STUD - Statisztikai Tudósító, 1939. szeptember (7. évfolyam, 182-206. szám)
1939-09-01 / 182. szám
2.oldal. 3TUD/1939. szeptember 1. Péntek. podott. Ausztrián belül csak a déli és nyugati tartományok fejlődtek - Salzburg, Harintia, Tirol és Vorarlberg ellenben a többiek, főleg pedig a főváros állandó hanyatlás jegyében éltek. Hogy a születések itt csökkennek, nem új megállapítás. Az Ostmark még ma is mögötte áll a Birodalom többi részeinek, jóllehet a megváltozott viszonyok és a mesterséges támogatási rendszer sokat lendítettek ezen. Ausztriának önállósága idejében legnagyobb baja az volt, hogy a nagyváros, a kétmilliós Bécs aránytalanul nagy fej volt a hatmilliós testhez. Bécs a császári idők terméke volt s a háború után bekövetkezett idők sok belső és külső válsága közepette nem tudta a színvonalat tartani. Ез sanyarú helyzetének, megindult romlásának nagy része van abban, hogy a többi osztrák tartományok az utolsó húsz év alatt szintén alig emelkedtek, vagy éppen hanyatlottak. Hogy ebben az államhatalmi változás fog-e irányt módosítani,az megint kérdéses. Egyrészt bizonyos, hogy a Harmadik Birodalom erőteljes politikája a maga hatásos eszközeivel és a fiatalság számára ma általában kínálkozó kilátások sokat tehetnek, másrészt azonban meg kell gondolni, hogy Bécs, az önálló Ausztria fővárosa mégis csak főváros és gócpont volt. A Reichsgau-Bécs pedig egy nagymúltú vidéki város, amelynek sem politikai, sem gazdasági súlya nem lesz, mert hiszen a dunai forgalom központja a német tervek szerint Linzbe terelődik. Ezzel szemben az Altreich nagy vonzást gyakorol a munkaerőkre. A mostani és legutóbbi népszámlálások eredményei között levő különbözet három és félmillió ember, pontosan 3.454 ezer lélek. Ennek legnagyobb része ugyan a természetes szaporodás eredménye, ii.775 ezer féléig, azonban igen figyelemre méltó a vándorlási különbözet is. Az utóbbi hat év alatt 666.000 emberrel több vándorolt be a Birodalomba, mint amennyi elhagyta azt a megelőző népszámlálási korban, 1925-1933 közt ellenben vándorlási veszteség volt, mégpedig 234*000 lélek. A változás a nagy ipari fellendülés következménye. A teljes mértékig kihasznált ipar elszívja a föld népességét és ennek pótlására idegenek kellenek, így mutatkozik azután Ausztriának 63.ООО főnyi vándorlási vesztesége és a Szudétavidéknek még meglepőbb, 338.000 főre menő különbözete. S ez a kérdés vezet azután a Német Birodalom nagy problémájához.A legújabb népszámlálási eredmények szerint Németországban hatvanegy nagy város van. 1934-ben Ausztria nélkül 53 olyan települést számláltak meg, amelynek lakossága túl van a százezres lélekszámon. 1936 január elsejével 52, Ausztriát hozzávéve 55. Ma kereken huszonnégy millió ember lakik nagyvárosban, tehát a Birodalom népének csaknem egyharmada. 1871-ben a "Második Birodalom" megalakulásakor csak nyolc nagyváros volt s ezekben az összes népességnek csak 5*4 CP~a élt. Az emelkedés rohamos volt. A Birodalom népességének $£-ában NAGYVÁROS! NÉPESSÉG FEJLŐDÉSE NÉMETORSZÁGBAN. A fejlődést nem szabad egészen szerves tényezők számlájára irni, igen sok nagyváros úgy keletkezett, hogy községeket egyesítettek, egybeépülésüket közigazgatási úton szentesítették. Mindennek ellenére is gondolkozásra késztető dolog, hogy é£ppen azokban a tartományokban van a legnagyobb lélekszámemelkedés, amelyek iparos jellegűek. Mert mi ennek a következménye a jövőre nézve? Tudjuk, hogy az új korszak igen hathatósan lendítette fel a népszaporodás lankadó menetét. Egyúttal olyan nagy mérvben teremtett munkaalkalmadat, amikre alig volt még példa a mesterséges beavatkozások történetében. Ezek együttesen nagy gazdasági felvirágzást hoztak létre. Amennyire azonban meg lehet ítél- Ev 100.000-nél több lakossal biró városban lakott /ezrekben/ 1871 1.969 5-4 1900 8.711 17.2 19Ю 13.541 22.8 1925 16.836 26.6 1933 19.931 30.1 1939 24.000 /becslés/ 33*0