet előadása után a Role együttes majd verses-zenés esttel zárul­ a rendezvény első napja. A tulajdonképpeni verseny másnap reggel kezdődött egy alkalmi áhítat után. A több mint százhúsz résztvevő zömében olyan 12 és 26 év közötti fiatal volt - esetenként az egyházközségi ifjúsági egyletek szintjén már megszervezett elődöntők nyertesei -, akik életük valós értékének tekintik a verssel és a nepdallal­ való foglalkozást. A verseny déli szünetében a résztvevők a helybeli Árvácska együttes pásztorjátékét tekinthették meg. Vacsora után sor került Márk Attila Felnőtt játékaim című lemezbemutató előadására. A gálaműsor keretében a bíráló bizottság szakmai kiértékelőjét az ered­ményhirdetés követte. Az egész napos meg­mérettetés fáradalmait és a versenyhangulat feszültségét az esti órákban az egyes meg­hívottak és bíráló biztosok, valamint az ODFSZ választmányi tagjainak és munkatársainak alkalmi műsorszámai oldották fel. A rendez­vény táncmulatsággal ért véget. A szavalóverseny győztese Kófity Anna­mária (Vajdahunyad) lett. A dobogó második lépcsőfokára a marosvásárhelyi Tollas Vanda lépett, a harmadik díjat pedig a Kolozsvári Uni­tárius Kollégiumot képviselő Csécs Márton és a székelykeresztúri Simó Orsolya osztották meg. Dicséretben részesült Balogh Réka (Szé­­kelykeresztúr) és Andorkó Zsuzsa (Vargyas). A Napsugár gyermeklap díját­­Bodor Kinga (Ho­­moródalmás) és Fekete Ágnes (Nagyajta) vitték haza. A népdalverseny első díját az árkosi szí­nekben versenyző Érsek Csaba nyerte el, a má­sodik helyezés pedig a marosvásárhelyi Rittu Krisztinát illette. Harmadik díjat nyertek: Jártó Kocsis Emőke (Sepsiszentgyörgy), Gagyi Attila (Fiatfalva) és Török-Csingó Zsuzsa (Kolozsvári Unitárius Kollégium). Különdíjjal jutalmazták a homoródalmási Bodor Kingát és Borbély Erikát Székelykeresztúrról. (Az ODFIE Elnöksége) 2004. FEBRUÁR 6., PÉNTEK Simonyiból jelentem Simonyi, azaz Simonyifalva, ahogy errefelé (Arad megye) ismerik. József Attila-díjas költőt (Simonyi Imre) és nemzeti hőst (Simonyi óbester) adott a nemzetnek. Simonyi Imre (sz.Szmola Imre) 1994. február 10-én Gyulán halt meg. Neki is köszönhetően a Simonyi Ház lassan fogalom lett a Körösközben. A Ház eredményes működésének biztos jele a sáros, ,a sárga földbe taposnálak" üzenetű szol­gálatos taposó csizmák nyoma az utcafront hófehér falán. Az ehhez hasonló jelzések, ellendrukker-üzenetek úgymond benne vannak a pakliban. A palackposta mégis partot ért, üzenete eljutott a címzettekhez, a szellem kiszabadult a palackból. Csizmásék elkéstek. Egy kisközösség magára talált. Elcsapott pásztorok,elcsapott nyájra leltek.Tiszta időben a hegyek karéjáig látnak. A képzelet azon túl is. S nem kell ahhoz túlontúl nagy erőfeszítés, hogy kiderüljön, utána mi következik. Ezúttal, Zerid példájából tanulva, korántsem merész tervek szerint, Simonyi Imre halálának 10. év­fordulója tiszteletére, a Simonyifalvi Általános Iskola felveszi Simonyi Imre nevét. A Hévízi Otília teremtette hagyománynak megfelelően, az évfordulón a simonyifalvi iskola ünnepi műsorral emlékezik a költőre. A tervek szerint a névadó ünnepség szeptemberben lesz. HEVESI JÓZSEF

Next