Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-16 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XAPOSMK'^’ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP] XV. évfolyam, 40. szám. Vasárnap, 1958. február 16. Mai számunk tartalmából: Proletár államunk védelmében Vasárnapi tárca ZENEI ÉLET Hétfőn kezdik a vetést A répáspusztai szövetkezeti parasztok nemcsak a majorban tesznek-vesznek manapság, hanem ki-i kimennek a határba is. Nézegetik a falkózöld kalászosokat, mikor lehetne meghinteni azokat pétisóval, mert ahogy Szöllősi Ferenc elnök mondja: »izzad a műtrágya a raktárban». Meg aztán a tavasziak vetéséhez is hozzá kellene fogni. Pénteken látták, hogy a toponári mezőn valamelyik egyéni paraszt ekéje friss barázdákat hasított az ősszel szántatlanul hagyott földben. Sőt azt is ■'■meghallották«, hogy az egyiik magángazda kocsija után vetőgép zörgött a műúton. Több se kellett az Első ötéves Terv tagjainak. Gyorsan szemügyre vették ismét a leendő zab- és tavaszi árpa táblát, és úgy határoztak: hétfőn reggel megkezdik a vetést. Persze csak akkor, ha a februári idő olyan márciusos lesz, mint ezen a héten. Még valamit forgatnak a fejükben: krumplit szeretnének előcsiráztatni. De nincs megfelelő fajta vetőgumójuk. mezőcsokonyai Uj Erő termeAlőszövetkezettel akarnak kapcsolatba lépni száz kiló Gül Babáért másfél mázsa étkezési burgonyát adnának Nos, Uj Erő, áll-e az cserébe egyezség? Értelmiségi békegyűlés Február 19-én városunk békét akaró értelmisége gyűlést tar a Hámán Kató (MÁV nevelőitézat) iskolában, melynek előadója Ilku Pál elvtárs, a művelődésügyi miniszter első helyettese lesz. Ezután dr. Sivó József országgyűlési képviselő, a városi békebizottság tagja beszélget a megjelenő értelmiségiekkel. Halászat a Balatonon rás A tavasziasra fordult idő jókövetkeztében már alig van jég a Balatonon. Február 14-én, pénteken már annyira megtisztult a Balaton vize jégtől, hogy kifuthattak a haalászhajók is. Az első napi zsákmány nem volt valami bőséges. A siófoki halászok 13 mázsa keszeget és egy mázsa »jó halat« fogtak. Megvalósuló téli program Február 15-én ismét lezárult egy tanfolyam, melyen 60 KISZ-titkár, községi, termelőszövetkezeti és állami gazdasági ifjúsági vezető vett részt. Ezzel háromszázra emelkedett azoknak a KISZ titkároknak a száma, akik az egy hetes tanfolyamon részt vettek. A megkérdezett titkárok véleménye szerint az egy hetes tanfolyamon igen sokat tanultak. Valamennyinek az a véleménye, hogy nagy segítséget kaptak munkájukhoz. A tanulásnak az eredménye bizonyára nem marad el. EGY LÉPÉSSEL ELŐBBRE Pénteken este illést tartott a Hazafias Népfront kaposvári bizottsága. A napirenden az elnök beszámolója és az első negyedik terv ismertetése, megvitatása szerepelt. Dr. Ungár Sándor megnyitója után Gelencsér Ferenc, a Hazafias Népfront városi titkára olvasta fel, mi is az, amit az új év első három hónapjában a bizottság tenni kíván. Ezek egy része már megvalósult. Megalakult Kaposvár első körzeti népfrontbizottsága, Füredi utcai. Megkezdte munkáját az újjászervezett városi békebizottság is. Március végéig még így is nagy munka vár a mozgalomra. Csak néhány példát: újabb két körzeti bizottság — a belvárosi és donneri — munkáját kell megszervezni, beindítani. A társadalmi tulajdon védelmének segítésére március 16. és 28. között üzemi hetet rendeznek. Ennek során a TTIT-tel és jogi bizottsággal karöltve több előadást tartanak a város üzemeiben a népvagyon védésének, megőrzésének fontosságáról. A hét folyamán megrendezik a kaposvári üzemek ipari kiállítását is. Sok munka hárul a népfrontra a jövő hónapban a nemzetközi nőnap, a március 15-i nemzeti ünnep s a március 21-i Tanácsköztársaság évfordulójával kapcsolatos ünnepségek előkészítésében, szervezésében. Ugyanakkor meg kell kezdeni az április 4-i ünnepségek előkészítését is. A terv ismertetése után, vita során Tabák Lajos, a Cukorgyár igazgatója, bizottsági tag, érdekes javaslatot terjesztett elő. Véleménye szerint Hazafias Népfront az eddiginél a jobb munkát fejthetné ki Kaposvárott, ha azokban az üzemekben, ahol az célszerűnek és szükségesnek látszik, szintén alakítanának — ha a körzetieknél kisebb létszámmal is — népfrontbizottságokat. Az ülés részvevői határozatot fogadtak el a javaslat alapján, amelyben utasították az elnökséget ilyen bizottságok szervezésére, létrehozására. Az ellenforradalom után az elmúlt év nyarán megmozdult Kaposvárott ismét a Hazafias Népfront, az utóbbi időben pedig rugalmasabbá, élénkebbé vált munkája. Most a bizottsági ülés, a negyedévi terv, az elfogadott javaslat azt a reményt kelti, hogy egy lépéssel ismét előbbre lépett az igazi tömegmozgalommá válás útján A terményért a piac sem fizet többet, mint az állam .•Tavaly az előirányzott mennyiség felvásárlását 14 százalékkal túlteljesítették A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a felvásárlások szabad rendszere igen jól bevált, alkalmas a lakosság ellátásának biztosítására és a mezőgazdasági termelés fejlesztésére« — írja a Népszabadság tegnapi száma. 14 százalékkal több terményt vásárolt fel az állam tavaly a tervezettnél. Ez a túlteljesítés nem azt jelenti, hogy a Terményforgalmi Vállalat átvevő helyein becsukták az ajtókat, s hogy a termelők padlásán nincs több eladnivaló. Mégis mi az oka hogy a téli hónapokban annak, kevesebb gazda kereste fel árujával a falusi raktárakat? Elsősorban talán az, hogy megyénkben éppen úgy, mint másutt azt gondolták az emberek — az előző évek tapasztalatai alapján —, hogy jobb tavasszal értékesíteni az árut, mert többet kapnak érte. Nincs értelme a halogatásnak Van olyan gazda is, aki így számított: »majd kijön a tavasz, csak akkor adom el búzámat, kukoricámat s nem akar az enni —, mert ha forintra váltom, egy-kettőre elkopik a pénz, s nem tudok építkezéshez kezdeni, bútort vásárolni, vagy elmarad a tervezett gazdasági beruházás, no meg esetleg több forint is gurul a házhoz, ha nem mindjárt a betakarítás után teszem, pénzzé. Azt azonban figyelmen kívül hagyták a később több forintra számítók, hogy 1957-ben átlagon felüli termést hoztak a földek. Szigeti László, a bonnyai körzet telepvezetője ezt mondja: „Még az öregemberek sem emlékeznek ilyen kövér esztendőre. Gadácsról például eddig mintegy 16 vagon kukoricát vittünk el. Pedig csakk a padlásokról merték föl a gazdák, a górék még tele vannak. Hétről hétre több terményt hoznak — folytatja Szigeti László —, mert több parasztember látja egyre fogásának helytelenségét, feltudja, hogy nem számíthat áremelkedésre. Jön hozzánk az áru. A minap Vass Domokos bonnyai gazda is elvitt 25 zsákot, mondván, hátha lejjebb mennek az árak, akkor inkább eladom addig, amíg időben van.« A spekulánsok taktikája — Az ősszel — mondja Tárkányi László, a Terményforgalmi Vállalat igazgatóhelyettese — ilyen kijelentések röpködtek: az állam szükséges leten felül nem vásárol, most kell eladni a terményt, mert később olcsóbb lesz. Igen, így spekuláltak a spekulánsok, akik sok-sok árut halmoztak össze. Most meg azt mondják, emelkednek az árak. Mi tagadás, ők szeretnék ezt, hogy busás haszonnal adhassanak túl meglévő készleteiken. De a parasztok többsége nem hisz az alaptalan »beszélik«, «mondták«, »hallottam«-oknak, s gabonáját kukoricáját — ami éppen áruba bocsátani valója van — a Terményforgalmi megbízottainak adja el. Ha nem így lenne, akkor Bonnyán a héten nem szaporodott volna vagonnyival a búza, rozs, árpa, kukorica garmada. — A jövő hétre is van kínálat — mondja Szigeti László. — A napokban szállít be a fradi Lenin Tsz 18 mázsa kenyérgabonát, az Ecsenyhez tartozó Lapa-pusztán 150 mázsa kukoricát kötöttünk le. Szabad felvásárlás van, mindenki oda viszi az árut, ahová akarja. Felkeresik a gazdákat — Hozzánk szívesen nők az emberek, de mi jön is felkeressük őket — folytatja a telepvezető. A vevők és az eladók közti jó kapcsolat az eredmények egyik fő záloga. Pozsonyi Sándor azt mondta, csak akkor adja el a terményt, ha a pénzért mindjárt tud bútort venni. Segítettünk neki a bútorszerzésben, bár nem tartozik a foglalkozásunkhoz — mosolyodik el Szigeti László. Szabó Pál tízholdas gazda nem kínálgatja áruit a piacon. termett. 100 mázsa kukoricája s nem ették meg mind a szerződéses hízók. Maradt úgy 20 mázsa körül. Szólt hát a Lacinak (Szigetinek). Küldték is a zsákokat. Szombaton már megkönnyebbült a padlás. Pali bácsi erszénye meg kövérebb lett. F>” a pénz. Lovat, a lóra meg szerszámot akar venni. Csalódnak, akik azt hiszik, hogy a piacon drágább a termény, vagy ezután emelkednek még csak igazán az árak. Pénteken a Terményforgalmi Vállalat a megyeszékhely piacán egy vagonnyi gabonát, kukoricát vásárolt. Ha a gazdák a helyi átvevőknek adják el az árut, időt takarítanak meg és ez is pénz... G. S. . si megyei statisztikai igazgatóság 1957. évi éves jelentéséből A megye szocialista ipara (mely magában foglalja a minisztériumi és tanácsi iparvállalatokat és a kisipari szövetkezeteket) 1957. évben 816 millió forint értéket termelt. Ezzel éves termelési tervét 4,3 százalékkal túlteljesítette. A termelési értéke azonban csak a IV. negyedévben érte el, illetve haladta meg az ellenforradalom előtti szintet. A termelés ugyanis az I. negyedévben 93,9%-a, a II. negyedévben 94,1%-a, a III. negyedévben 97,2%-a, a IV. negyedévben 137,7 ° C-a volt az előző év hasonló szakainak. Az egész évet idetekintve a szocialista ipar termelése az 1955. évit 5,6 százalékkal, az 1956. évit 6,6 százalékkal haladta túl. A termelés előző évekhez viszonyított növekedése megmutatkozik az egyes termékek mennyiségében is. Az égetett tégla mennyisége pl. 134,7 százalékkal meghaladta az 1955. évi termelést. A téglatermelés növekedését nagyrészt a kedvezőbb műszaki feltételek, jobb munkaszervezés (fedett színben szárított tégla magasabb aránya, kemencék jobb kihasználása) tették lehetővé. A megfigyelt termékek közül 1956. évhez viszonyítva csupán a kenyér , a liszt termelése csökkent. termékek termelésének csökkenése — főleg a parasztság fokozódó önellátottsága következtében — már 1956-ban is tapasztalható volt. A termelés növekedése annál is inkább figyelemre méltó, mert az általában nem a munkáslétszám növelésével történt. Az ipari munkáslétszám növekedése ugyanis a szocialista iparban 1955. és 1956. évekhez viszonyítva az 1 százalékot sem érte el. Ennek következtében a termeléssel együtt a termelékenység is nőtt. 1957-ben az egy munkásra jutó termelési érték az 1955. évihez viszonyítva 5 százalékkal nőtt, az 1956. évinél pedig 5,6 százalékkal volt magasabb. Az egy munkásra jutó termelés, a teljes termeléshez hasonlóan — az előző év hasonló időszakához viszonyítva — negyedévről negyedévre emelkedett. Ezzel szemben az ipari munkások átlagos keresete az év során lényegesen nem változott, így az a kedvezőtlen arány, amely a bérek és a termelés között — különösen az év első felében — mutatkozott, 1957. IV. némileg csökkent. negyedévében Az ipari munkások 1957. évben átlagosan havi 1302 forintot kerestek. A munkások átlagkeresete 1955. évhez viszonyítva 36 százalékkal, 1956. évhez képest 25 százalékkal emelkedett. Kedvezőtlen volt a teljesítménybéres órák aránya. Az elmúlt évben az állami iparban a munkások teljesített óráiknak csak 46 százalékát dolgozták le darabbérben; 1956-ban ez az arány 67 százalék volt. A gabonafélék korábban ismertetett termésátlagaihoz hasonlóan 1957. évben a kapásnövények termésátlaga is kedvező volt. A fontosabb növények közül kukoricából 13,9 q, burgonyából 89,4 q, napraforgóból 6,0 q, takarmányrépából 142,9 q termett katasztrális holdanként. E növényekből a termelőszövetkezetek termésátlaga meghaladja mind az állami gazdaságok, mind az egyéni és egyéb gazdaságok terméseredményét. Jó termés volt szálastakarmányból is. Itt viszont az egyéni gazdaságok termésátlaga volt a legmagasabb. Előzetes adatok szerint a kukorica termésátlaga megközelítette, a burgonyáé viszont közel 22 mázsával meghaladta az országos átlagtermést. A megye 1957. évi őszi vetésállományának összetétele az 1955. és 1956. évhez viszonyítva jelentősen megváltozott. 1955 óta évről évre csökkent a kenyérgabona, megnövekedett az őszi árpa és a takarmánynövények vetésterülete. Ez a jelenség országos, s nem nevezhető kedvezőtlennek; különösen megyénkben nem, ahol az állattenyésztésnek nagy hagyományai és lehetőségei vannak. 1957 őszén kenyérgabonából a megyében 7 százalékkal, országosan 5 százalékkal kevesebbet, őszi árpából a megyében 24 százalékkal, országosan 12 százalékkal többet vetettek, mint egy évvel korábban. A fontosabb takarmánynövények vetésállománya 1957 őszén 40 százalékkal volt több a megyében, mint 1957 tavaszán. 1957. év folyamán — különösen az I. negyedévben — a termelőszövetkezeti mozgalom ismét fejlődésnek indult és megerősödött. Ez évben 62 mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport alakult. Ezzel a termelőszövetkezetek száma az év végére 109-re emelkedett. A termelőszövetkezetek földterülete és tagjainak száma az év folyamán megyénkben több mint másfélszeresére emelkedett. Javult a középparaszt családok aránya is. Az egy tagra jutó szántóterület az előző év végi 6,9 katasztrális holdról 7,1-re növekedett. A közös állatállomány az év végére több mint kétszeresére nőtt az előző év végéhez viszonyítva, azonban a 100 katasztrális hold szántóterületre jutó számosállat csökkent. Csökkent az anyaállatok aránya is. Kevés a baromfiállomány. A rendelkezésre álló baromfi-férőhelyeknek még a 3 százalékát sem használják ki. A termelőszövetkezetek 1957-ben gazdaságilag is erősödtek; több mint másfél millió forintot fordítottak gépek beszerzésére és közel egymillió forintot gazdasági épületek üzembe helyezésére. A gépállomások 1957. évben az összes munkák tervét 88 százalékra teljesítették. A tervezettnél közel 64 ezer, az előző évhez viszonyítva pedig 142 ezer normál holddal kevesebb munkát végeztek. Különösen nagy a lemaradás a talajmunkáknál, ahol a tervezettnél több mint 72 ezer, az előző évinél pedig közel 133 ezer normál holddal kevesebbet teljesítettek. A teljesítmények csökkenésének oka részben az volt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kisebb területen gazdálkodnak, mint az előző évben, s területük egy részét is saját gépeikkel művelik. Bár a gépállomások a munkának több mint felét az egyénileg gazdálkodóknál végezték, mégsem tudták pótolni a termelőszövetkezeteknél kiesett munkalehetőségeket. A vetés és gépi kapálás tervét túlteljesítették a gépállomások, azonban ez az alacsony tervszámok eredménye. A túlteljesítés ellenére ugyanis az előző évi vetésnek csak alig 35 százalékát, a gépi kapálásnak pedig nem egészen 20 százalékát végezték el. Munka hiányában sem az erőgépeket, sem a munkagépeket nem tudták megfelelően kihasználni, így ezek teljesítménye csonyább az 1956. évinél alais. Ennek ellenére a gépállomásokon a termelékenység az elmúlt évhez viszonyítva javult: emelkedett az egy traktorvezetőre és az egy ledolgozott traktorműszakra jutó traktormunka. A gépállomások — előzetes adatok szerint — négy kivételével nyereséggel zárták az évet. A nyereség összege közel másfél millió forint. A kiskereskedelem mint másfél milliárd több forint értékű forgalmat bonyolított le az év folyamán, két és fél százalékkal nagyobbat, mint 1996-ban Ez a növekedés azonban — számításaink szerint — az év során egyes cikkeknél bekövetkezett áremelkedés követezménye. A kiskereskedelem ^ adási forgalmának mennyi»« az előző évhez képest nem •A kiskereskedelmi forgónak ez az egy szinten maradása nincs aranyban a béréo és fizetésből élők, valamint a parasztság vásárlóerejének is mért növekedésével. Az utóbbi három év során jelentős c tolódás következett be a kiskereskedelmi forgalom összetételében: megnövekedett az iparcikkek aránya az éleleii szerek rovására. Ez a k*«*? ‘» — főleg a parasztság — tokzott önellátásra való törekvésének következménye Megszereződött a mezőgazdaság* kisgépek és építőanyagok eladása is. A parasztság 1957-ben másfélszer annyi műtrágyát vásárolt, mint az előző évben. Az élelmiszerellátás a gyarmatáruk, minőségi paprika, sósbor,szesz, ecet, élesztő, csokoládés és nugátos darabáruk kivételével kielégítő volt. A bolti kiskereskedelem 1957-ben 37 millió forinttal kevesebb értékű ruházati el, mint 1956-ban. cikket adott Gyermeking, bébiáruk, valamint gyermek konfekcló áruféleségekből a keresletet a helyi árualapból sem tudta kielégíteni a kereskedelem. Cipőellátásban a szín- és mérethiányosságok okoztak ellátási zavarokat. A felvásárló szervek 1957. évben 6115 vagon kenyérgabonát és 659 vagon takarmánygabonát vásároltak fel a megyében. A felvásárolt kenyérgabona mennyisége 2,1 százalékkal meghaladta az előző évi mennyiséget. A felvásárlás zavartalan lebonyolítása érdekében közel 70 átvevőhellyel bővítették a felvásárlási hálózatot. 1957-ben 1109 lakás épült fel a megyében, közel annyi, mint az előző kétszer évben, 558 lakást viszont lebontottak. A felépült lakások közül 838 magánerőből, vagy OTP kölcsönnel épült, a többi állami erőből, vagy állami támogatással valósult meg. A bontások 91 százaléka az épületek avultsága miatt vált szükségessé. Az elmúlt év folyamán beruházásra 127, felújításra 31 millió forintot fordítottak a megyében. A beruházás összege 12,6 százalékkal, a felújításoké 9,9 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. A beruházások összege országosan is esőseként. A csökkenést a benullázásokra fordítható összeg és a népgazdaság erőforrásainak összhangba hozatala tette szükségessé. A kórházak betegforgalma 1956. évhez képest emelkedett.