Romániai Magyar Szó, 2004. április (16. évfolyam, 4793-4820. szám)

2004-04-01 / 4793. szám

2004. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Világszámot forgatnak Szatmárnémetiben Emberemlékezet óta nem forgattak mifelénk filmet. Különösen egész estét betöltő játékfilmet. Egy neves pesti színművész és filmproducer meg egy ismert szatmári vállalkozó barátságá­nak köszönhetően néhány napra film­díszlet lett a belváros. Koltai Róbert és Bódi Attila alig másfél éve ismerke­dett össze, s a kölcsönös rokonszenv oda alakult, hogy a múlt nyáron egy pesti színházi előadás utáni vacsorán Attila felajánlotta Robinak, hogy leg­újabb filmjét, de legalábbis annak bizonyos részleteit nálunk forgassa. Koltainak fölötte tetszett az ötlet, hisz többször járt már Szatmárnémetiben, s legutóbbi filmje, a Csocsó bemutató­ján egészen megható volt találkoznia szatmári rajongóival, akik úgy meg­töltötték a Viktória mozit, hogy alig tudták az ajtókat betenni. Megszerette a régi városrész hangulatát, a színházat meg különösen a szívébe zárta. Egy­ből rávágta, hogy akkor új filmjének színházi és több utcai jelenetét nálunk vegyék celluloid szalagra (A többit Nyíregyházán és Budapesten). Az őszön már a helyszínelés is megtörtént (erről az RMSZ is beszámolt), sok egyez­tetés és mindenféle engedélyek be­szerzése után e hét elején immár a for­gatás is megkezdődhetett, belső felvé­telekkel. A különböző színházi jelene­tekhez először a helyi filharmoniku­soktól szolgáltatott háttérzenét vették fel, majd 40 helyi színész (köztük ro­mán színészek) közreműködésével a film 1956-ban lejátszódó színházi jelenetei következnek, ez lesz a film egyik legérdekesebb része. De miről is szól Koltai Robi sor­rendben hatodik önálló filmje? A tőle megszokott iróniával és csúfondáros­­sággal a XX. századról, még ponto­sabban arról, hogy miként bukdácsol végig rajta két ember. Nehéz időkről egy kicsit másképpen, mint ahogy má­sok szólnak. A forgatás hírére össze­­sereglett újságírók kíváncsiságát kie­légítendő, Koltai Róbert egy kis szü­netet rendelt el, és Ilyés Gyulával, az RMDSZ szatmári polgármesterjelölt­jével (aki megszerezte a városvezetés támogatását), valamint Bodi Attilával gyorsan sajtóértekezletet tartott. Szavai nyomán megelevenedett előttünk a Világszám című film fordulatokkal és sok humorral teli története, s Szatmár­németi helyett, a képzeletbeli város­ban, Nyírszamoson tudtuk magunkat. Miért éppen Világszámi A nagy cir­kuszi művész (Bodrogi Gyula alakítja) negyvenéves korában fiúikrek apjává válik. Nyilvánvaló tehetségek, ezért ma­gánál is nagyobb művésszé akarja ne­velni őket, akik világszámokat adnak elő. Ám az élet többször is keményen betart nekik. Először 1953-ban, amikor a budapesti Nagycirkusz egyik előadá­sán Dodó (Gáspár Sándor) és Naftalin eltünteti a díszpáholyban ülő Rákosi Mátyás elvtárs karóráját, s mert Dodó még a száját is jártatja az öltözőben az őket felelősségre vonó belügyérnek, börtönbe viszik, testvérét kiebrudalják a cirkuszból. Naftalin később egy vidéki színházban, Nyírszamoson köt ki, itt éri a pesti forradalom híre, méghozzá előadás közben. A János Vitézben ka­pott beugró szerepet, alig kellene többet mondania, mint azt, hogy „felcsap­tam...”, ám ő a nagy izgalomról azt mondta, hogy „lecsaptam...”, mire a közönség kórusban kiáltotta, hogy le kell csapni az oroszokra! Percek alatt hőst csinálnak Naftalinból, a tömeg vállára emeli, és közfelkiáltással forra­dalmi biztosnak nevezi ki. Majd kocsi­ba ültetik, hogy menjen Pestre, és vegye fel a kapcsolatot az ottani forra­dalmárokkal. Neki viszont mindennél fontosabb, hogy kiszabadítsa bebör­tönzött testvérét. Útközben egy csa­patától elkószált orosz tankkal talál­koznak, melyből két kirgiz katona dugja ki fejét, és érdeklődnek, hogy messze van-e még a Szuezi-csatorna? Őket ugyanis azzal indították el a Szovjet­unióból, hogy a Szuezi-csatornát kell megvédeniük. A kalandnak még messze nincs vége, mert a forradalom leverése után Naftalin Dodó helyére kerül a börtön­be, s majd a „kádári konszolidációban” kiszabadul, s végül a világszám is lét­rejön, de a sors újabb fintora, hogy csak egy jelentéktelen vidéki telepü­lésen mutathatják be. ízelítőnek ennyi bőven elég. Ám nem anélkül, hogy megemlítenénk a film világsztárjának nevét, aki nem más, mint Jiri Menzel Oscar-díjas cseh színész és filmren­dező, aki a színházigazgató szerepét alakítja. A film zenéjét Dés László szerezte, a forgatókönyv első válto­zatát Horváth Péter írta. Bemutató de­cemberben, először Szatmárnémeti­ben. Naftalin már nem győz a köszö­nésekre válaszolni a szatmári utcán, hát még a bemutató után! SIKE LAJOS Bartókhoz méltó zenei esemény Nagyszentmiklóson Bartók Béla születésének 123. évfor­dulója alkalmából Nagyszentmiklóson, a zeneszerző szülővárosában tartották meg az I. Szegedi Zongoraelőadói Ver­seny díjazottjainak gálahangversenyét. Nem mindennapi élményben volt részük a helybeli, illetve a Temesvárról és Szegedről érkezett zenekedvelőknek: Bartók-, Debussy- és Dohnányi-művek csendültek fel nyolc fiatal pianista - va­lamennyi ígéretes tehetség -, a vetélkedő díjazottjai előadásában. A hangverseny nagyszentmiklósi támogatói különdí­­jakat adtak át a vetélkedő legjobbjainak: a budapesti Báli Dávidnak (1. helyezett), Fehér Ernőnek (II.), a japán Harada Ayakónak (III.), valamint Szabó Ferenc­nek, Benedek I­ Istvánnak, Tomoko Na­­kayamának, Görög Enikőnek és Hámori Eszternek. A Bartók Béla emlékére Szegeden első alkalommal megrendezett zongora­­művészek versenyéről a kezdeményező Kerek Ferenc zongoraművész, a Szege­di Tudományegyetem Zeneművészeti Karának vezetője, egyetemi tanár la­punknak elmondta: - A Pro Bartók Társasággal három éve dolgozunk azon, hogy itt, Nagy­szentmiklóson minél gyakrabban csen­düljenek fel Bartók művei. Ezeken a műsorokon nemcsak a szegedi konzer­vatórium hallgatói, művészei, illetve ta­nárai léptek föl, hanem a Temesvári Ze­neművészeti Fakultásról is voltak elő­adók, így próbáljuk a nagyszentmiklósi hangversenyéletet, a komolyzene iránti érdeklődést fejleszteni. - Hogyan született meg a zongora­előadói verseny megszervezésének gon­dolata? - A nagyszentmiklósi zenei ese­mények évről évre gyarapodtak, színvo­nalasabbak lettek. Úgy gondoltuk, hogy tovább kellene lépni: a nagy kulturális tradíciókkal rendelkező Szegeden meg­szervezünk egy zongoraelőadói ver­senyt, amelynek a záróműsorát áthoz­zuk Nagyszentmiklósra. Bartók Béla március 25-i születésnapjához igazítot­tuk a kezdést, 2004. március 20-án volt a megnyitó. A verseny háromfordulós volt, akár a rangos nemzetközi vetélke­dők. Az elődöntőkben és középdön­tőkben szólóműveket játszottak a ver­senyzők, a döntőben pedig zenekartól kísért zongoraverseny-műveket. - Milyen volt az érdeklődés a fiatal előadók részéről? - A 27 jelentkező közül nyolc or­szágból 19-en eljöttek Szegedre, ez nor­mális arány, hiszen visszalépők minden vetélkedőn vannak. A korhatár igen tág volt: 16-tól 30 évesig. Versenyzőink el­sősorban Magyarországról és a környe­ző országokból érkeztek, de voltak spanyol, sőt, japán résztvevőink is. Igen magasra állítottuk a mércét. Bartók műveinek el­játszása, jó interpretálása képezte a fela­dat gerincét minden fordulóban. Bartók Béla maga is kiváló zongoraművész volt, Domenico Scarlattit és Liszt Fe­rencet kiválóan játszott, az ő műveikből is lehetett versenydarabot választani. A kötelező versenyművek között Chopin-, Liszt-, Rahmanyinov-etűdök is szere­peltek, ezekkel mértük, ki mennyire fel­készült a hangszeren. A virtuozitás mér­céje volt a XX. századi impresszionista szerző, Claude Debussy műveinek elját­szása, megmutatta, mennyire gazdag a színkultúra, a hangszer iránti érzékeny hallás, a billentés kifinomultsága. - Zsűritagként hogyan értékeli a versenyzők szereplését? - Örömünkre szolgált, hogy kiugró tehetségek is voltak. Két 16 éves kislány például - egy szabadkai és egy nyíregy­házi - már-már döntőbe kerültek! Egy ilyen vetélkedő megmutatja, hogy ki milyen tehetséggel, szorgalommal van megáldva, a napi penzumot hogyan tel­jesíti, illetve a pódiumon hogyan segítik az idegei, túl azon, hogy mennyire kife­jező a játéka és mennyire ügyesen kezeli a hangszert. A számos különdíj mellett a legjobb Bartók-interpretálásért a fődíjat Báli Dávid, a Budapesti Zeneakadémia hallgatója kapta, második helyezett Fehér Ervin, szintén Budapestről, har­madik lett a japán Harada Ayako. Külön elégtétel volt számomra, hogy a három szegedi versenyző bekerült a középdön­tőbe, és az egyik tanítványom döntős volt. Két év múlva újból megrendezzük a vetélkedőt, a versenyzők, de a zsűri is alig várja a folytatást! A nagyszentmiklósi Bartók-emlék­­ünnepség és gálahangverseny Tamás Sándor, a helyi Pro Bartók Társaság el­nökének áldozatos szervezőmunkájának köszönhetően jöhetett létre. Tamás Sán­dor régi álma megvalósulni látszik: Nagyszentmiklós Bartók Béla emléké­hez méltó, évről évre egyre rangosabb zenei események színhelye, ugyanakkor fontos szerepet tölt be a szegedi és a te­mesvári zeneművészeti főiskolák kap­csolatának elmélyítésében. Lejegyezte: PATAKI ZOLTÁN Szót kérek! Remélem, nem neheztel meg rám Sike Lajos barátunk, ha most lekoppintom a Reggel­ 1 köszöntő írása (RMSZ, 2004.03.26.) néhány passzusát: „...a Reggeli Újság máris­ bordóban­ virul. Hogy milyen? Szerkesztésében nyugodt, kiegyensúlyozott, sokkal inkább a hagyományt, mint a pesti bulvárlapok olvasósokkoló stílusát kö­veti, ...friss, többnyire kereken megírt riportokkal, interjúkkal, tudósításokkal jelent­kezik.” Mit tehetnék hozzá, vagy mit vonhatnék le belőle? Csupán annyit, hogy minden relatív. Mint, Ilonka néni kitüntető gyógyteája. Ilonka néni, vagyis két kitűnő ember, Deák Árpád szobrászművész és Deák Endre régizenész édesanyja. Aki a fiúkat s entellektüel barátaikat (azok becsvágyát csitítandó) kicsinyítő jelző­vel illette. Azokét főleg, akikre felnézett, így történt, hogy a Marosvásárhelyen ta­nuló váradi lantművész, Babrik József, amikor a Londoni Lantszövetség tagjává fogadta, diplomával kitüntette, egyszerre csak Józsefke lett. Ilonka néni rezzenetlen arccal, de szívében igaz emberi ragaszkodással, elismerése jeléül egy pohár forró gyógyteát adott, az örömtől elsápadó (szívbeteg volt) művész úrnak. Rabáktól tudom, hogy neki Ilonka néni kitüntetése jobban esett, mint a lantosok Nobel-díjá­­nak számító tagság. Mivelhogy minden relatív. Egy viszont tény, még a néha keményen fogalmazó kollégák is elismerik, jó kezekben van a Reggeli Újság. Jó órában legyen mondva, magam sem tehetek mást, mint hogy az első adandó alka­lommal felszolgálom Dénes(ke) Lászlónak az Ilonka néni receptje szerinti nyugtató (gyógy)teát. Az már más lapra tartozik, hogy időnként Ő nyesegeti vadhajtásaim. Máskor meg (alkalomadtán) jómagam köszörülöm ki (rajta) a csorbát, Jó Reggel­t! kívánva. HEVESI MÓNÁR JÓZSEF C­SÜTÖRTÖK Névnap: Hugó. Egyéb névnap: Agád, Agapi­­on, Ida, Pál, Teodora, Urbán. Hugó több germán név rövidülése. A francia trón első uralkodója is ezt a nevet viselte. A múlt század elején alkotó Schreiber Hugó kubista, majd konstruktivista festményei mára az aukciók kedvelt, csillagászati árú műtárgyai. Hugó a víziló címmel rajzfilm készült gyerekek részére. Április 1. a vidám beugratások napja..Ilyenkor figyelmeztetik egymást a barátok, hogy lóg a cipőfűződ, gyakran cseng az Állatként telefonja, ahol Jónás urat - „aki" szintén víziló - kérik a telefonhoz. Hugó vagy száz nap az el­nevezése a néphagyományban ennek a napnak, mert ez az év 100. napja. Katolikus naptár: Szt. Hugó, Agád. Református naptár: Hugo. Evangélikus naptár: Hugó. Unitárius naptár: Szörémy. Hugó Zsidó naptár: Niszán hónap 10. napja. BALOGH JÓZSEF Kökverse Tótfalusi Kis Miklós Ilyet nem látott a szandzsák: Bibliával tömött papzsák! Jó vicc! - Ez itt az autómániások osztálya - vezeti körbe az elmegyógyintézet főorvosa a külföldi vendéget. - Rendben, de hol vannak a betegek? - Az ágy alatt, szerelik a kocsijukat. (tvr-het) Az ügyfélfogadás szünetel (Kolozsvár / rmsz) • A Magyar Köztársaság kolozsvári Főkonzulátusa értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy április 2-án (pénteken), Romániának a NATO-ba való belépésének hivatalos ünnepségei miatt, az ügyfélfogadás szünetel. ____________,stb.____________ Csökkent a nettó átlagbér (Bukarest / rmsz) • A januári éves prémiumok kifizetése nyomán, feb­ruárban 5,1 %-kal, 5,47 millió lejre csökkent a nettó átlagbér szintje. Az Or­szágos Statisztikai Intézet adatai szerint csökkentek a bérek az állami szférában, a mezőgazdaságban, a vendéglátóipar­ban és a szárazföldi szállításban. A közigazgatásban dolgozók bérei 37 %­­kal voltak magasabbak februárban az országos átlagnál, noha az előző havi szinthez képest 26 %-kal csökkentek. A fokozottabb termelés vagy eladások következtében magasabb béreket kap­tak az élelmiszeripar, a textilipar, a gu­mi- és műanyagipar, a számítástechni­kai ágazat alkalmazottai is. .............­............................... Funar nyughatatlan (Kolozsvár / turós-jakab) • A fő­városi Fellebbviteli Bíróság ítéletével fölfegyverkezve, Gheorghe Funar a kétnyelvű helységnévtáblák leszerelé­sét szorgalmazza, ezért Vasile Soporan prefektushoz fordult. Kolozsvár fura ura szerint a március 15-én kelt bírósá­gi ítélet semmisnek hatálytalanítja az 1206/2001-es, illetve 1415/2002-es kormányhatározatot, amely a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésének biz­tosított törvényes keretet. A funari folyamodványban 22 helységnév sze­repel, közte Kolozsvár is, ahol sosem volt kétnyelvű helységnévtábla, Bánffy­­hunyadon, Kisbácsban, Bonchidán, Kis­­kályánban és Harasztoson viszont igen. ....................................... Önkéntesek jelentkezését várják (Marosvásárhely / rmsz) • Az RMDSZ Maros megyei szervezete ön­kéntesek jelentkezését várja, akik bese­gítenének a kampánymunkában. Rész­vételi szándékukat kérik, péntekig je­lezni a 262 907-es telefonszámon, vagy személyesen, az RMDSZ Braila utca 3. szám alatti székhelyén. Büntetést kapott a Prima TV (Bukarest / rmsz) • Pornográfia terjesztéséért 500 millió lej pénzbünte­tésre ítélték a Prima TV kereskedelmi adót (immár második alkalommal) - je­lentette be hétfőn az Országos Audio­vizuális Tanács (CNA). „A CNA tagjai megállapították, hogy az adás csütörtöki és pénteki esti programja (a Big Bro­ther második sorozata) pornográf jellegű”. A román törvények ttiltanak minden­nemű pornográf műsort, akár éjjel, akár nappal, s a tilalom alól csak a kü­lön előfizetett, kódolt adások mentesül­nek. Ha az adás a továbbiakban megint jogszabályba ütköző jeleneteket tartal­mazna, a CNA újabb pénzbüntetést szab­hatna ki rá, ugyanakkor nem áll szándé­kában­­betiltani a műsort, vagy meg­vonni a sugárzás jogát a Príma Tv-től - nyilatkozta a tanács elnöke, Ralu Filip. Könyvbemutató és kiállítás (Brassó / tóásó) • Pénteken 13 órától kerül sor Kolozsváron a Korunk- Galériában László­fy Csaba A Biblia üzenete - Verses Ótestamentum - Jób című könyvének bemutatójára. Ebből az alkalomból kerül sor Ábrahám Ja­kab, a könyv illusztrációit készítő brassói képzőművésznek kiállítására is. A hó levével (Sepsiszentgyörgy / flóra) • Az esős-havas március vég dacára Három­szék több településén jelentős nagysá­gú területet sikerült bevetni. A gazdák mindenekelőtt az árpa és a zab vető­magvak elhintéséért szorgoskodtak, olykor az esős időjárás engedélyezte pár órát használták ki, tudva, hogy a ga­bonaféléket a hó levével kell elverni. Megkezdődött a burgonyaültetés is, ám "ahhoz, hogy a teljesítmények az idő kívánta ütemre emelkedjenek csa­padékmentes néhány napra " (hétre) lenne szükség. A talajvíz-utánpótlás szükséges, de a felázott földeken ne­hezen boldogulnak az ültetőgépekkel. Sok gazdának hiányzik a műtrágya is, pedig kielégítő­­ jövedelembiztosító - hozamot csak kiegyensúlyozott táp­­anyag-utánpótlással lehet elérni. 3. OLDAL _____ i&k__ ­ Állásbörze fiataloknak és romáknak (Zilah­ fejér) • Áprilisra két állás­börzét hirdetett­ meg Szilágy megyé­ben a munkaerő foglalkoztatási hiva­tal. A hivatal ügyvezető igazgatójának tájékoztatása értelmében április 2-án általános, majd azt követően április 23-án kizárólag csak roma nemzeti­ségűek számára szerveznek állásbör­zét. A termelő és szolgáltató cégeket felszólították a betöltetlen munkahelyek közlésére. Ezen állásbörzékkel a társa­dalom peremére szorult, hátrányos helyzetű személyeknek óhajtanak mun­kalehetőséget ajánlani, például árva­házban nyagykorúsodott, illetve bün­tetett előéletű fiataloknak, valamint az egyedül gyermeket nevelő szülőknek (mindezek között is sok a roma nem­zetiségű). A foglalkoztatásügyi megyei hivatal az állást ajánló cégek figyelmét felhívta arra a jogszabályra, mely szerint ha az említett kategóriákba tar­tozó fiataloknak biztosítanak munkát, azok számára az átlagfizetés 75%-át az ügynökség fedezi a munkanélküli segélyalapból. A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2004. április 1-jére Devizanem Árfolyam 1 egységre, lejben 1 ausztráliai dollár 25000 1 kanadai dollár 25411 1 svájci frank 26058 1 csen korona 1232 1 dán korona 5461 1 egyiptomi líra 5372 1 euro 40656 1 angol font 60712 1 magyar forint 163 100 japán jen 31341 1 moldovai lej 2696 1 norvég korona 4831 1 lengyel zloty 8589 1 svéd korona 4390 1000 török líra 25 1 USA dollár 33285 1­­ arany 448530 1 DST 49336 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaár­folyamai 2004. április 1-jén: 1 euró = 250,09­ 1 USA dollár = 204,99 HUF.

Next