Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

Kállai Gyula sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Kérdésekre válaszolva rész­letesen ismertette a szocialista országoknak az európai biz­tonsági konferenciával kapcso­latos állásfoglalását, azt, hogy e tekintetben milyen kezdemé­nyezéseket tettek a szocialista országok külügyminisztereinek — a közelmúltban tartott — budapesti értekezletén. Kifej­tette: az előzetes tárgyalások, konzultációk megerősítették az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehívásának szük­ségességét. A sajtókonferencián a finn —magyar barátsági hét finn előkészítő bizottsága részéről Unto Niemi elnök örömmel ál­lapította meg, hogy a Finnor­szágban vendégül látott­ 300 fős magyar csoportnak sokrétű programban volt része. A ma­gyar politikai delegáció magas szintű találkozóin szóba ke­rült, hogy népes finn és ma­gyar csoportok kölcsönös láto­gatásait a későbbiekben­­ megrendezzék. Kaarina Virolainen asszony, a Finn—Magyar Társaság el­nöke elmondta, hogy az FMT jelenleg mintegy 1500 tagot számlál és a Finnországban működő 36 baráti társaság kö­zött — az aktivitást illetően — mindjárt a Finn—Szovjet Társaság után következik. A finn—magyar barátsági hét védnökségében — az elő­készítés idején történt kor­mányváltozástól függetlenül — részt vállaltak a politikai és társadalmi élet jeles személy­i­ségei, a szervezésbe pedig be­kapcsolódott a társadalom majdnem mindegyik rétege. Saigon! „beismerés** A saigoni kormány pénteken beismerte, hogy mintegy négy­száz foglyot őriznek »tigris ketrecekben« Con Son börtön szigeten. A szigeten — szerin­tük — kilencezer »politikai fo­goly« sínylődik, s közülük azok kerülnek ’ a akik »fegyelmi betonvermekbe, vétséget« kö­vettek el. A saigoni tájékoztatásügyi minisztérium nyilatkozata nem tagadja e középkori kegyetlen­séggel kitervelt büntetőtábor létezését, ugyanakkor azt ál­lítja, hogy a »tigrisketrecek­ben« tartott foglyokat nem kí­nozzák. Mindezek után a nyi­latkozat megállapítja, hogy a kormány a Hawkins és Ander­son amerikai szenátorok által nyilvánosságra hozott atroci­tások kivizsgálását nem tart­ja szükségesnek. Az amerikai szenátorok vizs­gálata azonban fényt derített arra is, hogy a »tigrisketrecek­ben« őrzött foglyokat a legke­­gyetlenebbül kínozzák. (MTI) Szovjetunió — Egyesült Államok — Izrael A Gromiko—Beam találkozó előtt Az amerikai külügyminisz­térium szerdán bejelentette, hogy Gromiko szovjet külügy­miniszter hamarosan fogadja Jacob Beam-et, az Egyesült Államok moszkvai nagyköve­tét. A Gromiko—Beam-találkozó a közel-keleti válság politikai megoldását célzó szovjet— amerikai kétoldalú tárgyalá­sok sorozatába illeszkedik — közölte Carl Bartch, a State department szóvivője. Időközben Izrael washing­toni nagykövetsége Szovjet­uniót rágalmazó dokumentu­mot tett közzé. Minthogy Iz­rael néhány nap alatt jóné­­hány Phantomot veszített a szuezi fronton, Tel Aviv kép­viselői a Szovjetuniót vádolva akarnak nyilvános ígéretet ki­csikarni újabb harci repülő­gépek szállítására. Szerdán a Fehér Ház egyik szóvivője kijelentette, hogy Nixon elnök az izraeli kam­­pány ellenére sem kíván nyi­latkozatot tenni a Közel-Ke­letről. Az UPI hírügynökség jelen­tette, hogy az Ohio állambeli Clevelandben 24 db M—109-es mintájú önjáró löveget rak­tak fel »nagy titokban« az Etrog nevű izraeli hajó fe­délzetére. A Pentagon elismerte a fegyverszállítást, és közölte, hogy a lövegeket egy koráb­ban aláírt megállapodás ér­telmében adták el Izraelnek. A kairói Al Ahram viszont olyan értesüléssel rendelkezik, hogy Nixon elnök döntése ér­telmében Izrael hat Phantom mintájú gépet kap a Szuezi­­csatorna­­ fölött elszenvedett veszteségek pótlására. Terror KamMzsáb­an A Lon Nol-re­zsim kegyet­­lenkedés­sel, brutális terror­ral áll bosszút azon vidékek lakosságán, ahol a szabad­ságharcosokat támogatják. Képünk a fő­város közelé­ben, Saang vá­rosban készült, ahol a kor­mánykatonák lábánál fogva felakasztották és halálra kí­nozták áldoza­tukat. (Telefotó — AP—MTI—KS) Tűzharc a Jordán völgyében Husszein kormánya és a gerillák A hírügynökségek gyorshír­ben jelentették, hogy a pa­­­lesztínai fegyveres harc pa­­­­rancsnokságának szóvivője csütörtökön közölte: a Jordán folyó völgyének déli szakaszá­ban, Oum Sadra térségében heves harcok folynak. »Harcosaink különböző tí­pusú fegyvereket használnak — fűzte hozzá a szóvivő. — A szerdán este kezdett harcok­ban súlyos veszteségeket okoz­tunk Izraelnek. A jordániai hadsereg nehéztüzérsége tá­mogatja harcosainkat.« • •­­ Mind Husszein király, mind pedig a Palesztinai vezetők jó­váhagyták azt az egyezményt, amely felszámolja Jordániá­ban a polgárháborús állapo­tokat, és megteremti a fel­tételeket a kormány és a ge­rillák hatékony együttműkö­déséhez. Az értesülések szerint Al­géria, Szudán, Egyiptom és Líbia megbízottainak nem csupán a közvetítés volt a dolguk: a négy ország garan­tálni fogja a gerilla­ akciók szabadságát Jordánia terüle­tén. Fontos pontja a megállapo­dásnak a Palesztinai központi bizottság elismerése. A Nixon-kormány politikája nem változott Formális értekezlet Párizsban David K. Bruce-nak, az ame­rikai küldöttség új vezetőjé­nek megérkezéséig az Egyesült Államok küldöttsége szemmel láthatóan csak formálisan vesz részt a Vietnammal foglalkozó párizsi értekezleten. Az ame­rikai küldöttséget ideiglenesen vezető Philip C. Habib nagy­követ a tegnap megtartott 74. ülésen mindössze néhány mon­datos felszólalást olvasott fel, amelyben arra szorítkozott, hogy az amerikaiak tárgyalási készségét hangoztatta. Hosszabb ugyanezt tette felszólalásában Pham Dang­ham saigoni küldött is. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány és a VDK kormányának küldöttségei Ni­xon elnök legutóbbi kijelenté­seit elemezték. Nguyen Minh Vy, a VDK küldöttségének helyettes veze­tője kp?í'­­'tette, hogy Nixon elnök június 30-i jelentése és július 1-i tv-i interjúja után az Egyesült Államok és a világ közvéleménye egyaránt arra a megállapításra jutott, hogy semmi változás nem követke­zett be a Nixon-kormány ag­­ressziós politikájában. To­vábbra is meg akarják hos­­­szabbítani a háborút Dél-V­iat­namban, fokozni akarják a ka­tonai intervenciót Laoszban, és folytatni az agressziót Kam­bodzsa ellen. Azaz kiterjesz­te­ni a háborút egész Indokínára. Mindezt pedig azért, hogy va­lóra váltsák a Nixon-doktrinát, amelynek lényege, hogy ázsiaiakkal harcoltassanak ázsiaiak ellen. Dinh Ba Thi, a DIFK kül­döttségének helyettes vezetője rámutatott: Nixon elnök július 1-én ismét azzal fenyegetőzött, hogy meghosszabbítja Dél- Vietnam megszállását és foly­tatja a háborút, ha a lakosság nem fogadja el esztelen felté­teleit. — Az Egyesült Államoknak tudnia kell — mondotta —, hogy a dél-vietnamiakat nem lehet semmiféle fenyegetéssel megfélemlíteni. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. júttaa Rogers Tokióban Tokióban egy amerikai szó­vivő Rogers külügyminiszter tárgyalásairól nyilatkozott. A Szato miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén Ro­gers leszögezte, hogy az Egye­sült Államok továbbra is tart csapatokat Délkelet-Ázsiában. Kambodzsával kapcsolatban Rogers a japán vezetők előtt kijelentette, hogy kormánya a Phnom Penh-i rezsimnek "ak­kora katonai és gazdasági se­gítséget nyújt, amilyet csak tud­«. Azt is állította, hogy a Nixon-kormány semleges Kambodzsát kíván, s ennek »egyetlen akadálya az ország­ban levő partizánok tevékeny­sége«. A „szabad világ“ és az emberi jogok Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága által léte­sített különleges szakértői e­xport újabb adatokat tárt fel a dél-afrikai fehér fajvédők, valamint a mocambique-i és angolai portugál gyarmatosítók kegyetlenkedéseiről. SAJTÓÉRTEKEZLETET tartott Amical Cabral, Portu­­gál-Guinea és a Zöld foki-szi­getek afrikai függetlenségi pártjának főtitkára. Elmon­dotta,­­ hogy a szocialista or­szágok segítséget nyújtanak a portugál gyarmatosítók el­leni függetlenségi harcban. Rámutatott — elítélőleg — arra is, hogy egyes NATO-or­­szágok viszont katonai segít­séggel támogatják a lisszaboni gyarmatosítókat. Ugyanezen a napon az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága újabb adatokat hozott nyilvá­nosságra a mocambique-i és angolai portugál gyarmatosí­tók kegyetlenkedéséről, a dél­afrikai fehér fajvédők garáz­dálkodásáról. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének a Dél-afrikai Köz­társaság és Portugália is tag­ja. Tagjai a gyarmatosító, a fajvédelmet a hivatalos ál­lami politikai rangjára emelő és az ezeket az országokat fegyverrel és más módon tá­mogató országok. Nyilvánvaló tehát, hogy ezeknek az orszá­goknak, ENSZ-tagságukhoz igazodva, az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának állás­pontjával kellene egyet­érte­niük. Csakhogy nem ez a helyzet. És nem csupán a fekete földrészen, a még gyarmati sorban sínylődő országokban tiporják lábbal az emberi jo­gokat. Ez történik némely »teljesen fehér« európai or­szágban is, például Görögor­szágban, ahol már több, mint három éve gyakorolja terror­­uralmát a fasiszta junta. S ugyanezen napon hoztak újabb terrorítéletet (4—14 évig ter­jedő börtönbüntetések) Athén egyik katonai bíróságán, láb­bal tiporva a vádlottak em­beri jogait. Még az egyik vád­lott ügyvédjét is egy évi bör­tönre ítélték (s a helyszínen azonnal letartóztatták). CON­SON-tól Athénig, a »tigrisketrecektől« az ezrede­sek börtönéig mindenütt az amerikai »globális stratégia« vívmányai láthatóak. Íme, a »szabad világ igazi arca!« — írja, az athéni terrorpert kom­mentálva a Humanité csütör­töki vezércikke. A cikk idé­zett része csakugyan a világ­­politika egyik alapkérdésére tapint rá. Mert a neokolonia­­lizmus és a görögországi neo­­fasizmus egyaránt szerves ré­sze a mai agresszív imperia­lizmusnak, s az Egyesült Ál­lamok általános stratégiájá­nak. Az olasz politika látóhatárán Újabb középbal formula Giuseppe Sar­agat olasz köz­társasági elnök csütörtökön folytatta a kormányválsággal kapcsolatos tárgyalásait. Politikai körökben úgy tud­ják, hogy a keresztény­demok­raták Giulio Andreottit, a kép­viselőház kereszténydemokra­ta frakciójának vezetőjét, Pao­lo Emilio Taviani tárca nélküli minisztert és a minisztert, Emilio kincstárügy: Colombót javasolják az új kormány meg­alakítására. sö Szombaton, a tárgyalások el szakaszának befejeztével Saragat valószínűleg kijelöl majd egy olyan politikust, aki a középbal koalícióban részt vevő pártok további elképze­léseit puhatolja majd ki egy újabb középbal formulával kapcsolatban. E megbeszélések lefolytatásával, úgy tudják, Amintore Fanfanit, a szenátus­­ elnökét vagy Alessandro Perti­nit, a képviselőház elnökét­­ bízzák meg. (MTI) Kéthetes AASZ-tanácskozás Befejeződött az Amerikai Államok Szervezete közgyűlé­sének két hétig tartó ülése. Ezen a fő téma volt »a ter­ror elleni védekezés«, külö­nös tekintettel a diplomaták elrablására. A tanácskozás a megnyil­vánuló véleménykülönbségek folytán a konkrét intézkedé­sekig nem jutott el, de hatá­rozatot hozott, hogy az Ame­­rika-közi jogi bizottság két hónapon belül dolgozzon ki javaslatokat intézkedések meghozatalára. A közgyűlés legközelebbi ülésszakát a jövő év áprili­sában tartják. H7 JIDP című milánói he-HL h­n­tilapban nemrég látott napvilágot egy szenzá­ciós okmány, amely leleplezé­seket tartalmaz az atlanti tömb fegyveres erőinek beavatkozási szándékáról Olaszország bel­­ügyeibe. Az okmány előirá­nyozza olasz területek preven­tív megszállását is. A sajtó úgy tudja, hogy ezt a javasla­tot egy különleges munkacso­port dolgozta ki és terjesztet­te a NATO-tanács római ülés­szaka elé. Az okmány szerint a szövet­ségesek szükségesnek tartják, hogy az olaszországi NATO- erőket további kontingensekkel erősítsék meg, mivel az ország politikai helyzete nem sza­ ov. Lehetséges, hogy egy NATO- rohamhadosztályt helyeznek át a Német Szövetségi Köz­társaságból Észak-Olaszország­ba, vagy különleges olasz ala­kulatokat hoznak létre a NA­­TO-rakétakilövők védelmére azokon a vidékeken, ah­ol a he­lyi közigazgatásban a kommu­nisták kerültek túlsúlyba. A NATO-csapatok (elsősorban az amerikaiak) csendőri funkció­kat kapnának tehát, hogy szük­ség esetén elnyomják a helyi demokratikus erők mozgal­mait. Az olasz külügyminisztérium gyanús sietséggel jelentette ki, A NATO csenderi funkciói A McCONNEL­TERY Az hogy a szóban forgó okmány hamisítvány, tartalma pedig nem fedi a valóságot. Ám Lombardi, az Olasz Szocialista Párt egyik vezére közölte, hogy az okmány hitelességéről bizonyítékai vannak. mány birtokában levő Az ok­sajtó­szervek is hajlandóak tanúval­lomást tenni bármilyen fórum előtt.A külügyminiszté­rium cáfolata egyébként sem indokolt. Elő­ször is nem valamely olasz in­tézmény, hanem a NATO ok­mányáról van szó. A logika szerint az illetékes magyará­zatnak Brüsszelből kellett vol­na érkeznie. Emlékszünk még, hogy néhány politikus milyen határozottan cáfolta annak az amerikai tervnek a hitelessé­gét, amely szerint az amerikai csapatok készek atom- vagy baktériumfegyverek zására szövetségeseik alkalma­terüle­tén. Végül is kénytelenek vol­tak bevallani a terv hitelessé­gét, nehéz helyzetbe hozva ez­által prókátoraikat. Másodszor: indokolatlan az az állítás, hogy a milánói lap által szellőztetett okmány tar­talma »nem fedi a valóságot«. Ellenkezőleg! Szembeötlő, hogy teljes összhangban áll azokkal a tervekkel, amelyeket a Pen­tagon dolgozott ki Európára. E tervekről az európai köz­vélemény ez év elején szer­zett tudomást. Számos ország sajtója közö­lte akkor az ope­ratív terv titkos fejezeteinek fakszimiléjét. A tervet az Egyesült Államok európai fegyveres erőinek főparancs­nokságán dolgozták ki. Az úgynevezett McConnel­­terv (az európai főparancsnok helyetteséről, az okmány alá­írójáról nevezték el) előirá­nyozta, hogy az Európában ál­lomásozó amerikai fegyveres erők segítségével olyan rend­szereket hívnak életre ezekben az országokban, amelyek meg­felelnek az Egyesült Államok­nak. Az amerikaiak korlátlan jogot szerettek volna­ kapni, hogy bármilyen fegyvert hasz­nálhassanak az európai orszá­gokban, hogy felhasználják a nemzeti felderítés adatait, ki­használják a helyi tartaléko­kat, építményeket, s munka­erőt , és elnyomják a de­mokratikus mozgalmakat. Ezek a jogok far­t USA-ra annak a szerződésnek az értelmében, amelyet az amerikai parancsnokság szere­tett volna kötni megfelelő idő­ben a NATO partnerek illeté­kes hatóságaival. A szerződés­­tervezet előirányozta,­­hogy belső mozgalmak leverésére amerikai csapatokat vessenek be. A szerződés tehát lényegé­ben nem más, mint felhatal­mazás az adott ország meg­szállására. A terv nyilvánosságra hoza­tala politikai bombaként ha­tott. Az európai partnerek fel­háborodottan vetették Wa­shington szemére, hogy lábbal tiporja az egyenjogúság elvét, egyoldalúan értelmezi az ön­kéntes és kölcsönös szövetsége­­si kötelezettségeket. A nyugat­­európai közvélemény biztosíté­kokat követelt parlamentjeitől és kormányaitól, hogy az egyezmény nem kerül tető alá. Borisz Bannov, az APN hírmagyarázója

Next