Kárpáti Magyar Hírlap, 1941. július-szeptember (22. évfolyam, 148-223. szám)

1941-07-15 / 160. szám

Örökéretű a Petőfi-legenda Beszélgetés a Petőfi nyomokat kutató svájci újságíróvá (BL) Hans Landsbergerrel először Norvégiában találkoztam, közös utunk a finn csataterekre vezetett,­­ együtt voltunk a kitalei erdőben, majd újra Norvégiába jött. Márciusban Garmisonban ho­zott össze a sors, néha a Wilhelm- Strasse sajtóértekezletei láttuk egymást viszont. Az egyik buda­pesti lap berlini tudósítója azt írta róla, hogy Oroszorszába készül, Ilusinszk városába, hogy az ottani Petőfi legenda még meglévő nyo­mai után kutasson. Landsberger nagy világjáró, beutaztam gépkocsi­­jával egész Európát, egész Ázsiát, átment Amerikába és Ausztráliá­ban is járt már. A Petőfi iránti érdeklődéséről már hallottam, felkerestem tehát és elbeszélgettem vele a dolgokról. __ „Petőfi Sándort német fordí­tásokban ismertem meg. Versei na­­gyon a lelkemhez nőttek. A legki­sebb részletekig megismertem­­­e­­tofi különös üstököséletet. Ezt a leg­jellemzőbb rá: üstökös­ élet. Pe­r ' jött és eltűnt, de hogy honnan jött és hová tűnt el , ma sem tudja biztosan senki. Bizonytalanság rej­tőzik születési helye körül, de a bizonytalanság még nagyobb a ha­lálával kapcsolatban.­­ Ez a két roppant érdekes körül­­mény versein és költészeten kívül is teljes mértékben ébren tartottak Petőfi iránti érdeklődésemet azon a tényen kívül is, hogy Petőfi költészete nemcsak a magyar kultúra dísze, hanem kimagasló értéke íz i­gész emberiség szellemi . Hosszú éveken keresztül állandóan figyelemmel kísértem különösen a Petőfi halálára vonatkozó külön­böző újsághíreket­ és más esete-.Ahogy­ én tudom, Péter­vári hősi halálára vonatkozott, nincs százszázalékos biztos és cíz adat. Egyetlen szonyitek a csata után elterjedt és a magva köztudatba átment híreken kívül a egyik császári ezredes 18-і­-ben le­adott jelentése, amelyben az j­lentette, hogy a segesvári csataté­ren általa is látott, szakállas ma­gyar felkelőtiszt holttestével kap­csolatban fennáll­t lehetőség arra hogy az Petőfi holtteste volt. Tu­domásom szerint ez az egyetlen ad, ami tényleges bizonyíték számba mehet! - hogy Petőh tény­leg a segesvári csatatéren esett e­l Ezzel szemben, a jelentés után tíz évvel már a magyar sajtóban is felbukkant a kósza hír, amely szerint Petőfit Oroszországban, Ilusinszk városkában láttak. Ez a hír állandó visszatérő híre volt a múlt évszázadának,­­ csak a vá­rosnév változott. Szerepelt Irkui­kon kívül egész sereg más város és község neve a Bajkál-tó környé­k.Mai szemmel nézve különös je­­lentősége van az Iljusinszk névnek, mert a világháború befejezése után három magyar katona azzal tért vissza orosz hadifogságból. h°­y - Ilusinszk városában tényleg látták Petőfi sírját és hallottak arról a le­gendáról, amely az egész vidéken el volt terjedve és amely szerint Ilusinszk városában egy nagy magyar költő élt hosszú ideig, egész haláláig, száműzetésében. Tudok arról is, hogy az egyik hadifogoly egy állítólagos fényké­pet is hozott magával Petőfi állí­tólagos ilusinszki sírjáról. Ezt­ a fényképet, ahogyan értesültem, a Petőfi Társaság megvizsgálta és azt állapíthatta csak meg róla, amit Petőfi segesvári halálának bi­zonyítékaival kapcsolatban is meg kell állapítanunk, hogy teljes értékű bizonyíték. Nem akarok vitát kezdeni a Pe­tőfi Társaság tudós és szakértő tagjaival a fényképre vonatkozó­lag. Annál is inkább­ nem akarom ezt megtenni, mert nem a­ fénykép­nek van itt jelentősége, hanem el­sősorban annak, hogy megbízható, tanult állítása szerint Oroszország egy bizonyos vidékén szájhagyo­mány él egy ott száműzetésben meghalt magyar költőről, akit a szájhagyomány is, mások is Petőfivel hoztak és hoznak kap­csolatba. Hogy hamisítvány volt-e Petőfi sírjáról a fénykép, avagy sem, mel­lékes körülmény. A fontos itt az, hogy a világ egyik legnagyobb köl­tőjéről furcsa és érdekes legenda született a végtelen orosz hómezők köz­pontjában. Legenda, amelyről csak kósza híreink, laikusok elbeszélése alapján kibontakozó képünk van csupán, — de amely legendát szak­értő szem mindezideig nem vizs­gálta felül. Nem vagyok szakértője ennek a kérdésnek, nem is lehetek az, — de mint Petőfi szellemének örök tisztelője, nagyon érdekeltek a le­gendáról a hírek és sziklaszilárd a meggyőződésem, hogy a kósza le­genda mögött kell valami valóság­nak­ is rejtőznie. A haraszt nem zö­rög, ha a szél nem fújja. Valaki mindenesetre élhetett ott a hóval borította Szibériában, örök szám­űzetésben, aki talán magyar volt, aki talán költő volt, ha talán nem is Petőfi, — de akinek az emléke összevegyült az orosz síkság lakói­nak képzeletében Petőfi emlékével Ha akadályok nem jönnek közbe, elmegyek oda és megnézem, hogy mi rejtőzik a legenda mögött és hogy mi is tulajdonképpen ez a legenda.­. Elmegyek, mert engem különösképpen érdekel Ilusinszk, az ottani Petőfi-mithosz és az, ami a dolgok mögött rejtőzhetik... Egyszer már jártam azon a vi­déken. Úgy volt, hogy kiszállok a vonatból és végigkutatom a várost esetleges Petőfi nyomok után. De akkor gondolkodóba ejtett egy tény, amit még ma sem értek: a magyarságnak legnagyobb és leg­eredetibb­­költőj­e mindenképpen Petőfi volt, kétségtelenül az is, hogy ez a legenda hosszú idő óta élt, — ezzel a két kétségbevonha­tatlan ténnyel szemben nem értet­tem azt, hogy a magyar nemzet illetékes tényezői 1861-től kezdve miért nem küldöttek ki valakit Oroszországba, hogy ott a hely­színen vizsgálja felül a kérdést. — Petőfi Sándor hiába világnagyság, elsősorban mégis csak magyar volt, így, véleményem szerint, elsősor­ban a magyarságnak kellett volna és kellene tisztázni az üstökös­költő körül szövődött orosz legen­da hátterét. (Abaffy László.) így vonult vissza a szovjet h­adsereg Lembergben. (Weltbild) Egységes cipőt ígér a közellátási miniszter a ránk következő őszre. Minden­esetre megnyugtató és vigaszta­ló tudat, ha most a nyár dere­kán már látják és tudják az ille­tékes körök, hogy a­ dolgozó nép cipőellátásáról idejében kell gon­doskodni. Ma még a bőrhulladék­ból készült munkásszandál és a lyukastalpú cipő is egyéb hiá­nyában könnyen viselhető, de mi­helyt beállanak az őszi esőzések, népegészségügyi és a munka fo­­lyamatossága szempontjából is elkerülhetetlenül gondoskodni kell az iskolába járó gyermekek és a munkába járó felnőttek ci­pőellátásáról. Régen megvalósí­tásra várt az a­ gondolat a nyers­­anyag takarékosság terén, hogy ne pocsékol­juk a borkészleteket és a bőrpótló anyagokat olyan magas áru és divatszeszélyeket vagy fényűzést szolgáló lábbeli­ek készítésére, amelyek az igazi közszükséglet kielégítését nehe­­­zítik. Az igazi közszükséglet a vizet át nem eresztő, jól elkészí­tett, de olcsóárú lábbeli, olyan cipő, amely elsősorban az egész­ség védelmét és a kényelmes, biztos járást teszi lehetővé. Er­re a célra megfelel a­ jól szabott egységes cipőtípus, amelyet a magyar scipészipar szakemberei­nek hozzáértése bizonyára a leg­szerencsésebben megold. Úgy tudjuk, hogsú műtalpakból és disznóbőrből az őszre megfelelő készleteket sikerül biztosítani. G­azdálkodjunk tehát ezzel a bőr­készlettel úgy, hogy lehetőleg minden rászoruló kispolgárnak és munkába járó kenyérkereső­jének jusson egy pár tartós, ol­csóárú cipő­— (Osztatlan) örömet keltett a magyar sajt­ó berkeiben Diulin Elek miniszterelnökségi oszt. taná­csos előlépése, aki most a minisz­teri tanácsosi címet és jelleget kapta meg. — (Kinevezésnél) előnyben fog­nak részesülni a nemzetvédelmi­­kereszt tulajdonosai. Ezeket csak az előzheti meg, kiknek elsőbbsé­gét valamely törvény vagy rende­let biztosítja (vitézek, vitézjelöl­tek, st­b.) — (Litvániában) 1100 lelkészt gyilkoltak meg a szovjet csapatok. — (FELSŐBB) parancsra az új­ságok nem adhatnak többé tiszte­letpéldányokat és ajándékokat. A közönség megértéssel fogadta eztt a felsőbb rendelkezést. — (A „Magyar Lányok“) ván­dordíj átadásáról kapunk írást és képet a pompás újságban. Sok el­beszélés, cikk, színdarab, vers és regény. Játék, nyelvlecke, posta, rejtvény, az egymásközti rovat gazdag tartalommal. Kérjen mutat­ványszámot. Bpest, VI. Andrássy út 16. X (SZAKKÉPZETT) fűszer- és csemegekereskedősegéd azonnali elhelyezkedést keres. Beszél ma­gyarul, ruszinul, szlovákul. Cím a kidóban. — (Állami) gépjáróművezető­­képző (soffer) tanfolyam a m. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló In­tézetben (Budapest, VIII., József­­krt 6.) 1941 július 21-én este fél 7 órakor nyílik meg. Beírás és a fel­vételhez szükséges űrlapok kiadá­sa naponta de. 10—­12 óra között az igazgatósági irodában. Igazga­­t­ósság- I­s (Gazdag), változatos tarta­lommal jelent meg a magyar kö­zéposztály hetilapja, az „Uj Idők“. Márai, Barabás, Thurzó, Harsányi, Szabó, Kárpáti, Suhay, Balázs, Tá­bori, Szabédi, Balla, stb. sikerült írásait találjuk az új számban. — Ceruza jegyzetek. Üzenetek. Hasz­nos és népszerű rovatok gazdag és változatos tartalommal. Mutatvány díjasan, Bpest, VI. Andrássy 16. Negyedévre: 6.40 P. seperjen mindenki a HÁ­ZA ELŐTT! De mivel? Csakis olyan seprővel, ami dr. Eg­­ressyné, koronczói Pesthy Kata seprűkészítő üzemében készül. UNGVÁRI Szobránci­ utca 5. sz- Mindenféle cirokáru nagyban és kicsinyben. —­­HALLÓ! HALLÓ! — Jobb­oldalon hajts és balra előz! — (Egyelőre) nem viselhetnek férfinadrágot a német nők. — (A sárospataki) ref. kollégiu­mot két emelet ráépítésével kibő­vítik. — (Amerikából) újabb hatalmas sztrájkok hírei érkeznek. Tegnap 45.000 munkás állt le. — (A „KORONA“) kerthelyisé­gében naponta friss fagylaltkülön­legességek! FERENC JÓZSEF KESERŰVIZ Keresünk агоппаїга egy cukrász segédet. c Cm a kiadóban RÁDIÓ MOZGÓ Hétfőn—ketlen, július 14—15-énn. Mikszáth Kálmán örökbecsű regényének filmváltozata: Eladó birtok Szereplői: Szeleczky Zita, Páger Antal, Vaszary Piri, Mihályffy Béla, Pethes Ferenc. Sz­erdán—csütörtökön: Taras Bulyba, a kozákok kapitánya. — Harry Hauri és Danielle Darieux gyönyörű filme.

Next