STUD - Statisztikai Tudósító, 1944. február (12. évfolyam, 20-39. szám)

1944-02-01 / 20. szám

Kedd« STUD/19Hefebruár 1ó 3 »oldalé BULGÁRIA VILLAMOSÍTANA» /STUD/ Bulgária villamositása már 1920 ótaA­ foglalkoztatta a Bolgár "kormányt és a mérnöki kart, 1935-ben törvény szabályozta a kérdést, ekkor elfogadták Bulgária fokozatos villamositásának tervét . A közművek minisztériuma országos villamosítási bizottságot hívott életre, amelynek feladata volt a gyakorlati terv kidolgozása. A kidolgozott tervek szerint húsz év leforgása alatt Bulgária teljes elektromosítását végrehajtják. A jelenlegi szaporodási arányszámot véve alapult Bulgáriának 1960-ban 12 ma lakosa lesz. Ebből a lakosságból 15 %-ot nem fognak tudni árammal ellátni, mert olyan meg­­közelíthetetlen helyeken laktak, hogy csak rendkívüli kiadások árán le­hetne hozzájuk az áramot elvezetni .A villamosítást három fokozatos szakaszban hajtják végre, 1945-ig 1,500 helységbe vezetnék be az áramot, amivel 5 »3 mó lélek ellátását biztosítanák, 1950-ig 2,300 helységet villamosítanának, ami 7 ,6 millió lelket jelent, 1960-ig 3,800 helységben 10,9 mó lelket kapcsolnak be a hálózatba.A hátralévő 1,1 mó lélek bekap­csolása már egyéni kezdeményezésre,vagy állami segítséggel lenne keresz­tülvihető, idők folyamán. Az állam­i terv szerint a mezőgazdaságnak árammal való ellátása a legfontosabb.Ezzel együtt akarják megoldani a földek öntözését, a magaslati területeknek vízzel való ellátását, a duzzasztók egy részét árurafejlesztésre és öntözésre akarják felhasználni. Villannyal szándé­koznak palántákat termelni,növényházakat fűteni. Az ételkonzervek készí­tését villa­aosberendezésekkel szándékoznak me­goldani,úgyszintén a barom­fiak keltetését és nevelését. A mezőgazdasági gépek árammal való hajtása is beletartozik ebbe a nagy tervbe .A vasutak villamosítását szintén tervezik, így a szénnel nagyon kevéssé ellátott Bulgária szenet takarí­tana meg.A vasutak szénfogyasztása 1920-ban AOO,OOO tonna volt, 1930- ban 55О.ООО, 1950-ben 650,000, s előreláthatólag 1960-ban 1,000,000 tonna. A helyzet évről-évre rosszabbodik; a bolgár szénbányákra támasz­kodva rövidesen egyetlenegy vonalnak az ellátása is nehézségekbe üt­közne. A külföldről szenet behozni nagy gondnak látszik. A gyáripar számára a villam­osítás szintén életkérdés. A városi közlekedési eszközök is csak ily módon fejleszthetők. Ha a teljes tervet meg tudják valósítani,akkor évenként 2*800 millió KW-óra évi fogyasztást lehet elérni .Fejenként a fogyasztá­s ebben az esetben 235 KW-óra lenne. Ez még mindig csak a Sk­á-a lenne a 280 KW/ órás mai európai átlagnak. Az egész országot öt körzetre osztották. 1960-ban az egyes területek áramellátása a következő lenne: a Lunamellék évi fogyasztása, mely a Balkánhegységig terjedni, 770 mó KW-ora; a Maricavidéken,v­ely a Balkán hegységtől délre eső részt foglalná magában az Égei tengerpart­vidékig,­­az évi fogyasztás 755 mó KW-óra,a központi részen amely Szófiát és vidékét foglalná magában, 750 mó KW-óra, Macedónia évi fogyasztása kil mó KW-óra,az Égei tengerpart­vidéki 180 mó KW-óra. A villanyáram előállítására szén és vízi erő szolgálna. A szénkészlet arányos felhasználása mellett, vagyis csak annyit használva fel,amennyi­ mellett a szénkészlet csak lassan merül ki, évenként bolgár szénnel 1,2 milliárd KW-órát lehetne fejleszteni éspedig évente­ átlag 2,2 mó tonna szénnel. Ebből a kőszénnek a barnaszénhez való aránya 1 ? 10. A szén utján előállított áron a tervezett 2,8 milliárd KW-óra áramnak a

Next