Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-04 / 208. szám

CST MSZMP MEGYEI B­­­OTTSÁGA E5^C MEGYEI TANÁCS LAPJA A SZORGALOM GYÜMÖLCSE Amikor 1964-ben az érett­ségi előtt megbetegedett, ma­ga sem hitte volna, hogy valamikor mégiscsak sikerül a terve. Az orvos pihenést rendelt el, amikor a többiek készülődni kezdtek a vizsgák­ra. Varga Margit mégsem hagyta el magát. A rendelke­zésére álló néhány nap sok tanulással telt el. — Talán annak köszönhe­tem, hogy év közben is ren­desen tanultam — mondogat­ta a csodálkozóknak az érett­ségi után. Kétszáz óráról hiányzott a betegség miatt, s végül is négyesen érettségi­zett. — Az érettségi sikerült, de jelentkezni nem mertem az e­yetemre, féltem, hogy felvételi vizsgán nem felelek a meg. Hiába, az iskolából a legkritikusabb időben hiá­nyoztam. — Hogy telt el a nyár? — A tavalyi­­­ az idei nya­rat is pihenéssel, sok tanulás­sal töltöttem. A napok nehe­zen mentek. Szeptemberben, amikor láttam a sok iskolába induló diákot, bizony egy ki­csit elszorult a szívem, de el­határoztam, hogy több iskola­­kezdést már nem szalasztok el. Messzire figyel. Lassan, megfontoltan beszél az utób­bi hónapok eseményeiről. — Az idén fölvettek az egyetemre. Remélem, már nem jön közbe semmi aka­dály, hogy el is végezzem. Jogra szerettem volna menni, amióta csak a jövőmet ter­vezgetem. A fölvételi vizsgán minden úgy történt, ahogy elképzelte. A magyar írásbelin Jókai, Mikszáth és Móricz nevét ír­ták föl a táblára. Választani lehetett. Ő nem választott, mind a három íróval hozott. Történelemből az foglal­an­gol polgári forradalom volt a tétele. Most is­ lelkesedve be­szél arról, hogy még milyen sokat akart mondani a szóbe­li vizsgákon, amikor félbe­félbeszakították. — A vizsgáztató kérdésére, hogy miért ezt a pályát vá­lasztotta, mit válaszolt? — Szeretek az emberekkel foglalkozni, és tudni akarom, milyen kötelességeink, milyen jogaink vannak. Nem tudom megmagyarázni másképpen, mint hogy az igazságot hir­detni, azért fáradozni szerin­tem a legszebb hivatások kö­zé tartozik. — Nem ügyvédnek készül? — Majd azután dől el, végeztem, előbb járni az egyetemet­ végig — A felvételi vizsga után gondolta, hogy sikerült be­jutnia az egyetemre? — Sok reményem nemigen lehetett a jelentkezők száma miatt. Sok diák jött sok a jó tanuló is. Ezen­kívül előre tudatták velünk, hogy akinek sikerült, vételire mehet, és csak a kö­vetkező évben kezdheti meg a tanulást. Az idei tanévre nagyon keveset vettek föl közülünk. Ugyan megkérdez­ték tőlem a vizsga végén, hogy igényelek-e kollégiumi elhelyezést, mégsem akartam elhinni, hogy fölvettek, csak amikor­­ az értesítés megérke­zett. Akkor felszabadultam egy kicsit. Az iskolaév meg­kezdéséig zavartalan pihe­nést, szórakozást iktattam be magamnak. Varga Margit azokhoz a jól tanuló fiatalokhoz tarto­zik, akik nem elégednek meg az iskolában tanultakkal. Többre vágyott már kisisko­lás kora óta. A középiskolá­ban olvasottságával, jó tech­nikai érzékével­­ tűnt ki osz­tálytársai közül. Amikor har­madik osztályos volt a gim­náziumban, egypár barátnő­jével beiratkozott az MSZBT orosz nyelvtanfolyamára. többi lány már régen lemor­­­zsolódott, amikor ő vizsgákra készült. A tanárok itt is elé­gedettek voltak vele. Szor­galmával, jó nyelvérzékével az elsők között végzett. Be­tegsége miatt a mindig jó­kedvű gimnazista egy kicsit zárkózottabb, lányból ko­moly felnőtt lett. Most legin­kább közeli tervei foglalkoz­tatják. — Pécs szép város, mégis nehéz lesz megszokni. De ta­lán az állandó elfoglaltság fe­ledtetni tudja Kaposvárt. Naponta várja a postást, mikor hozza az egyetemről a levelet, amelyben a tanév megkezdéséről értesítik. Nagy József Kiváló táncegyüttes lett a Buzsáki Népi Együttes Augusztus 26-án a Művelő­désügyi Minisztériumban Gö­­nyei Antal, a közművelődési főosztály helyettes vezetője ünnepélyesen átadta a Kiváló táncegyüttes címet a Buzsáki Népi Együttes képviselőinek. Az együttes másfél évtizedes munkájával érdemelte ki ezt a kitüntetést. Tagjai 1949-ben kezdték meg a munkát. Műso­­rukkal részt vettek a község és a fonyódi járás kulturális, politikai és társadalmi életé­ben. Ott voltak a nemzeti és társadalmi ünnepeken, a helyi rendezvényeken, és sok meghí­vásnak tettek eleget a környé­ken is. Részt vettek a kulturá­lis szemle járási és megyei be­mutatóin, s minősítésük csak­nem mindig a legjobb volt. Műsorszámaik elsősorban helyi gyűjtési néptáncmotívumokból, népdalokból tevődnek össze. Minden évben szerepeltek valamelyik megyei vagy orszá­gos­ fesztiválon, s előadták mű­soraidat ’• 'd''óban és a félé­vi»* ''­•sn Két alkalommal — 1963-ban és 1964-ben — sze­repeltek Ausztriában. Baráti kapcsolatuk ápolására ez év­ben ismét vendégül látják a St. Veit an der Glan-i műked­velő folklóregyüttest. A Buzsáki Népi Együttes táncosai kivétel nélkül a helyi tsz, a közeli állami gazdaság és az fmsz dolgozói, illetve diá­kok. Megtaláljuk közöttük a legidősebb és a generáció tagjait is. Több csa­lád­ból a szülők is együtt tán­colnak gyerekeikkel az együt­tesben. A közös munka mellett ismeretterjesztő előadásokon, klubesteken, kirándulásokon is részt vettek. A lengyeltóti föld­művesszövetkezet a megalaku­lás óta erkölcsi és anyagi tá­mogatást ad az együttesnek, de gyakran segíti őket a terme­lőszövetkezet, a megyei és járási tanács is. (Az együttes a tulajdonában lévő ruhák érté­ke meghaladja a százezer fo­rintot.) 1960-ban kapták meg a Szo­cialista kultúráért-jelvényt. A csopor­t munkáját nyolc éve irányítja Knézics István peda­gógus, ő augusztus 20-án ugyancsak ebben a miniszteri kitüntetésben részesült ! Csöndesebben! Politikai tudatlanság Az olasz rádió és tv közönsé­gének alig 50 százaléka érti meg az adásokban elhangzó politikai kifejezéseket. A tv és a rádió tisztviselői által végre­hajtott vizsgálatból kiderült: a közönség 45 százaléka nem tud­ta pontosan, mit jelent a »► nemzetgyűlés­«, 47 százalék­nak nem volt fogalma az «­adó­kivetés­« mibenlétéről; 48 szá­zalék nem tudta, hogy mi »törvényjavaslat­«, és 72 száza­a­lék nem tudta, hogy mi »a nemzetközi egyezmények rati­fikálása­«.' DEFEKT Győzött az ésszerűség Vasárnap már újra nyitva tart a Széchenyi téri csemegeüzlet Kaposvár lakossága nem értett egyet azzal az intézke­déssel, hogy az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat va­sárnaponként kizárólag a vá­sárcsarnoki élelmiszerüzletet tartotta nyitva; sok reklamá­ció érkezett emiatt az illeté­kes hatosáéhoz. Az ügyben érdekelt szervek most meg­állapodtak: szeptember 5-től a vásárcsarnoki üzlet mellett minden vasárnap nyitva tart a Széchenyi téri 301-es önki­szolgáló élelmiszerbolt is. Mindkét üzletben reggel 7-től délelőtt 11 óráig lehet vásá­rolni. Reggel fél 7-től fél 10- ig három tejbolt is nyitva lesz: a Szécheny téri 338-as (ez ideiglenesen működik Széchenyi téren, ha elkészül­­­nek az átalakítással, vissza­költözik az Ady Endre utcá­ba), a Budai Nagy Antal ut­cai 347-es és a Május 1. ut­cai 345-ös. Súlyosbították egy küllői csempész büntetését A Fővárosi Bíróság másodfo­kon ítéletet hirdetett abban a bűnügyben, amelynek elsőren­dű vádlottja Székely (Lettner) Ferenc nagykereskedő, nyugat­német állampolgár. Székely egy év leforgása alatt huszon­ötször járt Magyarországon, s útjai során mintegy 120 000 fo­rint értékben aranytárgyakat, gyapjúfonalat és egyéb cikke­ket csempészett az országba, majd itt értékesítette.­ Ebben segítségére volt Székely Anna Mária 22 éves foglalkozásnél­küli: az aranytárgyakat dollá­rért vagy azon átszámítva más külföldi fizetőeszközért neki adta el a csempész. A Fővárosi Bíróság Székely (Leitner) Ferencet — az első fokon kiszabott egyévi szabad­ságvesztés súlyosbításával — egyévi és négyhónapi szabad­ságvesztésre és 6000 pénzbüntetésre ítélte. A forint Szé­kely Anna Máriára első fokon kirótt egyévi és héthónapi sza­badságvesztést és 25 000 forint pénzbüntetést a Fővárosi Bíró­ság helybenhagyta. A bíróság ezenkívül elrendelte az arany­tárgyak és árucikkek elkobzá­sát, s kötelezte az ügyben fele­lősségre vont személyeket, hogy mintegy 90 000 forint el­kobzást pótló egyenértéket fi­zessenek meg. Kodály Zoltán hazaindult Amerikából Kodály Zoltán m­integy két­hónapos amerikai tartózkodás után pénteken délután a Fran­ce óceánjáróval elutazott New Yorkból. Kodály Zoltánt a New York-i kikötőben nagy szere­tettel búcsúztatták. (MTI) A háború nemcsak a har­coló katonákat, hanem hadikórházakban s a kórház­i vonatokon dolgozó orvoso­kat, ápolónőket is súlyos, veszélyes feladatok elé állí­totta. Egy ilyen kórházvo­nat személyzetéről szól Vera Panova kisregényéből a készített film Iszkander Hamzajev rendezésében. H Nem Mi igazság] a Nagy Honvédő Háború sok ember jellemét átformálta. Ezt áb­rázolják hitelesen az átkötők a kórh­ázvonat életében, em­beri sorsok tükrében is. érdekes és szép alakítást nyújt a filmben két ismert művészt Zsarura Prohoren­­ko a kis ápolónő, Valentyin Zubkov pedig a parancs­nok szerepében. A magyar szinkronhangokat Avar Ist­ván, Zolnay Zsuzsa, Pap Éva, Horváth Jenő, Pásztor­ános és Krencsey Ma­­ann tolmácsolja.­­A filmet september 5-ig játsszák a­­ Szabad Ifjúság Filmszính­áz­­ban) SOROK New York Herald Tri­bune című napilap pályá­zatot írt ki az »abszolút pokol­« meg­határozására. A pályadíjat B. F. Alst­­röm svéd származású ame­rikai állampolgár nyerte el az alábbi definícióval: »Az abszolút pokolban a franciák a mechanikusok, az angolok a szakácsok, a németek a rendőrök és az amerikaiak a szeretők.« • * * • Az angliai Carlisle vá­roska elmegyógyintézeté­ből megszökött egy ápolt. Kézrekerítésére széles kö­rű nyomozás indult, és szökevényt —­ egy rosszul­­ öltözött idős embert — egy buzgó fiatal rendőr fogta el. Azután kiderült, hogy a rosszul öltözött idős ember a falu plébánosa. Éppen vadászni indult, ezért vet­te föl viseltes ruháját. * * * Antonio Gabbia veronai munkás megbetegedett, és orvosa kórházba utalta. A kórházba nem vették föl a beteget, mert nyilvántartá­­suk szerint Antonio Gab­bia 1957. május 29-én meg­halt. Nemcsak a balsors ül­dözte munkásnak gyűlt meg a gondja-baja, hanem a rendőrségnek meg a kór­ház vezetőségének is, meg kell ugyanis állapítani, ki halt meg 1957. május 29-én. » • » Johannes Haude dél-af­rikai, parysi lakos abban a szent meggyőződésben élt birtokán, hogy 95 éves. Egy napon elmesélte kis unokájának, hogy azon a napon született, amikor az angolok kihirdették Trans­vaal függetlenségiét. — Várj csak, nagyapa! — szólalt meg a kisunnoka, és számolni kezdett Egy­kettőre kiszámította, hogy mivel az esemény 1852-ben történt, nagyapja nem 95, hanem 113 éves. Egy párizsi hetilap szer­kesztőségéhez az alábbi kérdést intézte egy olvasó: »A férjem ingén vörös foltokat találtam. Az uram megesküdött, hogy a fol­tok paradicsomtól szár­maznak. Mitévő legyek?« A válasz: »Igyekezzék megtudni, hogy hívják azt a paradi­csomot.« • * • Shirley Mclaine, az is­­­­mert amerikai filmszínész­­­­nő mondotta: — Az a férfi a tökéletes férj, aki meg van róla győződve, hogy a tökéletes nőt vette feleségül * * • Leslie Charteris, az Angyal-regények írója mondotta: — Azt hiszem, nem­ írok már sokáig. Regé­nyeim hőse, az Angyal már őszülni kezd, és po­cakot eresztett, akárcsak én. Nyilvánvaló, mindketten megértünk hogy a nyugdíjra. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivatalod­ó és postás kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra­­ * Index: 25067. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megy­­e Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-1«, 15-1L Készült a Somogy megyei Nyom­a­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvári Latinka Sándor utca 6.

Next