Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-15 / 268. szám

­V­IA:5 PROLETÁRJA A MAGYAR IX. évfolyam, 267. szám. • •­TT* y"~-T*rriir»n rumai diiw r yf'vswi & Tag és tagjelölt felvételi munka a darányi gépállomás­on Távolítsák el a kulákbarát tanácselnököt az andocsi tanács éléről Az Első Békekölcsön harmadik húzásának gyorslistája ■r*.y RT J A MEG VE 1­1 PÁ­RT BÍZOTT S A­ GA­NÁ­K LAPJA ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1952. november 14. BECSÜLJÜK MEG A DOLGOZÓK LEVELEIT A felszabadulás az ország dolgo­zó népének életében hatalmas vál­tozást hozott. A dolgozóké lett az ország, annak vezetése, irányítá­sa, a dolgozó népé lett a föld, a gyár, a hatalom, a kultúra, min­den-minden. A tervek végrehajtása­­ során új gyárak, új, hatalmas létesítmények épülnek, mint az Ind­ai Erőmű mely óriási mennyiségű energiát termel, vagy a Sztálin Vasmű, itt megyénkben pedig többek között a Kaposvári Fonoda. A tervek végre­hajtása során eljut a város kultú­rájához a dolgozó paraszt, gépek könnyítik meg munkáját. Új böl­csődék, iskolák, kórházak, kultúr­­otthonok épülnek, amelyek minden dolgozó életét szebbé teszik. Nap, mint nap folyik a harc a jobb és több termésért, termelésért. Természetes tehát, hogy ebben, a lüktető életben a tervek végrehaj­tása, a nemes célok elérése min­den becsületes dolgozónak szívügye. Harcos lendülettel küzd a dolgozó nép, hogy minél gyorsabban és tö­kéletesebben oldja meg a nagy fel­adatokat és egyre több ember érzi, hogy felelős mindazért, ami ebben az országban történik, azért, hogy minden ember a tőle telhető leg­jobban végezze el a rábízott mun­kát. Felelősnek érzi magát egyre több dolgozó azért, hogy biztosít­va legyen a terv végrehajtásához szükséges folyamatos munka, hogy a mezőgazdaságnak adott sok-sok géppel valóban beváltsák a munkáihoz fűzött remény­­ét.a gépi tévre többen érzik, hogy saját érdekük, saját ügyük az, hogy a jó munkamódszer­ a legszélesebb mértékben elterjedjen, hogy minél kevesebb költséggel, minél többet és jobban lehessen termelni úgy az ipar, mint a mezőgazdaság te­rületén. Éppen ezért a kommunis­ták, de az egyszerű pártonkívüli dolgozók is egészséges kritikával, bírálattal segítik kijavítani menet­közben a hibákat akkor is, ha azo­kat a vezetők, vagy éppen funkcio­náriusok követik el. Felvetik vé­leményüket csoportértekezleten, ter­melési értekezleten, párttagrgyűlé­sen­, vagy levelükben. Levelüket el­juttatják az illetékes helyre, bíznak abban, hogy segítenek a hibán Nem egyszer küldenek ilyen levelet a járási pártbizottsághoz. Me­gyénkben azonban komoly hiányos­ságok vannak a járási pártbizott­­ság­oknál a tömegkapcsolatnak ez­zel a formájával. A tabi járási pártbizottság például már komoly bírálatot kapott azért, mert elfek­tette a dolgozók leveleit, nem vizs­gálta ki a bennük felvetett hiá­nyosságokat, mindezen azonban nem sokat változtatott azóta sem. Az elmúlt három hómap alatt kö­zel 10 levél került elintézetlenül a fiókba. A fonyódi járási pártbizottságon is sok tennivaló van ezen a téren, megengedhetetlen, hogy 21 levél várjon elintézésre. Ilyenformán nem lehet csodálkozni azon, hogy a dolgozók a járási pártbizottsá­gokat ritkán keresik fel leveleik­kel, pedig Lenin elvtárs a dolgo­zók leveleit barométerszerű esz­köznek tekintette, melynek segítsé­gével­­ sok hibát­­ hét elkerülni, ki­javítani a munkában, politikában, s mely lehetővé teszi, hogy a poli­tikát a leghelyesebben irányítsuk, a lehető legnagyobb mértékben számbavéve a valóságot, a dolgozók tényleges álláspontját. Ugyanezt a gondolatot fejezte ki Sztálin elv­­társ, amikor a munkás, a paraszt­­levelezőkről szólva mondotta: „...az egyik legfontosabb hajtóerőt jelen­tik hibáink feltárásában és a helyi párt-, valamint szovjet emtem­ fi­kánk megjavításában?". Hajtóerőt, segítséget nyújtanak a levelezők a pártnak, a sajtónak, akkor is, ami­kor a hibákat feltárják, akkor is, amikor az újat felkarolják. Segí­tenek azzal, hogy figyelemmel kísé­rik építőmunkáink eredményét, az­zal is, hogy hevesen tiltakoznak, mert hibát, vagy hanyagságot ész­leltek. A levelező ilyenkor válik igazán a dolgozó tömegek tolmá­csává, a közvélemény parancsnoká­vá. A sajtóhoz érkező levelek nem egy esetben tárják fel, hogy egy­­egy vezető elfojtja a bírálatot. Találkoztunk leveleink nyomán már olyan jelenséggel, hogy egye­sek szívesen tetszelegtek eredmé­nyeiken, akkor azonban, amikor a hiányosságok feltárására került a sor, nem törődtek a dolgozók véle­ményével, a hiba kijavításáért nem támaszkodtak a tömegek segítsé­gére, ellenkezőleg, igyekeztek olyan légkört teremteni, hogy a dolgozók a­ hibákat ne merjék feltárni se értekezleten, sem tereiben. A dol­gozók hangját azonban ma már nem lehet elfojtani. A Baromfi­­feldolgozó Vállalattól Weltner vál­lalatvezető eltávolítása is egy pél­da volt arra, hogy a bírálat elf­oj­­­tójának nincs helye vezetőink kö­zött. A csokonyavisontai traktoros is­kola hallgatói az elmúlt tanfolyam­ról panaszos levelet küldtek a Ta­tarozó Vállalat hanyag munkája miatt. Nem volt rendes a szállásuk. Tegnap írott levelükben már arról írnak, milyen rendezett a szállásuk, milyen tökéletes minden az iskolán. Esry dolgozó a szerkesztőséghez küldött leveélben dr. Berkinek, a kaposvári kórház tüdőosztályos főorvosának lélektelen munkájáról írt. Ma már nem dolgozhat ilyen beosztásban az az orvos, de még ebben a kórházban sem. Most be­csületes, a betegeit gondosan ke­zelő főorvos vezeti a tüdőosztályt. A kommunista sajtók komoly megbecsülésben részesítik a dolgo­zók leveleit, feltétlenül felhasznál­ják,­ amikor munkamódszert ad át, vagy a megváltozott életről­ szól a levél, de hasznosítják az egyéb területekről­­ szóló leveleket is. A dolgozók pedig élnek ezzel a lehe­tőséggel, élnek vele, hogy előbbre­lendítsék a fejlődést. Nem véletlen, hogy most, az őszi vetések idején, megsokszorozódott azoknak a leve­leknek a száma, melyek beszámol­tak arról, hogy a tavaly kereszt­­sorosan vetett gabona mennyivel magasabb termés hozott és most is úgy vetnek. Az is természetes, hogy a termelőszövetkezetek mun­kájáról szól számos levél. Arról szól, mert az érdekli a dolgozó pa­rasztságot leginkább, tehát annak jó oldalait vizsgálja, de a hibákat sem kerüli el. számol a nehézsé­gekkel is minden egyéni gazda, mi­előtt a közös termelés útját vá­lasztja. A­­ november 7-re történt vállalások teljesítése mellett igen Sok dolgozó beszámolt arról is, hogy hogyan teljesítette a felaján­lását, leírta a munkamódszerét, hogy tapasztalatát átadja, köz­kinccsé tegye. Mindez bizonyítja, hogy ezt az országot sajátjuknak érzik a dol­gozók, szeretik, támogatják. Küz­denek azért, hogy mindenki be­csületesen dolgozzon, lelkiismerete­sen hajtsa végre feladatát, küzde­nek azért is, hogy minél gyorsab­ban és gyökeresebben lehessen ki­küszöbölni a fogy­a­tékos sávokat gyáraink, mezőgazdasági szektora­ink, hivatalaink, intézményeink, valamint ezek vezetőinek munká­jából. Éppen ezért a pártszervezeteknek és az illetékes szerveknek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a dolgozók leveleire, meg kell becsül­niük az eddigieknél sokkal jobban azokat. Beadási kötelezettségünk teljesítésével a béketábort erősítjük Nyári Ferenc kisparaszt levele gazdatársához Makar­ész József gazdat­ár­sam­nak Lengyeltóti: Kedves Baráton! Ma szereztem róla tudomást, hogy te még nem tettél eleget ál­lampolgári kötelezettségednek és liliomunknak 657 kiló kukoricával tartozol. Én már rég teljesítettem beadási kötelezettségemet és te még mindig adás vagy, pedig tudom, hogy neked is volt olyan termésed, mint nekem, csak én úgy látom, hogy te nem­ akarsz eleget tenni állampolgári kötelezettségednek. Kedves barátom, mi, a beadási kötelezettségünk teljesítésével a béketábort erősítjük és minden mázsa kukoricával egy csapást mé­rünk az ellenségre. Te is járulj hozzá, hogy községünk kukoricá­ból is megkaphassa mielőbb a sza­­badpiac jogát, községünk letöröl­hesse a szégyent és ismét az élen­járó községek közé kerüljön. Nyári H. Ferenc 5 holdas­ dolgozó paraszt Lengyeltóti. „Államunk gondoskodását jó munkámmal viszonzom'' „A csokonyavisontai szakiskola hallgatója vagyok. Most megírom az elvtársaknak, hogyan kerültem az iskolára. Azért írom meg, hogy minden lány tanuljon belőle, aki szereti a gépet. Nem volt könnyű idejutnom. A falumban a kulákok sohasem ágáltak, ha a parasztlány nekik dolgozott éhbérért, vagy az uraság földjén verejtékezett. De most, hogy a mi jobb életünket a gép is szolgálja, szálka a sze­mükben a traktoros. Fecsegtek is tücsk­öt-bogarat a traktoroslányok­ról Én persze nem­ hittem nekik, de néhányan mások igen. Édesanyám szeret engem, eleinte nagyon féltett, de az életben szerzett tapasztalataira emlékeztettem és ő is meggyőződött arról, hogy a kulákok sohasem a dolgozók javát akarják. A gép pedig jó, a traktoroslányok becsületesen dolgoznak a parasztok földjén. Az is­kola megkezdésekor már ő küldött, hogy menjek, legyek én is harco­sa az új életnek. Itt mindenünk megvan, kényelmes száll­ásunk, nyu­godtan tanulhatunk. Ígérem, hogy mindezt a gondoskodást jó mun­kámmal hálálom vissza a mi államunknak. Büki Rozália Forintéscimk n­agyobb­ gondol a gyapotszedésre, szárításra Megyénk termelőszövetkezetei az idén IC'5­0 holdon termeltek gyapo­tot, melynek betakarítása nagyrész­ben már befejezés felé közele­dik. Termelőcsoportjaink nagy lel­­kesedéssel készültek a gyapot beta­karítására, amely megkívánja, hogy állandóan készen legyünk és ha szükséges, azonnal hozzáfoghas­sunk a szedéshez. A balatonszárszói Béke termelő­­csoport tagjai igen megszerették a gyapotot, egész éven keresztül nagy gonddal ápolták.. Most, ami­kor elérkezett a betakarítás ideje, mindenki a gyapotszedéssel akart foglalkozni. Eddig 12 mázsa gya­potot takarítottak le, ahogy kovác a gyapot, úgy folyamatosan tör­ténik a szedés. Megfogadták, hogy november 18-ra a gyapotszedést teljesen elvégzik. December 10-ig kiszárítják és átadják a vállalat­nak. Eredményes munkát végeztek a gyapotszedésnél a balaton­kiliti Rá­kóczi tszcs tagjai is­, eddig 22 má­zsa gyapotot szedtek le. A száraz­ság ellenére is közel 4 mázsa gya­potot takarítanak be holdanként. A balatonendrédi termelőcsoport 5 hold gyapotot vetett, a gondos növényápolásnak nem maradt el az eredménye. Most a szedésnél megelégedetten beszélnek a tagok, mert szép jövedelemre számítanak, eddig 7 mázsát szedtek le, most ahogy befejezték az őszi­ vetést, minden munkaerőt a gyapotszedés­re állítanak be, mert egy gramm gyapotot sem akarnak eldobni. Lassan haladnak a gyapotszedés­­sel több termelőcsoportban, ezzel sok gyapot vesz kárba. A tabi Dózsa termelőcsoport 12 holdról eddig mindössze 3 mázsát takarított be, komoly mennyiség veszett kárba, s ez nemcsak a cso­portnak, hanem népgazdaságunk­­nak is nagy veszteséget jelent. Ke­vesebb ruha kerül a dolgozóknak, ami viszont egyetlen dolgozó szá­mára sem lehet közömbös. Nagy felelősség terheli a tabi Dózsa tsz vezetőségét és tagságát, amiért más munkákra való hivatkozással elmulasztották­­ a gyapot betakarí­tását. Vontatottan halad a gyapot­szedés a szabadi Béke termelőcso­portban is, ahol még 10 hold gya­pot vár betakarításra. Meg kell gyorsítani a szedést a somogyvári, a nágocsi termelőcsoportokban is. Sokkal­­ nagyobb felelősséggel kell végezni termelőcsoport­jainknak a szedést. Alkalmazni kell a két kéz­zel való szedési módszert. Az idő mind hidegebbre fordul, gyakoriak lesznek a fagyok is, ez pedig káros hatással van a gyapotra, rontja annak minőségét. Minden erőt mozgósítani kell ter­melőcsoportjainknak a gyapot gyors betakarítására és nagy gon­dot kell fordítani a szárításra is, mert nagyrészt ettől függ a gyapot­­ osztályozása, nem utolsó sorban aj jövedelem. A SILÓZÁS HÍREI A barcsi Vörös Csillag tsz eddig 1550 köbméter silótakarmányt készített A november 10-i silózási adat­­szolgáltatásokból megállapítható, hogy az elmúlt 10 nap alatt a siló­zás üteme megyeszerte megjavu­l, d­e távolról sem kielégítő. A járások között a barcsi járás ha­lad az élen 47 százalékos teljesí­téssel. Termelőszövetkezeteink kö­zül megyei viszonylatban is a leg­­jobb eredményt mutatja fel a bar­csi Vörös Csillag tsz, amely eddig K50 köbméter silótakannányt ké­szített. A barcsi járás versenyre hívta ki a megye többi járását és vállalta silózási tervének 5 nappal a határidő előtt, december 10-ig történő 100 százalékos teljesítését. A fonyódi járásban az elmúlt 10 nap alatt szintén javult az ered­mény: évi tervének 35 százalékát elérte. Dicséretes munkát végzett­­ Lengyeltótit a a a községi tanács és a­ földművesszövetkezet, ah­ol idejében biztosították a nyers­anyagot és öt, 100 köbméteres silógödröt töltöttek meg. * * * A tabi járásban is eredménye­sebbé vált a munka, amióta a já­rási tanács a silófe előst nem von­ja el saját szakfeladatától. A já­rás évi tervének 31 százalékát si­­rózta le. Mindössze ez a három já­rás ért el nagyobb eredményt, mint a megye átlagos teljesítmé­nye. Az összes többi járás alatta maradt a megyei átlagnak. * * * Feltűnően lemaradt a­­ marcali járás, amely évi tervének csupán 7 százalékát teljesítette. Pedig eb­ben a járásban is megvannak silózáshoz szükséges feltételek. A a marcali járás vezetői hassanak oda, hogy a járás községei és ter­melőszövetkezetei, valamint az egyéni dolgozó parasztok saját ér­dekükben eleget tegyenek silózá­­si tervüknek. * * * Fordítsanak nagyobb gondot a silózásra a siófoki járásban A siófoki járás 16,7 százalékos „teljesítményével“ az utolsók kö­zé tartozik. Itt a községek annyi­ra felkészületlenül indultak neki a silózási kampánynak, hogy­­ több helyen az érkezett répaszeletet a vasúton hagyták, nem gondoskod­tak annak leföldeléséről, ezért el­romlott. Ez történt Balatonkilitin és Bala­tonszemesen, ahol két hé­tig nem törődött sem a földműves­­szövetkezet, sem a tanács a ré­paszelet behordásával és a silózás megindításával. A megyei MÉ­SZÖV csak akkor szerzett tudo­mást erről a bűnös könnyelműség­ről, amikor a hatóság hívta fel a figyelmét a mulasztók felelősség­re vonására. Miért maradt le a silózásban a kaposvári járás? A kaposvári járás silózási ter­vét eddig a megyei átlag alatt haj­totta végre, eredménye mindössze 22,4 százalék. Pedig vannak a já­rásban kiválóan silózó termelő­­szövetkezetek, elsősorban a ré­páspusztai E­ső Ötéves Terv­ész, amely már eddig 150 százalékra teljesítette silózási tervét és 100 köbiméter kiváló sert­éssilót is ké­szített. De a községi terv igen rosszul áll, sőt még az adatszol­gáltatásra sem fordítanak gondot. Ha a járási tanácselnök már az első a­lka­lmmal legalább néhány kirívó esetben élt volna a bírság kivetésével, nem harapódzott vol­na el a jelentések elmulasztása olyan mértékben, hogy a novem­ber 11-i jelentést 74 község közül írásban csak 11 teljesítette. Bárdudvarnokon 1840 köbméter si­ógödröt kell a község állatállo­mányának létszámához képest megtöl­teni. A tanácselnök azzal védekezik a silózás elmaradása miatt, hogy „a gazdák szétszórtan laknak“. A járási tanácsnak sür­gősen javítania kell eddigi munka­­módszerén, mert a megye silózási tervének jelentős hányadát a ka­posvári járásnak kell teljesítenie.

Next