Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXV. évfolyam, 234. szám A magyar párt- és kormányküldöttség hazaérkezett az NDK-ból Tegnap este az NDK államtanácsának fogadásával fejeződtek be a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek Az NDK vezetői és a magas külföldi vendégek — köztük a Kádár János vezette magyar küldöttség tagjai is — valamennyien megjelentek az államtanács fogadásán, amelyen Willy Staph, az NDK minisztertanácsának elnöke és Leányul Brezsnyev, az SZKP főtitkára mondott pohárköszöntőt. Willy Stoph a többi között méltatta az NDK megalakulásának jelentőségét és az ország két évtizedes fejlődését, és hangoztatta, hogy az első német munkás-paraszt állam kész normális kapcsolatok létesítésére minden állammal, függetlenül annak társadalmi rendszerétől. Leonyid Brezsnyev valamennyi küldöttség nevében megköszönte a vendéglátást, és az NDK 20 éves fejlődését méltatva hangsúlyozta: a szocializmus győzelme a Német Demokratikus Köztársaságban a dolgozók hősi munkájának eredménye. Pohárköszöntőjét a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak, a Német Szocialista Egységpártnak és vezetőinek éltetésével fejezte be. Tegnap délelőtt hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK államtanácsának és minisztertanácsának meghívására részt vett a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette. Tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Erdélyi Károly, a KB tagja, külügyminiszter-helyettes, és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete, aki Berlinben csatlakozott a küldöttséghez. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, Benkei András belügyminiszter. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több munkatársa is. I szovjet-francia kapcsolatok A francia külügyminiszter moszkvai látogatása elé Maurice Schumann francia külügyminiszter csütörtökön kezdődő hivatalos moszkvai látogatása a szovjet fővárosban a politikai megfigyelők érdeklődésének középpontjában áll »önálló látogatás« keretében utoljára négy esztendővel ezelőtt — 1965 őszén — Couve de Murville járt hivatalos úton a Szovjetunióban. A jelenlegi francia külügyminiszter moszkvai utazását igazolja az a tény, hogy Schumann fog elnökölni a szovjet fővárosban a szovjet—francia tudományos-műszaki és gazdasági együttműködést biztosító vegyesbizottság (az úgynevezett nagybizottság) jövő héten kezdődő ülésszakának a megnyitásán. A helyzetelemzők a francia külügyminiszter látogatásának érdemi jelentőségét főként abban látják: francia részről nyilvánvalóan újból meg akarják erősíteni, hogy a Szovjetunióval való együttműködés fejlesztése nem valamilyen konjunkturális, személyekhez kötött politika, hanem az objektív helyzet követelménye — a történelemiben és a francia nemzeti érdekekben egyaránt mélyen gyökerező irányvonal. Magától értetődően Schumann hivatalos moszkvai tárgyalásai a kétoldalú kapcsolatokon túl a nemzetközi helyzet egészének áttekintésére is kiterjednek. A nemzetközi látóhatár vizsgálatát felettébb megkönnyíti, hogy a Szovjetunió és Franciaország a legidőszerűbb és legkiélezettebb nemzetközi kérdésekben — így a vietnami és a közel-keleti kérdésben — egyező álláspontokat képvisel. Az európai biztonság kérdésében a szovjet és a francia szempontok közeledését számos tényező meghatározza. Mindenekelőtt az, hogy a két fél elismeri az összes európai államok békés együttélésének és kölcsönösen hasznos együttműködésének szükségességét. Ugyancsak fontos közös elv, hogy a Szovjetunió és Franciaország elismeri a második világháború után Európában kialakult határokat, így az Odera—Neisse határt is. (MTI) Jarring közel-keleti missziója egyelőre szünetel Az AP és a UPI diplomáciai forrásokra hivatkozva közli, hogy Gunnar Jarring rövidesen visszatér Moszkvába, és a szovjet fővárosban újra megkezdi nagyköveti munkáját. A svéd diplomata szeptember 15-én — öthónapos szünet után — érkezett New Yorkba, hogy U Thant ENSZ-főtitkár közel-keleti tárgyalásokat megbízottjaként folytasson az ENSZ-közgyűlésen részt vevő külügyminiszterekkel a rendezés lehetőségeiről. Közben azonban nyilvánvaló lett, hogy sem az arab, sem az izraeli álláspontban nem következett be változás, és hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között sem sikerült olyan megállapodást elérni, amelyet békeformulaként a két fél elé lehetne terjeszteni. A UPI hangoztatja, hogy nyugati diplomaták szerint több hónapra lesz még szükség ahhoz, hogy elegendő anyagot dolgozhassanak ki Gunnar Jarring újabb közvetítő missziója számára. Aligha lehet lényeges fejleményekre számítani az október 28-i izraeli választások előtt. (MTI) 4 ^OSSIä^'’ Ára: 80 fillér 1969. október 9., csütörtök Brezsnyev üdvözlete a békeharcosokhoz Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözletet intézett az európai szocialista országok békeharcosainak az uzsgorodi nemzetközi találkozón megjelent küldötteihez. Berzsnyev az üzenetben hangsúlyozta: »A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép — híven a nagy Lenin hagyatékához — a jövőben is minden tőle telhetőt elkövet a szocialista közösség minden irányú erősítéséért, az imperializmus és reakció elleni küzdelem érdekében, a békéért és a nemzetközi biztonságért.« Mi sokra értékeljük az európai szocialista országok békeharcos szervezeteinek a béke és az európai biztonság megszilárdítása érdekében végzett gyümölcsöző munkáját, amely fontos tényező az egyetemes békéért és a népek biztonságáért vívott harcban — írja üzenetében Brezsnyev. (MTI) Az iskolahálózat fejlesztése és az oktatás problémái A megyei tanácsok vb-elnökhelyetteseinek és művelődésügyi osztályvezetőinek részvételével kedden és szerdán országos értekezletet tartottak a Művelődésügyi Minisztériumban. A tanácskozást — amelyen Ilku Pál művelődésügyi miniszter is részt vett — dr. Orbán László, a miniszter első helyettese nyitotta meg, bevezetőjében rámutatott: konzultációt az illetékes tanácsi vezetőkkel időszerűvé tette, hogy megkezdődött az 1969— 1970-es tanév és az új kulturális évad. Folynak a negyedik ötéves terv előkészítő munkálatai, s ezért szeretnék a tanácsok gondjait, problémáit megismerni és figyelembe venni a további munkában. A bevezető után dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes adott tájékoztatót a negyedik ötéves tervvel kapcsolatos minisztériumi fejlesztési elgondolásokról. Felhívta a figyelmet, hogy a születések számának várható emelkedése következtében jelentősen nőni fog az óvodák iránti igény. Ezért szükséges az eddiginél nagyobb arányú óvodai fejlesztés. Célszerű volna, ha ennek megvalósítására — a tanácsok anyagi alapjai mellett — az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek anyagi eszközeit is felhasználnák. Általánosan iskolai vonalon egyik leglényegesebb feladat a negyedik ötéves tervidőszakban a szakrendszerű oktatás továbbfejlesztése. Ez csaknem minden kétirányú tennivalót megyében igényel: egyrészt előbbre kell lépni körzeti iskolahálózat bővítésében, másrészt a már meglevő körzeti iskolák legszükségesebb működési feltételeinek biztosítása terén. Igen fontos az is, hogy a tanácsok különös gondot fordítsanak új általános iskolai diákotthonok létesítésére. Film- és színházpolitikánk, valamint az általános iskolai, a gimnáziumi és szakközépiskolai oktató-nevelőmunka időszerű kérdései ugyancsak szóba kerültek a kétnapos értekezleten. Dr. Fekete József, a minisztérium közoktatási főosztályának vezetője a többi között kiemelte: az utóbbi évtized egyik íg V. ’lényeges eredménye, hogy az általános iskola nyolcadik osztályát 14 éves korig a tanulók 80, 16 éves korig 90 százaléka elvégzi. Az óvodás korúaknak ma már 52,5 százalékáról gondoskodnak az óvodákban. Az általános iskolákban és a gimnáziumokban használatos tantervek és tankönyvek sokkal jobbak, mint korábban, a tanulók tudása pedig jelentősen növekedett. A művelődésügyi osztályok általában jó úton haladnak a közoktatásügy fejlesztésében, s ezért elismerés illeti őket, de a pedagógusok tízezreit is. Rámutatott a továbbiakban, hogy a gimnáziumi szakosított osztályok — oktatási szempontból — beváltak. Az általános iskolák alsó tagozatán az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a gyerekek alapkészségeinek fejlesztésére. Vendégh Sándor, a szakoktatási főosztály vezetője hangsúlyozta, hogy a szakképzést nyújtó iskolákban különösen nagy súlyt kell helyezni a fiatalok sokoldalú nevelésére. Ez azért is fontos, mert a szakközépiskolákba járó diákok 65— 70 százaléka, a szakmunkásképzőkben tanuló fiataloknak pedig 80 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Beszélt azokról az új feladatokról is, amelyek a szakmunkásképző iskolai nevelőmunka ellátásában várnak a tanácsokra A minisztériumi vezetők tájékoztatóiban és a vitában egyaránt nagy hangsúlyt kapott a fizikai dolgozók gyermekeivel való fokozott törődés fontossága, s ehhez az anyagi, tárgyi feltételek további javításának szükségessége. A felszólalók kifejtették véleményüket, észrevételeiket a negyedik ötéves terv elképzeléseiről, és javaslatokat tettek annak érdekében, hogy az arra hivatott szervek a fejlesztési irányelveket, a tervezett beruházásokat a terv végleges kidolgozásánál minél jobban összehangolják a reális, indokolt igényekkel. (MTI) MAGYAR PORTÁLDARUK SZIBÉRIÁBAN A »Ganz« két portáldaruja az építkezésen. A Központi Gazdasági Döntőbizottság állásfoglalása Az építővállalat és a megrendelő vitáiról Gyakran előfordul, hogy az építővállalatok drágább építőanyagot használnak fel, mint ahogy azt a költségvetésben tervezték, és ilyenkor viták keletkeznek arról, hogy a megrendelő köteles-e megfizetni a többletköltséget. A Központi Gazdasági Döntőbizottság elnökségi tanácsa most állást foglalt a kérdésben. E szerint a szerződésben kikötött összegtől csak akkor lehet eltérni, ha ahhoz a megrendelő előzőleg vagyis a szerződést hozzájárul, módosítják. Enélkül még akkor is csak a költségvetésben előirányzott, a szerződésben kikötött árra tarthat igényt a kivitelező, ha a drágább anyag felhasználását műszaki okok indokolják A műszaki tervdokumentáció felülvizsgálata és az árban való megállapodás során ugyanis az ilyen helyzetekkel számolnia kell a kivitelezőnek. A drágább anyag felhasználását a megrendelővel előzetesen meg kell tárgyalnia, és a többletköltségben meg kell egyeznie. Ilyen megegyezésnek számít az is, ha a megrendelő az építési naplóból vagy más módon tudomást szerez a költségesebb megoldási szándékról, és azt hallgatólagosan tudomásul veszi. Előfordulhat, hogy a drágább anyag alkalmazása elkerülhetetlen, s az építővállalatnak nincs más választása, mint ez a megoldás, akár a megrendelő értesítése nélkül is. Ha ilyen esetekben a felek megegyezni nem tudnak, akkor a Központi Gazdasági Döntőbizottság a Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezései alapján hozza meg határozatát A Központi Gazdasági Döntőbizottság állásfoglalása a vállalatokat érinti. Az Igazságügy-minisztérium elvi osztályán azonban elmondották, hogy a magánépíttetők esetében is hasonló gyakorlatot követnek a bíróságok. Drágább építőanyag felhasználása címén magasabb árat a magánépíttetőknek is csak akkor lehet elszámolni, ha abban előzőleg megállapodtak. Kivételt képez, ha az ár emelését valamely jogszabály vagy megváltozása indokolja annak (például az, hogy emelkedik valamelyik építőanyag hatósági ára). (MTI) Mezőgazdasági gépbemutató a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban A mezőgazdasági üzemekben gyakran emlegetett téma manapság a különböző őszi érésű termények betakarítása, s ennek a munkának hiányos gépesítése. Amíg ugyanis nyáron például a kalászosoknál a gép lépett a nehezebb emberi munkák helyére, addig az őszi betakarítás gondjai alig enyhültek. Tény azonban, hogy évről évre egyre több új korszerű betakarító munkaeszköz jelenik meg — ezt bizonyítja a Balatonnagybereki Állami Gazdaság sáripusztai kerületében tegnap megrendezett bemutató is. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság és a Somogy megyei AGROKER Vállalat betakarítási gépbemutatójára a somogyi termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőit hívták meg. Mintegy másfél százan voltak kíváncsiak a rendezvényre, s az érdeklődésre jellemző, hogy a szomszédos Zala megyéből érkeztek vendégek. Ott volttak a marcali járás vezetői és a megye három tsz-szövetségének képviselői is. Látnivaló bőven akadt. A jugoszláv—magyar kooperációban készült Zmaj kukoricabetakarító gép — fosztó és morzsoló adapterrel —, az SZK—4-es kombájnhoz alkalmazható Brand adapter, az RZ—3-as és az RZ—1,5-ös szárzúzó, a GTSZ—0 szárító, a Mobitex univerzális mezőgazdasági gép — csávázást, előtisztítást, rakodást lehet vele végezni —, az RZF rotációs fókasza és több más gép a gyakorlatban mutatta meg, hogy »mit tud«. A BMG és hat gyáregysége rukkolt ki fontosabb termékeivel, s bizonyos, hogy közülük egyik-másik megnyerte a szakemberek tetszését. A helyszínen tartott véleménycsere során a részvevők elmondták, hogy igénylik a komplex gépsorokat, az alkatrész-szállítás javítását, a folyamatos gépellátást. A bemutató és az azt követő vita tapasztalatait Koncz István, a Balatonnagykereki Állami Gazdaság igazgatója, Szigeti Károly, a BMG kereskedelmi főosztályvezetője és Urai Ferenc, a Somogy megyei AGROKER Vállalat igazgatója összegezte.