Romániai Magyar Szó, 2004. november (16. évfolyam, 5005-5034. szám)
2004-11-01 / 5005. szám
a____12. OLDAL • Meghalt nyolc iraki, és megsebesült további 13 ember, köztük három amerikai tengerészgyalogos iraki lázadók és az amerikai erők közötti összecsapásokban vasárnap reggel a Bagdadtól száz kilométerre nyugatra fekvő Ramádi városban. A szunnita lázadók egyik fellegvárának számító város kórháza közölte, hogy nyolc iraki holttestét szállították be hozzájuk, valamint tíz sebesültet. • Vasárnapi olasz lapok egybehangzó értesülései és értékelései szerint Franco Frattini külügyminiszter lehet Olaszország új biztosjelöltje az Európai Bizottságba. • Horn Gyula szerint Kovács Lászlónak másik biztosi posztot kellene kapnia az Európai Bizottságban; a volt miniszterelnök erről egy vasárnap reggeli televíziós műsorban beszélt. • Különleges éberségre figyelmeztették az amerikai rendfenntartókat az amerikai elnökválasztást megelőző napokban, tekintettel Oszama bin Laden terroristavezér legutóbbi üzenetére. Ezzel egy időben a brit sajtó olyan titkosszolgálati értesüléseket tett közzé, amelyek szerint tartani kell attól, hogy az al-Kaida terroristái katonai támaszpontokat készülnek megtámadni Nagy- Britanniában. • Az al-Arabíja hírtelevízió folytatja működését Irakban annak ellenére, hogy szombaton pokolgépes merényletet követtek el bagdadi irodái ellen hét ember életét kioltva - közölte a dubaji székhelyű tévéállomás vezetője. • Különvonatokkal szállították Kijevbe és Nyugat-Ukrajnába Donyeckből, Harkovból, Szimferopolból és Zaporizzsjából emberek ezreit a vasárnapi választásokra - tudta meg az Ukrajinszka Pravda online napilap. A menetrendben tehervonatokként feltüntetett szerelvényeken utazókat állítólag több szavazókörbe is elszállították, ahol többször is szavaznak - írta szombaton a lap. • Világszerte méltatták szombaton az európai alkotmány római aláírását, de sokan aggodalmukat fejezték ki az alaptörvény ratifikálását illetően. Üdvözölte az EU-alkotmányt II. János Pál pápa, aki ezúttal is sajnálkozását fejezte ki, hogy nem került be az alaptörvény előszavába Európa keresztény gyökereire való utalás. • George Bush népszerűsége együtt mozog a terrorriadók ritmusával. Valahányszor az Egyesült Államokban bejelentik, hogy növekszik a terrorveszély, s ezért fokozzák a készültséget, felszökik az elnök szimpátiaindexe. Robb Wilter, a Cornell Egyetem szociológusa a 2001. szeptember 11-i öngyilkos terrormerénylet óta regisztrált és összesített felmérések eredményeit átlagolva mutatta ki, hogy egy-egy terroristariadó után automatikusan emelkedik az elnök elfogadottsága, átlagban 2,75 százalékkal. • Vita bontakozott ki a szerbiai politikai csúcsvezetés köreiben arról, hogy vannak-e újabb, eddig ismeretlen tömegsírok Szerbia területén. • Franciaország, Németország és Nagy-Britannia újabb kísérletet tesz arra november 5-én, hogy megegyezzék Teherán képviselőivel az iráni urándúsítás beszüntetéséről - közölték névtelenül nyilatkozó európai diplomaták. • Az Irakban eltűnt 377 tonna robbanóanyag kilenc nappal Szaddám Huszein volt diktátor megdöntése után még a raktárban volt egy amerikai televíziós forgatócsoport felvételének tanúsága szerint. A The Washington Post szerint Irakban összesen 250 ezer tonna robbanóanyagot keresnek hiába az amerikaiak. • Samil Bászájev csecsen terroristavezér szervezte meg a szeptember elsejei beszlani merényletet, az ottani iskola elfoglalását - közölte az orosz parlament alsóházában Nyikolaj Patrusev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója. • Kínos magyarázkodásra kényszerült vasárnap a londoni miniszterelnöki hivatal, miután Tony Blair kormányfő felesége az amerikai jogrendszert és közvetve a Bush-kormányzat emberi jogi gyakorlatát bíráló beszédet tartott az Egyesült Államokban. Melyik elnökjelöltet segítheti bin Laden üzenete? (Washington • Tóth László / MTI) • A két elnökjelölt számolt azzal, hogy az utolsó pillanatban beüthet az amerikai választások közmondásos októberi meglepetése, talán egy újabb terrortámadás formájában, de mindkét tábort összezavarta, hogy Oszama Bin Laden - felvételünkön - közvetlenül az amerikaiakhoz intézett üzenetet az éleződő kampány sűrűjében. George Bush elnök és John Kerry első nyilatkozataikban egységfrontot alakítottak az Al-Kaida vezérével szemben, és fogadkoztak, hogy elnökként rendíthetetlenül folytatják a harcot a terrorizmus elleni. Valamivel később már azzal vádolták egymást, hogy politikai célokra aknázzák ki az első számú ellenség felbukkanását. John Kerry legelső tévényilatkozatában leszögezte, hogy Amerika egységes elszánásában, hogy levadássza a terroristákat és végezzen velük, de egyúttal felrótta George Bush elnöknek, hogy Afganisztánban futni hagyta a terrorista vezért. Oszama bin Laden körül a Tora-Bora hegységben már szorult a hurok, mégis hagyta kicsúszni belőle, mivel a munkát kihelyezte, afgán hadurakra bízta, akik nem sokkal azelőtt még egy követ fújtak az Al-Kaida vezérével. Kerry csak azt mondta, amit a kampány során rendszeresen ismételgetett, a „munka kihelyezése” hívószavával duplán ütve, mivel az másik vádjára is utal, amely szerint az elnök tétlenül nézi, hogy a vállalkozók Amerikából az olcsó bérű országokba viszik ki a munkahelyeket. Kerry valamivel később a floridai repülőtér betonján nyilatkozva ismét azt hangsúlyozta, hogy az amerikaiak teljesen egységesek abban, hogy elpusztítsák Oszama bin Ladent és a terroristákat, de nem szólt Tora Boráról. Bush elnök megközelítése is változott a nap során. Első, tömör nyilatkozatában leszögezte, hogy az amerikaiak nem hagyják magukat megfélemlíteni vagy befolyásolni és biztos abban, hogy ebben Kerry is egyetért vele. Az Ohio állambeli Columbusban, ahol együtt lépett fel Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzóval, az elnök hangot váltott. „Ellenfelem továbbra is olyasmiket állít, amelyek nem igazak. Ez különösen szégyenletes az ellenség új videofelvételének a tükrében”. A Fehér Ház kommunikációs igazgatója szerint a demokrata elnökjelölt 12 órát sem hagyott az amerikaiaknak, hogy feldolgozzák a hírt. Bush elnök hívei előszeretettel hangoztatják, hogy Oszama bin Laden a massachusettsi szenátort szeretné látni a Fehér Házban, mert akkor lanyhulna a terrorizmus elleni harc. Kerry hívei viszont muzulmán szélsőségesek honlapjaira hivatkoznak, amelyek szerint Bush elnök annyira felpaprikázza a muzulmán világot, hogy ő a legjobb toborzója a dzsihádista szervezeteknek. Aláírták az EU alkotmányát (Róma • Tamássy Sándor és Veres Béla / MTI) • Aláírta az Európai Unió alkotmányos szerződését a huszonöt EU-tagország állam-, illetve kormányfője, köztük Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök pénteken Rómában, miközben kétoldalú találkozókon folytatódott az egyeztetés az Európai Bizottság testületében szükségessé vált változtatásokról is. Az olaszországi ceremónia keretében a külügyminiszterek is aláírták a dokumentumot, magyar részről Kovács László látta el kézjegyével. Az ünnepélyes aktusra a Capitolium múzeumi épületében található Sala degli Orazi e Curiazi teremben került sor, ugyanott, ahol 1957. március 25-én megszületett az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség, a mai EU elődszervezetei. Az alkotmány összefoglalja és nagymértékben továbbfejleszti a korábbi uniós alapszerződéseket, és több vonatkozásban magasabb szintre emeli az uniós együttműködést. Történelmiként méltatva a dokumentumot, az EU jelenlegi vezetői egyebek között azt hangsúlyozták: az alkotmánnyal demokratikusabb, átláthatóbb, hatékonyabb lesz az unió, amelynek polgárait ezentúl több jog illeti meg. A szerződés azt követően lép életbe, hogy valamennyi EU-tagországban ratifikálják. A megerősítéshez várhatóan legalább tíz országban népszavazást tartanak. Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország az elmúlt két évben el tudta érni azt az uniós dokumentum tekintetében, amit el akart érni. Elérte, hogy a kisebbségvédelem erőteljes megfogalmazásban közös európai üggyé váljék, és azt is, hogy kétség nélkül szerepeljen az alkotmányban: valamennyi ország azonos státussal és azonos erővel tagja az uniónak. Az EP két legnagyobb frakciója szerint Nem elég Buttiglione távozása (Brüsszel / MTI/AFP) • Nem elég az EP két legnagyobb frakciójának, a néppárti és a szocialista csoportnak Rocco Buttiglione olasz biztosjelölt távozása, más változásokat is követelnek a leendő Barroso-bizottságban. Buttiglione távozása nem jelenti azt, hogy minden nehézség megoldott - jelentette ki szombaton Hans-Gert Pöttering, a néppárti csoport elnöke. A frakció által kiadott közlemény szerint szükségesnek ítélnek további változásokat mind a biztosjelöltek, mind pedig a tárcák elosztása terén. Ugyancsak elégedetlenségének adott hangot Jan Marinus Wiersma, a szocialista csoport alelnöke, aki hangsúlyozta: „Vannak más biztosok is, akikkel kapcsolatban erős fenntartásaink vannak”. Mérsékeltebben fogalmazott viszont Graham Watson, a liberális csoport vezetője, aki szerint a tervezett EU-bizottság szélesebb körű átalakítása „nehéz helyzetbe hozná Barrosót mind a tagállamokkal, mind pedig saját bizottsági társaival szemben”. Közben az EU-bizottság szóvivője közölte, hogy José Manuel Durao Barroso kijelölt bizottsági elnök tudomásul vette Buttiglione visszalépését, de nem kívánja azt kommentálni. A szóvivő szerint Barroso „továbbra is rendkívül aktív, hogy mielőbb bemutathasson egy új csapatot, amely elnyerheti az EP képviselőinek széleskörű támogatását”. „Nem akarunk második Trianont” (Budapest / MTI) • Nem akarunk második Trianont, nem akarjuk, hogy a XX. századi földrajzi, területi Trianon után a XXI. századi etnikai, nemzeti Trianon következzék - jelentette ki Hiller István, az MSZP elnöke az őszirózsás forradalom emlékére rendezett nagygyűlésen a Parlament mellett. „Felelősségteljes kormányzás az, amelyik nem szít ellentétet magyar és magyar között, amelyik nem szít ellentétet határon túli magyar és határon túli magyar között. Felelősségteljes kormányzás az, amely nem ver éket magyarországi magyar és határon túli magyar közé. Felelősségteljes kormányzás az, amelyik vitát folytat és nem civakodást, állandó perpatvart kelt” - fogalmazott a pártelnök a Károlyi Mihály szobornál tartott megemlékezésen. „Felelősségteljes kormányzás az, amelyik stabil és biztonságos országgá teszi Magyarországot, amely nem destabilizálja a régiót, nem összeveszni kíván mindenkivel, hanem nemzeti céljainkat figyelembe véve az együttműködést segíti. Mi ilyen kormányzást akarunk” - mondta. Mint mondta, „1918 csomópont és kereszteződés volt. Ami csak merész terv lehetett 1848-49-ben, a legfontosabb követeléssé vált 1918-ban, majd 1956-ban”. Ugyanakkor kijelentette: „új magyar nemzetpolitikát kíván a kor. És mi új magyar nemzetpolitikát ajánlunk és javaslunk”, amely három pilléren nyugszik: békés nemzetegyesítés, a szülőföldön való boldogulás támogatása és a felelősségteljes kormányzás. „Mi határtalan magyar-magyar "kapcsolatokat akarunk. És ott, ahol ezt nem, vagy még nem teremtheti meg az unió tagsága, arra az esetre szülessék olyan magyar szabályozás, amely a határon túli magyarság számára biztosítja a szabad és akadálymentes belépést Magyarországra” - mondta. Mint mondta, „elvárjuk a kormánytól, hogy adjon meg minden felvilágosítást, minden információt az embereknek ahhoz, hogy mindenki tudja, mire szavaz december 5-én”. Választott a vajdasági parlament Korhecz Tamás kormányalelnök lett (Belgrád • Petky József / MTI) • A vajdasági parlament szombati alakuló ülésén Boján Pajticot, a Demokrata Párt (DS) alelnökét választotta meg a tartományi végrehajtó tanácsának (kormány) elnökévé és Boján Kostrest, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) titkárát a képviselőház elnökévé. A parlament késő este véget ért maratoni ülésén megválasztotta a tartományi kormányt is. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) színeiben Korhecz Tamás kormányalelnök lett, s továbbra is ő vezeti a kisebbségügyi tárcát. A VMSZ-es Bunyik Zoltán maradt oktatási miniszter, s Pásztor István immár nem kormányalelnökként, hanem miniszterként felelős a privatizációért. A legnagyobb délvidéki magyar párt befolyásának növekedését jelzi, hogy Gyarmati Zoltán személyében VMSZ-es lesz a környezetvédelmi tárca vezetője is. A kormánynak lesz még egy magyar nemzetiségű alelnöke, a demokrata párti Lódi Gábor személyében. A magyarul is kiválóan beszélő, zentai születésű 34 éves újdonsült kormányfő szerint kabinetje a vajdasági polgárok életszínvonalának növekedését, a gazdaság és a mezőgazdaság fejlesztését fogja tekinteni fő feladatának. A 120 tagú törvényhozás megválasztotta az elnökhelyetteseket is. Egyikük Egeresi Sándor, a VMSZ alelnöke, aki a korábbi ciklusban is ezt a parlamenti tisztséget töltötte be. A harmincadik életévét taposó Kostres megválasztása után úgy nyilatkozott, hogy a Vajdaság „leginkább európai része Szerbiának”. A politikus Európa egyik legtoleránsabb képviselőházává kívánja változtatni a tartományi parlamentet, amelyben amúgy a feltételezett háborús bűnös, Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (SRS) rendelkezik a legnagyobb frakcióval. Az első vizsgálatok szerint Arafat nem leukémiás (Párizs, Clamart, Rámalláh / MTI/AFP/Reuters/dpa/AP) • Az első vizsgálatok szerint Jasszer Arafat palesztin elnök nem szenved fehérvérűségben - közölte az idős politikust kezelő orvosokra hivatkozva egy palesztin tisztviselő szombaton Franciaországban. Előzőleg Nabíl Abu Rudeina, Arafat főtanácsadója azt mondta: negyvennyolc órán belül adnak ki orvosi jelentést a palesztin elnök egészségi állapotáról. Elmondta, hogy az orvosok elemzik a palesztin vezető orvosi vizsgálatainak eredményeit. A főtanácsadó szerint Arafat állapota stabil, de állandó orvosi felügyelet alatt áll. A palesztin elnököt péntek óta Franciaországban, a Párizs melletti Clamart Percy katonai kórházában kezelik. Közben a CNN amerikai hírtelevízió hírül adta, hogy egyes vezető palesztin tisztségviselők úgy nyilatkoztak: az Arafatéra véget ért. A palesztin elnök köréhez tartozó palesztinok elmondták, súlyos beteg elnökük nincs abban a szellemi állapotban, hogy jelentős döntéseket hozzon, vagy azokat közérthetően bejelentse. Mahmúd Abbász, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) második számú vezetője e híradásoknak ellentmondva kijelentette: „Kapcsolatban vagyunk az elnökkel, továbbra is utasításokat kapunk tőle, mivel ő a PFSZ feje.” A politikus a PFSZ végrehajtó bizottságának szombati ülését követően nyilatkozott a ciszjordániai Rámalláhban. A PFSZ végrehajtó bizottsága most először ült össze Arafat nélkül. Mahmúd Abbász elmondta, hogy Arafat távolléte ellenére valamennyi palesztin intézmény folytatja működését. BHBBffiglSgaBSigg__ 2004. NOVEMBER 1., HÉTFŐ kiadja a Transit Rt. Tel: 224-29-62, 222-58-02, 222-94-41, 224-36-68. Fax: 224-28-48. E-mail: rmsz@pcnet.ro Internet: http://www.hhrf.org/rmsz Postacím: 013701 Bucuresti O.P. 33, O.P. 17, Piata Presei Libere Bankszámla: BCR Agentia WTC R08I RNCB 5018 0000 19700001 ROL (lej) BCR Agentia WTC R054 RNCB 5018 0000 1970 0002 USD BCR Agentia VfTC R027 RNCB 5018 0000 1970 0003 EURO Szerkeszti az RMSZ szerkesztőbizottsága: GYARMATH JÁNOS (főszerkesztő, az igazgatótanács elnöke) FERENCZ L. IMRE (főszerkesztő-helyettes, igazgatótanácsi tag) SZÁSZ ATTILA (mb. szerkesztőségi főtitkár) CSIPKE GÁBOR DEÁK LEVENTE (jogi tájékoztatás) FARKAS B. ZOLTÁN (igazgatótanácsi tag) MÁTHÉ EVA SIKE LAJOS (igazgatótanácsi tag) SZONDA SZABOLCS VARDZAR ERZSÉBET Gazdaság-pénzügy CZÉDLY JÓZSEF (helyettes igazgató) Reklámokat, apróhirdetéseket személyesen a Transit Rt. titkárságán, illetve a 224-36-68-as telefonon vagy telefaxon, továbbá vidéki tudósítóink révén lehet feladni. Tarifáink: a napi árfolyamnak megfelelő lej, négyzetcentiméterenként 0,8 euro (kiemelt helyen, illetve első oldalon 1 euro), apróhirdetések esetében magánszemélyeknek 2.000 lej szavanként (elfogadunk az összértéknek megfelelő postai bélyeget is), jogi személynek 4.000 lej szavanként. Tarifáink tartalmazzák a hozzáadott értékadót is (TVA). Külföldi olvasóink előfizethetnek lapunkra a következő címen: S.C. RODIPET S.A., Romania, Bucuresti, Piata Presei libere nr. 1, Corp B., Sector 1, P.O. Box 33-57, fax 0040- 21-2226407, 2226439 vagy email: export@rodipet.ro Szedés: Transit S.A. Számítógépes tördelés (DTP): ZGONDOSY JÁNOS Nyomda: Tipográfia CROMOMAN, Bucuresti ISSN: 1221-2423.