Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-14 / 215. szám

­ö­ az Abdi Szürke Ajtóiig,­ 1973. február 28-án vásároltam egy B 58 típusú mag­netofont. Május 17-én elromlott, így ment ez azután so­rozatosan. Mindig azonos helyen javíttattam a készüléket, a marcali szövetkezet műszerészrészlegében. A harmadik javítás után vettem észre, hogy a garancialevélen kijaví­tották a magnetofon számát. Kértem, mondják meg, miért volt erre szükség? Mind a három dolgozó mosta a kezét. Czuring László műszerész megkérdezte: »­Mi a fontos ma­gának? A papír, vagy az, hogy jó legyen a magnetofon?« Mondta­m, hogy mindegyik, de sajnos egyik se jó. Erre azzal »nyugtattak meg«, hogy vigyem máshová. De hova vigyem? Javított .garancialevelet nem fogadnak el sehol. Augusztus 16-án azonos hibával vittem be ismét a készüléket, de haza is hozhattam. A munkalap­kor újra megjegyezték: »Vigye oda, ahol okosabb aláírása­embe­rek vannak!« Panaszt tettem a szövetkezet főkönyvelőjé­nél. Ő telefonon kérdezte meg a műszerésztől, hogy mi az oka a sok javításnak. Czuring László neki elismerte, hogy ő javította ki a garancialevelet. A magnetofon továbbra is használhatatlan dalt. A főkönyvelő azt mondta, vigyem be hozzá az irodába, majd ő gondoskodik róla. 17-én be is vittem, a főkönyvelő azonban nem volt ott. Egy irodai dol­gozó vette át a készüléket. Még aznap délután négy óra­kor kaptam egy táviratot, melyben az volt, hogy a mag­netofont szándékosan rongáltam meg, és ezért a garancia­­levelet bevonták. Csak készpénzért hajlandók megjavítani a készült íket. A magnetofont változatlan állapotban rész­legüknél átvehettem. Boda főkönyvelő írta alá a táviratot. Nekem nincs négyezer-háromszáz forint eldobható pén­zem, időm és buszköltségem. A magnót hazahoztam. Nem tudok mit kezdeni vele. augusztus 21-én Kérem, segít­senek- Tisztelettel: QHjyen. Qtuto­wL öreglak, Baráti-hegy Tv-jegyzet SZÍNÉSZMÚZEUM Új sorozat kezdődött a te­levízióban Színészmúzeum címmel. Az első műsort szer­dán este sugározták. Az idő­sebbek egyik kedvencükkel találkozhattak, a fiatalabbak megismerkedhettek egy me­részen feltörő pályával és an­nak nem kevés útvesztőjével, boldogságával és szomorúsá­gával. Jávor Pál emberi és színészi arcát mutatta be a Színészmúzeum. A színész arcát az emléke­zés, az idő meghalványítja, vagy apró részlet kerülhet át Jolytalan megvilágításba. Mindennek az az oka, hogy ha a színész végképp lekerül a színpadról, kegyetlenebb dolog, mintha a festő kezéből kiesik az ecset... Különösen így volt ez abban az időben, amikor a kép- és hangtechni­ka nem volt olyan fejlett, mint napjainkban. Jávor Pált részben megőrizte a kép- és hangszalag, s az a sok legen­da, amely körülfonta, de ke­resni, kutatni is kell életének, különösen pályájának titkait. Ezek az idő múlásával mint­ha jobban megmutatnák ma­gukat ... A színészről sosem lehet teljes élményünk, mert az előadás varázsa is, noha a mű szempontjából kerek élményt nyújt, csak része a színész varázsának. És ahány elő­adás, annyiféle fölfedezésre váró villanás. Mégis teljesnek kell tartanunk azt a Jávor­portrét, melyet most a kép­­ernyőn láttunk. Nem a mű­alkotás, a színészi játék köz­vetlen átélhetősége szempont­jából, hanem ahogy egy élet­rajzot, műelemzést szemlé­lünk. Nem hiányoztak azok az élménymorzsák sem, ame­lyek »megengedték«, hogy egy kicsit beleéljük magun­kat Jávor Pál játékába... Mindez dicséri Farády Ist­ván műsorvezető és Csente­­rics Ágnes szerkesztő-rendező munkáját is. H. B. XXIX. évfolyam, 215, máin. Fotópályázat és kiállítás „A Balaton és az idegenforgalom Országos fotópályázatot, hir­detett az Országos Idegenfor­galmi Tanács, a Siotour So­mogy megyei Tanács Idegen­­forgalmi Hivatala, a Balaton­tourist Nord Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hiva­tala és a Magyar Fotóművé­szek Szövetsége. Először tűzik ki témául a Balaton és az ide­genforgalom kapcsolatát. A fo­tópályázatra és kiállításra 1974. július 15-ig lehet beküldeni fe­kete-fehér képeket és színes (6x6-os) diasorozatokat. A fotósok hamarosan kéz­hez kapják a kiírást, melyben bő témajegyzéket is olvashat­nak javaslatként. A élet minden területe balatoni lencse­végre kerülhet, s a cél az, hogy a felvételek mozgalma­san mutassák be az ember és az idegenforgalom kapcsola­tát. A kiállításon, illetve pá­lyázaton mindenki részt ve­het, de két évnél korábbi és kiállításon már szerepelt alko­tásokat nem fogad el a bíráló bizottság. A fekete-fehér ké­pek kategóriájában három nagydíjat adnak ki — két­­kétezer forintos értékben —, több különdíjat is alapítottak, a színes diapozitív-sorozatok kategóriájában egy fődíj és két nagydíj, valamint számos kü­­löndíj szerepelt A pályadíjas és legsikerül­tebb alkotásokból kiállítást rendeznek Balatonföldváron 1974. augusztus 11-től szep­tember 10-ig, Balatonfüreden szeptember 15-től október 10-ig. A Balaton és az idegen­­forgalom című fotópályázatot másodízben 1976-ban rendezik meg. A főcinkos eddig tíz évet töltött börtönben Kettő ellopta, egy elvitte, egy megverte A harminckilenc éves vár­­i megfellebbezte. A kaposvári palotai Irsa István alkalmi munkás eddig több mint tíz évet töltött a rács mögött. A közelmúltban néhány hónapig szabadlábon volt, de nem sok­ra becsülte a »kinti« életet. Ezt bizonyítja, hogy büntetett előéletű barátjával, a negyven­éves vászolyi Kaviczki János mészégetővel újabb bűntettre szánta el magát. Betörtek egy siiófoki villába és mozdíthatót magukkal minden vittek Irsa ideiglenes siófoki lakásá­ra. Nem mertek hozzáfogni a holmi eladásához, ezért fölke­resték Kilitiben a többszörö­sen büntetett, harminckét éves Tóth Im­ére alkalmi munkást, aki készséggel vállalta: taxival elviszi a teli bőröndöt a sió­foki vasútállomásra. Mindhár­man Várpalotára utaztak és Irsa ismerősénél, a harminc­hat éves Kovács Gyula kőmű­vesnél szálltak meg. A kőmű­vessel üzletet is kötöttek: ezer forintot kaptak a cuccért. A Siófoki Járásbíróság dr. Balázsi Lajos tanácsa­drsát kétévi fegyházra ítélte, és két évre eltiltotta a közügyektől. Kaviczki egyévi börtönt ka­pott, és két évre őt is eltil­tották a közügyektől. Tóthot egyévi fegyházra ítélték, és két évre eltiltották a köz­ügyektől. Az orgazda, Kovács Gyula, 1500 forint pénzbünte­tést kapott. A járásbíróság íté­letét az ügyész súlyosbításért. Ferenc, a Természettudományi Múzeum állattárának munka­társai algériai gyűjtőútjukról hazatérve, többek között egy pusztai varánusz gyíkot aján­___ _ dékoztak a Budapesti Állat-Irsa és Tóth pedig enyhítésért­ kért hü­llőházának. A sivatag­ Megyei Bíróság dr. Miklós Já­nos tanácsa megváltoztatta a járásbíróság ítéletét. Irsa fegyházbüntetését két évre és 1 ti,u­ között fúrják. A 38 kilo­hat hónapra fölemelte. 1 méter hosszú alagútban há- Csatornaalagút Anglia és Franciaország között A sokat tervezett csatorna­alagút valósággá válik: szer­dán nyilvánosságra hozták az angol—francia megállapodá­son alapuló építkezés részle­tes terveit, a költségek előte­remtésére vonatkozó elképze­léseket és a munkák ütemének előirányzatait. A napóleoni idők óta emle­getett csatornaalagutat a Fol­kestone közelében levő Cheri­­ton és a franciaországi Fre­rom vasúti pályatestet helyez­nek el, egymástól elkülönítve. Sivatagi gyíkot kapott az állatkert Dr. Dely Olivér és Zilahi­ban élő, másfél méterre meg­növő hüllő ugró egerekre va­dászik. Új szálláshelyén utá­nozni igyekeznek a sivatagi viszonyokat, ezért talajsűtést és a terrárium­­ mennyezetére infralámpát szerelnek. Táplá­léka süldő patkány lesz. Péntek, 1973. szeptember 14. A sárospataki várkastély A sárospataki várkastély a XV. század végén épült. Az alapépítmény a Vöröstorony volt, majd később épült a vá­ros magva, a vár, és az azt övező várfal. Később a belső vár és a reneszánsz várkastély szárnyai fokozatosan kiépül­tek. 1540 és 1567 között a Bod­rog felőli, az ún. Perényi­­szárny épült fel, ehhez gazda­sági épületeket csatoltak. Sárospatak 1616-ban került a Rákóczi család birtokába. I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna korszerűsíttette, új­jáépíttette a várat, s a déli szárny ezért kapta a Lórántffy­­szárny nevet. A vár 1676-tól II. Rákóczi Ferencnek tulajdona lett . A Rákóczi-szabadságharc bukása után a várkastély tu­lajdonosai változtak, 1795-ben a Windischgrätz család kapa­rintotta meg. 1945-től a ma­gyar nép tulajdona. A Perényi-szárny és a vöröstorony. ajándék a kisebb könyvtáraknak át-A könyvkereskedelem szervezésével megszűnt a Szövkönyv (Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat), s így a vidéki könyvterjesztés teljes egészében a Művelt Nép A csatornaalagútban villany­­i könyvterjesztő vállalat feladó­vonatok járnak majd. A 200 kilométeres sebességnél is gyorsabban robogó vonatok menetideje esetleg két óra 40 percre is leszorítható London és Párizs között. Az alagút 1980-ra készül el. Az építke­zést másfél év múlva kezdik meg. ta­lett. A Szövkönyv egykori raktárkészletét most ajándék­ként fölajánlotta a falusi könyvtáraknak, így tekinté­lyes mennyiségű könyvhöz jutnak a — többnyire alacsony könyvvásárlási kerettel ren­delkező — kisebb vidéki könyvtárak. Hurrá, m­i vezetünk* Azt írja az újság — min­­t mondok. A versenyen nem aana Lujza Jenőnek a rádió­­kab­aréban, s mondom most én is, illetve idézem is mindjárt: »Rövidesen elkészül az új ma­gyar automata időmérő beren­dezés, amely felveszi a ver­senyt a legjobb külföldi ké­szülékekkel.«. Egészen friss hír, nosza, lelkesedjünk hát illőképpen, hiszen oda kerü­lünk az élvonalba! Lám-lám, tudunk mi is, ha igazán aka­runk ... Hogy tetszik monda­ni? Hogy ez a világszínvona­­lon álló berendezés­­ esetleg nem a mi sportsikereinket jel­zi majd? No, de kérem, azért a világ mégiscsak odafigyel, lálja — ha a televízió kamerá­ja megmutatja neki — a mi időmérő berendezésünket, és az se kutya ... Emlékszem, voltak nagy­­nagy versenyek, amikor a sportteljesítményekkel ugyan alig-alig, az eredményjelző tábláv­al viszont igeni­s dicse­kedhettünk, mert azt mi csi­náltuk! Az mutatta a világre­kordokat, s ugye, kellemes bor­zongás futott végig rajtunk a csendes-szelíd kommentálás hallatán, r­iszerint az a tábla Made in Hungary. Vagy most remekeltek ugyan hazánk lá­nyai, de hogy tudtunk örülni a riporter bizalmas közlésének: a legszebb versenyző a mi kis­lányunk az egész mezőnyben! Hogy a rollergurgula verseny nem úgy sikerült, ahogyan vár­tuk? Hát istenem, minden ne­künk sem sikerülhet. Viszont a magyar küldöttség konyhája volt a legjobb az egész me­zőnyben! Oda jártak hetedhét országból é­­ a sporttáborból mind az ellenfelek , gulyásle­vest és pacalpörköltet enni, mi titokban reménykedhettünk s abban, hogy majd csak elront­ják a gyomrukat a számukra szokatlan menüvel, s a verse­nyen így nekünk terem ba­bér ... Azonban kiderült, hogy a vendégkosztosok mind más versenyszámban indultak, mint ahol a mieink rajthoz álltak. Pech. Szóval így vagyunk ezzel az automata időmérővel. Szép szép, örülünk neki, hogy lesz Csak már egyszer versenyzőnk is lenne egyre több, aki fölve­szi a versenyt a »legjobb kü­löl­di« sportolókkal. Addig is éljen az automata! H. r. Kitüntetés Collin Candler 52 éves amerikai jogászt kitüntet­ték, mint Arkansas állam­­ legudvariasabb ügyvéd­jét. Amikor védőbeszéde közben a törvényszék kö­zelében lévő lőporgyár fel­robbant, Candler megha­jolt a karosszéke mögött menedéket kereső bíró fe­lé, és így szólt: »Bocsána­tot kérek a rövid megsza­kításért.«. Húsétel algériai módra Kelet-Algériában, Ham­­mam-Mekutin városkától nem messze, van egy for­rás, amelynek vize olyan meleg, hogy szinte forr. Az ember néhány percre a vízbe tesz egy darabka nyers húst — és máris megeheti. Még sóra sincs szüksége, mert a forrás vize sós. Magányos pálmafa A világ legmagányosabb fája a szaharai Terrer oázisban magasló pálma. A legközelebbi fa 1000 km­­re van tőle. A fogfájás haszna Juszuf Ofkan 30 éves török parasztember 15 éves kora óta vak és süket volt Egyszer megfájdultak a fo­gai. A beteg orvoshoz for­dult. Amikor az orvos ki­húzta a bal felső zápfo­­gát, Juszuf elvesztette esz­méletét. Miután magához tért, kimondhatatlan örö­mére, visszanyerte látását és hallását. Ókori egyiptomi reklám Mint ismeretes, a rek­lám: a kereskedelem mo­torja. De nem mindenki tudja, hogy a reklám már az ókori Egyiptomban virágzott. Nemrég Memp­is­his romjai között a régé­szek rábukkantak a leg­ősibb reklámszövegre. Egy vállalkozó szellemű üzlet­ember 2500 évvel ezelőtt így csalogatta a hiszéke­nyeket: »Én, a Kréta szi­getéről való Rino, az iste­nek kegyelméből értek az álmok megfejtéséhez.«. Egy tévedés és következményei A Massachusetts állam­beli Boston repülőterének egyik alkalmazottja — minden bizonnyal jó szán­déktól és segítőkészségtől vezérelve — hatalmas bak­lövést követett el, amikor meglátta­, hogy a közelben lángra lobbant egy­ autó. Tévedésből víz helyett több liter benzint zúdított az amúgy is magasra csa­pó lángok közé. Az ered­mény: három embert kór­házba kellett szállítani, az anyagi kár pedig megha­ladta a 15 000 dollárt. A.2 MSZMP Soomogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinc Sándor u. 2 Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31 Telefon: 11-310. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 740] Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11­ 516. Felelős kiadó: Demján Sándor Beküldött kéziratot nem őrittük meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft Index: 25 967 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár Latinca Sándor u. 6- Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Szimaggi Néplap

Next