Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-02 / 77. szám

Átadták az Állami- és Kossuth Új kiváló és érdemes művészek Tegnap délelőtt az Országház kupolacsarnokában hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepélyesen kiosztották az 1970. évi Állami- és Kossuth-díjakat, s művészeket tüntettek ki a Magyar Népköztársaság kiváló, illetve érdemes művésze címmel. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Gál László, a SZOT titkára és dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Az ünnepségen Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az Állami- és Kossuth-díj Bizottság elnökhelyettese mondott beszédet. Ilku Pál ezután átadta az Állami- és Kossuth-díjakat, valamint a művészeti kitüntetéseket. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Magyarország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából, a szocialista társadalmi rend építéséért folyó tevékenység során elért nagy jelentőségű tudományos, termelési, gyógyítási, pedagógiai és népművelési eredményeik elismeréséül ÁLLAMI-DÍJ I. fokozatával tünteti ki: Alexiijs György Kossuth-díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutatóintézete osztályvezetőjét az ortogonális sorfejtések és függvényapproximációk elméletében elért eredményeiért, e területeken hazai kutató iskola felneveléséért, a „Konvergenzprobleme der Orthogonalreihen“ című nemzetközi sikert elért monográfiáért; dr. Bárczi Géza Kossuth-díjas akadémikust, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát »A magyar nyelv életrajza« című munkájáért és egész életművéért; Detre Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete igazgatóját a változócsillagok vizsgálatában az elmúlt négy évtizedben elért eredményeiért; Friss István akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete igazgatóját a közgazdaságtudomány területén a felszabadulás óta kifejtett elméleti és tudományos-szervező tevékenységéért; Háy Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, nyugalmazott egyetemi tanárt a közgazdaságtudomány a felszabadulás óta területén kifejtett elméleti és oktató tevékenységéért; Millner Tivadar Kossuth-díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutatóintézete tudományos főmunkatársát a wolframfém-izzószál fontos alapkutatási problémáinak megoldásáért és az eredmények gyakorlatba való átültetése terén végzett életművéért; dr. Mócsy János Kossuth-díjas akadémikust, nyugalmazott egyetemi tanárt élete munkásságáért, az állatorvosi belgyógyászatban, a hazai állatorvos-tudomány nemzetközi tekintélyének továbbfejlesztésében és az állatorvosképzésben elért eredményeiért; Dr. Szentágothai János Kossuth-díjas akadémikust, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézete egyetemi tanárát az idegrendszer funkcionális struktúra kutatásában elért eredményeiért; dr. Burgert Róbertet, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóját, Erdélyi Miklóst, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét, dr. Szabó Jenő állatorvost, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét, Tóth János agrármérnököt, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét a hibbridbaromfi-tartás, az iparszerű baromfihús- és tojástermelés kialakításában, elterjesztésében, valamint a Bábolnai Állami Gazdaság fejlesztésében elért eredményeikért; dr. Bajusz Sándort, a kémiai tudományok kandidátusát, a Gyógyszerkutató Intézet tudományos főmunkatársát, dr. Medzihradszky Kálmánt, a kémiai tudományok doktorát, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem egyetemi tanárát, dr. Kisfaludy Lajost, a kémiai tudományok kandidátusát, a Kőbányai Gyógyszerárugyár kutatólaboratóriuma vezetőjét a mellékvesék működését serkentő emberi hormon (ACTH) első szintézisének megvalósításáért. • • • Az Állami Díj II. fokozatát 48-an, a III. fokozatát 38-an kapták meg.• * • A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Magyarország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a szocialista társadalmi rend építéséért folyó tevékenység során elért kiemelkedő kulturális, művészeti eredményeik, valamint a művészetekkel összefüggő tudományos és oktatói tevékenység elismeréséül a KOSSUTH-DÍJ I. fokozatával tünteti ki: Bernáth Aurél Kossuth-díjas festőművészt, a Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanárát, egész életművéért, különösen a falképfestés területén készült utóbbi alkotásaiért; Fábri Zoltán kétszeres Kossuth-díjas filmrendezőt, a Magyar Népköztársaság kiváló és érdemes művészét a magyar és az egyetemes filmművészetet gazdagító, humanista alkotásaiért; Illyés Gyula kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas írót egész életművéért, különösen a Fekete-fehér című verses és a Charon ladikján című esszékötetéért. A KOSSUTH-DÍJ II. fokozatával tünteti ki: Fényi Géza háromszoros festőművészt, Munkácsy-díjas a Képzőművészeti Főiskola tanárát, a Magyar Népköztársaság kiváló és érdemes művészét egész életművéért ; tázy Erzsébetet, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésziét, Állami Operaház a Magyar Liszt-díjas magánénekesét, a klasszikus és az új magyar operairodalom szoprán szerepeinek megformálásáért; Koródi Andrást, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, a Magyar Állami Operaház kétszeres Liszt-díjas karmesterét, az új magyar és klasszikus operák, zeneművek bemutatásáért, valamint pedagógiai munkásságáért; Marton Endre Kossuth-díjast, a Magyar Népköztársaság Kiváló és Érdemes Művészét, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas főrendezőjét magas színvonalú rendezői munkásságáért, különösen a »Marat halála“ és a »Mózes« színreviteléért, valamint pedagógiai munkásságért; Pándi Pált, az irodalomtudományok kandidátusát, József Attila-díjas kritikust irodalomtörténeti és kritikai köteteiért, különösen az élő magyar irodalom érdekében kifejtett kritikai munkásságáért; Weöres Sándor költőt és műfordítót kedő lírai köteteiért kiemelfordítói munkásságáért és műA KOSSUTH-DÍJ III. fokozatával tünteti ki: Kálmán Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, a Nemzeti Színház kétszeres Jászai Mari-díjas színművészét színházi és filmszerepekben nyújtott kiemelkedő alakításaiért; Kiss István kétszeres szobrászművészt Munkácsy-díjas szobrászati alkotásaiért, különösen a tanácsköztársasági emlékműért; Kovács Andrást, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, kétszeres Balázs Béla-díjas filmrendezőt közéleti szenvedélyű alkotói munkásságáért, a »Hideg napok« és a »Falaik« című filmjeiért; Szécsényi Ferencet, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészet, a Magyar Filmgyártó Vállalat kétszeres Balász Béla-díjas filmoperatőrét kiemelkedő operatőri munkájáért, különösen »Hannibál tanár úr«, az »Elaveszett paradicsom«, a »Két félidő a pokolban« és a »Hogyan szaladnak a fáik« című filmjeiért, J . Szinetár Miklóst, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, a Magyar Rádió és Televízió kétszeres Jászai Mari-díjas főrendezőjét a magyar dráma és zenekultúra jelentős alkotásainak színreviteléért, televíziórendezői tevékenységéért gógiai munkásságáért;és pedaVámos Lászlót, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, a Madách Színház kétszeres Jászai Mari-díjas rendezőjét, a Fővárosi Operettszínház főrendezőjét drámai és musical-rendezéseiért, különösen a »Hamlet«, »A vágy villamosa« és »West side story« színrevitel a lóért, valamint pedagógiai munkásságáért; a Bartók vonósnégyes tagjait: Komlós Péter hegedűművészt, a Magyar Állami Operaház hangversenymesterét,Liszt-díjas Devich Sándor hegedűművészt, a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagját, Németh Géza brácsaművészt, a Magyar Állami Operaház zenekari szólamvezetőjét, Botvay Károly gordonkaművészt, a Magyar Állami Operaház zenekari tagját a kamarazene-irodalom interpretálása terén kifejtett sikeres hazai és külföldi művészi munkásságukért. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Magyarország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a szocialista kultúra terén elért eredményük elismeréséül A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címmel tünteti ki: Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Bessenyei Ferencet, a Nemzeti Színház Kossuthdíjas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Bortnyik Sándor Munkácsy-díjas festőművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, a Deák Sándort, Vígszínház Jászai-díjas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Műszét, Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető tanárát, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Horváth Ferencet, a Madách Színház Jászai-díjas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Istók János szobrászművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes, Művészét, • • ■ a Jámbor Lászlót, Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magánénekesét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Kállai Ferencet, a Nemzeti Színház színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola főigazgatóját, Molnár Antal Kossuth-díjas zeneművészt, Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét,Szabó Iván Munkácsy-díjas szobrászművészt, a Képzőművészeti Főiskola tanárát, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedűművészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárát, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét. A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címmel tünteti ki: Ádám Ottót, a Madách Színház Kossuthdíjas főrendezőjét, a Színház- és Filmművészeti tanszékvezető tanárát,Főiskola Agai Karolát, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét, Berek Katit, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét, Békés Andrást, a Magyar Állami Erkel-díjas rendezőjét,Operaház Eck Imre Liszt-díjas koreográfust, a Pécsi Nemzeti Színház balettkarának művészeti vezetőjét, Fónay Máriát, a Fővárosi Operettszínház Jászai-díjas színművészét, Gulyás György Liszt-díjas karnagyot, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának tanszékvezető tanárát, Herskó János Balázs Béla-díjas filmrendezőt, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanszékvezető tanárát, a Hontn Pált, Fővárosi Operettszínház színművészét, Jancsó Miklós Balázs Béla-díjas filmrendezőt, Jánoky Sándort, a kecskeméti Katona József Színház Jászai-díjas színművészét, Kazimir Károlyt, a Thália Színház Kossuth-díjas főrendezőjét, Makk Károly Balázs Béla-díjas filmrendezőt, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanárát, Maksa István Munkácsy-díjas szobrászművészt, Martyn Ferenc Munkácsy-díjas festőművészt, Raszler Károly Munkácsy-díjas grafikusművészt, a Képzőművészeti Főiskola docensét, Révész György Balázs Béla-díjas filmrendezőt, Sinkovits Imrét, a Nemzeti Színház Kossuthdíjas színművészét, Szirtes Ádámot, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét, Vilt Tibor Munkácsy-díjas szobrászművészt, Zsurzs Évát, a Magyar Televízió Jászai-díjas rendezőjét • * • Az ünnepség után a forradalmi munkás-paraszt kormány fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. április 2. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján Emlékünnepséget tartott a katolikus békebizottság Tegnap délelőtt a városi tanács nagytermében felszabadulási emlékünnepséget rendezett hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront mellett működő megyei katolikus békebizottság. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt többek között dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Horváth Sándor, az Állami Egyházügyi hivatal főelőadója és az apostoli kormányzó képviseletében Hegyi János kancellár kanonok. A felszabadulási emlékünnepséget Kertész Antal esperes, a megyei békebizottság alelnöke nyitotta meg, majd dr. Pfeifer János, a Hittudományi Akadémia tanára mondott ünnepi beszédet. — Egy nép ereje mélységes hazaszeretetében rejlik — mondotta. — A történetírásnak nem csupán az a célja, hogy az eseményeket leírja, hanem hogy rámutasson azokra az erőforrásokra, amelyekből egy nép élniakarása táplálkozik. Ilyen erőforrások a soron levő jubileumi ünnepségek is, melyeken visszaemlékezünk a múltra, hogy erőt meríthessünk a jövő feladatainak elvégzésére. A második világháború történelmünk legszégyenteljesebb időszaka: idegen érdekekért, bűnös, fennhéjázó módon háborút üzentek az ország fasiszta vezetői egy békés államnak, a Szovjetuniónak.Majd a felszabadulás utáni fejlődésről szólott, s a többi között ezeket mondotta: — Új életünk indulása rombadöntött ország újjáépítése volt. Megalakult az új magyar parlament, aztán új alkotmányt kapott a nemzet. Ezekben az időkben az embert már nem vagyona, hanem munkája alapján becsülték meg. Hiányos lenne megemlékezésünk, ha nem gondolnánk itt arra az erkölcsi és anyagi segítségre, amelyben egyházunk az elmúlt évek során részesült. A múlt bizonyos terheket, nehézségeket hagyott ránk, de bizton remélhetjük, hogy a megértés szellemében a még rendezésre váró problémák is megoldódnak. Dr. Pfeifer János megemlékezése után felszólalt Hegyi János kancellár kanonok, dr. Soós Konrád esperes, a megyei békebizottság elnöke, Varga Károly, a népfront megyei titkára és Sebestyén József kaposvári apátplébános. A kaposvári MÁV-nevelőintézet énekkara dalokkal köszöntötte a megye katolikus papjait, majd Szommer József plébános felolvasta az alkalomra írt — a felszabadulás első napjait felidéző — novelláját. A katolikus békebizottság felszabadulási emlékünnepsége a Szózat eléneklésével ért véget. P. D. Rádió- és tv- közvetítés a Parlament ünnepi ü 1 -éről és a díszfelvonulásról Az országgyűlésnek a felszabadulás negyedszázados évfordulójára összehívott ünnepi üléséről pénteken a rádió 14 óra 55 perces, a televízió 15 órai kezdettel helyszíni közvetítést ad. Szombaton, április 4-én a fegyveres erők díszszemléjét, a fiatalok és sportolók felvonulását a rádió a 9 óra 50 perckor, a televízió 9 óra 45 perces kezdettel sugározza. T Átadták az idei irodalmi és művészeti díjakat A felszabadulás 25. évfordulója alkalmából irodalmi és művészeti díjakat adtak át szerdán a Fészek-klubban. Az ünnepségen megjelent Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Óvári Miklós, a KB osztályvezetője, Lugossy Jenő és dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettesek, Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, Vass Imre, a Művészeti szakszervezetek szövetségének főtitkára, továbbá irodalmi és művészeti életünk számos ismert személyisége. Ilku Pál művelődésügyi miniszter ünnepi beszédben köszöntötte a József Attila-, a Jászai Mari-, a Balázs Béla-, , az Erkel Ferenc-, a Liszt Ferenc- és a Munkácsy Mihály- díj idei kitüntetettjeit, és átadta a kitüntetéseket. Kiosztották az idei Ybl-díjakat A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter adta át az idei Ybbl-díjakat a hazai építészetben kimagasló sikereket elért építészeknek és tervezőknek.