Magyar Sakkélet, 1964 (14. évfolyam 1-12. szám)

1964. május / 5. szám

MAGYAR SAKK ÉLET­ tisch harmadik egymást követő si­kere ... Nem kétséges, hogy a zóna­közi versenyen való indulása is si­keres lesz”. Igen értékes Szabó és Lengyel másfél pontja Ivkov, ill. Matanovics ellen. Ivkov alig pár hete győzött „kiütéssel”, 2 : 0 arányban Robatsch nagymester ellen, Matanovics pedig Bordeaux-ban lett holtversenyben első. Szabó ötletessége, taktikai for­dulatai az első játszmában várat­lanul érték ellenfelét, a második­ban biztosan hárította el Ivkov kez­deményezését. Lengyel első játszmá­jában a szellemes befejezés min­denki számára gyönyörködtető, a másodikban a szívós védekezést fő­leg a szakértők értékelik. Bilek mindkét játszmájában si­került a jugoszláv csapat doyen­jé­­nek, a biztonságáról híres dr. Tri­­funovicsnak a semlegesítése. Az egyes játszmák során már részben a többi játékosról is meg­emlékeztünk. Mégis meg kell emlí­teni, hogy Flesch kettős veresége nem kis mértékben elbizakodottsá­gának következménye is. Jobb ál­lásban látványos megoldásokra tö­rekedett, kellő ellenőrzés nélkül ment bele kétes változatokba, más­napi túlzott revansvágyában pedig szinte fejjel rohant a falnak. Né­hány előző csapatmérkőzésen és egyéni versenyen — részben gyen­gébb ellenfelek ellen — elért di­csősége kissé a fejébe szállt. Re­méljük, a tanulságot ő maga is le­vonja. Honfi mester mintha megnyitás­elméleti krízisben lenne. Túlsá­gosan taktikai elemekre felépített megnyitáskezelésében maga sem hisz, új repertoárját még nem sike­rült kialakítania. Nála és a Forintos —Bárczay kettősnél titokban abban reménykedtünk, hogy egy-egy pont előnyt hoznak a csapatnak. Utób­biak játéka nélkülözte ezúttal az átütőerőt. Mindent egybevetve úgy érezzük,, megérdemelt és értékes győzelmet arattunk, ami jó előjel az év to­vábbi nagy erőpróbái, elsősorban a világbajnoki zónaközi verseny és a novemberi izraeli sakkolimpia előtt. Flórián Tibor nemzetközi mester Második hely a vak sakkozók olimpiáján „Laufer Emil drei, Caesar fünf!” — Ilyen és hasonló,­­ a sakkverse­nyek csendjéhez szokott nézők szá­mára furcsa „bemondásokat” lehe­tett hallani március 24 és április 2 között abban az Északi-tenger part­jára néző versenyteremben, ahol nap mint nap 32 játékos mérkőzött 32 sakktábla mellett. Ne lepődjék meg az olvasó, va­lóban külön tábla volt minden egyes versenyző előtt, s azok tet­szésük szerint érinthették saját kész­letükön a figurákat; a „presztusé” csak a bírók által ellenőrzött be­mondásra vonatkozott. A színhely ugyanis az NDK-beli Kühlungs­borne, ahol a Vakok Nemzetközi Sportszövetsége (IDSB) kongresz­­szusa keretében most másodízben került sor a vak sakkozók olimpiai csapat­találkozójára. Kilenc ország négyes csapata vett részt a küzdelmekben. Hazánk szí­neit a Vakok és Csökkentlátók Sportköre szakosztályának négy tagja, Dénes József I. oszt., Erős Pál I. oszt., Aufenberg Emil II. oszt. és Horváth József II. oszt. verseny­zők képviselték. (Tartalékok szere­peltetésére a versenykiírás nem adott módot.) Csapatunk most először indult nemzetközi tornán, így játékosaink némi lámpalázzal ültek a táblák­hoz az első fordulóban. Ennek el­lenére jól sikerült a rajt: Anglia együttese ellen az első két táblán döntetlent, a 3:4-en győzelmet ér­tünk el. Ezután két gyengébb el­lenfél következett, Svédország és Írország csapatát egyaránt 4:0-ra vertük. Ez a három győzelem ön­bizalmat adott versenyzőinknek és megcsillantotta a magas helyezés lehetőségét, bár tisztában voltunk azzal, hogy a neheze még hátra van. A negyedik fordulóban rangadó jellegű mérkőzésre került sor a né­metekkel. A nagy küzdelemre jel­lemző, hogy mind a négy játszma függőben maradt, s csak délután alakult ki az igazságos 2:2 arányú eredmény. (Első táblán nyerés, ne­gyediken vesztes, a középső kettőn remis.) Utána a szintén erős cseh­szlovák együttes volt az ellenfe­lünk. Sikerült őket is 3:1-re legyőz­nünk, ugyanolyan részeredmények­kel, mint Angliát. Bár csapatunk az első 20 játsz­mából csupán egyet vesztett, nem tudtuk egy pillanatra sem veszé­lyeztetni a verseny nagy favoritjá­­nak, a jugoszláv válogatottnak az első helyét. Imponáló erőfölényük a szabadnapunkat követő hetedik fordulóban ellenünk is megnyilvá­nult, elég könnyen nyertek 4:0-ra. E vereség hatása alatt a lengyelek ellen is bizonytalankodtunk és csak 1,5 pontot szereztünk (Dénes nyert, Horváth remis), de a hajrában Dánia 3:1 arányú legyőzésével sike­rült bebiztosítanunk a második he­lyet. Jugoszlávia csapata, amelyik a vakok első olimpiáját is megnyerte, ezúttal is kimagaslott a mezőny­ből. Ismert nevű élversenyzőjük, Baretics mesterjelölt már látók kö­zötti versenyeken is többször volt első és győzött jóképességű meste­rek (pl. Djaja, Nedeljkovics) ellen is. Most a csehszlovákok veretlen elsőtáblásával, Pokornyval szemben alulmaradt ugyan, de ezenkívül csupán fél pontot „adott le”. A má­sik három jugoszláv­­ versenyző, Mirkovics, Csabarkapa és Djukano­vics még rajta is túltett, mindhár­man 100 százalékos eredményt ér­tek el! A magyar csapat teljesítménye felülmúlta az előzetes várakozást és általában meglepetést keltett. Ki­emelkedő volt az első táblás Dénes 75 százalékos eredménye. Horváth 5,5 ponttal a második legjobb volt a 4. táblások között. Aufenberg 5, Erős 4 ponttal ugyancsak megállta­­a helyét. Az olimpia feltétlen hasznos volt a magyar csapat számára. Megmu­tatta, hogy bőven van még lehető­ség a további fejlődésre, bár a mos­tani felkészülés is sikeresnek mond­ható. A szakvezetőknek és edzők­nek — akik sorában Janosevics és Djaja jugoszláv, Plater lengyel, Pithart cseh, Golz német mester, valamint magyar részről e sorok írója, kísérőként pedig Miske­y Jó­zsef orsz. versenybíró volt jelen­­ alkalmuk nyílt tapasztalataik ki­cserélésére és olyan oktatási mód­szerek megbeszélésére, amelyek a jövőben még inkább elősegítik a vak sakkozók eredményes szereplé­sét. A verseny megrendezése, a ven­dégek elszállásolása mintaszerű volt. A németek odaadó lelkesedéssel lát­ták el a házigazda szerepét és fon­tosságához méltó keretet adtak a találkozónak. A verseny megnyitá­sán jelen volt az NDK egészségügyi minisztere is. A nehéz technikai feltételek el­lenére a lebonyolításban a legcseké­lyebb zavar vagy incidens sem for­dult elő. Molnár István Vakok II. Sakkolimpiája Kühlungsborne (NDK) 1964. III. 24—IV. 2. Jugoszl. Magyaré. NDK Csehszl. Anglia Dánia Lengyelo. Írország 1 Svédorsz. 1 Pontszám Jugoszlávia— 4 4 3 4 3V»4 4 4 30'/.. Magyarország0 —2 3 3 3 IV»4 4 207» Német Demokratikus Köztársaság0 2 — 1% 1‘A21/237» 37» 3*/1 1 18 Csehszlovákiaa 1 27»— 2 2Va2 27» 2V» 16'/a Anglia0 1 2V22 — 2 Va1 2 V» 37» 15 Dánia% 1 lVi 17» IV»— 2 2Va3 13'/» Lengyelország0 27» */a2 3 2 — V»2 12V» Írország0 0 Va 17» 1% IV» 3'/»2 10V» Svédország0 0 V» vh V»1 2 2 7 69

Next