Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-26 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' 4ű0S­­]'pfr' Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 174. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. július 26. Mai számunk tartalmából: Készülődés a vasutasnapra (4. oldalon) Aratás után a szárszói József Attila Tsz-ben (5. oldalon) A Somogyi Néplap kulturális melléklete (6. oldalon) mint háromszáz gép csépel már a megyében Megyénk gépállomásai si­kerrel zárták a tavaszi kam­pányt. Jó eredmények tuda­tában kezdhették a nyári mun­kát. Ez az időszak azonban jó­val nehezebb az év elejinél. A kombájnok, aratógépek veze­tői a sok eső következtében gyakran kényszerpihenőt tar­tottak. A nehéz gépeket köz­vetlen eső után nem bírta el a gabonaföld, s a kalászosok is nagyon lehajolta­k. Az állandó munka­teervezés készenlét, a jó csökkentette némiképpen az időjárás okozta kiesést. Ennek köszönhető, hogy a gépi aratásnak egyálta­lán nem kedvező idei nyáron gépállomásaink közül a bala­­tonkiliti, fonói, karádi, mer­­nyei gépállomás mégis teljesí­teni tudja aratási tervét. A betakarítás és a cséplés remélhetőleg már nem lesz annyira szakaszos, mint az aratás. Egyre szaporodnak az osztagok, s több mint száz cséplőgép dolgozik három­már a megyében. A csépléssel egy­­időben folyik a tarlóhántás is. Eddig csaknem 14 000 kataszt­­rális hold tarlót buktattak le gépállomásaink traktorosai. A mielőbbi betakarodásnak két előnye is van: a szabaddá vált tarlót azonnal szánthatják a gépek, a behordott gabona pedig előbb kerül a padlásra Majdnem másfél millió forint nagyüzemi felár az eladott gabona után Termelőszövetkezeteink több­ségében csak annyi kenyérga­bonát tartanak vissza, amen­­­nyi a családok ellátására, to­vábbá vetőmagra és biztonsági tartalékalapra szükséges. A többit eladják az államnak, mert így sokkal jobban __ jár­nak: az egységes minőségű ga­bonáért megkapják _ a _ Nagy­üzemi felárat is a mázsánkénti hatvan forintos előlegen felül. A barcsi Vörös Csillag Tsz­­ben például természetben nem is fizetnek gabonát, hanem csak készpénzt, munkaegysé­genként hatvan forintot. Min­den család szükségletének meg­felelően megvásárolhatja a kö­zös terményből az egész évi kenyérnek valót így a terme­lőszövetkezet kétezer mázsa felesleget adhat el az állam­nak, ezer mázsával többet, mint tavaly. A hatvan forint mázsánkénti előleget számolva százhúszezer forint bevételhez jutnak, amit kiegészít még a nagyüzemi felárként kapott negyvenezer forint A répáspusztai Első ötéves Terv tagjai úgy határoztak, hogy a tagság nem munkaegy­ség után, hanem minden csa­lád létszámától függően ter­­mészetben kapja meg egész esztendőre szükséges kenyér­gabonáját. Ennek összegét egész évi keresetükből vonják le, így a felesleges gabonát ők is lead­ják az államnak, s a tervezett húsz vagonnal szem­ben, huszonhét vagon búzát adnak majd át a terményfor­­galmi vállalatnak. Termelőszövetkezeteink 738 vagon kenyérgabonára kötöt­ték meg a szállítási szerződést, amiért nagyüzemi felárként majdnem másfél millió forint többletbevételhez jutnak. Világviszonylatban jó helyet foglal el a magyar oktatásügy . Nemrégen tartották Genf­­ben az Unesco egyik szerveze­te, a Nemzetközi Nevelésügyi Iroda évi konferenciáját és 22. közgyűlését. A világ pedagógu­sainak tanácskozásán részt vett magyar küldöttség vezetője, Benczédi József, a Művelődés­­ügyi Minisztérium főosztályve­zetője elmondotta, hogy a gen­fi találkozón mintegy 50 ország képviselői vettek részt Foglal­kozott a konferencia az általá­nos alapfokú­ is­kolai tanköny­vek kidolgozásának és felhasz­nálásának kérdéseivel, a tech­nikusok és tudósok képzésének problémáival. Harmadik napi­rendi pontként részletesen megvitatták azokat a jelenté­seket, amelyekben a szervezet tagállamai beszámoltak az 1958—59-es oktatási évről. A konferenciát előkészítő több hónapos, gondos munká­ban hazánk is részt vett. A többi országhoz hasonlóan francia és angol nyelvű rész­letes beszámolót terjesztettünk a tanácskozás elé a magyar közoktatás most lezárt tanévé­ről. Beszámolónkat a konferencia megvitatta. Természetesen ezen kívül is volt alkalom be­ható eszmecserét folytatni különböző országok képviselői- a vet­te. Benczédi József végül közöl­hogy rövidesen igénybe vesszük négy, az Unesco-tól kapott ösztöndíjat. Magyar pe­dagógusok a Német Szövetségi Köztársaságban, Franciaor­szágban, Svédországban és még egy nyugati országban ta­nulmányozzák majd a középis­kolai reform kérdéseit. Terv van arra, hogy pedagógusaink —­ ugyancsak az Unesco prog­ramja alapján — szakértőként dolgozzanak elmaradott orszá­gokban. HAZAFELÉ M. Novák Józsefné pogányszentpéteri asszony szőlőjéből ballag haza tehenesfogatával Az oldalközben kajszibarackkal teli szatyrok, kosa­rak. - Nem is tudom, hány fa terem a szőlőmben. Ami pénz jön, hát onnét jön - mondja a kocsin ülő asszony. - A férjem 32 éves, sem bírja már a munkát. Bognár Józsefné »fuvarozza-e haza a piac­ra kerülő árut... Sietni kell, mert már alkonyodik. •*> A Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskolára készülőknek az idén is lehetővé teszik a nagyüzemi gyakorlatot A Kertészeti és Szőlészeti Fiskola tizenegy hónapos szak­munkás azoknak a gyakorlatot szervez fiataloknak, akik a kertészeti, szőlészeti pályát választják élethivatásul, és akik a főiskolán kívánnak to­vábbtanulni. A jelentkezőket részben a saját tangazdaságok­ban, részben az ilyen üzem­­ágakkal rendelkező állami gazdaságokban foglalkoztatják. A termelési gyakorlaton részt­vevők munkájukért teljesít­ménybért kapnak, s ebből fe­dezik az üzemi ellátás költsé­geit A felvételi kérelmet a szükséges bizonyítványokkal együtt a Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskola Igazgatóságához kell benyújtani. Lelkes szeretettel fogadták Bécsben a magyar VIT-küldötteket Bécs (MTI). A Felszabadulás és a Deák Ferenc utasszállító hajók a magyar VIT-küldöt­­tekkel szombaton délelőtt 10 óra 30 perckor futottak be a bécsi déli Duna-kikötőbe. magyar küldöttséget a nemzet­­­közi és az osztrák előkészítő bizottság, a már Bécsben tar­tózkodó külföldi küldöttségek, a magyar követség, a bécsi ma­gyar kolónia és a bécsi lakos­ság képviselői lelkes szeretettel és őszinte barátsággal fogad­ták. A magyar küldöttség szom­baton délután megtekintette az osztrák főváros nevezetes­ségeit. A VIT magyar részvevői bé­csi tartózkodásuk alatt a ma­gyar hajókon fognak lakni és étkezni. A hajókkal együtt Bécsbe befutott a »Leányfalu« nevű vízibusz is. Ezen sétaha­józás közben rendezik meg a magyar küldöttség egyes talál­kozóit más ifjúsági csoportok­kal A VIT nemzetközi előkészítő bizottsága főtitkárának sajtóértekezlete A hetedik VIT nemzetközi előkészítő bizottsága sajtóér­tekezletet tartott a bécsi Áürs­­perg-palota dísztermében. Az öt világrész több száz saj­tó, rádió és televíziós tudósí­tója előtt Jen Garcias, a nem­zetközi előkészítő bizottság fő­titkára tartott ismertetőt. Elmondotta, hogy a hetedik VIT-en százegynéhány ország­ból több mint 16 500 küldött és sokezer látogató érkezett az osztrák fővárosba. A küldöttek között 6000 nyugat-európai, 4000 kelet-európai, 1300 dél­amerikai, 700 az Egyesült Ál­lamok, Ausztrália és Új-Zé­­land, 1500 a Távol-Kelet, 1100 az arab államok és 650 fekete Afrika ifjúságát képviseli. Garcias dokumentumokkal bizonyította, hogy egyes körök milyen hatalmas pénzösszege­ket áldoznak a bécsi VIT meg­akadályozására, illetve megza­varására. — Elutasítjuk a gáncsvetés e sötét módszereit, de üdvöz­lünk minden vitát, minden vé­leménycserét, hiszen a VIT egyik fő célja az időszerű kér­dések sokoldalú megvilágítása — jelentette ki. * * * ■ Bécs (MTI). Bécsben pénte­ken hivatalosan bejelentetté, hogy a VIT-en résztvevő kül­döttek száma 15 000-ről 16 500- ra emelkedett. Az eredetilileg tervezett 54 helyett 120 ország képviselteti magát a találko­zón. Az ifjúság kulturális vetél­kedésében 12 népi együttes, 18 tánczenekar, 17 színjátszócso­port, négy szimfonikus zene­­­kar, valamint 8 cirkusz artis­tái vesznek részt. A zsűri tag­jai között olyan neves szemé­lyiségek foglalnak helyet, mint például Tito Sahipa, Paul Ro­beson, Geraszimov szovjet filmrendező és Zvattini olasz forgatókönyvíró. Megszűntek a zavarok a Balatoni-környék tejellátásában Az utóbbi hetekben nem egyszer zavar mutatkozott a balatoni üdülőhelyek tej­ellátá­sában. Előfordult, hogy már a reggeli órákban nem lehetett tejhez jutni. Máskor pedig a délutáni tejivók keresték fe; niába a Bala­ton-parti tejcsár­dákat. Hasonló nehézségek mutatkoztak az egyéb tejter­mékek terén is. Szónyi Ferenccel, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak főelőadójával beszélget­tünk arról, hogyan kívánják megszüntetni a zavarokat. — Múlt időben beszélhetünk, mert már­­ megtettük a szüksé­ges intézkedéseket. Meg kell mondani, egy kicsit örülünk is, hogy ilyen probléma adódott. Ismeretes, hogy milyen nagy­mérvű országos propaganda folyik a tejfogyasztás fokozása érdekében. Hogy ez nem volt hiábavaló, azt mutatja a ba­latoni tejfogyasztás mérlege. Az eddigi esztendőkben napi 17 ezer liter tej jelentette a csúcsforgalmat a somogyi par­ton. Ma pedig egy szürke hét­köznapi átlagfogyasztás meghaladja a 23—24 ezer l­­is tert És még ennél is több az igény. Erre a hirtelen felfu­tásra bizony nem számítot­tunk. A Siófoki Tejüzem pl. csak 8 ezer liter tejet tud biz­tosítani naponta, a többit Szé­kesfehérvárról kellett­ hoznunk és itt az elmúlt napokban akadtak szállítási problémák is. Úgy látszik azonban, sikerült áthidalnunk a nehézségeket. A közelmúltban ugyanis Simon János elvtárssal, az Élelmezés­­ügyi Minisztérium tejipari igazgatóságának szakreferen­sével, valamint a Somogy me­gyei Népbolt Vállalat vezetői­vel a helyszínen vizsgáltuk meg, hol, milyen nehézség mu­tatkozik. Minthogy tejből és tejtermékekből elegendő men­­­nyiség áll rendelkezésre, azon­­nyomban operatív intézkedése­ket tudtunk tenni, s azóta a za­varok már megszűnőben van­nak, sőt legtöbb helyen meg is szűntek. Ehez segítséget nyújt a Fejér megyei Tejipari Válla­lat, továbbá Keszthely, Répce­lak és Kelenföld sajtüzemei is. — mondotta Szőnyi Ferenc. Reméljük, hogy ezek az in­tézkedések valóban lehetővé teszik a folyton növekvő igé­nyek kielégítését. Magyar kormányküldöttség utazott Moszkvába gazdasági tárgyalásokra Magyar kormányküldöttség utazott Moszkvába gazdasági tárgyalásokra. A küldöttség ve­zetője Apró Antal, a Minisz­tertanács elnökének­ első he­lyettese, tagjai: Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Incze Jenő külkeres­kedelmi miniszter és Kiss Ár­pád, az Országos Tervhivatal elnöke. A küldöttség szomba­ton megérkezett Moszkvába. A küldöttséget a vnukovói repülőtéren Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, Mihail Hrunyicsev, a Szovjetunió Tervbizottságának elnökhelyet­tese és más hivatalos személyi­ségek fogadták. Több ezer kilométeres olajvezeték Prága. A Szovjetuniót az európai népi demokratikus or­szágokkal összekötő több ezer kilométer hosszú olajvezeték csehszlovák szakaszának épí­tését az eredeti tervtől elté­rően nem 1960 elején, hanem már ez év szeptemberében megkezdik. Először a csehszlovák—szov­jet határtól Pozsonyig­ vezető 500 kilométeres szakaszon fek­tetik le a csővezetéket, hogy a szlovák főváros mellett épülő nagy olajfinomító részére biz­tosítsák a nyersanyag olcsó szállítását. Megkezdik a szárított répaszelet-brikett gyártását a kaposvári Cukorgyárban A kaposvári Cukorgyárban is nagyban folynak az előké­születek az idei gazdagnak ígérkező cukorrépatermés fel­dolgozására. Az épületek kor­szerűsítése mellett a feldolgo­zás gépesítését is megvalósít­ják, többek között a répalé tisztítását. Ezekre a célokra mintegy ötmillió forintot for­dítanak. A tervezett 18 ezer vagon cukorrépa helyett 22— 23 ezer vagon répa vár feldol­gozásra, s ezért a korszerűsíté­si munkálatokat úgy végzik, hogy a szokottnál legalább két héttel előbb kezdhessék meg a kampányt. A szállítás folyama­tossága és meggyorsítása érde­kében a MÁV-val, a gazdasági vasutakkal, továbbá a teherfu­varozási vállalattal közös meg­beszélést tartottak, akik meg­­­­ígérték, hogy minden rendel­kezésükre álló eszközzel segí­tik a Cukorgyár munkáját. Az idei szezon alatt új mód­szert is vezetnek be a cukorré­paszelet szárító telepén. Eddig a szárított répaszeletet öm­lesztve szállították, s nagy súlyveszteség származott ami­att, hogy a pehelykönnyű sze­leteket­ a szél elhordta. Ugyan­akkor az ott dolgozó munkások egészségére is ártalmas volt a beszívott por. Ezért külföldről hozott gépekkel megkezdik a szárított répaszelet sajtolását, brikettezését Ez sokkal gazda­ságosabb, mivel kevesebb rak­tártereit vesz igénybe, veszte­ségmentesen lehet számtani, tárolható, ugyanakkor a dol­gozók egészsége sincs kitéve könnyen és igen hosszú ideig veszélynak. Tárgyalják a polgári Az törvénykö­nyvet Országgyűlés Jogi és Igazságügyi Bizottsága dr. Pongrácz Kálmán elnöklésével szombaton az Országházban ülést tartott, amelyen folytató­lagosan tárgyalta a Magyar Népköztársaság polgári tör­vénykönyvéről szóló törvény­javaslatot. A bizottság több módosítás­sal elfogadta a törvényjavasla­tot, amelyet az Országgyűlés legközelebbi ülése elé terjesz­tenek. Lépcsőzetes zivatar­front érkezett a Földközi-tengerről A szombatra virradó éjsza­ka a Földközi-tenger térségei­ből újabb zivatar­front nyo­mult hazánk fölé. A jelek szerint a délnyugat­ról lépcsőzetesen érkező ziva­tarok vasárnapi hőmérséklet maximuma előreláthatólag meghaladja a 25 fokot. A zi­vataros, csapadékos idő szom­baton az egész országra, sőt Csehszlovákiára és Ausztriára is átterjedt. A jövő hét első napjai jobb időt ígérnek, több lesz a napsütés, erőteljesebb felszelegedésre számíthatunk.

Next