Kárpáti Magyar Hírlap, 1943. január-június (24. évfolyam, 23-139. szám)
1943-01-29 / 23. szám
ÄR^ 10 FlJ^LBR YtRBPÄr, ^agw, Or,„ -*PeJt ****&* «ЙЯ13аЮ^ШЭЯ^^^^^^Л«ЯВи^вШЭ*МВВЯЮа»»ЖЬЯ^--" І М іми» ■ ■ ■■■■■! I II —~~ ...................................._ _ JWlV.ik ÉVFOLYAM FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP 23 SZÁM LJjgocea, Pereg, Maramaroe ~végi megyék rrsagyarságának a cseh megszállás egész ideje alatt hivatalos napilapja BUDAPESTI SZERKESZTŐSÉG és feLADÓHIVATAL : 18. gyigmond-n. 8. szám'-Csekk: 71.989 — Telefon : 367-177, 167*177. Szerkeszti . Kovát® Miklós SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : ÍJ M 6 V Á A, Munkácsy Mihályшса 69. szám. — Csekk : 71.939 — Telefors 1943. jan. 29PÉNTEK Takarékosság Esztendők óta évente egyszer az egész világon takarékossági napot tartottak. Ezeken a napokon felhívták a figyelmet a takarékosság fontosságára. Egyetlen napig mindenkinek azt rúgták: takarékoskodj meglévő javaiddal, mert a takarékosság, a tőkeképzés, a vagyongyűjtés —a földi boldogulás útja. A béke esztendeiben is nagy jelentősége volt a takarékoskodásnak és talán elegendő volt az az egyetlen napi propaganda is arra, hogy a gondolkodó ember figyelmét ráirányítsák a takarékosság jelentőségére. Ma amikor az egész világra kiterjedő háború dúl, s fokozott mértékben fontos, hogy az ország népe pillantra se felejtse el az idők egyik legnagyobb parancsát: takarékoskodni mindennel, ami van. Véres valóság, hogy щ a hálom totáns háború. Nem csupán a frontokon szembenálló csapatok mérik össze erejüket, de anyagi és erkölcsi erőikkel egész népek állnak szemben egymással. A harc nem területekért folyik, világszemléletek gigászi mérkőzése az új világháború. Ebben a nagy küzdelemben fontos, hogy az egyes országok miként tudják felvonultatni, a harc szolgálatába állítani gazdasági erőiket, hogyan tudják beosztani javaikat. Ma sokszorozott jelentősége van a belső frontnak, ezért lép előtérbe mindenütt a takarékosság elve. Nem elegendő, ha egy esztendőben egyetlen napon gondolunk csak arra, hogy takarékoskodnunk kell, az év minden egyes napján szemünk élől kell tartanunk, hogy semmi veszendőbe ne menjen s takarékoskodjunk anyaggal és pénze egyaránt. A takarékossággal a nemzet erejét növeljük, a nemzeti közösséget szolgáljuk. A kormány széleskörű propagandájának célja az hogy mindenkit rádöbbentsen a takarékosság fontosságára. A magyar nemzet túlnyomó többségét nem is kell kioktatni a takarékosságra. A széles néprétegek minden takarékossági propaganda nélkül is betartják a takarékossági parancsot. Az élet eddig is takarékosságot követett a néptömegektől, hiszen a szegényebb néposztályok otthona fölött íratlanul is ott áll a parancsoló jelszó: takarékoskodj ! A kormány a közösség szempontjából való általános takarékosságra kívánja ráirányítani általános munkakötelezettség „Győzelmes békés nem lehelt ajándokiza Itass»»“ Tegnap jelent meg a rendelet Németországban azáltalános munkakötelezettségről. A rendelet szerint lakóhelyükhöz legközelebb eső munkaügyi hivatalnól jelentkezni tartozik, minden 16 —65 év közötti férfi és 17—48 év közötti nő. Természetesen nem esnek jelentkezési kötelezt’ség alá a már munkában levő férfiak és nők ♦anulók, lelkészek és külföldiek.• Mentesek azok is, akiknek 1 iskolaköteles gyermekük van, vagy 14 éven aluli legalább két gyermekük. A rendelet megállapítja, hogy valamennyi német férfi és nő a nemzet életének és szabadságának biztosítására vívott rendkívüli küzdelemben a népközösségnek rendelkezésére bocsátani köteles munkaerejét, a végső győzelem kivívása érdekében. A belső fronton készülő intézkedéseket Gögbels legújabb cikke még közelebbről megvilágítja. Hol van az megírva, hogy a győzelmes békét ajándékba kapjuk és ki engedte meg valakinek is, hogy ne vegyen részt a gondokban, hanem csak az eljövendő boldogságban?“ — ez a mottója Geibbels legújabb fejtegetéseinek a Das Reichben. Ezek a szavak mutatják, — jelenti az NST — milyen irányú a német népnek az a nagy nemzeti erőkifejtése Göbbels felhívása elsősorban aránylag kis rétegre vonatkozik, amelyről a miniszter legutóbbi cikkeiben is szólott. Az alapvető szociális változásokat, amelyek többek közt az öszszzes 16—65 éves férfiak és 17—48 éves nők munkakötelezettségének bevezetését is tartalmazzák. Göbbels a következő érvekkel támasztja alá: ,,A háború után gyorsabban közeledik drámai csúcspontjához, mint sejtjük. Aki még mindig könynyű győzelemről álmodik,az vagy csodát vár, vagy nem értette meg, hogy mi forg kockán. A nemzet számára azonban jobb egy évig foltozott nadrágban járni, mint talán egy évszázadig rongyokban“. ■ Göbbels ezután kifejti, hogy a Bubirfernek az eljövendő akcióhoz ,,tartalékot“ kell rendelkezésére bocsátani. Nem szabad fölényeskedésből azt hinni, hogy az ellenféllel szemben fölényben vagyunk, hanem fölényben kell lenni vele szemben. Göbbels cikkét — az NST szerint — joggal lehet tekinteni az új szociális és gazdaságpolitikai ínintézkedések nagy politikai indokolásának. Szmrecsányi lajos egri érsek meghalt A magyar katolkusságnak és társadalmi életnek mélységes gyásza van: csütörtökön délután egynegyed három órakor székvárosában csendesen elhunyt a mgyar főpapi vitág nagytekintélyű pátriárcháje, Szmrecsányi Lajos egri érsek. Munkásságban és alkotásokban gazdag élet után 92 esztendős korában lehalta ki lelkét. Több mint 30 évig töltötte be magas egyházi méltóságát, s munkásságához egyházának megerősdése és sok kiváló hittudomány torradalmi munka megalkotása із fűződik. Az érsek halála súlyos gyászt jelent Magyarország vallás- és közoktatásügyi miniszterére, az elhunyt érsek ugyanis anyai nagybátyja vol a kultuszminiszternek. Szurcsányi Lajosnak tizenöt testvére vöt közösök már csak ketten voltak kézben s felettleg egyetlen nőtestvér és a kultuszminiszter édesanyja Siegtet fáradja a sebesültek чтШait A falvak népe a magyar katonákért A frontokról könnyebb sebesültekkelés pihenőre hazatérő könynyebb sebesültekkel érkeztek a napokban Csapra kórházvonatok. Csap község és a környék lakossága meleg szeretettel fogadta a de a figyelmet. Kizárólagos célja az ország általános háborús teljesítőképességének növelése. Nem egy napra, nem egy hétre, vagy hónapra, hanem hogy állandóan előttünk álljon az utasítás, melyet mindenki köteles betartani. Nem az egyénről, az egyes emberről van szó, hanem az egész nemzetről Mind a pengő, melyet megtakarjunk és háborús erőfeszítésünk céján tujdunk fordítani, a győzelmet és a békét hozza közelebb. rék honvéd hősökéet. Borral,gyümölccsel, tésztával, cigarettával, szerelestének százféle jelével és jegyivel fogadta őket. Amerre a két házvonat továbbmegy az ország belseje felé, mindenütt a szeretet várja őket. Halmazával kerül elő az ajándék. Feljegyzik adataikat és írnak a katonák hozzátartozóinak, hogy azok minél hamarabb megtalálhassák szeretetteiket. Az ungvári Vöröskereszt is 301 pengővel járult hozzá a sebesültvonatok minél eredményesebb fogadtatásához. Лі Oíto z ,ont аы «cipője Мзі таадг életünk szörtünetei Irta: Máté*Törék Gyula A nemzet életében a történelmi megpróbáltatások ide, a megméretés, a vizsga időszaka!.. Ma a történelem kegyetlen mérlegén áll a magyarság ! Minden, de minden teketetben! Nincs egy egérlyuknyi kibúvó sem Sz ámunkra! Tejesen és tökéletesen mirdan lépésünkké válnunk kell s sarad.. N ncs megalkuvás, alkudozás nincs ménéivé ! Hímis mérleget sem a kabraba unkl Ezek a termésre rajzi és történelmi bölcseld gondolatok ikáznak át agyam minden se tián lelkem egész mélyén és idegzetem minden dúcán át. Nemzetink örök létéért reszkető h h oss' nírságú felelősség üdít viharzikat mi d m legeekélyebbnek látszó csete krd-‘tpmen E' lengi át modani írásomat is, bármi ven lényegtelennek is Vі ti esetleg egy egy felü!etes személy! Igy figyelem f-ltő aggod lommal md magyar é e!ü"k káros 'üneteit, melyből sünos igéi sor van! Most csak hármat akarok itt felvázolni. Egy i’zón mat a lelki testvérünk egyik országos sünést kei*tt cikkének a bevető sora»’ ezek a sorok Ov tr érti-tehénül na . і azsápot m at tartalmaznak, hogy fmy^msR ki ül hagyni mulasztás, vétik vona önmacunk e'ien. Mart mgit életvezetésünk akkor sem igazán tökéletes, ha szemünk nem csak a már kitívó nagy dogokon akad meg, hanem meglátja a kitívó dogokat a ma.