Ruházati Munkás, 1980 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
Hogyan lesz valaki megrögzött könyvmoly? Ezzel a kérdéssel kezdődött a beszélgetés Sándor Domonkosaival, a PAVA Ruhagyár varrónőjével. — Nekem egyszerű volt, mert apámnak sok könyve volt, és csak le kellett vennem a polcról Móra Ferenc Aranykoporsóját. Már el is dőlt a kérdés. Ezt a gyermekkori élményt és eredményét őrzi kis könyvtárunk egy tetemes része, amely mitológiai tárgyú könyveket foglal magába. — Hány könyv az a kiskönyvtár? — Körülbelül kétezer Az új lakásunk nagyobbik szobájának mind a négy fala könyvespolccal fedett. Másfél éve költöztünk, azóta egyre nő a restanciám, de most már rendben a lakás, jöhet a szórakozás... — Van kedvenc témaköre? — Nincs. Inkább időnként váltok egy-egy témakörről a másikra. Azt tudom, hogy Móra és a mitológiák után került a kezembe Nexe Szürke fénye, és ezzel a skandináv irodalom lett a napirend. Na és a kötelező olvasmányok, az iskolai tematika, gondolhaná bárki, de téved. Sándorné nem érettségizett. — Valahogy nem jött össze. Tizennégy éves korom óta, 31 éve dolgozom — te jó ég, ki hinné a korát! — 23 éve vagyok varrónő, kilenc éve itt a Pávában. 19 éves voltam, amikor először férjhez mentem, jött a fiam. Megpróbáltam a gimnáziumot, de csak két évig bírtam, sok volt a többműszakos munka, a család és az iskola. És akkor már egyedül neveltem a fiamat Most már nem is hiányzik különösebben, mert nekem csak úgy érzem, egy papír lenne. Ezt az érzést csak megerősíteni lehet, hiszen ha azt mondta volna, hogy felsőfokú képesítése van, talán hihetőbb lenne. Sajnos, nem lehet visszaadni azt a kellemes másfél órás be- Hi rair© k©2f ? Mórától Musilig szélgetést, amelynek az idő múlása vetett véget. — Fiatal lány koromban alig lehetett harapófogóval kihúzni a szót belőlem. Aztán a sok olvasás, majd huszonévesen a színjátszó kör végleg segített a dolgon. Shakespeare 75. szonettjével debütáltam. Lassan elszállt a lámpaláz, a fejemben már könnyen formálódó mondatokat könnyen „hangosítottam”. És jöttek a szokásos „keresztkérdések”. Szereti-e a mai magyar irodalmat? Olvas-e latinamerikaiakat, afrikaiakat? Segíti-e mindennapjait az olvasás? Ha küszködött a szavakkal, azt csak a bőség zavara okozta időnként. — Megvan az egész Passuth-sorozat. Szilváéit kevésbé szeretem, mint Moldovát, mert az utóbbi alakjai hús-vér emberek, az előbbié kissé idealizáltak. Legjobban az amerikaiakat szeretem, de a latin-amerikai Jorge Amado Csodabazárja vagy Vén tengerésze is kellemes időtöltés. A politikai témák gyakran foglalkoztatnak, így például a Dobpergés Rancasért — újságíró írta, de ki? — vagy a rhodescai Mungoshi Ahol az eső későn érkezik című könyve nyitott ablak Afrikára. — A mindennapok. Hemingway megtanított küzdeni, győzni a nehézségeken. Amit én megtanultam, át szeretném adni másoknak — váltakozó sikerrel. Nem szeretnék főnök lenni, mert sokszor azt sem fogadják el az emberek, ha felülről jön, ami jó. Hiába mondom egy dohányosnak, hogy több jó könyvet füstöl el havonta. Apropó, a propaganda. — A legjobb propaganda az egyéni élmény. Akit egy jó könyv megfogott, az már keresi a következőt. Ezért olyan könyveket ajánljunk, mely közelés a „behálózandó” ízléséhez, egyéniségéhez. Szerencsére ma már a mozi és a televízió filmje, sorozatai inváziót indítanak egy-egy könyvért. Ki-ki igénye szerint. Alex Haley Gyökerek-éért sokan talpalnak, Peter Marshall Tombol a Holdjáért kevesebben. Ma már egyre többen tudják, hogy a könyv legtöbbször többet ad, mint a film. Kár, hogy a színházba kevesebben járnak, mint moziba, mert sok hívet szerezne a Csendes amerikai Graham Greennek. — Mindent elolvas, amiről azt hallja, hogy jó? A divatokat szereti-e? — Az Ulyssest megvettem, de csak beleolvastam. Azt mondják, Musil A tulajdonságok nélküli embere hasonló. Magamnak, magam döntöm el, mi a jó.— Nálunk olcsó a könyv, de kétezer könyvnek azért ára van.— Attól függ ki mire költi a pertzét. A Napóleon konyaknak nincs ára? Vagy az amerikai cigarettának? Tudni kell választani. Ma már ritkán járok színházba. A klasszikusokat ismerem, az újak között válogatok. Két jegy árából egy jó könyvet veszek, többnyire nem zsákbamacskát. Két jegyet azért mondtam, mert a férjemmel megyünk vagy veszünk. Szeretjük a könyvet, de nem egyformán olvasunk. Én lassan, megrágva, ő egy nap alatt egyet. Közös a szenvedélyünk, ha nem is egyforma az élményünk. És mi mindenről volt és lett volna szó, ami nincs e nyúlfarknyi bemutatásban. Sok mindenről, többről, mint ami benne van. Mert aki sokat olvas, az sokat tud mondani magáról, másról és a világ szép vagy csúnya dolgairól. P. N. I. Az orvos válaszol A májgyulladás A máj a hasüregben, a jobb oldali bordaív alatt helyezkedik el. Súlya valamivel kevesebb, mint másfél kiló. Életfontosságú működéseket végez: részt vesz a fehérje-, a zsír- és a cukoranyagcserében, szerepet játszik a hormonok működésének szabályozásában, és hozzájárul a szervezet számára mérgező anyagok ártalmatlanná tételéhez. A máj termeli az emésztéshez szükséges epét. A májgyulladás fertőzés útján terjed. A fertőzést vírus okozza. A fertőzést nemcsak a közvetlen érintkezés, hanem egy rosszul kifőzött injekciós fecskendő vagy a tű is terjesztheti. Ezeknek a fertőzéseknek a megelőzésére mind szélesebb körben alkalmazzák az egyszer használatos (használat után eldobandó) injekciós felszerelést. A betegség inkább a fiatalokat, gyakran a gyermekeket támadja meg, de bármely életkorban előfordulhat. Sokszor, kezdőük evemörhurutos panaszokkal. Ezért sokan azt gondolják, azért kaptak májgyulladást, mert „rosszat ettek”, elrontották a gyomrukat. A gyanú néha valamilyen meghatározott ételre vagy italra terelődik. A valóságban nem a gyomorrontás váltja ki a májgyulladást, hanem maga a májbetegség — amelyet a vírus okoz — kezdődik étvágytalansággal, hányingerrel; hurutos, lepedékes lesz a nyelv. A betegség legjellegzetesebb tünete a sárgaság, amit az epefesték felszaporodása okoz. Rendes körülmények között a máj alakítja át az elöregedett, lebontott vörös vérsejtek festékanyagát. Ebből epefesték, az epe egyik fontos alkotórésze keletkezik. A májból az epe az epecsatornák és az epehólyag közvetítésével a bélrendszerbe jut. Ott részt vesz a táplálék, főleg a zsírok megemésztésében. A májgyulladás idején zavar támad az epe termelésében. A máj kevesebb epefesték feldolgozására képes, és a már átalakított epefesték egy része is visszajut a vérbe. A vérkeringéssel a sárga színű epefesték szétáramlik a szervezet minden részébe. Lerakódik egyebek között a bőrben és a szemgolyó fehér színű ínhártyájában, ahol természetes fényben különösen jól látszik a sárgás elszíneződés. Az epefesték felszaporodásának következménye a vizelet jellegzetes megbarnulása is. Sárgaságot okozhat az epekő, az epeutak gyulladása vagy daganata, a vörösvérsejtek szétesése, betegsége is. A leggyakrabban azonban a májgyulladás szerepel a sárgaság hátterében. A felnőtt lakosság minegy 3 százaléka esik át élete során májgyulladáson. Valószínű, hogy ez a szám még nagyobb, mert előfordulnak enyhébb, észrevétlen formában lezajló májgyulladások is. Amikor a lappangást követően, néhány nap múlva fellép a sárgaság, a gyomorhurutos panaszoktól elgyötört beteg — különös módon — kezdi könnyebben érezni magát. Egy-két hét alatt a sárgaság fokozatosan bettegszülnik. Ritkaság az, hogy — legfeljebb négy hét alatt — a bőr és az ínhártya ne nyerné vissza régi színét. A májgyulladás általában jóindulatú. Ha a beteg panaszai nagyjából megszűntek, sárgasága elmúlt, mája nem tapintható és nem érzékeny, laboratóriumi próbái lényegében negatívak — gyógyultak nyilvánítható. Fáradtság, bágyadtság, a jobb bordaív alatti enyhe nyomásérzés vagy fájdalom, a laboratóriumi eredmények jelentéktelen mértékű eltérései még néhány hétig, esetleg hónapig fennmaradhatnak, de nem adnak okot az aggodalomra. A betegség kezdetén a legfontosabb teendő az ágynyugalom. Fekvő helyzetben a májon több vér áramlik át, ami javítja a gyógyulás kilátásait. A tünetek, a laboratóriumi vizsgálatok, a májfunkciós próbák eredményei alapján az orvos megmondja, hogy mikor kelhet fel a beteg. Mivel eleinte jellegzetes panasz az étvágytalanság, az erőszakos táplálásnak nincs értelme. Az első napok után azonban fehérje-, cukor- és kalóriadús étrendre van szükség. Ajánlható a tej, a tejbedara, a tejberizs, a burgonyapüré, az amisapüré, a gyümölcslé, a keksz, a piskóta, a madártej, a méz, a lekvár, a krémsajt, a lágytojás, a tehéntúró. A diéta hamarosan bővíthető puhán és zsírszegényen készített szárnyas- és borjúhússal, hallal, sonkával, nem zsíros sajtokkal, tojással, sült tésztákkal. A cél: könnyen emészthető ételek és gyakori kis étkezések formájában bőséges kalóriabevitel. Az étrend legyen zsírszegény, de a teljesen zsírtalan étkezést nem kell erőltetni. A puffasztó ételek és mindenekelőtt a szeszes italok fogyasztása szigorúan tilos! A gyógyszeres kezelésnek kisebb a jelentősége. Tüneti szerekre — például lázcsillapítóra, a sárgasággal járó viszketést csillapító orvosságokra stb. — szükség lehet. A beteg környezetében élőket és dolgozókat gamma-globulinnal oltják be, ami csökkenti a megbetegedés valószínűségét. A májgyulladáson átesetteknek nagyon is meg kell aggóalniuk főleg a tömény szeszes italok fogyasztását. Dr. Harmat Pál rsssssssssssssssssvy///ssssssssssssssjrssss///,,ssssssssssssssssssss/'?, Az emberek szipognak Az emberek szipognak. Szipognak télen, nyáron, tavasszal és ősszel. Mindig szipognak. Aki nincsen megfázva, az is szipog. Megszokta Megyek az utcán, meglátok egy régi ismerőst. Barátságosan mosolygok rá, de amikor közelebb ér, döbbenten lehervadok. Szipog. Nem feltűnően, de szipog. Ennek ellenére kedélyesen üdvözöljük egymást. Hallgatom vidám fecsegését. Csak nem értem. A szipogástól. Kedvesen és sürgősen elbúcsúzom tőle. Sétálok tovább a szipogó emberek között. Vajon miért nem fújják ki az orrukat? Nem értem. Sehogy sem értem. Hazaindulok. Két erőteljes szippantás között felmutatom a bérletem. Közben kíváncsian lesem, mit szólnak hozá? Semmit. Mit is szólnának? Az egész autóbusz szipog. Ki törődik itt a másik szipogásával?! A vezető is. Bele a mikrofonba. És most boldog. Mert sikerélménye van. Túlharsogta a többieket. Már alig várom, hogy hazaérjek. Az utcánkban, szerencsére, kevés ember jár. Közelemben senkire a falak vékonyak. A szipogás az utcára is kihallatszik. Szipognak a házak, a garázsok, a kutyaólak, a házőrző kutyák, a lábtörlők, a kerékpárok és a villanyoszlopok. Az egész utca egy nagy-nagy szipogás. Hát lehet ezt bírni? Végre itthon vagyok. Csend és nyugalom. De mit hallok? Ez nem lehet igaz! Ki merészeli itt az orrát szívni? Az öcsém. A másik szobában. Billeg a széken és szipog. Óvatosan mögéje lopakodok, hogy észre ne vegyen, aztán néhány határozott, gyors mozdulattal bekötöm a száját és gyengéden belököm az asztal alá. Azt hiszik, abbahagyja? ! Hadonászik a kezével és szipog. Ezt nem lehet túlélni! Ebbe bele kell őrülni! Bezárkózom a szobámba, izgatottan csavargatom a rádiót és csendesen haldokolni kezdek. A fülemben, vatta. Mivel forró ólom nincsen idehaza. De mi ez? A vattán keresztül is?! Talán képzelődök? Nem! Újra hallom. Ez szipogás. Pedig nincsen senki a szobában. Csak én. Meg a nénikém. A falon. Szép, nagyméretű fotó. Onnan jön a hang. Csak ő lehet Csúfondárosan néz rám és szipog. Egyre hangosabban. Ide-oda vetődik a szörnyű hang a falak között. t . Végem van. Megadom magam. Nincs már mit tennem. Megbékélek a sorssal. Hányát fekszem a heverőn, és bensőségesen, hogy senki meg ne hallja, elkezdek szipogni. Kiss Annamária Programozható vasalógép Egyszerre több műveletet végző, a hazai textilruházati iparban újdonságnak számító vasalógépsorokat helyeztek üzembe a Zalaegerszegi Ruhagyár központi befejezőüzemében. Egy-egy automata, programozással működő gépsoron három ember egy műszak alatt 400 zakó vasalásával készül el. Az eddig használt, jóval kisebb teljesítményű vasalógépet kétszer ennyi ember szolgálta ki. MELEGEDŐ Jogi kérdés-felelet a munkaügyi jogszabályok módosításáról A Magyar Közlöny 1979. december 1-i számában megjelent a Munka Törvénykönyve módosításáról szóló 1979. évi 29. törvényerejű rendelet, a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. MT. számú minisztertanácsi rendelet, s még jó néhány miniszteri rendeletbe foglalt munkaügyi jogszabály. Milyen okok késztették a jogalkotókat a módosításokra? — A Munka Törvénykönyvét, amely a társadalom munkájában való részvétel rendjét, a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket tartalmazza, az országgyűlés 1967-ben alkotta meg, mégpedig olyan időtállóan, hogy az elmúlt évtizedekben csak lényegtelen változtatásra volt szükség, sőt az is megállapítható, hogy a törvény szabályainak túlnyomó része még a mostani, jelentősen megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények között is megfelelően segíti a fejlett szocialista társa■dalom építését. Új törvénykönyv alkotása tehát nem vált szükségessé, de a népgazdaságunk előtt álló újszerű feladatok megvalósításának elősegítése, a jogrendszer általános fejlődéséből adódó követelmények és a jogalkalmazás során szerzett hasznos tapasztalatok időszerűvé tették a Munka Törvénykönyvének módosítását, korszerűsítését. Milyen célokat szolgálnak a módosítások? — Hatékonyabbá kell tenniük a munkaerőgazdálkodást, elő kell segíteniük a munkaerő tervszerű átcsoportosítását, a gazdaságosan nem foglalkoztatható létszám felszabadítását, a munkaidő jobb kihasználását, a munkafegyelem megszilárdítását, ugyanakkor azonban a dolgozók fokozott érdekvédelmét is. Ezeken az alapvető célokon kívül a módosítás rendet kíván teremteni a munkajogi szabályozásban, meg akarja szüntetni a törvény rendelkezéseit kiegészítő és értelmező végrehajtási rendelkezések áttekinthetetlen szövevényét, s végül hasznosítani akarja a munkaügyekben ítélkező bíróságok sokévi tapasztalatát is. A módosítások 1980. január 1-től hatályosak. Melyek a módosított Munka Törvénykönyvének jelentősebb új szabályai? — Az általános rendelkezések közé felveszi a joggal való visszaélés polgári jogi tilalmát, de kiemeli, hogy ezek a visszaélések a munkajog területén milyen esetekben minősülnek különösen súlyosaknak. „Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a népgazdaság megkárosítására, a bírálat elfojtására, a dolgozók jogainak és törvényes érdekeinek csorbítására, vagy illetéktelen előnyös szerzésére vezetne.” Főleg a bírálók védelmére rendeli. ..Azt, akinek terhére a visszaélés történt, emiatt hátrány nem érheti.” A konkrét rendelkezések között megemlítendők: munkaviszonyba általában csak a tizenötödik életévét betöltött állampolgár léphet, ha az általános iskolát elvégezte, vagy ez alól felmentették, illetőleg enélkül is az iskolai szünet tartama alatt; a munkaidő heti negyvennégy óra; a dolgozó részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani; a dolgozónak a munkaidő megszakításával lehetőséget kell biztosítani az étkezésre. Kivételeket jogszabályok, illetőleg bizonyos esetekben a kollektív szerződések engedélyezhetnek. A munkafegyelem megszilárdításának érdekében több intézkedést is tartalmaz: megszünteti annak lehetőségét, hogy a legsúlyosabb fegyelmi büntetések (áthelyezés és elbocsátás) végrehajtását próbaidőre felfüggesszék; a dolgozók anyagi felelősségének mértékét gondatlan károkozás esetén az eddigi tizenöt százalék helyett a havi átlagkereset ötven százalékáig emeli fel. A munkaügyi viták tárgyilagosabb elbírálása érdekében úgy rendelkezik, hogy a munkaügyi döntőbizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait — az eddigi kijelölés helyett — a munkáltató és a szakszervezet munkahelyi , szerve együttes javaslata alapján a dolgozók választják, a szakszerű döntések érdekében pedig általános érvénnyel kimondja, hogy a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni, de ezen túlmenően a munkaügyi döntőbizottságok felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol. A már megjelent egyes munkanemi rendeletek tartalmaznak-e új szabályokat? — A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló új minisztertanácsi rendeletben és a munkaügyi miniszteri rendeletekben (a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekről, egyes szociális-kulturális juttatásokról, a munkaügyi döntőbizottságok szervezetéről és eljárásáról, a kollektív szerződésekről számtalan új rendelkezést találunk. Ebbe a tájékoztatóba talán a címszerű felsorolásuk sem férne bele. Jelentősége miatt mégis említsük meg a mellékfoglalkozások új szabályozását, amely a másodállások (a rendes munkaidőn belül vállalt másik állás) lehetőségét csökkenti, a tulajdonképpeni mellékfoglalkozások (azaz a rendes munkaidőn kívül végzett munkák) körét viszont olyan mértékben bővíti, hogy bizonyos esetekben a dolgozó még saját munkahelyén ss vállalhat mellékfoglalkozást a főfoglalkozásától eltérő munka végzésére. dr. V. J. Ruházati Munkás 5