STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. augusztus (4. évfolyam, 157-180. szám)

1936-08-01 / 157. szám

2. oldal. STUD/1936. augusztus 1. ■ Szombat. A tengeri termelésben a fejlődés még nagyobb arányú. A leara­tott területek a JO-ез évektől az 1911-1914 évek átlagáig 14676.QO0 hektár­ról 2,454.000 hektárra, tehát 46.5 %-k­al növekedtek.­­ Az évtizedes átlaghoza­mok emelkedése azonban 157 százalékos. A hetvenes évek 15,6 millió métermá­zsás átlagtermése a háborút közvetlen megelőző időszakig 40 millió métermá­zsán felül emelkedett. Az évtizedes termésátlagok fokozatosan a következőkép növekedtek: 11 ,88,2 % rétében még valószí­nűleg további lehető­ségei maradtak nyitva, d­e­­ a háború kitörésével megakadt, sőt a mun­kaerők óriási mérté­kű elvonása, másrészt a háborús gazdasági viszonyok folytán hatalmas vissza­esés következett be. Ez a depresszió természetszerűleg a háborút közvetlenül követő években is megállapítható. Kétségtelen, hogy hazánk megcsonkításával mezőgazdaságunk szer­kezete minden szempontból gyökeresen megváltozott, így a szántóföldterület aránya a földrajzi területhez képest 46 5%-ról kereken 60 százalékra emelke­dett. Ez utóbbi rendjén is volna, tekintettel arra, hogy a hatalmasan megnö­vekedett népsűrűség számára viszonylagosan több táplálóterület szükséges. Sajnos azonban a termőterületek aránylagos szaporodása nem ellensúlyozza az azóta támadt, több igényt, annál is kevésbé, mert a gabonafélék termőterüle­téből még így is jelentősen kevesebb jut mai népességünk egyedeire, mint a háborút megelőző, nagymagyarországi korszakokban, így a kalászosok learatott területéből az I9II-1914 években 3.62 ha esett az akkori népesség, egyedeire a mai 3.25 ha-ral szemben és a tengeri termőterületből 1.35 ha a mai 1.22 ha ellenében. Ezeket a hiányokat, melyek a fenti számok között levő különbözet­nél épen a népesség nagyobb igényűsége folytán még lényegesen nagy­obbak, kel­lene a mezőgazdasági jobbtermelés további fejlődésének pótolnia. Ez a továb­bi fejlődés azonban mindezideig föltűnően elégtelen mértékben következett be. A helyzetet különben a következő számadatok jellemzik: Termésátlagok holdanként a háború után: Amint látható, az utolsó évtizedben csak a búza-és zabtermés­ben állapítható meg némi fejlődési tendencia, míg a többi termésátlagokban a háborúelőttiekhez képest visszaesés mutatkozik. Ha ugyanezen időszakok or­szágos termésmennyiségeiből a fejadagokat kiszámítjuk, úgy a kalászosok ösz­­szeségéből kb. 4*30 g. jut fejadagként a mai népesség egyedeire a közvet­len háborúelőtti időszak 4*5 métermázsájával szemben. A tengeriből pedig alig több 2.0 métermázsánál a háborúelőtti 2.2 g ellenében. Ez tehát minden­képen a helyzet jelentős rosszabbodását jelenti. /UJLAKY NAGY ÁRPÁD./ A fejlődés,mely­/kat.hold/­ nek a háborúelőtti I Nagymagyarország ke- 1869-1880 1881-1890 1891-1900* I901-I916 I9II-I914 1915-1918 5-29 7.З5 8.21 8.47 9.*96 7.33 Az 1920-I924 években " 1925-19З4 " Búza Rozs Árpa Zab Tengeri m­éter mázsa 6.48 5-72* 6.06 5.36 7.95 7.80 6.47 7.86 7.27 9.53

Next