Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)

1920-09-19 / 36. szám

2. oldal. RUSZINSZKOI MAGYAR HÍRLAP 1920. szeptember 19. 1 \m 9 тімí an­pml? — Ígérd meg, ne add meg!? — Annak idején, mikor Pesek tanügyi referens Munkácson járt, hogy az iskolák kérdésében rendet csináljon, a munkácsi állami tanítóképző megnyitásával kapcsolatban azt az ígéretet tette, hogy a tanítóképző párhuza­mosítva lesz, mert — saját szavai szerint — Podkarpatska Rusznak szüksége van magyar tanítókra is. Ez idáig rendben lett volna, mert hiszen ha Pesekre nem is lehet ráfogni, hogy magyar­barát, azt, hogy itt magyarok is laknak, kény­telen elismerni. Az ígéret azonban csak ígéret marad! Már egész lisztát lehetne összeállítani a Pesek-féle ígéretekből, amelyek csodálatos és titokzatos módon egytől-egyig teljesítettlenek maradnak! Amint most értesülünk, Munkácson is oda­­hagyott egy teljesítettlen ígéretet, amennyiben a tanítóképzőbe jelentkező magyar tanulóknak az intézet igazgatója kijelentette, hogy a Pesek-féle ígéretről, azaz a tanítóképző párhuzamosításáról semmit sem tud. A tanügyi politika ez a módja a kétszínűség látszatát kelti és a tanügyi referens pozícióját nagyban erősíti a prágai kormány előtt, úgy, hogy az megingathatlanná lesz. Hiába tehát minden támadás és követelőzés, ha a tanügyi referens Prágára támaszkodik, nem lesz módunk a hatalmi diktatúrával szemben a mi deputációs és memorandumos eljárásunkkal a legkisebb eredményt i­s kierőszakolni. Láttuk már eddig is, hogy a tanügy terén ha­talmi és önkényes intézkedések történnek. A szülők és egyéb deputációk meghallgatása így van ez a munkácsi tanítóképzővel is. A Ruszinszkói Magyar Jogpárt program­j­jának egyik sarkalatos pontja a munkácsi tanítóképző átengedése a magyarság számára, hogy ott meg­felelő számú tanítókat képeztethessen. Ha a tanítóképzőt meg nem kapjuk, sérelme­ink ismét eggyel szaporodni fognak, amely ismét csak bizonyságául fog szolgálni annak, hogy a magyarság tömörülésére igen­is nagy szükség van és soha nehezebb idő nem járt a Magyar Jogpártra, mint amilyen a mai. A munkácsi tanítóképző magyarrá minősítésé­ért minden erőnkkel küzdeni fogunk. Megint a posta. Hányadik már a panasz ? Egyre érkeznek a vidéki előfizetők panaszai a lehetetlen postai kézbesítések ellen. A szerkesz­tőségnek maholnap itt-ott külön referens­et kell tartania a panaszok elintézése céljából. Legújabban a Csicser, Bés, Iske, Vaján és Abara községbeli, tehát a vajáni vasúton túli előfizetők fordulnak hozzánk egyre sűrűebb pa­nasszal a lap rendetlen érkezése miatt, jóllehet minket felelősség ez irányban nem terhel, mert mi a lapot pontosan feladjuk. De hogyan képzelhető el egy demokratikusan szocialista huszadik évszázadbeli államban pl.gaz az eset, ami a vajáni, illetőleg nagykaposi posta­­kézbesítéssel történik. Mozgóposta kocsi fut Vajánig, de a kérdéses vidék postáját leadják Nagykaposon, mert a pos­tás nem megy Vajánig, holott ha kimenne Va­jánig, másnap már a többi községek (Bés, Iske, Vaján) megkapnák a lapot. De mert a postás nem megy Vajánig, a vajáni postaügynökség pe­dig nem küldhet a mai fizetési viszonyok mellett hetenkint csak egy küldöncöt Nagykaposra, a vajáni postaügynökséghez tartozó előfizetők egy héten, sokszor tíz, tizenkét napi postát egyszerre kapnak kézhez. A bécsi lapok 24 óra alatt elér­keznek Nagykaposra, de egy hét alatt érnek el csak Nagykaposról a hat kilométernyire fekvő vajáni postaügynökséghez. Hát ez elszomorító dolog a drótnélküli távíró korában. Felhívjuk a postaigazgatóság figyelmét e tűr­hetetlen állapotra. Megadjuk a helyes és gyors elintézésre is a jó tanácsot: tessék a mozgó­postást Vajánig járatni, aki a lapokat, leveleket, ajánlott küldeményeket, csomagokat (a pénzkül­demények kivételével) a magyar rezsim alatt Vajánban adta le. Tegyen úgy ma is! *■ szin­dikátus is mozduljon meg! A Bodnár Antal búzája, „muszáj“ teremni. — A Zemski Valamikor operettet fognak ebből irni a szem- 1 füles színpad hiénák, ma azonban komor ma­gyar emberek szigorú gyomorkérdése az, ami itt alább fog következni. Ha valaki előveszi Podkarpatszka Rusz térké­pét­, lehetetlen, hogy rá ne akadjon Beregszász mellett egy jó magyar községre, amelynek a neve Bulcsu. Ebben a községben lakik Bodnár András, aki­­ kezébe vette a görcsös somfabotot és­­ elindult igazságot keresni, messze Ungvár városába, ahol a mindenható kormányzó lakik, a barna bőrű balcsui gazdának édes szerető atyja, a legelső ruszin ember. Bodnár Antal legalább is így gon­­­­dolta, amikor elindult nehéz nagy panaszával és a­­ drága vasúti jegyével. Mit is akart Bodnár Antal ? Hogy mit is akart Bodnár Antal? Arra nagyon könnyű a felelet, de annál nehezebb megérteni ezt a könnyű feleletet. Történt vala, hogy Bodnár Antal bulcsui lakos a maga 8 holdnyi kis földecskéjéhez „harmadába“­­ vett 9 holdnyi papi földet, amely Veszprémi­­ Sándor beregszászi plébános jogos tulajdona.­­ Ezen a 17 hold földecskén termett Bodnár An­talnak holmi kis ennivalója, amely a hivatalos cséplési igazolvány­ szerint 1207 q búzát, 194 q rozsot, 043 q árpát és 6­36 q zabot tett ki. Van pedig ehhez a kis termény-ennnivalóhoz Bodnár bátyánknak egy becsületes 8 tagú csa­ládja, melyet hivatalos igazolvánnyal tud bizo­nyítani, azután van neki a hivatalos igazolvány szerint 2 darab­ igavonó lova, 1 darab tenyész­­kocája, 8 darab malaca, 3 növendékborjúja, 1 darab bikaborjúja és egy darab üszője. Még el­sorolni is sok, hát még egy hosszú esztendőt végigetetni őket, nehogy belepusztuljanak a kö­nyörtelen télbe. Bodnár Antalnak azonban még­sem hagytak békét. Eljöttek a rekvirálók és el­­rekviráltak tőle 1 métermázsa búzát, azaz szá­jából a kenyeret. Elrekviráltak azonkívül még 2 méter mázsa zabot is, melyet ugyan nem ő, hanem a két darab igavonó lova fog megsiny­­leni. Hát ezért jött Bodnár bátyánk hires Ungvár і városába, hogy itt igazságot vegyen magának! Van-e igazság Ungváron ? Bizony a bulcsui Bodnár gazdának lekókkadt і a bajusza. A dolog úgy esett, hogy ő, Zsatkovics kor­mányzó urnak a gazdapárti vezetővel történt megállapodása alapján s később egy megjelent rendelet alapján, fejenkint és havonkint 18 kgr. búzára tartott igényt s ehelyett Bodnár Antalnak éppen hogy három kilogramm és 22 dekagramm liszt jut fejenkint és havonkint a dagasz­tótehenőbe ! —­ Amikor a földnek Obil­i Ustav szakértője! — Nahát, ezek után nem csoda, ha Bodnár bá­tyánk nyakába kerítette a tarisznyát és elindult az igazságot és nyolc tagú családjának a min­dennapi kenyeret — a magáéból — megmen­teni !! Mit mond Tormán, a szakértő ? Tudják az urak, hogy hol van a Z. O. U. ter­­ményelsülyesztő hivatal? Akik nem tudják, azok nézzenek egy kicsit fel, mintha az ungvári várat néznék és belebotlik szemök a Szt. Bazil-rend háromemeletes épületébe. Hát ott van! Oda bot­lott be Bodnár Antal bulcsur gazda is, az ő nyolc tagú családjának miatta és előadta nagy panaszát, hogy hát tőle — mikor magának sincs elegendő kenyérmagva — egy métermázsa búzát elrekviráltak. Az ügy Tormán „mérnök, szakértő“ elé kerü­lt (Sohsem tudtuk, hogy a terménymennyiség szak­értőjéül mérnököket szoktak alkalmazni.) Tormán aztán nagy bölcsen megállapította, hogy Bodnár Antal földjének ebben az évben összesen húsz métermázsa búzát és 5 métermázsa rozsot kellett jö­vedelmezni! Ezt a szakértő úr mondja a „mérnök“ ! Ez összesen 25 métermázsa terményt tenne ki. Igen ám, csakhogy Bodnár bátyánk nem tehet arról, és össze-vissza —г— mint fentebb irtuk — búzából és rozsból 12*07 meg 1 *94 összesen 14'01 métermázsát ter­mett és igy a 8 tagú gazdának a fejkvóta sze­rinti 17'28 métermázsát még a Z. O. U.-nak kellene kiegészíteni 327 kilogrammal! Hol van még ehhez a jövő évi vetőmag? Hogy intézkedett az igazgató úr? Az ügy az igazgató úrhoz került, aki felhábo­rodással vette tudomásul, hogy Bodnár Antal bátyánk a beregszászi plébánostól kapott földben termett búza harmadát a plébánosnak adta ! Bod­nár bátyánk erre nem lett volna köteles! A pap­nak járó harmadot neki pénzzel kellett volna kifizetni maximális áron. Úgy bizony! A papnak Podkarpatska Russban még a saját földjéből sem jár búza! Most aztán nagyot fog nézni Veszprémi Sán­dor beregszászi főesperes, mikor a búzáját majd lefoglalják, mivel a Bodnár Andrástól elrekvirált egy mázsa búzára a Z. O. U.-nak bárhonnan, de szüksége van ! * Kormányzó Úr! E cikkünk minden egyes adatát okmányokkal tudjuk igazolni. Leírtuk a legteljesebb részletes­séggel, csak azért, hogy lássa miként kormá­nyozzák az ön nevében odakint Podkarpatska Russt, a rekvirálók, a szakértők és az igaz­gatók . . . Ha ebből tíz év múlva nem lesz operett, Pali a nevem ! Kuczadi. PESTI HÍREK. Budapesti Hírlap: A SZÍV CÍMŰ LAP HARCOT ÉS HÁBORÚT hirdet némely túlságosan merész, szerinte gono­szul erkölcstelen tánc ellen. Felhívásában többek közt ezeket hirdeti: Hazaáruló az, aki éppen most meri az állam támaszát, talpkövét, a tiszta erkölcsnek maradványait lazítani, rohasztani. Mert erkölcsi bélpoklos az, ki is közösítendő a társa­dalomból mint nem tisztességes leány, nő, ifjú, férfiú, aki kér, ha ere sárba rántja szűz Mária, a nemzeti Nagyasszony liliomát s az Úr Krisztus tiszta testét tapossa, aki a vánsztepet, tusztepet, foxtrottot, rektemet, meksziszt, tangót és más hasonló szemérmetlenségeket mer táncolni. Nemzeti újság: KÁROLYI MIHÁLY HITBIZOMÁNYI BIRTO­­­­kaira tudvalevőleg bűnügyi zárlatot rendeltek el és a hitbizományi bíróság zárgondnokul Grecsák Károlyt nevezte ki. A volt igazságügyminiszter júniusban kezdte meg működését és elrendelte Károlyi összes javainak leltározását és felbecsü­lését. Nyilatkozata szerint ez a munka még hóna­pokig eltart, mivel a debrői hitbizományi urada­lomban húszezer hold szántóföld és huszonnégy­ezer hold erdő van. A kincstár az erre vonatkozó törvény alapján a hazaárulással vádolt Károlyi vagyonára igényt jelentett be, s a tárgyalás lefoly­tatása után a bíróság a kincstár javára elkoboz­hatja a birtokokat. Mivel hitbizományról van szó, melynek Károlyi csak haszonélvezője, olyan dön­tés is lehetséges, hogy az ítélet csak az ő sze­mélyét fosztja meg a vagyon élvezetétől, örökösei ellenben, jelen esetben legidősebb öccse, gróf Károlyi József — zavartalanul élvezhetik majd a birtokokat. A becslés óriási munkája miatt azon­ban erre a tárgyalásra csak hónapok múlva­­ kerülhet a sor.

Next