Röplabda, 1966 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1. szám

A MAGYAR RÖPLABDASZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA 1966 JANU­ÁR IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM A formábahozás - edzés időszakáról. A rendszeres edzés szükségessége vonja maga után az egész évi edzést, minden évi ed­zést, az egész edzésfolyamatnak olyan általános, de részletekig ható rendezését, amely megfelel az egészség, az életkorok, a nemek, a szervezet és a sportteljesítmények követel­ményeinek, sajátosságainak, növekedésének. Az ilyen következetesen végrehajtott sportolásnak sarkköve az egész éven át való ed­zés-versenyzés olyan rendezése, amely megfelelő módon készíti fel a sportolót kitűzött sportteljesítményekre. Világos hát a sportolásban az edzés és a versenyzés szoros és egyenrangú kapcsolata. A versenyzésben kell kitűzni a sportteljesítményt, de az edzésfo­lyamatban kell erre felkészíteni a sportolót. A versenyzésben viszont csak olyan teljesít­ményt kívánhatunk a sportolótól, amire az edzésben szervezetét­ felkészítettük. Ez a felfo­gás b­izto­sít­j­a a hosszú éveken át való rendszeres sportolást, de' megszabja 'a minden évben kitűzött sportteljesítményekhez való évi rendszeres edzést is. A rendszeres edzés időszakokra való bontásában az egyik időszak a formábahozás ideje, amikor az edzés már egészen szoros kapcsolatba kerül a versenyzéssel, illetve annak cél­jaival. Még szorosabbá válik ez a kapcsolat a formában tartó edzésidőszakban, amikor a versenyzés követelményeit mintegy közvetlenül kiséri az edzés. Az évi edzés-versenyzés rendjében a versenyekhez, mint kiemelkedő eseményekhez iga­zodunk. Ez az igazodás szabja meg az edzésteendőket. Előbb időben felkészülünk a cselekvésre, azután végrehajtjuk, végül eltávolodunk tol® és más, újabb cselekvésre készülünk. Ha az egész év edzés - versenyzésének folyamataiban­­ gondolkodunk, akkor az évi edzésrendet hármas tagozódásban kell szemlélnünk. Az edzésein­ket irányító időszak a versenyzés időszaka,­ ezt előzi meg a felkészülése­­és követi az át­meneté. Az egész­ év edzésfolyamatában nem lehet minden edzésen azonos edzésmunkát végezni. Az edzésmunka tartalmának természetszerűen változnia kell, egyrészt az edzésmunka erősségének növelésével, másrészt az edzés időtartamának növelésével, majd e kettő válta­kozásával, valamint a sportági technika-taktika és a szervezeti­ szervrendszerek felkészí­tésének megfelelő arányú változásaival. Az edzés munkájának alakulását az edzésidőszak céljai, feladatai is megszabják. Ilyen értelemben beszélünk a három-időszakos edzésrendszerről. Az edzésrendszernek szükségsze­rűen kell rendeznie az egész év, de az egész sportolás időtartamának edzés-versenyzési követelményeit, akár az edzés­technika-taktikai, akár az edzés fizikai és pszichikai, akár az edzés folyamat elméleti vagy gyakorlati kérdéseiről van szó. Az edzés­időszakoknak az edzéssel szemben felállított követelményei az edzésidőszako­kon belül is állandóan változó edzésmunkát igényelnek. A felkészülés időszakában is két kisebb terjedelmű, de állandóan a versenykövetelményekhez mind jobban és jobban alakuló időszakot helyezhetünk el. Az egyik az alapozás. A másik az alapozással szomszédosan és szorosan kapcsolódó formábahozó edzésidőszak.­­A formábahozás időszakának fellépte okozta azt, hogy a háromidőszakos edzésrendszer mellett négyidőszakos edzésrendszerről is beszéltek.­ A formábahozó edzésidőszak tehát a versenyre való közvetlen felkészülés edzésidősza­kának a második része és közvetlenül előzi meg a versenyidőszakot az évi edzésfolyamat időrendjében. A következőkben már csak azzal foglalkozunk, hogy a röplabdázásban erre az időszakra milyen edzésmunka követelményeket állítunk, milyen jellegű edzésmunkát kell végeznünk ebben a szakaszban. 1

Next