Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)
1920-09-19 / 36. szám
2. oldal. RUSZINSZKOI MAGYAR HÍRLAP 1920. szeptember 19. 1 \m 9 тімí anpml? — Ígérd meg, ne add meg!? — Annak idején, mikor Pesek tanügyi referens Munkácson járt, hogy az iskolák kérdésében rendet csináljon, a munkácsi állami tanítóképző megnyitásával kapcsolatban azt az ígéretet tette, hogy a tanítóképző párhuzamosítva lesz, mert — saját szavai szerint — Podkarpatska Rusznak szüksége van magyar tanítókra is. Ez idáig rendben lett volna, mert hiszen ha Pesekre nem is lehet ráfogni, hogy magyarbarát, azt, hogy itt magyarok is laknak, kénytelen elismerni. Az ígéret azonban csak ígéret marad! Már egész lisztát lehetne összeállítani a Pesek-féle ígéretekből, amelyek csodálatos és titokzatos módon egytől-egyig teljesítettlenek maradnak! Amint most értesülünk, Munkácson is odahagyott egy teljesítettlen ígéretet, amennyiben a tanítóképzőbe jelentkező magyar tanulóknak az intézet igazgatója kijelentette, hogy a Pesek-féle ígéretről, azaz a tanítóképző párhuzamosításáról semmit sem tud. A tanügyi politika ez a módja a kétszínűség látszatát kelti és a tanügyi referens pozícióját nagyban erősíti a prágai kormány előtt, úgy, hogy az megingathatlanná lesz. Hiába tehát minden támadás és követelőzés, ha a tanügyi referens Prágára támaszkodik, nem lesz módunk a hatalmi diktatúrával szemben a mi deputációs és memorandumos eljárásunkkal a legkisebb eredményt is kierőszakolni. Láttuk már eddig is, hogy a tanügy terén hatalmi és önkényes intézkedések történnek. A szülők és egyéb deputációk meghallgatása így van ez a munkácsi tanítóképzővel is. A Ruszinszkói Magyar Jogpárt programjjának egyik sarkalatos pontja a munkácsi tanítóképző átengedése a magyarság számára, hogy ott megfelelő számú tanítókat képeztethessen. Ha a tanítóképzőt meg nem kapjuk, sérelmeink ismét eggyel szaporodni fognak, amely ismét csak bizonyságául fog szolgálni annak, hogy a magyarság tömörülésére igenis nagy szükség van és soha nehezebb idő nem járt a Magyar Jogpártra, mint amilyen a mai. A munkácsi tanítóképző magyarrá minősítéséért minden erőnkkel küzdeni fogunk. Megint a posta. Hányadik már a panasz ? Egyre érkeznek a vidéki előfizetők panaszai a lehetetlen postai kézbesítések ellen. A szerkesztőségnek maholnap itt-ott külön referenset kell tartania a panaszok elintézése céljából. Legújabban a Csicser, Bés, Iske, Vaján és Abara községbeli, tehát a vajáni vasúton túli előfizetők fordulnak hozzánk egyre sűrűebb panasszal a lap rendetlen érkezése miatt, jóllehet minket felelősség ez irányban nem terhel, mert mi a lapot pontosan feladjuk. De hogyan képzelhető el egy demokratikusan szocialista huszadik évszázadbeli államban pl.gaz az eset, ami a vajáni, illetőleg nagykaposi postakézbesítéssel történik. Mozgóposta kocsi fut Vajánig, de a kérdéses vidék postáját leadják Nagykaposon, mert a postás nem megy Vajánig, holott ha kimenne Vajánig, másnap már a többi községek (Bés, Iske, Vaján) megkapnák a lapot. De mert a postás nem megy Vajánig, a vajáni postaügynökség pedig nem küldhet a mai fizetési viszonyok mellett hetenkint csak egy küldöncöt Nagykaposra, a vajáni postaügynökséghez tartozó előfizetők egy héten, sokszor tíz, tizenkét napi postát egyszerre kapnak kézhez. A bécsi lapok 24 óra alatt elérkeznek Nagykaposra, de egy hét alatt érnek el csak Nagykaposról a hat kilométernyire fekvő vajáni postaügynökséghez. Hát ez elszomorító dolog a drótnélküli távíró korában. Felhívjuk a postaigazgatóság figyelmét e tűrhetetlen állapotra. Megadjuk a helyes és gyors elintézésre is a jó tanácsot: tessék a mozgópostást Vajánig járatni, aki a lapokat, leveleket, ajánlott küldeményeket, csomagokat (a pénzküldemények kivételével) a magyar rezsim alatt Vajánban adta le. Tegyen úgy ma is! *■ szindikátus is mozduljon meg! A Bodnár Antal búzája, „muszáj“ teremni. — A Zemski Valamikor operettet fognak ebből irni a szem- 1 füles színpad hiénák, ma azonban komor magyar emberek szigorú gyomorkérdése az, ami itt alább fog következni. Ha valaki előveszi Podkarpatszka Rusz térképét, lehetetlen, hogy rá ne akadjon Beregszász mellett egy jó magyar községre, amelynek a neve Bulcsu. Ebben a községben lakik Bodnár András, aki kezébe vette a görcsös somfabotot és elindult igazságot keresni, messze Ungvár városába, ahol a mindenható kormányzó lakik, a barna bőrű balcsui gazdának édes szerető atyja, a legelső ruszin ember. Bodnár Antal legalább is így gondolta, amikor elindult nehéz nagy panaszával és a drága vasúti jegyével. Mit is akart Bodnár Antal ? Hogy mit is akart Bodnár Antal? Arra nagyon könnyű a felelet, de annál nehezebb megérteni ezt a könnyű feleletet. Történt vala, hogy Bodnár Antal bulcsui lakos a maga 8 holdnyi kis földecskéjéhez „harmadába“ vett 9 holdnyi papi földet, amely Veszprémi Sándor beregszászi plébános jogos tulajdona. Ezen a 17 hold földecskén termett Bodnár Antalnak holmi kis ennivalója, amely a hivatalos cséplési igazolvány szerint 1207 q búzát, 194 q rozsot, 043 q árpát és 636 q zabot tett ki. Van pedig ehhez a kis termény-ennnivalóhoz Bodnár bátyánknak egy becsületes 8 tagú családja, melyet hivatalos igazolvánnyal tud bizonyítani, azután van neki a hivatalos igazolvány szerint 2 darab igavonó lova, 1 darab tenyészkocája, 8 darab malaca, 3 növendékborjúja, 1 darab bikaborjúja és egy darab üszője. Még elsorolni is sok, hát még egy hosszú esztendőt végigetetni őket, nehogy belepusztuljanak a könyörtelen télbe. Bodnár Antalnak azonban mégsem hagytak békét. Eljöttek a rekvirálók és elrekviráltak tőle 1 métermázsa búzát, azaz szájából a kenyeret. Elrekviráltak azonkívül még 2 méter mázsa zabot is, melyet ugyan nem ő, hanem a két darab igavonó lova fog megsinyleni. Hát ezért jött Bodnár bátyánk hires Ungvár і városába, hogy itt igazságot vegyen magának! Van-e igazság Ungváron ? Bizony a bulcsui Bodnár gazdának lekókkadt і a bajusza. A dolog úgy esett, hogy ő, Zsatkovics kormányzó urnak a gazdapárti vezetővel történt megállapodása alapján s később egy megjelent rendelet alapján, fejenkint és havonkint 18 kgr. búzára tartott igényt s ehelyett Bodnár Antalnak éppen hogy három kilogramm és 22 dekagramm liszt jut fejenkint és havonkint a dagasztótehenőbe ! — Amikor a földnek Obili Ustav szakértője! — Nahát, ezek után nem csoda, ha Bodnár bátyánk nyakába kerítette a tarisznyát és elindult az igazságot és nyolc tagú családjának a mindennapi kenyeret — a magáéból — megmenteni !! Mit mond Tormán, a szakértő ? Tudják az urak, hogy hol van a Z. O. U. terményelsülyesztő hivatal? Akik nem tudják, azok nézzenek egy kicsit fel, mintha az ungvári várat néznék és belebotlik szemök a Szt. Bazil-rend háromemeletes épületébe. Hát ott van! Oda botlott be Bodnár Antal bulcsur gazda is, az ő nyolc tagú családjának miatta és előadta nagy panaszát, hogy hát tőle — mikor magának sincs elegendő kenyérmagva — egy métermázsa búzát elrekviráltak. Az ügy Tormán „mérnök, szakértő“ elé került (Sohsem tudtuk, hogy a terménymennyiség szakértőjéül mérnököket szoktak alkalmazni.) Tormán aztán nagy bölcsen megállapította, hogy Bodnár Antal földjének ebben az évben összesen húsz métermázsa búzát és 5 métermázsa rozsot kellett jövedelmezni! Ezt a szakértő úr mondja a „mérnök“ ! Ez összesen 25 métermázsa terményt tenne ki. Igen ám, csakhogy Bodnár bátyánk nem tehet arról, és össze-vissza —г— mint fentebb irtuk — búzából és rozsból 12*07 meg 1 *94 összesen 14'01 métermázsát termett és igy a 8 tagú gazdának a fejkvóta szerinti 17'28 métermázsát még a Z. O. U.-nak kellene kiegészíteni 327 kilogrammal! Hol van még ehhez a jövő évi vetőmag? Hogy intézkedett az igazgató úr? Az ügy az igazgató úrhoz került, aki felháborodással vette tudomásul, hogy Bodnár Antal bátyánk a beregszászi plébánostól kapott földben termett búza harmadát a plébánosnak adta ! Bodnár bátyánk erre nem lett volna köteles! A papnak járó harmadot neki pénzzel kellett volna kifizetni maximális áron. Úgy bizony! A papnak Podkarpatska Russban még a saját földjéből sem jár búza! Most aztán nagyot fog nézni Veszprémi Sándor beregszászi főesperes, mikor a búzáját majd lefoglalják, mivel a Bodnár Andrástól elrekvirált egy mázsa búzára a Z. O. U.-nak bárhonnan, de szüksége van ! * Kormányzó Úr! E cikkünk minden egyes adatát okmányokkal tudjuk igazolni. Leírtuk a legteljesebb részletességgel, csak azért, hogy lássa miként kormányozzák az ön nevében odakint Podkarpatska Russt, a rekvirálók, a szakértők és az igazgatók . . . Ha ebből tíz év múlva nem lesz operett, Pali a nevem ! Kuczadi. PESTI HÍREK. Budapesti Hírlap: A SZÍV CÍMŰ LAP HARCOT ÉS HÁBORÚT hirdet némely túlságosan merész, szerinte gonoszul erkölcstelen tánc ellen. Felhívásában többek közt ezeket hirdeti: Hazaáruló az, aki éppen most meri az állam támaszát, talpkövét, a tiszta erkölcsnek maradványait lazítani, rohasztani. Mert erkölcsi bélpoklos az, ki is közösítendő a társadalomból mint nem tisztességes leány, nő, ifjú, férfiú, aki kér, ha ere sárba rántja szűz Mária, a nemzeti Nagyasszony liliomát s az Úr Krisztus tiszta testét tapossa, aki a vánsztepet, tusztepet, foxtrottot, rektemet, meksziszt, tangót és más hasonló szemérmetlenségeket mer táncolni. Nemzeti újság: KÁROLYI MIHÁLY HITBIZOMÁNYI BIRTOkaira tudvalevőleg bűnügyi zárlatot rendeltek el és a hitbizományi bíróság zárgondnokul Grecsák Károlyt nevezte ki. A volt igazságügyminiszter júniusban kezdte meg működését és elrendelte Károlyi összes javainak leltározását és felbecsülését. Nyilatkozata szerint ez a munka még hónapokig eltart, mivel a debrői hitbizományi uradalomban húszezer hold szántóföld és huszonnégyezer hold erdő van. A kincstár az erre vonatkozó törvény alapján a hazaárulással vádolt Károlyi vagyonára igényt jelentett be, s a tárgyalás lefolytatása után a bíróság a kincstár javára elkobozhatja a birtokokat. Mivel hitbizományról van szó, melynek Károlyi csak haszonélvezője, olyan döntés is lehetséges, hogy az ítélet csak az ő személyét fosztja meg a vagyon élvezetétől, örökösei ellenben, jelen esetben legidősebb öccse, gróf Károlyi József — zavartalanul élvezhetik majd a birtokokat. A becslés óriási munkája miatt azonban erre a tárgyalásra csak hónapok múlva kerülhet a sor.