STUD - Statisztikai Tudósító, 1942. október (10. évfolyam, 200-221. szám)
1942-10-01 / 200. szám
2. oldal, STU 2/1942. október 1. Csütörtök« A 34 cikk termelési arányai tekintetében Európát az jellemzi,hogy itt mindössze 24% megy olyan cikkek termelésére, amelyek részben a többi olajféleségeket, részben ipari növényeket szállítanak. Az olívaolajon kívül levő olajok termelése Európában éppen csak 0,1 %-kal szerepel e 34 cikk között. A szovjetorosz területen már más volt az arány: 88,2% állott itt szemben 11,8 %-kal,mint olajak /1,5/és ipari növények /10,3%/ termelési arányával.A kultur-Európát tehát még nagyobb mértékben foglalja le a közvetlen emberi táplálkozás céljait szolgáló termelés,mint az ipari nyersanyagoké, legalábbis az őstermelés körében. Ez annyiban érthető,hogy ez gazdaságos is: az emberi élelmiszerek termelése átlagban véve nagyobb értékekhez, nagyobb átlagos termelési hányadhoz juttatja a gazdát, mint az ipari növényeké. S Európában azért is fontos a tápláléktermelés, mert az életszint még többet kiván, mint amennyit itt termelni lehet, tehát az itt folyó termelésnek végeredményben mindig előnyös helyzete van.Igaz,hogy ebbe beleszól egyfelől a munkaerő és ezzel a termelési költségek kérdése, másfelől pedig az európai vásárlóerőé,valamint a tőkekivitelé,amelyeknek pedig az európai ipari termelés az igazi alapja. A megoszlás mértéke Afrikában a legszerényebb a táplálkozási cikkek szempontjából. Itt a 34 cikkből, már azokból, amelyeket ezek közül ebben a világrészben termelnek, 70%-ot tesznek a táplálékok, tíz százalékot az olivén kívül eső többi növényi olajok és húsz százalékot az ipari növények. Izgalmasan érdekesekké válnak ezek a számok, ha a fogyasztás hányadosaival keresztezzük őket, így ugyanis az derül ki, hogy a 34 cikk közül a táplálék céljait szolgáló cikkekből Európa 28% -ot termel, holott lakossága.Szovjetoroszország nélkül, amelynek adatai Ázsiától is, külön, egységben szerepelnek e kimutatásokban(• mindössze 18,6%-a a föld egész lakosságának. Óceánia élelmiszertermelési aránya 2,0%,éppen a négyszerese a lakosság fél százalékos arányának S ebben a világrészben a termelés súlypontja természetesen nem is magán az ausztráliai kontinensen van, hanem a hozzátartozó szigetvilágon,amely most került japán fennhatóság alá. A szigetvilágon különösen az ipari növények,kaucsuk, termelése rendkívül fontos, ami nem jelenti azt, mintha a cukornád és sok más táplálék termelésében is ne lenne ennek a résznek egészen kiemelkedően fontos szerepe. Északamerikában az élelmiszertermelés aránya körülbelül a kétszerese a lélekszámbeli aránynak, vagyis itt az élelmezési bőség aránylag még nagyobb, mint a Kultur-Európában, sőt még Közép és Délamerikában is nagyobb a 7,6%-os élelmiszertermelési arány, mint a lélekszáma aránya, ami nem több,mint 6,0%. Ha vannak olyan világrészek, amelyek az élelmiszerekből nagyobb arányban részesednek az átlagnál, akkor természetesen olyanoknak is kell lenniük, amelyekben meg a táplálékok aránya az átlagosnál kisebb. A gazdagon ellátott világrészekről azt lehetne mondani, hogy két világrésznek a rovására táplálkoznak jól: Ázsia és Afrika lényegesen kevesebbet termel,mint amennyi lélekszáma arányában várható volna. Ázsia a világ népeinek 53,3%-át foglalja magában, ellben a világ táplálékterményeinek csak 22,0 %-át termeli, Afrikában pedig a lélekszám aránya ugyan csak 762%, de a tápláléktermelésé meg mindössze 205%, az előbbi aránynak alig az egyharmada. Ez a nagy eltérés a két számarány között már a kultúrszint kérdése: termelni tudni kell és ahol a termelés nem halad előre, ahol a termelés megmarad a középkori, tisztán tapasztalati szinten, ott az életszintnek is középkorinak kell maradnia.Ez pedig egyet jelent, a nagy születési arány számmal, a nagy halandósággal,vagyis a rövid átlagos élettartammal. A rövid életből nem juthat kultúrára is. A szovjetterületnek azok a statisztikái, amelyeket a szovjetek a külföldnek küldenek, azt állítják,hogy az élelmiszertermelés 10,5 %-os aránya meghaladná a lélekszám arányát, ami 7,8 %. Azonban a szovjet statisztika adatai