Sárospataki Református Lapok, 1916 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1916-07-09 / 28. szám

28. szám. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK. 221 készek teendői a patronázsmunka terén. Andrássy Kálmán : Szociális munkák falun s ezek anyagi és erkölcsi következményei. — Gyakorlati lelkipásztorko­­dás. Forgács Gyula: Milyen hiterősítő munkákat vé­gezhetünk falun ? Dr. Ravasz László : Igehirdetésünk megújhodása (két előadás); B. Pap István: Liturgi­­ális kérdések. — Egyházunk mai helyzete; Hamar Ist­ván : Szellemi áramlatok újabbkori egyházi életünk­ben; György Endre: Egyházpolitikánk; Bernit István : Egyházunk és az intelligencia. — Befejező gyűlés: Dr. Pruztinszky Pál: A lelkipásztor eszménye és Kál­vin János; dr. Ravasz László: A pergamumbelieknek írd meg . . . (Befejező áhitat.) — A Kálvin-Szövet­­ség rendes tagjai, kik tagsági díjaikkal nincsenek hátralékban, hasonlóképen a rendes tagokat újonnan belépők tagsági illetmény fejében kapják ezt a köny­vet. Mások a pénz előzetes beküldése mellett 3 K-ért rendelhetik meg. A könyv bolti ára 4 K. A megren­delési díjak dr. Kováts István theol. tanár címére küldendők IX., Ráday­ u. 28. sz. alá. — A rendkívül gazdag, tartalmas kötet minden ref. embernek hasz­nos tájékoztatásúl, útmutatásúl szolgálhat, a lelké­szekre nézve pedig egyszerűen — nélkülözhetetlen. * Komáromi János: Csanak András Bécsben. Budapest, 1916. Dick Manó kiadása: 81. 1b8 lap. Ára 3­50 kor. — Komáromi Jánosnak, főgimnáziu­mnak volt jeles növendékének, aki 1910-ben tett érettségi vizsgálatot, csak pár hónappal ezelőtt jelent meg Mit búsulsz kenyeres ? című háborús novellákat tartalmazó, nagy sikert aratott kötete s most ismét a fenti című 27 elbeszélésből álló szintén értékes kötete jelent meg a könyvpiacon. Komáromi 1914 aug. havától novemberben történt súlyos megsebe­süléséig a keleti harctéren verte a muszkát s hősi­ességének, jutalmául az ezüst vitézségi éremmel tün­tették ki. Felgyógyulása óta Bécsben a sajtóügyi osztálynál működik. Ott írta ezeket a finom megfi­gyelő képességről, jellemző erőről, művészi előadás­ról tanúskodó elbeszéléseket. Néhány olyan tanul­­mány­ alakja (Csanak, a gőgös falusi suszter, Koczák, a másodkántor, Sándor Gyuri, a kisbíró, Csalma Máté stb.) szerepel a kötetben, akik mind ott éltek és élnek az ő kedves emlékű zempléni szülőföld­jén. Szép részletek olvashatók egyik-másik elbeszé­lésében önnmagáról és menyasszonyáról. E kötetén is több részletben szépen érvényesül nyelvben és jellemző erőben egyaránt a kuruckori költészet jóté­kony hatása. Meleg visszaemlékezés csillámlik elbe­széléseiben itt-ott a sárospataki kollégiumban töltött idejéről. Elbeszélései hangjuknál, tartalmuknál, jel­lemzően erőteljes stílusuknál fogva méltóan kötik le az olvasó figyelmét. A nyugatosok magyartalan, kártékony hatásától Komáromi, a maga Istentől nyert eredeti, szép tehetségével szerencsésen meg­tudta magát őrizni. Ez új kötetéről szóló bírálatos ismertetések is igen kedvezőek. Mi is a legmelegeb­ben ajánljuk ez új kötetet is olvasóink figyelmébe. * Rudolfs II. ungarische Regierung: Ursachen, Verlauf und Ergebnis des Aufstandes Bocskay. Inaugural- Dissertation der Philos. Fakultät der Universität Bern zur Erlangung der Doktorwürde vorgelegt von Zoltán Angyal aus Hajdúböszörmény. Budapest, Athenaeum r.-t. 1916. 125 l. — E doktori értekezés, amelyet szerzője a berni egyetem bölcseleti fakultá­sához — hol 3 évig tanúit — nyújtott be, nem ön­álló levéltári kutatások alapján készült, hanem a szerző az idevágó magyar történeti­­irodalom felhasz­nálásával — mint a címből látszik — tulajdonképen a Bocskay-féle fölkelés okait, lefolyását és eredmé­nyét akarja ismertetni s ehhez bevezetés gyanánt Rudolf egész uralkodásának ismertetését hozzáfog­lalta. De e bevezetéshez azáltal, hogy Magyarország politikai és vallási történetét a mohácsi vésztől fogva megrajzolja, újabb bevezetést készített, úgyhogy a dolgozatnak szinte fele nem tartozik szorosan a tárgy­hoz, vagy ha igen, akkor ez lehetne a helyes címe: Magyarország története a mohácsi vésztől a bécsi békéig. A rajzolt kort és eseményeket különben helyesen ismerteti, a szereplő személyeket híven jellemzi, azon­ban a Bocskay-fölkelés rajzánál hiánynak tekintem, hogy nem mutat rá, micsoda viszonyban állottak a nyugateurópai államok hűbérurai s miben a magyar főurak a királyhoz ? s igy micsoda különbség forgott fenn amazoknak és emereknek uralkodójuk ellen való fölkelése közt? E­­kérdés megérdemelte volna a német historikusok előtt, a kik oly könnyen hajlan­dók a mi nagy szabadsághőseinket lázadóknak bé­lyegezni, a megvilágítást s ez annyival könnyebb lett volna, mert Károlyi Árpád „Bocskay és a bécsi béke“ (1906.) c. kitűnő előadásában erre útmutatás­sal is szolgált. Ugyancsak nem ártott volna annak kiemelése, hogy mi a bécsi békében a vallásszabad­ság biztosításával megelőztük a nyugati államokat. Itt-ott egy-egy tételével, kifejezésével nem érthetünk teljesen egyet: igy több ízben beszél a törökök ke­gyetlen pusztításairól s csak úgy mellékesen, egy jegyzetben emlékezik meg a német zsoldosok rablá­sairól, holott ezek nagyobb ellenségei és pusztítói voltak hazánk népének, mint amazok (Takáts S.: Rajzok a török világból) ; már a lutheri­­reformáció kezdetén beszél a magyar ifjak genfi tanulásairól, holott Kálvin csak 1559-ben alapította a genfi főis­kolát. Preisner Tamás 1520 ban talán Leibicz­ban s nem Leibnitzban prédikált; nem korai dolog-e azt állítani, hogy Erdélyben már 1543-ban törvényt al­kottak a felekezeti szabadság védelmére ? Dévay Biró Mátyás bázeli tartózkodása alatt (1537.) érint­kezhetett a kálvinizmussal, de aligha lépett azzal közelebbi összeköttetésbe, hisz’ egész bázeli tartóz­kodása csak gyanításon alapúl, „Magyar Ortho­­graphiájá“-nak első kiadása pedig Krakkóban jelent meg s igy nem mondható az első Magyarországon nyomtatott magyar könyvnek; ez a kifejezés: „A hajdúk több várost és községet kaptak letelepülés cél­jára Hajdúmegyében“ (80­­1.), nem szabatos, mint­hogy Hajdúmegye csak 1876. óta létezik. Helytelen dolog, hogy a szerző a magyar városok nevét csak per Gran, Raab, Erlau, Komorn, Tyrnau stb. néven nevezi; a helyes eljárás az lett volna, e városokat valódi (vagyis magyar) nevekön nevezni s első elő­fordulások alkalmával zárjelben német neveket is megemlíteni. Hiba a Bocskay-fölkelést több ízben is az Empörung szóval jelölni, mert ennek jelentése: lázadás, pártütés (Kelemen szótára). Baltazár D. püspöknek az értekezés előtt álló ajánló levelében, amelyet bizonyára az értekező fordított le német nyelvre, „kennen zu lernen“ tévesen all „bekannt zu machen“ helyett; a „prävalierende Übermacht“ —b­rút kifejezés ; a 66. 1. jegyzetének fordítása nehézkes és idegenszerű. E kifogások ellenére is a felölelt kérdés részletes és hű rajzáért, folyékony előadásá­ért, kellő széleskörű s mindig az összes európai vi-

Next