Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-03 / 128. szám

JILAG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér XXVII. évfolyam, 128. szám 1971. június 3., csütörtök Ma­kari­osz Moszkvában Fenyegető árnyak Ciprus szomszédságában Makariosz érsek, ciprusi el­nök, szerdán háromnapos hi­vatalos látogatásra utazott a Szovjetunióba. Makarioszt el­kíséri Kiprianu külügyminisz­ter is. A szovjet főváros diplomá­ciai köreiben Makariosz lá­togatásának jelentőségét mél­tatva utalnak arra, hogy NATO déli szárnya mentén és a a Közel-Kelet szomszédságá­ban elterülő kicsiny földközi­tengeri szigetország a még­megújuló imperialista cselszö­­vények és provokációk cél­pontja. Ami a legmagasabb szintű szovjet—ciprusi tárgyaláso­kat illeti, ezek teljes mérték­ben beilleszkednek a két or­szág töretlenül fejlődő kap­csolataiba. A Szovjetunió fenntartás nélkül támogatja a Ciprusi Köztársaság függet­lenségét, szuverenitását és te­rületi épségét, síkra száll Ciprusban levő külföldi k­­a­tonai támaszpontok felszámo­lásáért, s a ciprusi probléma bármiféle külső beavatkozás­tól mentes megoldásáért. Szovjet részről kedvező jel­nek fogják fel, hogy Ciprus támogatja az összeurópai biz­tonsági értekezlet összehívá­sáról szóló kezdeményezést A ciprusi kormánynak a teteel­­keleti válsággal pozitív álláspontja kapcsolatos is nagy súllyal esik latba. Nicosia semmilyen fenyegetéstől nem hátrálva mindvégig kategori­kusan elutasította, hogy az or­szág területén imperialista fegyveres erőket összpontosít­sanak az arab népek ellen. Makariosz elnök, aki első ízben látogat el Moszkvába, a szovjet fővároson kívül fel­keresi Leningrádot, Volgográ­­dot és Kijevet is. Az érsek­­elnök programjában ezenkívül­ egyházi jellegű látogatások is szerepelnek. Röviddel megér­kezése után részt vesz az orosz pravoszláv egyház szent szinódusának ülésén, amelyen a tavaly elhunyt Alekszij he­lyébe megválasztják az új egyházfőt. A szerda reggeli moszkvai lapok arról számolnak be, hogy a szigetország körül új­ból éleződőben van a helyzet. A Ciprus határain túl kénykedő reakciós erők tevé­— amelyeknek a háta mögött az amerikai imperialisták állnak —, az utóbbi időben megint sokat beszélnek az úgyneve­zett »­kettős enoziszról«, vagy­is a sziget görög és török részre való felosztásáról, s a megfelelő részek Görögország­hoz, illetve Törökországhoz való csatolásáról. A »kettős enoziszt« támogatják Athén­ben és Ankarában, a »­déli szárny« erősítésére törekvő NATO köreiben. Makariosz érsek megérke­zett Moszkvába. Nyikolaj Pod­­gornij és más hivatalos sze­mélyiségek, valamint Pimen metropolita fogadták a vnu­­kovói repülőtéren. Értekezlet a parlamentben Szerdán a parlamentben ér­tekezletet tartottak az ország­gyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, vala­mint a megyei képviselő­ cso­­portok vezetői. A tanácskozá­son — amelyen részt vett az országgyűlés két alelnöke, Varga Gáborné és d­r. Beresz­­tóczy Miklós is — elsőként Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képvise­lőket a parlament soron követ­kező ülésszakának programjá­ról, a bizottságok és a képvi­selő­csoportok ezzel kapcsola­tos teendőiről. Apró Antal be­számolt azokról a jelentősebb törvényjavaslatokról is, ame­lyek várhatóé­n még az év má­sodik felében az országgyűlés plénuma elé kerülnek. Pullai Árpád előadása a politikai akadémián A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága politikai akadémiájának elő­adássorozatában tegnap az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődés Házában Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára előadást tar­tott .Az MSZMP ifjúságpoli­tikájának néhány kérdése« címmel. Gazdag tapasztalatok a fejlődő országok számára Második napja tanácskozik Bécsben az ENSZ iparfejleszté­si szervezetének, az UNIDO- nak rendkívüli konferenciája. A vitában felszólalt dr. Szi­ta János miniszterhelyettes, a magyar delegáció vezetője, aki rámutatott arra, hogy hazánk azért szentel különleges figyel­met az iparosítás kérdéseinek az ENSZ iparfejlesztési szerve­zetében, mert a magyar gazda­sági életben a felszabadulás óta az ipari termelés növeke­dése rendkívül gyors volt és a fejlődő országok számára igen fontos tapasztalatot jelenthet­nek a magyar fejlődés eredmé­nyei. A konferencia csütörtökön is plenáris ülésekkel folytatja munkáját. u >­t _______* Szabadon bocsátott politikai foglyok Kairóban Fokozza támadásait a jordán hadsereg Kairói sajtójelentések­ alap­ján a Reuter ismertette Sze­jem egyiptomi belügyiminisz­ter nyilatkozatát, amely sze­rint kedden szabadon bocsá­tották az egyiptomi börtö­nökből azoknak a politikai és közjogi foglyoknak az első csoportját, a­kiket tárgyalás nélkül tartottak fogva. Je Szadat elnök hétfőn közöl­a rendőrség vezetőivel, hogy alapos vizsgálatot akar végrehajtani a tárgyalás nél­kül fogva tartott egyiptomi személyek ügyében, s hozzá­tette, hogy szabadon kell bo­csátani mindazokat, akik tör­vénytelenül vannak börtön­ben. Szadat elnök elhalasztotta az Egyiptomba érkezett több új nagykövet megbízó levelé­nek átvételét. E nagykövetek között van Ali Hajari, Jor­dánia diplomáciai megbízott­ja is és Kairóban úgy tart­ják, hogy Szadat nem válthat baráti szavakat a nagykövet­tel anélkül, hogy említést ne tenne a jordániai helyzet romlásánál. Az amimani rádió kedd esti közlése szerint a gerillák egy csoportja, amely magát Pa­lesztinát nemzeti felszabadí­­tási frontnak nevezi, bejelen­tette, hogy megszakítja az együttműködést az El Fataji­val és a jövőben ■ gerillaszervezet lesz.független Az El Fatah egy bejrúti szóvivője kedden az ammani rádió közlésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állító­lagos sza­kadás »a jordániai hivatalos személyek képzele­tének szülötte«. Palesztinai­­ kommandók kedd este közzétették, hogy jordán­iai csapatok negyedik napja támadják az ország északi részében levő támasz­pontjaikat és még szélesebb körű katonai műveleteket ké­szítenek elő. Az újabb táma­dásra kedden került sor. Az Al Ábrám tegnapi szá­ma szerint az EAK felkérte az Afrikai Egységszervezetet, hogy legközelebbi csúcsérte­kezleten — 22-én kerül sor amelyre július Addisz-Abe­­bában — tűzze napirendre az AESZ egyik tagállama ellen intézett izraeli agressziót Lengyelországban: Előtérben a fogyasztás fejlesztése A LEMP politikai bizottsá­ga és a lengyel kormány el­nöksége újból megtárgyalta az 1972—75-ös népgazdasági terv irányelveit. A június 1-én megtartott együttes ülés elemezte a gaz­daság fejlődési üteme meg­gyorsításának és az életszínvo­nal fokozott emelésének lehe­tőségeit. A többi között bizto­sítani akarják az allóalapok, a nyers- és alapanyagok jobb ki­használását, s a munkaterme­lékenység nagyfokú növelését. Az iparban olyan szerkezeti változásokat hajtanak végre,­ amelyek eredményeként gyor­san nő a fogyasztási cikkek gyártása. Sajtótájékoztató a DIFK budapesti nagykövetségén Két évvel ezelőtt, 1969. jú­niusában alakult meg a Dél­vietnami Köztársaság ideigle­nes forradalmi kormánya. Az évforduló alkalmából szerdán sajtótájékoztatót­­ tartottak a Dél-vietnami Köztársaság bu­dapesti nagykövetségén. Dinh Ba Thi nagykövet a többi kö­zött rámutatott: eddig 27 or­szág ismerte el a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányát és létesített vele diplomáciai kapcsolatot. Más országokban — így Finnor­szágban, Dániában, Norvégiá­ban — a DVK tájékoztató iro­dát állított fel. Az eltelt két év során az ideiglenes forradalmi kormány mintegy 200 küldött­sége fordult meg külföldi or­szágokban, köztük Nagy-Bri­­tanniában, Nyugat-Németor­­szágban, Kanadában és Olasz­országban, s vett részt nemzet­közi, regionális, illetve nem­zeti konferenciákon. A nagykövet kijelentette: Dél-Vietnam egész területén fokozódik a nép széleskörű összefogása, s ennek eredmé­nyeként visszaverték az ame­rikaiak és a bábkormány úgy­nevezett »gyorsított pacifiká­­ció« és »speciális pacifikáció« elnevezésű terveit. A városi lakosság legkülönbözőbb ré­tegei, köztük ismert közéleti személyiségek, vesznek részt a jobb életkörülményekért, a de­mokratikus szabadságjogokért, az amerikai csapatoknak Dél- Vietnamból történő kivoná­sáért és a háború mielőbbi be­fejezéséért folyó harcban. A nagykövet a továbbiakban vázolta az indokínai térségben kialakult katonai helyzetet, rámutatott, hogy Nixon terve­s kudarcra van ítélve, s erre az amerikai katonai hadvezetés nem egy tábornoka is rámuta­tott az utóbbi időben, javasol­va, hogy vonják ki az amerikai csapatokat Vietnamból. A vietnami nép — hangsú­lyozta a nagykövet — tudja, hogy igazságos küzdelmében nincs egyedül. Igaz ügyüket tá­mogatják a szocialista orszá­gok, köztük Magyarország népe és a világ haladó emberisége. Negyedszázados ünnepen Válságos időszak Itáliában A köztársaság napját ünnep­lik ma Olaszországban. Hu­szonöt évvel ezelőtt, 1946. jú­nius 2-án népszavazást tartot­tak az államformáról a fasiz­mus alól felszabadult ország­ban. E népszavazás eredményei vezettek két héttel később, jú­nius 18-án a köztársaság kiki­áltásához. Giuseppe Saragat köztársa­sági elnök a negyedszázados évforduló alkalmából ünnepi üzenettel fordult Itália népé­hez. Üzenetében a gazdaság megerősítését, a nemzeti füg­getlenség további szilárdítását, valamint a béke ügyéhez való hozzájárulás fokozását jelölte meg az Olaszország előtt álló legfontosabb feladatokként. Az elnök utalt arra, hogy az or­szág jelenleg történelmének egyik legdöntőbb szakaszától* át. Olaszország feszült légkör­ben készül a küszöbön álló helyhatósági választásokra. A hírügynökségek nap mint nap fasiszta provokációkról tudósí­tanak. A szélsőjobboldali pro­vokációs kampányra a haladó erők méltó választ adtak, tö­megmegmozdulásokon, tünte­téseken, gyűléseken tiltakoztak az újjáéledő fasizmus ellen. Vasárnap mintegy 150­00 dol­gozó részvételével a főváros­ban nagyszabású tömegtünte­tést tartottak. A tüntetők harc­ra hívtak fel a fasizmus ellen, s gyökeres társadalmi és gaz­dasági reformokat követeltek. Trudeau Nyugat-BerlinrSI jutni a nyugat-berlini kérdés­ben, mielőtt összehívnák az összeurópai biztonsági érteket­A Die Presse szerdai szama­­s­zos ausztriai látogatására — ban olyan értesülést közöl, amelynek kedden kellett volna hogy Brandt kancellár hivata­­l kezdődnie, de amelyet Kreisky ——————----------------osztrák kancellár megbetege­dése miatt lemondtak — a kö­zeli hetekben kerül sor. moszkvai tárgyalásai után ki­adott közös közlemény nem tartalmazta a NATO decembe­ri miniszteri tanácsülésén meg­határozott tételeket. Például azt, hogy megállapodásra kell letet. Válaszában Trudeau kifejtet­te: véleménye szerint nem fel­tétlenül szükséges Nyugat-Ber­­linről az összeurópai értekezlet előtt megállapod­ni. Trudeau­­ elmondotta: megbeszélésein, amelyeket Alekszej Koszigin­nel folytatott, nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az európai biztonság ügyét »nem lehetne túl könnyen előrevinni, ha Ber­linről nem történik megálla­podás«. Koszigin ezzel nem ér­tett egyet, s mindhogy a közös közlemény csak azoknak a pontoknak az összegezésére tö­rekedett, amelyekben a felek egyetértenek, ez a pont kima­radt az okmányból — hangoz­tatta Trudeau a parlamentben. Támadások érték az alsóház­ban Pierre Trudeau kanadai miniszterelnököt, mert a NATO-ülés a királyi palotában Home dicséri a portugál táji politikát Ma délelőtt kezdődik meg Lisszabonban a tagországok külügy- és hadügyminiszterei­nek részvételével a NATO szokásos tavaszi miniszteri ta­nácsülése. A vendéglátó por­tugál kormány mindent elkö­vetett, hogy díszes külsősége­ket és megfelelő munkakörül­­ményeket biztosítson a Lissza­bonban 1952 óta először ülé­sező atlanti tanácsnak. Csak­nem egymillió dolláros költ­séggel régi pompájában hely­­reállíttatták az Ajuda-palota, a királyi rezidencia déli szár­nyát. Marcello Gaetano miniszter­­elnök kormányának igyekeze­te érthető: a NATO minisz­teri tanácsülésének mos­tani színhelyét ugyanis még szervezet tagállamai körében a sem fogadták egyöntetű he­lyesléssel. A decemberi ülés­szakon, amikor erről Brüsszel­ben döntöttek Kanada­­ és több európai tagállam fenn­tartásait juttatta kifejezésre. Több afrikai állam pedig éle­sen tiltakozott a tanácskozás­nak Lisszabonban való meg­tartása ellen. Tiltakoztak számos nyugat­európai országban a baloldali szervezetek is. A 15 NATO-tagállam mi­nisztereinek tanácskozásán az érdeklődés középpontjában ez­zel kapcsolatos állásfoglalás áll. Immár két éve, a szocia­lista országok emlékezetes bu­dapesti felhívása óta, az at­lanti tanács minden üléssza­kán ez a kérdés áll az ér­deklődés homlokterében. De azóta sok új fejlemény történt ezen a téren. Március 26-án, a Nyugat-Berlinnel fog­lalkozó négyhatalmi­ tárgyalá­sokon a Szovjetunió nagy je­lentőségű javaslatokat­ ter­jesztett elő. Haladás történt a két nagyhatalom között stratégiai fegyverek csökken­­­téséről folyó SALT-tárgyalá­­sok legutóbbi bécsi ülésszakán is. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára előbb az SZKP XXIV. kongresszusán, majd pedig május 14-i tbiliszi be­szédében újból tárgyalásokat javasolt az Európa középső részén elhelyezett fegyveres erők és fegyverzetek csökken­tése kérdésében Az előrejelzések azonban egyelőre korántsem kedvezők. A kétnapos minisztertanács ülés csütörtökön kezdődik, de a »nagyüzem« már tegnap be­indult. Az angol küldöttség vezető­je, Sir Douglas Home angol külügyminiszter, szerdán má­sodik napja tárgyalt a portu­gál kormány felelős vezetői­vel. Home dicsérőleg szólt Portugália afrikai politikájá­nak faji törekvéseiről, mond­ván, hogy az a politika »pél­da fehérnek és feketének egy­aránt«. Aligha kétséges, hogy beszéde újabb vihart kavar majd londoni baloldali és k­­utta­ is a kelet—nyugati tár­gyalások, mindenekelőtt az európai biztonsági értekezlet­­berális berkekben. Rogers amerikai külügyminiszter a NATO miniszteri érte­kezletére Lisszabonba érkezett. Képünkön­ Rogers a lis­­­szaboni repülőterén a portugál légikisasszonyokat üdvözli. (TeLefotó: AP—MTI—KS) Brandt az európai problémákról A Die Presse szerdán Willy Brandttal terjedelmes interjút közöl, amelyben a bonni kan­cellár három fő kérdésről fej­ti ki kormányának vélemé­nyét: az európai biztonsági ér­tekezlet megtartása, a nyugat­­berlini helyzet és az Európai Gazdasági Közösség problémái. Az európai biztonsági érte­kezlet összehívásával kapcso­latban Brandt megismételte azt az ismert bonni álláspontot, amely szerint »politikai és tár­gyi összefüggés van a kielégítő berlini rendezés és az európai biztonság között«. Brandt részletesen felsorolta, hogy kormányának véleménye szerint milyen kérdéseket kel­lene megvitatni az európai biz­tonsági értekezleten, s ezek kö­zött említette az Európa közép­ső térségében állomásozó fegy­veres erők kölcsönös létszám­csökkentését is. A kancellár kénytelen volt közvetve beismerni, hogy a­ csapatlétszám-csökkentésre tett legutóbbi szovjet javaslat nagy hatással van az európai kor­mányokra és — mint mondot­ta —­­­számítani kell arra, hogy erről a kérdésről sokoldalú kapcsolatfelvétel jön létre, azután feltehetően majd tár­s­gyalásokra is sor került. A nyugat-berlini kérdésről folyamatban lévő tárgyalások­kal kapcsolatban a bonni kan­cellár megjegyezte, hogy »nem változott sem a Szovjetunió, sem a nyugati hatalmak állás­pontja«

Next