Magyar Sakkélet, 1982 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1982-04-10 / 4. szám
88 I MAGYAR SAKKÉLET Európa-csapat bajnokság 1957-1982 Negyedszázad Európa élvonalában (I.) Úgy mondják, hogy amióta világ a világ, Michelangelo gyúrta össze hóberségből a legszebb hóembereket, de hiába, mert elolvadtak, s bizony nem maradt belőlük semmi az utókorra. Ugyanígy vagyunk a sakk világában is a különböző országok közötti csapatversenyek játszmaanyagával, sőt még eredményeivel is! Ki emlékszik ma már egy-egy nemzetközi csapattalálkozóra? A sakkolimpiák melletti nemzetek közötti vetélkedőkre, az azokon szereplő élsakkozókra még egy-egy szép játszma erejéig is nehéz visszaemlékezni. Adósak is vagyunk napjainkig ezek könyvben történő megörökítésével. Bő három évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a FIDE az olimpiák közötti időszakra kiírja a sakkcsapatok Európa-bajnokságának küzdelmeit. Ezzel hivatalosan is nemzetközi rangra emelte, szabályozta Európában az országok közötti csapatversenyeket. Ez az Európabajnokság kétévenként mért fontos sakktornává vált. A sakkcentrum Európában volt és van ma is, s az Amerikai Egyesült Államok és Argentína kivételével mindig a legfejlettebb sakkélettel rendelkező országok mérkőznek egymással. A sakkolimpiák előtt az ilyen találkozóknak fontos erőfelmérő jelentőségük van, mert az itt jól szereplő válogatottak az olimpián is éremesélyesek. A sakkcsapat Európa-bajnokságok megörökítése tehát olimpiai sikereink fényében erkölcsi kötelességünk. Annál is inkább, mert az eddig megrendezett hét csapat EB-ből haton részt vettünk, és sikereinket három bronz- és három ezüstérem fémjelzi! Az elmúlt tíz évet az Európa-bajnokságokon elért eredményeink alapján is ezüstérmes évtizednek nevezhetjük. Tekintsük át most, ha néhány sorban is, ezt az időszakot, sikereinket kiegészítve egy-egy szép játszma korabeli elemzésével sikereinket. II. Európa-bajnokság Oberhausen, 1961. június 21. — július 2. Ezen már hat csapat játszott döntőt tíz táblán, kétfordulós mérkőzésen. A torna rosszul kezdődött számunkra. A jugoszlávok ellen 8:2, majd a Szovjetunió ellen 7:3 arányban vesztett válogatottunk. Az NSZK-val szemben az 5,5:4,5, majd a harmadik helyen álló spanyolok 6,5:3,5 arányú legyőzése javított a csapat helyzetén, és a félidőben a második helyre került. A második körben a jugoszláv — magyar párharc déli szomszédaink számára alakult kedvezően. Bár értékes döntetlent harcoltunk ki ellenük, a szovjet csapattól csak 3,5 pontot tudott szerezni élgárdánk. Ezután már hiába finiseltünk (NSZK 6,5:3,5, Spanyolország 8,2, Csehszlovákia 8,5:1,51), ez csak a harmadik hely biztos megszerzéséhez volt elég. A hátrányos helyzetből kiharcolt bronzérem, bár dicséretes teljesítmény volt, a jugoszlávok 5,5 ponttal szereztek többet sakkozóinknál! Akkor még a jugoszláv sakkozás határozottan jobb volt. Végeredmény: 1. Szovjetunió 74,5 (Botvinnik, Tál, Kérész, Petroszjan, Szmiszlov, Korcsnoj, Tajmanov, Polugajevszkij, Furman és Bagirov), 2. Jugoszlávia 58,5 (Gligorics, Trifunovics, Matanovics, Bertok, Matulovics, Udovcsics, Csirics, Milics, Nedeljkovics és Djurasevics), 3. Magyarország 53 (Szabó 4,5, Portisch 6,5, Barcza 5,5, Bilek 5,5, Flórián 3,5, Honfi 5, Haág 5, dr. Pogáts 6, Forintos 5 és Lengyel 5,5, míg Navarovszky és dr. Szily 0,5), 4. Csehszlovákia 41, 5. NSZK 37,5 és 6. Spanyolország 35,5 ponttal. Nézzük meg most Barcza Gedeon nagymester korabeli elemzésében a következő játszmát. 10. Fb3! fxc6 11. fxc5 Fb4f 12. Kff Hf8 13. Hc2 Hf 14. Kg2 0-0 15. Fff4! Fd7 10. h4! Fae 17. Bbl Vb6 18. 15 Hue7 19. bi! gi 20. Fg6 Hf6 21. Fxf5 Bxf5 22. g4! A 10. h4 lépéssel bevezetett terv pozíciós csattanója. Ha most sötét 22. — Bff8-cal válaszol, akkor 23. Ff6 Fd8 24. g5 után reménytelen passzivitásba süllyed állása. Ezért Tál — stílusához híven — inkább a minőségáldozatos aktív ellenjáték mellett dönt, ezúttal azonban alaposan emberére talál. 22. - Bxf3 23. KxfH FbO 24. KgS BfX 25. Vxf2 Fc7 20. Ff4 Fe8 27. Bhfl FbO 28. Bf2 Hb4 29. Bbfl Hd3 30. Bf3 Vxf2 Reménytelen állásban az obuigát újabb Tal-áldozat. S talán még eredményes is lenne, ha nem jönne közbe egy közbeiktatásos ellenvezéráldozat. 31. Vx13 Fb5 32. Fg6! Bf6 32. Bc8-ra 33. Bf7, Fxd3 34. Bg7f, Kh8 35. Bff7 után nincs kielégítő védelem a Bxh7f, majd Bg7f és Bh8 matt fenyegetés ellen. 33. VcS Fxd4 33. Vxc3 34. Hxc3 után is feladhatná sötét. 34. Vc8f Kf7 35. Vc7f és matt három lépésben. Sötét feladta (1:0). I. Európa-bajnokság Bécs, 1957. augusztus 22-27. Az első sakkcsapat EB döntőjét — amelynek elődöntőjén, 1957 tavaszán a magyar válogatott nem vett részt — négy ország tízfős csapatainak részvételével oda-visszavágóval bonyolították le. A tornát a szovjet válogatott nyerte — nagy fölénnyel. Meglepetést keltett, hogy a jugoszláv válogatott mind a két fordulóban döntetlent harcolt ki a szovjet válogatottal szemben. Végeredmény: 1. Szovjetunió 41 (Szmiszlov, Kérész, Bronstejn, Tál, Szpasszkij, Tajmanov, Petroszjan, Korcsnoj, Tolus, Boleszlavszkij, Averbah és Aronyin), 2. Jugoszlávia 34 (Gligorics, Matanovics, Ivkov, Federer, Karaklajics, Nedeljkovics, Milics, Bertok, Trifunovics, Rabar, Djurasevics és Rakics), 3. Csehszlovákia 24,5, 4. NSZK 20,5 pont. FRANCIA VÉDELEM ( 02/1) Portisch - Tál 1. (14 éli 2. e4 d5 3. Hd2 Hili 4. e6 Híd7 5. f4 c5 (1. c3 Hdi 7. HillH Vb) 8. g3! A játszmalépés Sebestyén mester ötlete, egyik finomsága abban rejlik, hogy erre az azonnali vagy a14-en való csere után f6-nak „bibije” van. Hogy ez miben áll, arra a játszma tanulságos feleletet ad. 8. cxd4 9. cxd4 fii? Ha sötét felismerte volna az ellenfele részéről fenyegető veszélyt, akkor bizonyára közbeiktatta volna előbb 9. — Fh4f-ot és csak 10. Kf2-re húzta volna meg 10. — f6-ot. Ez esetben ui. 11. Fh3 ? már hiba lenne 11. — fxe5 12. fxe5 Hdxe6! miatt. Ezért így világosnak 11. Kg2-vel le kellett volna mondania a Fh3 felállásról. Esélyei azonban így is kedvezőek. 11. — 0—0 12. Fd3 Kh8 13. Fc2 után, amint azt egy 1952. évi Sebestyén — Réthy játszma mutatja. III. Európa-bajnokság Hamburg, 1905. június 6 —10. Ismét hat ország válogatottja vívott kétfordulós mérkőzést tíz táblán. A tíz mérkőzésből kilenc csapatgyőzelem(!) a magyar sakkozás fejlődését bizonyította. Mindehhez fémjelző: Szabó legyőzte Botvinnikot, Bilek Korcsnojt, Forintos pedig Averbahot! Küzdeni tudásból elsősorban Barcza, Forintos és Honfi vizsgázott kitűnően. Ők szinte minden játszmájukat két királyig játszották. Ezen az Európabajnokságon különösen az esélyes szovjet és jugoszláv válogatott ellen játszott jól csapatunk. Az első körben Jugoszláviát, a másodikban a szovjet csapatot(!) győzte le válogatottunk 5,5:4,5 arányban. A második hely részben az NSZK elleni 5,5:4,5 arányú minimális győzelmünkön úszott el, másrészt a hibás (azóta megváltoztatott) versenykiíráson! Végeredmény: 1. Szovjetunió 66 (Petroszjan, Botvinnik, Korcsnoj, Szmiszlov, Bronstejn, Stejn, Tajmanov, Averbah, Krogiusz, Boleszlavszkij, Lenn és Lutyikov), 2 — 3. Jugoszlávia 57 (Ivkov, Gligorics, Matanovics, Matulovics, Parma, Trifunovics, Udovcsics, Csirics, Minics és Marovics) és Magyarország 57 (Portisch 5, Szabó 5, Bilek 4, Lengyel 5,5, Barcza 7, Forintos 7,5, Honfi 5,5, Dely 5, Flesch 3,5, Kluger 2,5, dr. Pogáts 3,5 és Navarovszky 3 pont), 4. NSZK 45, 5. Románia 41,5 és 6. Hollandia 33,5 pont.