Sárospataki Református Lapok, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-24 / 30. szám
30. szám. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK. 297 kétségbe vonjuk azt a jogát, hogy azon férfiak fölött bírói széket üljön, akik a keresztyén lelkiismeretnek elveszett szabadságát visszahódították és akiknek a mi evangyeliorus egyházunk legszebb hitkincseinek visszanyerését köszönheti. Mi eddig békében tudtunk élni kath. polgártársainkkal; örülünk ennek s hálát adunk Istennek érette s miként eddig, kiki a maga lakóhelyén, mindent el fogunk követni, hogy ezt a békés egyetértést továbbra is fentartsuk. De az ilyen az evangyéliomi keresztyénség részéről semmi módon nem provokált gyalázkodó támadások nem alkalmasak arra, hogy ezt az egyetértést fentartsák és előmozdítsák, sőt inkább arra valók, hogy vallásos viszálkodásokat támasszanak, amelyek felől a XX. század elején méltán hihettük, hogy azok örökre a múlt eseményei közé tartoznak. Ezért a leghatározottabban tiltakozunk az encyklika gyalázkodó járulékai ellen. A mi prot. népünk pedig — efelől bizonyosak vagyunk — annál örömkestebb, s Isten és hitbeli hősei iránti hálás szívvel fog az evangyéliora zászlaja körül csoportosulni és a reformáló örökségét: az evangyéliomi hit, evangyéliomi szabadság és kutatás, evangyéliomi élet- és világfelfogás drága áron szerzett kincseit annál hivebben és rendületlenebnül fogja őrizni és oltalmazni. A svájci ref. egyházi értekezlet." A magyar származású angol királynénak, a most uralkodó V. György feleségének, Teck Mária Viktória hercegnőnek anyai nagyanyja. Rhédey Claudia grófnő, gróf Rhédey László (f 1835.) és báró Intrédy Ágnes (f 1856.) leánya, tudvalevőleg magyar nő volt, akinek morganatikus házasságából származott gyermekei később a Teck hercegi rangot kapták hohenhaui előnévvel. Teck Mária Viktória hercegnőt, akiről azt írják, hogy egyike Anglia legszebb és legbájosabb asszonyainak, V. György 1893-ban vette nőül s hat gyermekük van. Rhédey Claudia grófnő, később württembergi hercegnő, kinek révén az angol királyi ház magyar családokkal is rokonságban áll (Paksy József zsákai földbirtokos, kassai kir. főügyész feleségének, gróf Rhédey Erzsébetnek édesanyja, gróf Rhédey Zsófia vérszerinti unokatestvére volt gróf Rhédey Claudiának) Erdőszentgyörgyön, Marostolda vármegyében, a Kisküsküllő partján született 1812. november 16-án. Rhédey Claudiát, az egyetlen életben maradt gyermeket, buzgó, református vallást szülei vallásos szellemben nevelték. 14 éves korában gondoskodtak konfirmációi oktatásáról s a nevezetes fordulópont alkalmával (1826. május) az erdőszentgyörgyi ref. templomban, fényes ünnepély keretében, számos előkelő család jelenlétében vették be a grófkisasszonyt az öntudatos ref. egyháztagok sorába s hatalmazták föl az úrvacsorával való élésre. A konfirmációs szertartást Herepey Károly kolozsvári ref. lelkész, a kiváló szónok végezte, akinek ez alkalommal mondott alkalmi imádsága és egyházi beszéde egy 33 lapnyi 8r. alakú füzetben Kolozsváron nyomtatásban is megjelent 1826-ban. E füzetről azt írja Molnár Gábor a „Vasárnapiban, hogy ez „rendkívül ritka füzetke". Az tény, hogy sem a Petrik-féle Bibliographiában, sem a Szinnyei-féle Magyar írók élete és munkáiban, sem a Ferenci-Dánielik Magyar irók-jában, sem a Sz. Kiss Kálmán — Bierbrunner-féle Uj magyar Athenásban nincs említve e nyomtatvány, s igy a ritka nyomtatványok közé tartozik. E ritkává lett nyomtatványból főiskolánk könyvtárában van egy teljesen ép példány egy egyházi beszédgyüjteményben. Teljes címe ez: „A TISZTA VALLÁSOSSÁG KERESZTYÉNI ELMÉLKEDÉSBEN, Melyet, — Cs. K. Camerarius Méltóságos Gróf Kis Rhédei RHÉDEI LÁSZLÓ Ur, és Báró INTZÉDI ÁGNES asszony ő Nagyságok’ egyetlen egy életben maradt Leányok Kis Rhédei Méltóságos Gróf RHÉDEI CLAUDIA Kis asszony a’ Szent Lélek’ Kitöltésének öröm Innepén, a’ Keresztyén Vallásban bé-iktattatott, és elsőben élt volna Úri Szent Vacsorával, — az örvendező Méltóságos Úri Szülék, — ’s egy háládatos közönség előtt tartott HEREPEI KÁROLY, Kolo’svári Ev. Ref. Pap — az Erdő-Szent Györgyi Ref. templomba az 1821-ik oszt. Pünkösd első napján. KOLOSVÁRON. Nyomtattatott a’ Ref. Koll. betűivel. 1826." A Példab. XV. 27. v. alapján (Az Úrnak félelme Kútfeje az életnek) tartott alkalmi egyházi beszédet (3—33. lap) a három lapnyi alkalmi imádság előzi meg. Beszédében Herepei azt fejtegette, hogy a tiszta vallásosság abban áll, hogy mi az Istent, nem mint szolgák, de mint engedelmes gyerekek tiszteljük, parancsolatait megtartsuk, benne bizzunk, tőle kérjünk, nekie adjunk hálákat, — egy szóval: úgy éljünk, hogy cselekedeteinkkel bizonyítsuk magunkat gyermekeinek lenni. Ezen kútfőből foly szerinte az erkölcs és az ezzel egybekötött vallásos boldogság. A szép beszédből, melyet Herepes a mostani angol királyné nagyanyjához intézett, legyen szabad ide igtatni a következő részletet: „Szelíd lelkű ujj tagja Anyaszentegyházunknak! te ma egy ollyan lépést tettél, mely az első nevezetes lépés ifju életedben — ma egy olyan társaságba lépsz be — egy ollyan vallásban teszel fogadást, mely téged’ örökösen boldoggá tehet — oh őrizd meg hát híven ennek parancsolatjait — Őrizd meg ezután is szívednek tisztaságát, lelkednek ártatlanságát — felted az Istent életed’ minden napjaiban — szeressd az embereket, mint testvéreidet s mutasd meg abban, hogy igaz Keresztyén vagy, hogy életed légyen termékeny jó tselekedeteknel — Sokszor megmondottam: a vallás a’ szívbe lakik, azért mivellyed ezután is szivedet, formállyad lelkedet, légy buzgó mindenek felett a’ vallásban. — Szent kints az, melynek birtoka nélkül minden földi gazdagságaid semmit sem érnek — Te még ifiu vagy — te nem tudod mi az élet, mi a’ nyomorúság, — majd ha az esztendők megsokasodnak, akkor látod meg-meg, hogy vallás nélkül élni nem lehet. — A’ boldog, és ifju napokban szerezz azért magadnak, hogy majd időre, ’s a’ szenvedésekben légyen mit vegyél elő — azon hivattatást, melyre az Isten elő állított igyekezz betölteni — neveljen az Isten egykor belőled egy támaszt vallásunknak — egy anyát a’ szegényeknek, boldogítóját alattvalóidnak, de még is testvéreidnek, pártfogóját az ártatlanságnak, óltalmazóját az igazságnak — Egy szóval: nevekedj egy tiszta ’s igazán vallásos Keresztyénné, ki böltsen tud élni a’ kintsekkel, mellyeket az Isten reája bízott — oh be boldog, de szép a’ te sorsod, ha te azt bétöltöd — számtalanokna adhatsz te örömöt, sokat tehetsz boldoggá, könnyeket törölhetsz, nyomorúságot enyhíthetsz, egy szóval: te, magad körül egy paradicsomot tsinálhatsz — Jó szived, tiszta érzésed kezes nékem ezekről, ’s a’ jó Szülék, az ember barátok, én, és ezen egész község, kérjük az Urat, hogy szenteljen, áldjon, és erősittsen meg tégedet minden jóban, szépben, és nemesben, egy szóval az élő vallásosságban." Ha megjövendölte is Herepei a grófkisasszonyról, hogy e „szép (egyház)tag“-tól a templomban jelen volt „er