Sárospataki Református Lapok, 1916 (12. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-09 / 28. szám
28. szám. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK. 221 készek teendői a patronázsmunka terén. Andrássy Kálmán : Szociális munkák falun s ezek anyagi és erkölcsi következményei. — Gyakorlati lelkipásztorkodás. Forgács Gyula: Milyen hiterősítő munkákat végezhetünk falun ? Dr. Ravasz László : Igehirdetésünk megújhodása (két előadás); B. Pap István: Liturgiális kérdések. — Egyházunk mai helyzete; Hamar István : Szellemi áramlatok újabbkori egyházi életünkben; György Endre: Egyházpolitikánk; Bernit István : Egyházunk és az intelligencia. — Befejező gyűlés: Dr. Pruztinszky Pál: A lelkipásztor eszménye és Kálvin János; dr. Ravasz László: A pergamumbelieknek írd meg . . . (Befejező áhitat.) — A Kálvin-Szövetség rendes tagjai, kik tagsági díjaikkal nincsenek hátralékban, hasonlóképen a rendes tagokat újonnan belépők tagsági illetmény fejében kapják ezt a könyvet. Mások a pénz előzetes beküldése mellett 3 K-ért rendelhetik meg. A könyv bolti ára 4 K. A megrendelési díjak dr. Kováts István theol. tanár címére küldendők IX., Ráday u. 28. sz. alá. — A rendkívül gazdag, tartalmas kötet minden ref. embernek hasznos tájékoztatásúl, útmutatásúl szolgálhat, a lelkészekre nézve pedig egyszerűen — nélkülözhetetlen. * Komáromi János: Csanak András Bécsben. Budapest, 1916. Dick Manó kiadása: 81. 1b8 lap. Ára 350 kor. — Komáromi Jánosnak, főgimnáziumnak volt jeles növendékének, aki 1910-ben tett érettségi vizsgálatot, csak pár hónappal ezelőtt jelent meg Mit búsulsz kenyeres ? című háborús novellákat tartalmazó, nagy sikert aratott kötete s most ismét a fenti című 27 elbeszélésből álló szintén értékes kötete jelent meg a könyvpiacon. Komáromi 1914 aug. havától novemberben történt súlyos megsebesüléséig a keleti harctéren verte a muszkát s hősiességének, jutalmául az ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Felgyógyulása óta Bécsben a sajtóügyi osztálynál működik. Ott írta ezeket a finom megfigyelő képességről, jellemző erőről, művészi előadásról tanúskodó elbeszéléseket. Néhány olyan tanulmány alakja (Csanak, a gőgös falusi suszter, Koczák, a másodkántor, Sándor Gyuri, a kisbíró, Csalma Máté stb.) szerepel a kötetben, akik mind ott éltek és élnek az ő kedves emlékű zempléni szülőföldjén. Szép részletek olvashatók egyik-másik elbeszélésében önnmagáról és menyasszonyáról. E kötetén is több részletben szépen érvényesül nyelvben és jellemző erőben egyaránt a kuruckori költészet jótékony hatása. Meleg visszaemlékezés csillámlik elbeszéléseiben itt-ott a sárospataki kollégiumban töltött idejéről. Elbeszélései hangjuknál, tartalmuknál, jellemzően erőteljes stílusuknál fogva méltóan kötik le az olvasó figyelmét. A nyugatosok magyartalan, kártékony hatásától Komáromi, a maga Istentől nyert eredeti, szép tehetségével szerencsésen megtudta magát őrizni. Ez új kötetéről szóló bírálatos ismertetések is igen kedvezőek. Mi is a legmelegebben ajánljuk ez új kötetet is olvasóink figyelmébe. * Rudolfs II. ungarische Regierung: Ursachen, Verlauf und Ergebnis des Aufstandes Bocskay. Inaugural- Dissertation der Philos. Fakultät der Universität Bern zur Erlangung der Doktorwürde vorgelegt von Zoltán Angyal aus Hajdúböszörmény. Budapest, Athenaeum r.-t. 1916. 125 l. — E doktori értekezés, amelyet szerzője a berni egyetem bölcseleti fakultásához — hol 3 évig tanúit — nyújtott be, nem önálló levéltári kutatások alapján készült, hanem a szerző az idevágó magyar történetiirodalom felhasználásával — mint a címből látszik — tulajdonképen a Bocskay-féle fölkelés okait, lefolyását és eredményét akarja ismertetni s ehhez bevezetés gyanánt Rudolf egész uralkodásának ismertetését hozzáfoglalta. De e bevezetéshez azáltal, hogy Magyarország politikai és vallási történetét a mohácsi vésztől fogva megrajzolja, újabb bevezetést készített, úgyhogy a dolgozatnak szinte fele nem tartozik szorosan a tárgyhoz, vagy ha igen, akkor ez lehetne a helyes címe: Magyarország története a mohácsi vésztől a bécsi békéig. A rajzolt kort és eseményeket különben helyesen ismerteti, a szereplő személyeket híven jellemzi, azonban a Bocskay-fölkelés rajzánál hiánynak tekintem, hogy nem mutat rá, micsoda viszonyban állottak a nyugateurópai államok hűbérurai s miben a magyar főurak a királyhoz ? s igy micsoda különbség forgott fenn amazoknak és emereknek uralkodójuk ellen való fölkelése közt? Ekérdés megérdemelte volna a német historikusok előtt, a kik oly könnyen hajlandók a mi nagy szabadsághőseinket lázadóknak bélyegezni, a megvilágítást s ez annyival könnyebb lett volna, mert Károlyi Árpád „Bocskay és a bécsi béke“ (1906.) c. kitűnő előadásában erre útmutatással is szolgált. Ugyancsak nem ártott volna annak kiemelése, hogy mi a bécsi békében a vallásszabadság biztosításával megelőztük a nyugati államokat. Itt-ott egy-egy tételével, kifejezésével nem érthetünk teljesen egyet: igy több ízben beszél a törökök kegyetlen pusztításairól s csak úgy mellékesen, egy jegyzetben emlékezik meg a német zsoldosok rablásairól, holott ezek nagyobb ellenségei és pusztítói voltak hazánk népének, mint amazok (Takáts S.: Rajzok a török világból) ; már a lutherireformáció kezdetén beszél a magyar ifjak genfi tanulásairól, holott Kálvin csak 1559-ben alapította a genfi főiskolát. Preisner Tamás 1520 ban talán Leibiczban s nem Leibnitzban prédikált; nem korai dolog-e azt állítani, hogy Erdélyben már 1543-ban törvényt alkottak a felekezeti szabadság védelmére ? Dévay Biró Mátyás bázeli tartózkodása alatt (1537.) érintkezhetett a kálvinizmussal, de aligha lépett azzal közelebbi összeköttetésbe, hisz’ egész bázeli tartózkodása csak gyanításon alapúl, „Magyar Orthographiájá“-nak első kiadása pedig Krakkóban jelent meg s igy nem mondható az első Magyarországon nyomtatott magyar könyvnek; ez a kifejezés: „A hajdúk több várost és községet kaptak letelepülés céljára Hajdúmegyében“ (801.), nem szabatos, minthogy Hajdúmegye csak 1876. óta létezik. Helytelen dolog, hogy a szerző a magyar városok nevét csak per Gran, Raab, Erlau, Komorn, Tyrnau stb. néven nevezi; a helyes eljárás az lett volna, e városokat valódi (vagyis magyar) nevekön nevezni s első előfordulások alkalmával zárjelben német neveket is megemlíteni. Hiba a Bocskay-fölkelést több ízben is az Empörung szóval jelölni, mert ennek jelentése: lázadás, pártütés (Kelemen szótára). Baltazár D. püspöknek az értekezés előtt álló ajánló levelében, amelyet bizonyára az értekező fordított le német nyelvre, „kennen zu lernen“ tévesen all „bekannt zu machen“ helyett; a „prävalierende Übermacht“ —brút kifejezés ; a 66. 1. jegyzetének fordítása nehézkes és idegenszerű. E kifogások ellenére is a felölelt kérdés részletes és hű rajzáért, folyékony előadásáért, kellő széleskörű s mindig az összes európai vi-