Röplabda, 1966 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
A MAGYAR RÖPLABDASZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA 1966 JANUÁR IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM A formábahozás - edzés időszakáról. A rendszeres edzés szükségessége vonja maga után az egész évi edzést, minden évi edzést, az egész edzésfolyamatnak olyan általános, de részletekig ható rendezését, amely megfelel az egészség, az életkorok, a nemek, a szervezet és a sportteljesítmények követelményeinek, sajátosságainak, növekedésének. Az ilyen következetesen végrehajtott sportolásnak sarkköve az egész éven át való edzés-versenyzés olyan rendezése, amely megfelelő módon készíti fel a sportolót kitűzött sportteljesítményekre. Világos hát a sportolásban az edzés és a versenyzés szoros és egyenrangú kapcsolata. A versenyzésben kell kitűzni a sportteljesítményt, de az edzésfolyamatban kell erre felkészíteni a sportolót. A versenyzésben viszont csak olyan teljesítményt kívánhatunk a sportolótól, amire az edzésben szervezetét felkészítettük. Ez a felfogás biztosítja a hosszú éveken át való rendszeres sportolást, de' megszabja 'a minden évben kitűzött sportteljesítményekhez való évi rendszeres edzést is. A rendszeres edzés időszakokra való bontásában az egyik időszak a formábahozás ideje, amikor az edzés már egészen szoros kapcsolatba kerül a versenyzéssel, illetve annak céljaival. Még szorosabbá válik ez a kapcsolat a formában tartó edzésidőszakban, amikor a versenyzés követelményeit mintegy közvetlenül kiséri az edzés. Az évi edzés-versenyzés rendjében a versenyekhez, mint kiemelkedő eseményekhez igazodunk. Ez az igazodás szabja meg az edzésteendőket. Előbb időben felkészülünk a cselekvésre, azután végrehajtjuk, végül eltávolodunk tol® és más, újabb cselekvésre készülünk. Ha az egész év edzés - versenyzésének folyamataiban gondolkodunk, akkor az évi edzésrendet hármas tagozódásban kell szemlélnünk. Az edzéseinket irányító időszak a versenyzés időszaka, ezt előzi meg a felkészüléseés követi az átmeneté. Az egész év edzésfolyamatában nem lehet minden edzésen azonos edzésmunkát végezni. Az edzésmunka tartalmának természetszerűen változnia kell, egyrészt az edzésmunka erősségének növelésével, másrészt az edzés időtartamának növelésével, majd e kettő váltakozásával, valamint a sportági technika-taktika és a szervezeti szervrendszerek felkészítésének megfelelő arányú változásaival. Az edzés munkájának alakulását az edzésidőszak céljai, feladatai is megszabják. Ilyen értelemben beszélünk a három-időszakos edzésrendszerről. Az edzésrendszernek szükségszerűen kell rendeznie az egész év, de az egész sportolás időtartamának edzés-versenyzési követelményeit, akár az edzéstechnika-taktikai, akár az edzés fizikai és pszichikai, akár az edzés folyamat elméleti vagy gyakorlati kérdéseiről van szó. Az edzésidőszakoknak az edzéssel szemben felállított követelményei az edzésidőszakokon belül is állandóan változó edzésmunkát igényelnek. A felkészülés időszakában is két kisebb terjedelmű, de állandóan a versenykövetelményekhez mind jobban és jobban alakuló időszakot helyezhetünk el. Az egyik az alapozás. A másik az alapozással szomszédosan és szorosan kapcsolódó formábahozó edzésidőszak.A formábahozás időszakának fellépte okozta azt, hogy a háromidőszakos edzésrendszer mellett négyidőszakos edzésrendszerről is beszéltek. A formábahozó edzésidőszak tehát a versenyre való közvetlen felkészülés edzésidőszakának a második része és közvetlenül előzi meg a versenyidőszakot az évi edzésfolyamat időrendjében. A következőkben már csak azzal foglalkozunk, hogy a röplabdázásban erre az időszakra milyen edzésmunka követelményeket állítunk, milyen jellegű edzésmunkát kell végeznünk ebben a szakaszban. 1