STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. július (6. évfolyam, 141-150. szám)
1938-07-01 / 141. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: BPEST II. KELETI KÁROLY U. 7. előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20'— P. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10'—P. STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ KŐ NYOM AT OS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ : Dr. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS : DR. SÉNYI PÁL TELEFON: 15 — 0 0 20 Minden jog fenntartásával. Kéziratnak tekintendő. Házi sokszorosítás. Heti kiadás előfizetési díja évi 00'— pengő. VI. évfolyam, 141. sz. 1938. július 1. Péntek. JÚLIUS AZ ÉV LEGMELEGEBB ÉS LEGSZÁRAZABB HÓNAPJA. Július a nagy melegek hónapja. Ennek a hónapnak középhőmérséklete az utolsó tíz-tizenkét év átlagában 20.8 foknál sohasem volt alacsonyabb, havi minimum pedig, amelyet július folyamán ebben az időszakban feljegyeztek, 10.4 fok. A havi középhőmérséklet legmagasabb átlaga tizenkét év közül tízben júliusra esett és a legmelegebb napokat is ebben a hónapban figyelhetjük meg. Az utolsó húsz esztendőben ugyanis az esztendő legmagasabb hőmérsékletét tizennégy esetben július folyamán mérték és 1 . A négy esetben található ez augusztus során, míg két esetben már júniusban jelentkezett ez. Érdekes, hogy az utolsó húsz esztendő legmelegebb napja júniusi, ugyanis 1935 június 28-án mértek 39,5 fokot, mint a legmelegebb értéket. Ezt megközelítő meleg volt 1928-ban, amikor július 17-én33,4 fok volt a budapesti hőmérőlegfelső állása. A leghidegebb július a havi átlagokat figyelembe véve 1996, amikor is a havi középérték csak 20,8 fok és amikor egyben a legalacsonyabb júliusi hőmérsékletet is feljegyezték. ■ A júliusi legnagyobb melegek a hónap folyamán évről-évre mindig másmás időszakban jelentkeznek. Nem állapítható meg az semm, hogy a hónap eleje, vagy közepe, esetleg vége volna melegebb, általában azonban több esetben a hónap vége a legmelegebb. Ugyanez áll a hűvösebb napokra nézve is, amelyek szintén a hónap legkülönbözőbb napjain szoktak jelentkezni. A nagy meleghez járul az, hogy júliusban meglehetősen gyenge, a széljárás is és az égbolt ,is feltűnő mértékben felhőtlen. A felhőtlenséggel együtt jár azonban az is, hogyjúlius folyamán a csapadékmennyisége nagyon kicsiny. Az utolsó tizenkét esztendőben összesen 566 milliméter csapadék esett július folyamán, ami egy hónapra számítva 47 milliméteres átlagnak felel meg. Júliusban az esős napok száma is igen kicsiny, átlagban csak kilenc nap, ami egyenlő azzal, hogy július folyamán legfeljebb csak minden harmadik nap esik az eső. Ezek azonban még csak átlagértékek. Ha a legkevésbbé csapadékos éveket figyeljük, akkor egészen katasztrofálisnak látszik a helyzet, mert-hiszen nem ritka az olyan július, amikor 9 milliméter a csapadék egész havi mennyisége, vagy esetleg 15-16 milliméter.-Ezzel szemben az ötven millimétert meghaladó csapadékú júliusok száma tizenkét év közül mindössze csak öt és egy esetben volt száz milliméternél több eső. Igen szerencsés azonban az, hogy a harmatos napok száma magas és ebben a hónapban ez a minimális nedvesség biztosítja a növényzet teljes kiszáradásának megakadályozását. Ritka az olyan esztendő, amelynek júliusában tíznél több csapadékos napot figyeltek volna meg. Egy esetben1931-ben/ mindössze négy napon észleltek mérhető csapadékot és mindössze három olyan esztendő van a sorozatban, amikor tíznél több napon volt csapadék megfigyelhető. Nagyon gyakran a júliusi csapadékmennyiség nagy része egy napon esik le. Nem egy esetben figyelhetjük meg, még akkor is, amikor a havi csapadékmennyiség jelentősebb, hogy egész értékének több mint fele egy napon keresztül hullott alá, így pl. 1933-ban,amikor a júliusi csapadék menynyisége 37 milliméter volt, ebből 23 milliméter egy nap alatt esett, a többi meg nyolc különböző napon oszlott meg. Még kirívóbb volt ennél 1935 júliusa, amikor 15 milliméter volt a havi esőmennyiség, és 11 milliméter ebből egy napra jutott.