Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XAP­OSMK'^’ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP] XV. évfolyam, 40. szám. Vasárnap, 1958. február 16. Mai számunk tartalmából: Proletár államunk védelmében Vasárnapi tárca ZENEI ÉLET Hétfőn kezdik a vetést A répáspusztai szövetkezeti parasztok nemcsak a majorban tesznek-vesznek manapság, ha­nem ki-i kimennek a határba is. Nézegetik a falkózöld kalászo­sokat, mikor lehetne meghinte­ni azokat pétisóval, mert ahogy Szöllősi Ferenc elnök mond­ja: »izzad a műtrágya a rak­tárban». Meg aztán a tavasziak vetéséhez is hozzá kellene fog­ni. Pénteken látták, hogy a to­­ponári mezőn valamelyik egyé­ni paraszt ekéje friss barázdá­kat hasított az ősszel szántatla­­nul hagyott földben. Sőt azt is ■'■meghallották«, hogy az egyiik magángazda kocsija után ve­tőgép zörgött a műúton. Több se kellett az Első ötéves Terv tagjainak. Gyorsan szemügyre vették ismét a leendő zab- és tavaszi árpa táblát, és úgy ha­tároztak: hétfőn reggel meg­kezdik a vetést. Persze csak akkor, ha a februári idő olyan márciusos lesz, mint ezen a hé­ten. Még valamit forgatnak a fe­jükben: krumplit szeretnének előcsiráztatni. De nincs meg­felelő fajta vetőgumójuk. mezőcsokonyai Uj Erő terme­A­lőszövetkezettel akarnak kap­csolatba lépni száz kiló Gül Ba­báért másfél mázsa étkezési burgonyát adnának Nos, Uj Erő, áll-e az cserébe­ egyez­ség? Értelmiségi békegyűlés Február 19-én városunk bé­két akaró értelmisége gyűlést tar a Hámán Kató (MÁV neve­­lői­t­ézat) iskolában, melynek előadója Ilku Pál elvtárs, a művelődésügyi miniszter első helyettese lesz. Ezután dr. Sivó József országgyűlési képviselő, a városi békebizottság tagja beszélget a megjelenő értelmi­ségiekkel. Halászat a Balatonon rás A tavasziasra fordult idő jó­következtében már alig van jég a Balatonon. Február 14-én, pénteken már annyira megtisztult a Balaton vize jégtől, hogy kifuthattak a ha­a­lászhajók is. Az első napi zsákmány nem volt valami bőséges. A siófoki halászok 13 mázsa keszeget és egy mázsa »jó halat« fogtak. Megvalósuló téli program Február 15-én ismét lezárult egy tanfolyam, melyen 60 KISZ-titkár, községi, termelő­szövetkezeti és állami gazda­sági ifjúsági vezető vett részt. Ezzel háromszázra emelke­dett azoknak a KISZ titkárok­nak a száma, akik az egy hetes tanfolyamon részt vettek. A megkérdezett titkárok véle­ménye szerint az egy hetes tanfolyamon igen sokat tanul­tak. Valamennyinek az a vé­leménye, hogy nagy segítséget kaptak munkájukhoz. A tanu­lásnak az eredménye bizonyá­ra nem marad el. EGY LÉPÉSSEL ELŐBBRE Pénteken este illést tartott a Hazafias Népfront kaposvári bizottsága. A napirenden az elnök beszámolója és az első negyedi­k­ terv ismertetése, megvitatása szerepelt. Dr. Ungár Sándor megnyi­tója után Gelencsér Ferenc, a Hazafias Népfront városi tit­kára olvasta fel, mi is az, amit az új év első három hónapjá­ban a bizottság tenni kíván. Ezek egy része már megvaló­sult. Megalakult Kaposvár első­ körzeti népfrontbizottsága, Füredi utcai. Megkezdte mun­­­káját az újjászervezett városi békebizottság is. Március vé­géig még így is nagy munka vár a mozgalomra. Csak né­hány példát: újabb két körzeti bizottság — a belvárosi és donneri — munkáját kell meg­­­szervezni, beindítani. A társa­dalmi tulajdon védelmének se­gítésére március 16. és 28. között üzemi hetet rendeznek. Ennek során a TTIT-tel és jogi bizottsággal karöltve több­­ előadást tartanak a város üze­meiben a népvagyon védésé­nek, megőrzésének fontossá­gáról. A hét folyamán megren­dezik a kaposvári üzemek ipa­ri kiállítását is. Sok munka hárul a nép­frontra a jövő hónapban a nemzetközi nőnap, a március 1­5-i nemzeti ünnep s a március 21-i Tanácsköztársaság évfor­dulójával kapcsolatos ünnepsé­gek előkészítésében, szervezé­sében. Ugyanakkor meg kell kezdeni az április 4-i ünnepsé­gek előkészítését is. A terv ismertetése után, vita során Tabák Lajos, a Cu­­­korgyár igazgatója, bizottsági tag, érdekes javaslatot terjesz­tett elő. Véleménye szerint Hazafias Népfront az eddiginél a jobb munkát fejthetné ki Ka­posvárott, ha azokban az üze­mekben, ahol az célszerűnek és szükségesnek látszik, szintén alakítanának — ha a körzetiek­nél kisebb létszámmal is — népfrontbizottságokat. Az ülés részvevői határozatot fogadtak el a javaslat alapján, amelyben utasították az elnökséget ilyen bizottságok szervezésére, létre­hozására. Az ellenforradalom után az elmúlt év nyarán megmozdult Kaposvárott ismét a Hazafias Népfront, az utóbbi időben pe­dig rugalmasabbá, élénkebbé vált munkája. Most a bizottsá­gi ülés, a negyedévi terv, az elfogadott javaslat azt a re­ményt kelti, hogy egy lépéssel ismét előbbre lépett az igazi tömegmozgalommá válás útján A terményért a piac sem fizet többet, mint az állam .•Tavaly az előirányzott mennyiség felvásárlását 14 százalékkal túlteljesítették A tapasztalatok tehát azt mutat­­­ják, hogy a felvásárlások sza­bad rendszere igen jól bevált, alkalmas a lakosság ellátásá­nak biztosítására és a mező­­gazdasági termelés fejleszté­sére« — írja a Népszabadság tegnapi száma. 14 százalékkal több ter­ményt vásárolt fel az állam tavaly a tervezettnél. Ez a túlteljesítés nem azt jelenti, hogy a Terményforgalmi Vál­lalat átvevő helyein becsuk­ták az ajtókat, s hogy a ter­melők padlásán nincs több el­­adnivaló. Mégis mi az oka hogy a téli hónapokban annak, ke­vesebb gazda kereste fel áru­jával a falusi raktárakat? El­sősorban talán az, hogy me­gyénkben éppen úgy, mint másutt azt gondolták az em­berek — az előző évek ta­pasztalatai alapján —, hogy jobb tavasszal értékesíteni az árut, mert többet kapnak ér­te. Nincs értelme a halogatásnak Van olyan gazda is, aki így számított: »majd kijön a ta­vasz, csak akkor adom el búzámat, kukoricámat­­ s nem a­kar az enni —, mert ha forint­ra váltom, egy-kettőre elkopik a pénz, s nem tudok építke­zéshez kezdeni, bútort vásá­rolni, vagy elmarad a terve­zett gazdasági beruházás, no meg esetleg több forint is gu­rul a házhoz, ha nem mind­járt a betakarítás után te­szem, pénzzé.­ Azt azonban figyelmen kívül hagyták a később több forint­ra számítók, hogy 1957-ben át­lagon felüli termést hoztak a földek. Szigeti László, a bonnyai körzet telepvezetője ezt mond­ja: „Még az öregemberek sem emlékeznek ilyen kövér esz­tendőre. Gadácsról például eddig mintegy 16 vagon ku­koricát vittünk el. Pedig csakk a padlásokról merték föl a gazdák, a górék még tele vannak. Hétről hétre több ter­ményt hoznak — folytatja Szi­geti László —, mert több parasztember látja egyre fogásának helytelenségét, fel­tudja, hogy nem számíthat áremelkedésre. Jön hozzánk az áru. A minap Vass Do­mokos bonnyai gazda is el­vitt 25 zsákot, mondván, hát­ha lejjebb mennek az árak, akkor inkább eladom addig, amíg időben van.« A spekulánsok taktikája — Az ősszel — mondja Tár­­kányi László, a Terményfor­galmi Vállalat igazgatóhelyet­tese — ilyen kijelentések röpködtek­: az állam szükség­es leten felül nem vásárol, most kell eladni a terményt, mert később olcsóbb lesz. Igen, így spekuláltak a spekulánsok, akik sok-sok árut halmoztak össze. Most meg azt mondják, emelkednek az árak. Mi ta­gadás, ők szeretnék ezt, hogy busás haszonnal adhassanak túl meglévő készleteiken. De a parasztok­­ többsége nem hisz az alaptalan »beszé­lik«, «mondták«, »hallot­­tam«-oknak, s gabonáját ku­koricáját — ami éppen áruba bocsátani valója van — a Ter­ményforgalmi megbízottainak adja el. Ha nem így lenne, akkor Bonnyán a héten nem szaporodott volna vagonnyi­val a búza, rozs, árpa, kuko­rica garmada. — A jövő hétre is van kí­nálat — mondja Szigeti Lász­ló. — A napokban szállít be a fradi Lenin Tsz 18 mázsa kenyérgabonát, az Ecsenyhez tartozó Lapa-pusztán 150 má­zsa kukoricát kötöttünk le. Szabad felvásárlás van, min­denki oda viszi az árut, aho­vá akarja. Felkeresik a gazdákat — Hozzánk szívesen nők az emberek, de mi jön is felkeressük őket — folytatja a telepvezető. A vevők és az el­adók közti jó kapcsolat az eredmények egyik fő záloga. Pozsonyi Sándor azt mondta, csak akkor adja el a terményt, ha a pénzért mindjárt tud bútort venni. Segítettünk neki a­­ bút­orszerzésb­en, bár nem tartozik a foglalkozásunkhoz — mosolyodik el Szigeti Lász­ló. Szabó Pál tízholdas gazda nem kí­nálgatja árui­t a pia­con.­­ termett. 100 mázsa kukoricája s nem et­ték meg mind a szerződéses hízók. Ma­radt úgy 20 mázsa körül. Szólt hát a Lacinak (Szigeti­nek). Küldték is a zsákokat. Szombaton már megkönnyeb­bült a padlás. Pali bácsi er­szénye meg kövérebb lett. F>” a pénz. Lovat, a lóra meg szerszámot akar venni. Csalódnak, akik azt hiszik, hogy a piacon drágább a ter­mény, vagy ezután emelked­nek még csak igazán az árak. Pénteken a Terményforgal­mi Vállalat a megyeszékhely piacán egy vagonnyi gabonát, kukoricát vásárolt. Ha a gaz­dák a helyi átvevőknek adják el az árut, időt takarítanak meg és ez is pénz... G. S. . si megyei statisztikai igazgatóság 1957. évi éves jelentéséből A megye szocialista ipara (mely magában foglalja a mi­nisztériumi és tanácsi iparvál­lalatokat és a kisipari szövet­kezeteket) 1957. évben 816 mil­lió forint értéket termelt. Ez­zel éves termelési tervét 4,3 százalékkal túlteljesítette. A termelési értéke azonban csak a IV. negyedévben érte el, illetve haladta meg az el­lenforradalom előtti szintet. A termelés ugyanis az I. negyedévben 93,9%-a, a II. negyedévben 94,­1%-a, a III. negyedévben 97,2%-a, a IV. negyedévben 137,7 °­ C-a volt az előző év hasonló szakainak. Az egész évet­ ide­te­kintve a szocialista ipar ter­melése az 1955. évit 5,6 száza­lékkal, az 1956. évit 6,6 száza­lékkal haladta túl. A termelés előző évekhez viszonyított nö­vekedése megmutatkozik az egyes termékek mennyiségében is. Az égetett tégla mennyisé­ge pl. 134,7 százalékkal meg­haladta az 1955. évi termelést. A téglatermelés növekedését nagyrészt a kedvezőbb műsza­ki feltételek, jobb munkaszer­vezés (fedett szín­ben szárított tégla magasabb aránya, ke­mencék jobb kihasználása) tet­ték lehetővé. A megfigyelt ter­mékek közül 1956. évhez vi­­szonyítva csupán a kenyér , a liszt termelése csökkent. termékek termelésének csök­­­kenése — főleg a parasztság fokozódó önellátottsága követ­keztében — már 1956-ban is tapasztalható volt. A termelés növekedése an­nál is inkább figyelemre mél­tó, mert az általában nem a munkáslétszám növelésével történt. Az ipari munkáslét­szám növekedése ugyanis a szocialista iparban 1955. és 1956. évekhez viszonyítva az 1 százalékot sem érte el. En­nek következtében a termelés­sel együtt a termelékenység is nőtt. 1957-ben az egy munkás­ra jutó termelési érték az 1955. évihez viszonyítva 5 százalékkal nőtt, az 1956. évinél pedig 5,6 százalékkal volt magasabb. Az egy munkásra jutó terme­lés, a teljes termeléshez ha­sonlóan — az előző év hasonló időszakához viszonyítva — ne­gyedévről negyedévre emelke­dett. Ezzel szemben az ipari munkások átlagos keresete az év során lényegesen nem vál­tozott, így az a kedvezőtlen arány, amely a bérek és a ter­melés között — különösen az év első felében — mutatko­zott, 1957. IV. némileg csökkent. negyedévében Az ipari munkások 1957. évben átlago­san havi 1302 forintot keres­tek. A munkások átlagkeresete 1955. évhez viszonyítva 36 százalékkal, 1956. évhez képest 25 százalékkal emel­kedett. Kedvezőtlen volt a teljesít­ménybéres órák aránya. Az elmúlt évben az állami ipar­ban a munkások teljesített óráiknak csak 46 százalékát dolgozták le darabbérben; 1956-ban ez az arány 67 szá­zalék volt. A gabonafélék korábban is­mertetett termésátlagaihoz ha­sonlóan 1957. évben a kapásnövé­nyek termésátlaga is ked­vező volt. A fontosabb növények közül kukoricából 13,9 q, burgonyá­ból 89,4 q, napraforgóból 6,0 q, takarmányrépából 142,9 q ter­mett katasztrális holdanként. E növényekből a termelőszö­vetkezetek termésátlaga meg­haladja mind az állami gazda­ságok, mind az egyéni és egyéb gazdaságok terméseredményét. Jó termés volt szálastakar­­mányból is. Itt viszont az egyéni gazdaságok termésátla­ga volt a legmagasabb. Előze­tes adatok szerint a kukorica termésátlaga megközelítette, a burgonyáé viszont közel 22 mázsával meghaladta az orszá­gos átlagtermést. A megye 1957. évi őszi ve­tésállományának összetéte­le az 1955. és 1956. évhez viszonyítva jelentősen megváltozott. 1955 óta évről évre csökkent a kenyérgabona, megnövekedett az őszi árpa és a takarmány­növények vetésterülete. Ez a jelenség országos, s nem ne­vezhető kedvezőtlennek; külö­nösen megyénkben nem, ahol az állattenyésztésnek nagy ha­gyományai és lehetőségei van­nak. 1957 őszén kenyérgabonából a megyében 7 százalékkal, or­szágosan 5 százalékkal keve­sebbet, őszi árpából a megyé­ben 24 százalékkal, országosan 12 százalékkal többet vetettek, mint egy évvel korábban. A fontosabb takarmánynövények vetésállománya 1957 őszén 40 százalékkal volt több a me­gyében, mint 1957 tavaszán. 1957. év folyamán — külö­nösen az I. negyedévben — a termelőszövetkezeti moz­galom ismét fejlődésnek indult és megerősödött. Ez évben 62 mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport­­ alakult. Ezzel a termelő­szövetkezetek száma az év végére 109-re emelkedett. A termelőszövetkezetek föld­területe és tagjainak száma az év folyamán megyénkben több mint másfélszeresére emelke­dett. Javult a középparaszt családok aránya is. Az egy tagra jutó szántóterület az elő­ző év végi 6,9 katasztrális holdról 7,1-re növekedett. A közös állatállomány az év végére több mint kétszere­sére nőtt az előző év végéhez viszonyítva, azonban a 100 ka­tasztrális hold szántóterületre jutó számosállat csökkent. Csökkent az anyaállatok ará­nya is. Kevés a baromfiállo­mány. A rendelkezésre álló ba­romfi-férőhelyeknek még a 3 százalékát sem használják ki. A termelőszövetkezetek 1957-ben gazdaságilag is erősödtek; több mint más­fél millió forintot fordítot­tak gépek beszerzésére és közel egymillió forintot gazdasági épületek üzembe helyezésére. A gépállomások 1957. év­ben az összes munkák tervét 88 százalékra teljesítették. A tervezettnél közel 64 ezer, az előző évhez viszonyítva pedig 142 ezer normál holddal keve­sebb munkát végeztek. Külö­nösen nagy a lemaradás a ta­lajmunkáknál, ahol a terve­zettnél több mint 72 ezer, az előző évinél pedig közel 133 ezer normál holddal keveseb­bet teljesítettek. A teljesítmé­nyek csökkenésének o­ka rész­ben az volt, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek kisebb területen gazdálkodnak, mint az előző évben, s terüle­tük egy részét is saját gépeik­kel művelik. Bár a gépállomá­sok a munkának több mint fe­lét az egyénileg gazdálkodók­nál végezték, mégsem tudták pótolni a termelőszövetkezetek­nél kiesett munkalehetősége­ket. A vetés és gépi kapálás ter­vét túlteljesítették a gépállo­mások, azonban ez az alacsony tervszámok eredménye. A túl­teljesítés ellenére ugyanis az előző évi vetésnek csak alig 35 százalékát, a gépi kapálás­nak pedig nem egészen 20 szá­zalékát végezték el. Munka hiányában sem az erőgépeket, sem a munkagépeket nem tud­ták megfelelően kihasználni, így ezek teljesítménye csonyább az 1956. évinél ala­is. Ennek ellenére a gépállomásokon a ter­melékenység az elmúlt év­hez viszonyítva javult: emelkedett az egy traktor­vezetőre és az egy ledolgo­zott traktorműszakra jutó traktormunka. A gépállomások — előzetes adatok szerint — négy kivéte­lével nyereséggel zárták az évet. A nyereség összege kö­zel másfél millió forint. A kiskereskedelem mint másfél milliárd több fo­rint értékű forgalmat bo­nyolított le az év folya­mán, két és fél százalékkal nagyobbat, mint 1996-ban Ez a növekedés azonban — szá­mításaink szerint — az év so­rán egyes cikkeknél bekövet­kezett áremelkedés követez­­ménye. A­­ kiskereskedelem ^ adási forgalmának mennyi»« az előző évhez­­ képest nem •­­A­ kiskereskedelmi forgó­nak ez az egy szinten mara­dása nincs aranyban a béréo és fizetésből élők, valamint a parasztság vásárlóerejének is mért növekedésével. Az utób­bi három év során jelentős c­ tolódás következett be a kis­kereskedelmi forgalom össze­tételében: megnövekedett az iparcikkek aránya az éleleii szerek rovására. Ez a k*«*? ‘» — főleg a parasztság — tok­­zott önellátásra való törekvé­­sének következménye Meg­szereződött a mezőgazdaság* kisgépek és építőanyagok el­adása is. A parasztság 1957-ben másfélszer annyi műtrágyát vásárolt, mint az előző évben. Az élelmiszerellátás a gyar­matáruk, minőségi paprika, sósbor,szesz, ecet, élesztő, cso­koládés és nugátos darabáruk kivételével kielégítő volt. A bolti kiskereskedelem 1957-ben 37 millió forinttal kevesebb értékű ruházati el, mint 1956-ban. cikket adott Gyermek­ing, bébiáruk, valamint gyer­mek kon­fekcló áruféleségekből a keresletet a­­ helyi árualapból sem tudta kielégíteni a keres­kedelem. Cipőellátásban a szín- és mérethiányosságok okoztak ellátási zavarokat. A felvásárló szervek 1957. évben 6115 vagon kenyérgabo­nát és 659 vagon takarmány­­gabonát vásároltak fel a me­gyében. A felvásárolt kenyér­­gabona mennyisége 2,1 száza­lékkal meghaladta az előző évi mennyiséget. A felvásárlás zavartalan lebonyolítása érde­kében közel 70 átvevőhellyel bővítették a felvásárlási háló­zatot. 1957-ben 1109 lakás épült fel­­ a megyében, közel annyi, mint az előző kétszer évben, 558 lakást viszont lebontottak. A felépült lakások közül 838 magánerőből, vagy OTP köl­csönnel épült, a többi állami erőből, vagy állami támoga­tással valósult meg. A bontá­sok 91 százaléka az épületek avultsága miatt vált szüksé­gessé. Az elmúlt év folyamán be­ruházásra 127, felújításra 31 millió forintot fordítot­tak a megyében. A beruházás összege 12,6 szá­zalékkal, a felújításoké 9,9 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. A beruhá­zások összege országosan is esőseként. A csökkenést a be­­nullázásokra fordítható összeg és a népgazdaság erőforrásai­nak összhangba hozatala tette szükségessé. A kórházak betegforgalma 1956. évhez képest emelkedett.

Next