Magyar Sakkélet, 1963 (13. évfolyam 1-12. szám)
1963. október / 10. szám
A Xvmxetkiixi Levelexetti SakhMZDressru I . kftnurrssxuxa Az ICCF Dubrovnikban, IX. 1—8. között tartotta meg V. kongresszusát. A kongresszus az utóbbi évek legjelentősebb eredményeit rögzítette és több téren hosszú időre meghatározta a levelezési sakk fejlődését. Ezt aláhúzza az a tény is, hogy a kongresszus az ICCF tagjai közé felvette Kanadát, Finnországot, Görögországot, Angliát, Olaszországot, Luxemburgot, Máltát, Új-Zélandot, Svájcot, Törökországot és Délafrikát. Ezzel az ICCF tagországainak száma 35-re emelkedett és Portugália kivételével, melynek csatlakozása szintén küszöbön áll, minden olyan ország levelezési sakkozóit tömöríti, melyben levelezési sakkot játszanak. A kongresszus határozatai közül a legjelentősebbek a következők: 1. Minősítési kérdések. Nemzetközi levelezési ,sakkmesteri címet kapott: Dünhaupt dr. (Német Szöv. Közt.) és Christensen (Dánia). Az eddigi minősítésre érvényes versenyeken kívül minősítést lehet szerezni az olimpia elődöntőjén is. A szükséges teljesítmény a következő: 1. tábla 55%, 3. 70%, 3. 65%, 4. 70%, 5. 75%, 6. 80%. Ezt a teljesítményt kétszer kell teljesíteni a nemzetközi mesteri cím megszerzéséhez. Minősítést lehet szerezni az egyes tagországok nemzetközi versenyein is. Ehhez a minősítési bizottság javaslata, továbbá a kongresszus kétharmados szótöbbségű határozata szükséges. Az első ilyen jellegű verseny a Szovjetunió által rendezett Rogozin-emlékverseny lesz, melyen magyar részről Barcza vesz részt. Ugyancsak minősítő versenynek számít az Európa- bajnokság is. Az Európabajnokság döntőjének résztvevői 75% elérése, vagy egyedüli 1. vagy 2. hely elérése esetén egyszer teljesítik a nemzetközi mesteri címhez szükséges normát. 5. Versenyek. A csapatversenyek közül az olimpia még nagyobb jelentőségre tesz szert. Ugyanis az egyéni világbajnokság középdöntőjén az olimpiai csapathelyezéstől függően indíthatnak a tagországok olyan versenyzőket, akik nem indultak az egyéni versenyekben és nem szereztek jogot a középdöntőbe jutásra. Az olimpiai első helyezett 3, a második 2, a harmadik 1 versenyzőt indíthat fentiek szerint, de a minősítési bizottság szoros végeredmény esetén maximálisan három további helyet biztosíthat a helyezettek részére. A IV. Olimpia döntőjének határideje: l®64. május 30. Az V. Olimpia elődöntőjének még nincs befejezési határideje. Ez a jövő évi ICCF elnökségi ülésen kerül eldöntésre. A befejezési dátum előreláthatóan 1964. augusztus lesz. A jövőben az Európa-kupa csapatversenyeket folyamatosan meg fogják tartani. Jelenleg az Európa-kupát Eberhardt Wilhelm emlékversenyként írták ki. Szóba került a női világbajnokság megrendezése is. Az ezzel kapcsolatos versenyproblémák jövőre kerülnek napirendre, és valószínűleg jövőre írják ki a versenyt is. A versenyvezetők összefogására szovjet javaslat alapján versenyvezetői tanácsot szerveztek. Ennek vezetője Erik Larsson (svéd), az ICCF egyik elnökhelyettese lett. A különböző változások folytán jelenleg a versenyvezetői tanács, mely egyben az egyéni és csapatversenyek versenyvezetőit foglalja magában, a következő összetételű: Világversenyek: Főtornavezető: H. tér Braak (holland); egyéni világbajnokság (középdöntő és döntő): Axelsson (svéd); Olimpia: Norell (svéd); mesterosztály: H. tér Braak ( holland); főtornaosztály: B. Koppin (Kanada); I. osztály: J. Mackle (angol); II. osztály W. Tschusow (szovjet); II. osztály: J. Hoffman (NDK) Európa-versenyek: .Főtornavezető: Mussowne (NSZZK); egyéni bajnokság: K. Wehling (NSZK); Európakupa-emlékverseny: Vándorffy (magyar); mesterosztály: J. Mosten (holland); főtornaosztály: S. Foglár (cseh); I. osztály- J. Jansma (holland); II. osztály: K. Wehling (NSZK); III. osztály: A. Henrikssen (dán). A különböző versenyekre az ICCF versenyvezetősége csak akkor fogad el nevezést, ha azt a tagország levelezési szövetsége jóváhagyja. . A kongresszus élesen elítélte az egyéni kezdeményezésű és szervezésű nemzetközi versenyeket. Nemzetközi versenyt csak a tagországok szövetségei rendezhetnek. Ezért szükséges, hogy nevezési felhívás érkezésekor a játékosok a verseny felől a Sakklevelezési Bizottságnál érdeklődjenek, a kiírt, versenyről. Így elkerülhető, hogy sokakat olyan csalódás érjen, mint a teljes kudarcba fulladt izraeli emlékverseny, melynek Szervezője, Katz a versenyt ismeretlen helyre való távozásával berekesztette. (A nevezési díjakat magával vitte!) Kentk a magyar levelezési játékosokat, hogyha ilyen egyéni versenyről tudomást szereznek, úgy azt azonnal jelentsék a Levelezési Bizottságnak. 3. Versenyszabályok. A versenyszabályokban jelentős változások vannak. Ezeket a nemzetközi versenyeken már alkalmazni kell. Az új szabályok a következők: • Ha szabálytalan lépés történt, azt azonnal közölni kell az ellenféllel. Ha valóban szabálytalan lépés történt, a vétkes fél 5 nap gondolkodási idő büntetést kap minden esetben, tehát még akkor is, ha a lépésekre azonnal válaszolt, és a postai idő is rövidebb volt 5 napnál. Az 5 napon kívül természetesen felszámítják a lépésekre elhasznált gondolkodási időt. A postai szállítási idő viszont nem számít. Az ún. sakkjelek (sakkadás, ütés jele stb.) nem képezik az érvényes lépés alkotórészeit, tehát ezek téves megadása a lépést nem teszi érvénytelenné, vagy szabálytalanná. Ezért célszerű a nemzetközi számjelzést használni, mivel ennél még véletlenül sem lehet olyan hibás lépést leadni, mellyel a játékos tévedésből károsodna. (A legtöbb ilyen eset az angol jelzésmódnál történt.) A lépéssel az addig elhasznált összgondolkodási időt is meg kell adni, mindkét fél részéről. Ezzel a pecsételési dátumokból adódó viták azonnal elintézést nyernek, még az egyes lépések során. Ha a közölt összgondolkodási időket az ellenfél nem kifogásolja, ettől eltérő számítással időtúllépést nem reklamálhat. Ez a változás jelentős segítséget nyújt az időtúllépések elkerülésére, ezért javasoljuk ennek alkalmazását nemcsak nemzetközi, de hazai versenyeken is. Ezen szabály alkalmazásával a következő időadatok tüntetendők fel egy lépésnél: postapecsét kelte, érkezett, elküldve, ellenfél összgondolkodási ideje, saját összgondolkodási idő. Ha egy játékos 10 napnál többet kiván egy lépésre fordítani megtakarított idejéből, akkor ezt ellenfeleivel előzőleg közölnie kell. Ha egy játékos ellenfelétől a postai szállítási idő 12 napon belül nem kap választ, lépését ajánlottan kell megismételnie. Itt a változás a 12 nap, az eddigi 10 helyett. Alkalmazására azért került sor, mert éppen a bélyegzési eltérések miatt gyakran előfordult, hogy az ajánlott levél feladásának másnapján már megérkezett a lépés. Időtúllépésnél az új eljárás a következő: Ha a játékos megállapítja ellenfele időtúllépését, akkor a részletes időkimutatást meg kell küldenie ellenfelének, ajánlottan, és ezt az időkimutatást az ellenfélnek küldött ajánlott levél igazoló vényével a versenyvezetőnek kell beküldenie. Az első ilyen reklamációnál a játszma tovább folytatódik. Az ellenfél, amikor megkapja az időkimutatást, legkésőbb két héten belül a versenyvezetőnél panaszt test: titenkimutatás és bizonyítékok bemutatásával. Ha ezen idő alatt ellenvéleményt nem nyújt be, az időtúllépést automatikusan elismerte.Eddig a versenyvezető szólította fel a játékost válasz, illetve vélemény adására, most ezt automatikusan kell tennie.) Az új gondolkodási idő, az időtúllépésben vétkes versenyző részére, az időtúllépést reklamáló levél feladási pecsétdátumától számít. Második időtúllépésnél a játszma abbamarad, és hasonlóan az első reklamációhoz két héten belül ellenvélemény nyújtható be. A versenyvezetőnek az ellenvélemény beérkezésétől számított két héten belül értesítenie kell a játszó feleket döntéséről. Ha ellenvélemény nem érkezett, a játszma automatikusan befejezést nyert. (Meg kell jegyezni hogy a hazai versenyeken csak egy időtúllépés van, és ez már vesztő hatályú a játszmára.) A versenyvezető közbenső kérdéseire a választ postafordultával kell megadni Ha a válasz, késik, a versenyvezető szabad kezet kap a döntésben. Rendkívüli esetben (betegség stb.) a versenyvezető az évi négy hét rendes szabadságon felül pótszabadságot engedélyezhet. Ennek mértéke az eddigiekben nem volt szabályozva. A kongreszszus döntése szerint a pótszabadság maximálisan 4 hét lehet, és a verseny menetét nem szabad befolyásolnia. Ezen időt meghaladó kérelem esetében a versenyvezető dönt a játszmák sorsát illetően. A pótszabadságról a rendes szabadsághoz hasonlóan előre kell a játékosokat értesíteni, mivel ennek elmulasztása esetében az időtúllépési kérelmek indokolttá válhatnak. A játszmákat azok befejezése után, azonnal be kell küldeni. Ha a verseny végéig egyik fél sem küldi be a játszma eredményét, a játszmára egyik settó kap pontot. (Eddig 0.5—0.5 pontra értékelték.) A versenyvezetők döntése ellen két héten belül fellebbezéssel lehet élni a főtornavezetőnél, a megfelelő bizonyítékok csatolásával. A versenyszabályok kidolgozására létrehívott bizottság vezetőjévé a kongreszszus Vándorffy Józsefet választotta. 4. Az ICCF vezetőségének újraválasztása. A kongresszus az ICCF vezetőségét a következőkben választotta meg: Elnök: Hans-Werner von Massow (Hamburg). Alelnökök: L. Abramov (Moszkva), E. Larssol (Stidsvig), A. Loeffler (London), S. Narasimhan (Madras), C. J. G. Purdy (Sidney), H. Rittner (Berlin). Főtitkár: Dr. T. Lukas (Ceske Budejovice). Főtornavezető: H. ter Braak (Amsterdam). Főkönyvelő: N. Yates (Bury). 5. Egyéb kérdések. A III. és TV. levelezési sakkolimpiáról a jövő évben könyv jelenik meg. A játszmákat szovjet nagymesterek elemzik. A könyv előreláthatóan több ország közös kiadásában jelenik meg. A különböző versenyeken játszott levelezési játszmák gyakran jelennek meg a verseny megadása nélkül. Ezért felkérünk minden versenyzőt, hogy játszmájának közlésekor a verseny pontos megadásához ragaszkodjék. Az elmúlt évben tovább fejlődött a nemzetközi levelezési versenyprogram, és 1962-ben az európai egyéni versenyekben havonként átlag 11,5 csoport indult. Ez évi viszonylatban 1034 új játékos bekapcsolódását jelenti. A legtöbben a Német Demokratikus Köztársaságból indultak. 217-en. 100 résztvevő felett indultak: NSZK 179 és Csehszlovákia 128. A legkevesebben Luxemburgból (1 fő). A fő érdeklődés a 15 résztvevős csoportokra tevődött át, mivel itt nagyobb lehetőség van a nyugodt versenyzésre, és esetleges visszalépések nem zavarják meg jelentősen a verseny kimenetelét. A fejlődés ezekben a csoportokban elérte a 100°n-ot. Az ICCF következő, 1960. évi kongresszusát Anglában vagy hazánkban tartja meg. Erről a jövő évi, Leningrádban tartandó elnökségi ülés dönt A Jugoszláv Sakkszövetség a kongresszust a legnagyobb körültekintéssel szervezte meg. Vándorffy József Szerkesztő: Szabó László Szakszerkesztő: Bán Jenő A kiadásért felel: Ungur Imre, a Sport Lapkiadó igazgatója •3. 4404 BNYV Kecskemét INDEX: 26 356