Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-04 / 102. szám
LEVÉL A NÉPTÁNCOKTATÓK TOVÁBBKÉPZÉSÉRŐL Április 4-én és 5-én konferenciára gyűltek össze Pécsen a dunántúli néptáncoktatók. E konferencián megyénket tíz oktató képviselte. Két vitaindító előadás volt. Az egyik A korszerűség kérdése a néptáncmozgalomban címmel hangzott el, a másik előadás pedig a dunántúli néptáncoktatók továbbképzésével foglalkozott. Az utóbbi előadás szomorú képet tárt a részvevők elé. Megyénkben mindössze egy működési engedéllyel rendelkező néptáncoktató van. Ez a körülmény és a kulturális szemle bemutatóinak tapasztalatai késztettek írásra. Megyénkben már évek óta folyik a néptáncoktatók nyári továbbképzése. Ennek folytatása lenne a téli hónapokban tartandó havi egynapos továbbképzés. De az is előfordul, hogy valami ok miatt a továbbképzést nem tartják meg. Pedig igen nagy szükség lenne rá, hiszen a nyáron tanultakat a továbbképzéseken föl lehetne frissíteni, sőt újabb elméleti és gyakorlati anyagok elsajátítására is adódna alkalom. Az oktatás elmaradása vagy az azon való meg nem jelenés miatt a kulturális szemlén bemutatott táncok igen furcsák. Az oktató, mivel nem írta le, nem rögzítette a táncot, csak annyit tud belőle betanítani, amennyi a fejében és a »lábában« megmaradt. A néptáncoktatók továbbképzésének tematikáját a Népművelési Intézet táncosztályának segítségével és jóváhagyásával készítik el. A táncosztály egy hároméves tematikát készített. Somogyban azonban évek óta nem jutunk tovább az első évnél. A színjátszó csoportok és a kórusok vezetői már rég befejezték a két- vagy hároméves továbbképzést, a tánccsoportvezetők azonban még mindig csak az első évnél tartanak. Indítsuk meg már egyszer a második évfolyamot is! A harmadik évfolyamról álmodni sem lehet. Pedig ennek befejeztével az oktatók vizsgát tesznek, és működési engedélyt kapnak. Így állt elő az a sajnálatos helyzet, hogy míg más művészeti ágban több olyan oktatónk is van, aki működési engedéllyel rendelkezik, néptáncoktatónk csak egy akad ilyen. Azt javasolnám az illetékeseknek, hogy a nyáron indítsák meg a második évfolyamot, mivel igen sok olyan oktatónk van, aki az elsőt már több alkalommal is elvégezte. Előzetesen tájékozódni kellene a tanfolyamra behívottaktól, hogy milyen képességű a csoportjuk. E felmérés után össze lehetne állítani a tanfolyam tematikáját, és így elérnénk, hogy csoportjainkat politikailag és szakmailag jól képzett oktatók vezessék. Az összes művészeti csoportvezetők közül a néptáncoktatók vannak talán a legnehezebb helyzetben. A színjátszócsoport- és kórusvezetőknek ott van a könnyen megvásárolható kotta- és műsorfüzet. A néptánckiadványok olyan kevés példányszámban jelennek meg, hogy csak városokban lehet megszerezni, a falusi csoportokhoz el sem jutnak, így az oktatók csak jegyzetükre és emlékezetükre támaszkodhatnak. Mire azonban októberben, novemberben megkezdik a munkát a csoporttal, igen sokat felejtenek. Jó lenne, ha a jövőben a néptáncoktatói továbbképzésen megjelennének népi együtteseink (Kutas, Buzsák, Hedrehely stb.) vezetői is. Szívesen tanulnánk tőlük, szeretnénk megismerkedni munkamódszereikkel, gyűjtéseikkel, megtanulnánk együtteseik egyegy táncát, és nekik sem árt, ha új táncokat tanulnak, mert előfordul, hogy bemutatnak egy új kompozíciót, de a tánc nem változik, csak a mű címe. És mi lesz akkor, ha már nem tudnak új anyagot gyűjteni és új műsort összeállítani? Felbomlik a csoport? Kérem a néptáncoktatókat, rá a levelemben fölvetettekhez, szóljanak hozírják meg elképzeléseiket, javaslataikat a továbbképzéssel kapcsolatban, hogy megyénkben jobb eredményeket érjünk el a néptánckultúra terjesztésében. Szerecz József Barcs Zenés, táncos ifjúsági szórakozóhely Kaposváron Kulturált szórakozás — „Amatőr" zenekarok és szólisták bemutatkozása — Hol legyen az ifjúsági presszó? Az ifjúság szabad idejének felhasználásáról, a művelődés, a pihenés, a szórakozás lehetőségeiről tárgyalt legutóbbi ülésén a KISZ központi bizottsága, és határozatot hozott az ifjúság, a KISZ-szervezetek színes, eleven, tartalmas életének fejlesztéséről. A határozat egyik fejezete így szól: »A belkereskedelmi miniszter és a KISZ KB titkárságának már kialakított elvi egyetértése alapján bővíteni kell a fiatalok tervszerűen irányított zenés, táncos szórakozásának lehetőségét. Minden budapesti kerületben és megyei székhelyen jelöljenek ki egyegy — legföljebb másodosztályú — zenés, táncos szórakozóhelyet, ahol a kerületi, illetve a városi KISZ-bizottság és a vendéglátóipari vezetők megegyezése szerint hetenként egy-két napon társadalmi vezetőség által irányított szeszmentes, ifjúsági zenés, táncos programot bonyolítanak le 18—22 óráig.* A KISZ központi bizottságának határozata foglalkoztatja a fiatalokat. Kaposváron különösen az idézett fejezetről esett gyakran szó, hiszen a városban nincs olyan szórakozóhely, ahol szeszmentesen, kulturáltan szórakozhatnak, táncolhatnak a fiatalok. Fölkerestük a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat vezetőit, Balogh Lajos igazgatót és Kővári Tibor áruforgalmi osztályvezetőt. Elmondották, hogy támogatják a határozatot. A vállalat vezetősége azon lesz — tették hozzá —, hogy a legmegfelelőbb körülmények között biztosíthassuk az ifjúság kulturált szórakozását hetenként egy-két alkalommal. A városi KISZ-bizottság titkára, Szikora István a következőket mondotta: “ A szabad idő hasznos eltöltéséhez nem tudunk elegendő és megfelelően színes programot biztosítani, ezért nagy örömmel vettük a KISZ KB határozatának idevágó fejezetét. Kapcsolatot teremtünk a vendéglátóipari szakember fölléphetnek az amatőr ifjúságokkel, beszélgetünk fiatalok és tánczenekarok, fiatal szólákkal, s a vélemények, elképzelők mutathatják be tudásukat lések egyeztetése után megnyitjuk Kaposváron a zenés, táncos ifjúsági presszót. Itt a fiatalok hasznosan, kellemesen szórakozhatnak. Érdekes gondolatot vetett föl Papp János, a kaposvári Kilián Ifjúsági Ház igazgatója:György — A közelmúltban Miskolcon jártam, ahol a KISZ és a Vendéglátó Vállalat vezetői már megvalósították a gondolatot. Felügyelet mellett, kulturált körülmények között, fegyelmezetten szórakoznak az ifjúsági eszpresszóban a miskolci fiatalok. Ugyanezt Kaposváron is megvalósíthatjuk. A szórakozóhelyen esetenként a közönségnek, a programot táncbemutatókkal és táncversenyekkel színesíthetjük. Véglegesen a kaposvári zenés-táncos ifjúsági szórakozóhelyről még nem határoztak. A közeljövőben a városi KISZ- bizottság és a vendéglátóipari vállalat szakemberei megkeresik a legalkalmasabb megoldást. ségben Eldöntik, melyik helyilegyen az ifjúsági presszó, mely napokon és milyen programmal működjék. A zenés, táncos, szeszmentes ifjúsági szórakozóhely létesítéséről a KISZ városi bizottsága várja a fiatalok véleményét A HATODIK EMELET FÖLÖTT Siófokon a harmadik nagy szálló tetőzetét betonozzák. A Lidót május 15-re, a Hungária Szállót júniusban adják át rendeltetésének. Önkritikát <főako*.olb. Elhatároztam, hogy önkritikát gyakorolok. Magamba szállok, kíméletlen könyörtelenséggel, nagyon keményen, de emberségesen megmondom a véleményemet Magamról,magamnak. Mert ami sok, az sok. És ez így nem mehet tovább! Mi jogon merem én megkérdezni déli tizenkét óra után öt perccel a tsz-irodán, hogy az elnök vagy az agronómus van? De ez még hol a kisebbik hibám. A nagyobbik az, hogy amikor szemrehányóan tudatják velem, hogy ebédszünet van, kérem, és a vezérkar bement az italboltba, akkor magamban ni kezdek, háborogkat gondolok. Olyan,hogy jó, jó, természetes, ebédelni kell, de az már igazán nem éppen természetes, hogy a »vezérkar az italboltban van«. Rendkívül csúnya volt ez tőlem, önkritikát hibáztam, gyakorolok, méltatlanul zúgolódtam. Igazán furcsa, hogy olyasmi fordul meg a fejemben, jobb lenne, ha hogy este találnám őket az italboltban. Miért? Hogyan? Miféle fantasztikus kívánalmak pattannak ki az agyamból? Nem magam!SzégyellEzenkívül elkövettem azt a súlyos vétséget, hogy délután fél hatkor, ragyogó napsütésben egy parasztembert keresve az irodán megkockáztattam a kérdést: »Ugye, kint a határban Megáll megtalálom?* az ember esze, hogy mire vagyok képes! Így vélekedhettek azok is, akiktől érdeklődtem, mert bizony kimosolyogtak mondván: »Nem hiszem, hogy kint találja. Nem úgy van ám ma, mint régen, hogy látástól vakulásig dolgoznak! ... * És én ezen megütköztem. Képes voltam azt mondani, tudom, hogy nem úgy van, mint régen, ne is dolgozzanak látástól vakulásig, de amikor a munka sürget, akkor ilyen szép napsütésben csak-csak meg lehetne nyújtani a napot!. . . És ráadásul bízva a vak véletlenben, azért is személyesen elmentem meggyőződni. Persze nem találtam. De úgy kellett nekem. Ha megfeledkezem arról, hogy az élethez nemcsak a munka, hanem a pihenés és a szórakozás is hozzá tartozik, vessek magamra. Restellem a dolgot, és tudom, súlyos vétségem. Nem enyhítő körülmény az sem számomra, hogy parasztembereink többségét — erről is személyesen győződtem meg — bizony munkában találja az este ezekben a napokban. Szánom-bánom bűneimet, feloldódást kérek. Sőt! Bocsánatot is mindazoktól, akikről a szóban forgó esetek alapján akkor nem valami szépeket gondoltam. Hibáztam, önkritikát gyakoroltam. Mert ami sok, az sok . . . V. M. Jllami nini fa „unokáia ff* Nagy, erkélyes ház, messze a várostól, a Géza utca végén. A számozás szerint ez már a Kapos-hegy. Nem egyedül lakik itt Németh Miklósné, de mégis egyedül. A többiek — az öccse a feleségével — rendszerint csak késő este jönnek haza, így a nappalokat virágai, könyvei tölti Németh néni társaságában Így peregnek a napjai, amióta nyugdíjas. 1957-ben járt utoljára a belváros utcáin. Az új épületeket, a fejlődő várost csak taxiból látja évente egyszer, amikor fölkeresi a temetőben kedves halottainak sírját. Néha lesétál a kapuig meg vissza. Ez »program«. — Nem bírok menni... Hatvannyolc év... motorhibával — mutat a szívére. — De sokat utazom. Gondolatban. Nagyon szeretem az útleírásokat, talán azért, mert annyira helyhez vagyok kötve. Főként Széchenyi Zsigmond könyveit kedvelem. Előveszem a térképet, s velük tartok... Amióta rosszul hall, levelekkel tart kapcsolatot a külvilággal. Sokat ír, sokat kap. Néha jönnek látogatók, régi barátok, ismerősök. Ezek is már nagyon megfogyatkoztak. .. S jönnek az »unokái«. . . Így emlegeti őket nagy-nagy szeretettel. Karácsony előtt toppantak be először. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola hatodik osztályos úttörői. Felmásztak a nagy hóban ide a tetőre, s elmondták egymás szavába vágva, egy kicsit izgulva, hogy ha nincs ellene kifogása, gyakran meglátogatják, segítenek, ahol tudnak. Az értelmi szerző Küher Éva volt, akinek családja régóta ismeri a »Mami nénit«, ahogy a gyerekek nevezik, ő beszélte meg néhány osztálytársával — Koller Csillával, Farkas Ilivel és Szebenyi Zsuzsival — a látogatásokat. Két-három hetenként meg is jelennek szorgalmasan. — Utat csináltak a hóban... Söpörtek, takarítottak. Tüzelőt hoztak be, begyújtottak. De ha nem tennének semmit, akkor is boldog lennék, mert körülöttem vannak. Ha már Strubl Márta "A Jugoszláv delegáció Kaposváron vására május 1’-én Somogyba látogatott a hazánkban tartóz A Hazafias Népfront meghí Ihodó jugoszláv békedelegáció. , --- -----------’A küldöttséget dr. Vladimir Szimics, az ENSZ jugoszláv tagozatának elnöke, a jugoszláv alkotmányjogi bíróság tagja, a jogászszövetség elnöke, a jugoszláv békeliga tagja vezeti. Kíséretében van dr. Bogdán Bábovics, a Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet tudományos munkatársa, a jugoszláv békeliga nemzeti bizottságának tagja. sokra elkísérte őket LátogatóTerényi István, az nács alelnöke.Országos BéketaSiófokon Böhm József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke és dr. Halász János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára köszöntötte a delegációt. A vendégek ezután balatoni hajókiránduláson vettek részt, majd Kőröshegyre látogattak el. A jugoszláv vendégek vasárnap Kaposváron a Hazafias Népfront megyei vezetőivel a békemozgalom eredményeiről és a Népfront munkájáról beszélgettek. Ezután megtekintették a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárát, a leszerelési hónap alkalmából rendezett képzőművészeti kiállítást, majd a megyei bíróságon jogászokkal találkoztak. Este Fonyódon békenagygyűlésen vettek részt, valaki időt szentel nekem, feljön ide, az is öröm. A gyerekek szívesen jönnek. — Mindig olyan napot választunk ki, amikor másnapra kevesebb a tanulnivaló. Egy kicsit messze van, igaz, pont az ellenkező város végén, de Mami néni úgy örül nekünk — mondják. Nagyon várja az »unokáit«. Tudja már, mi a szokása, hogy melyiknek milyen cukrot, süteményt szeret. Számon tartja az osztályzatokat, a kilókat, a centimétereket mindegyiküknél, akár egy gondos nagymama. A múltkor Éva megfázott. A többiekre bízta, hogy vigyék el orvoshoz, s legközelebb szigorúan kifaggatta őket, milyen orvosságot kapott a kis beteg. A gyerekek otthonosan mozognak a házban, tudják mindennek a helyét. — Gyorsan eltelik a két-három óra... Nem akarom, hogy későn érjenek haza, fáradtak legyenek. Kikísérem őket lépcsőig, még lentről is integetnek. S ha elmentek, nagyon üres lesz a ház... miSOBZOK. Aforizmák Szerencsés időszakban jöttek a világra: a »fiatalkorú bűnöző« kifejezés még nem született meg. Mi csak »kis semmirekellők« voltunk. * * * A gyerekek gyorsan nőnek. A rakottszoknyás kislányokból egyik napról a másikra hosszú nadrágos nők lesznek. * * * Sok fiatal pár szeretne onnan elindulni, ahová szüleik eljutottak. A szülők gyakran ezért nem tudnak továbbjutni. Egy házibulin a háziasszony elbűvölő mosollyal így szól egyik vendégéhez: — Azt mondták nekem, hogy nem szabad önnek bort vagy más szeszes italt felajánlani. Ön, ugyebár, az alkoholellenes liga elnöke? — Nem, asszonyom. Én az erkölcsvédelmi liga elnöke vagyok... — Vagy úgy? — szólt a háziasszony szórakozottan. Tudtam, hogy valamit nem szabad önnek felajánlanom. * * * A reklámozás terén néha túlzásba esünk. A 40 filléres gyufásdoboz címkéjén — három változatban is — ezt láttam: »TÜKÉR alágyújtós.« Semmi egyéb, sem szövegben, sem rajzban. Hasonló megoldás alapján javasolom, írják rá a cipőpasztás dobozra: »ELIDA borotvakrém.« * * * Április 4-e előtt történt az egyik általános iskola negyedik osztályában. A tanító kérdést tesz föl: — No, Pisti fiam, éve is szabadultunk fel?hány A csavaros eszű srác így fogalmazta meg a válaszát: — A tanító bácsi mindenesetre 19 éve. Ami engem illet, a válasz nem ilyen egyértelmű. Ugyanis még csak 9 éves vagyok. • * * Egyik illusztris textilipari üzemünkben, amely gyermekruházati cikkeket is termel, egy technológiai feljegyzésben olvastam: »Az idén 44 tonnával több bébit gyártunk a tavalyinál.« Kép szöveg nélkül. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.