Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

Befejeződött a kalinyini küldöttség Somogy megyei látogatása (folytatás az 1. oldalról) tagjai sok kérdést tettek föl az építés ütemével és a tech­nológia korszerűségével kap­csolatban. Tudakolták, hogy a nyugatnémet cég hol készít még hasonló üzemeket. A húskombinátban tett lá­togatás után — Kovács Bé­lának, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében — a göllei Béke Tsz központját keresték föl. Ott Gál Sándor, a kaposvári járási pártbizott­ság első titkára, Puska Jó­­zsef, a tsz elnökhelyettese és Deák Lajos párttitkár köszön­tötte a kalinyini küldöttséget. Vétek József, a szövetkezet fő­könyvelője arról tájékoztatta őket, hogy miként gazdálko­dik háromezer hektáron a tsz. Elmondta: termésátlagaik ma­gasabbak az országosnál, az állattenyésztési ágazat pedig évente 320 hízómarhát, vala­mint három és fél ezer sertést értékesít Aztán hozzátette: a község háztáji gazdaságai évente 300 szarvasmarhát hiz­lalnak és 3000 hízott sertést értékesítenek. A háztáji gaz­­dálkodás módjáról, a közössel való kapcsolatáról tették föl az első kérdéseket a vendé­gek. A főkönyvelő megjegyez­te: »Arra vigyázunk, hogy a háztáji ne menjen a közös rovására: amit a tagok ott­hon megtermelnek, azt a kö­zös gazdaság közvetítésével értékesítik.­* P. A. Leonov ezt értékelve megjegyezte: »Okos dolog, bölcs elgondolás, ahogy a háztáji termelését megszer­vezték.« Elismerést váltott ki az a közlés is, hogy a szövet­kezet valamennyi vezetője Goliében született. Megjegyez­ték, hogy az utánpótlásra is gondol a gazdaság: ösztöndí­jasokat küldött a középisko­lákba és a főiskolákra. A vendégek először a ser­téstelepre utaztak. Az ajtóban az egyik állatgondozót, Liszt Sándornét a családról kérdez­te P. A. Leonov. — Köszönöm — szólt a fe­lelet —, jól vagyunk. És ma­guknál? A maga családja? — kérdezett vissza az asszony. — Az én édesanyám már nyolcvanhat éves — felelt az őszinte érdeklődésre P. A. Leonov. — Tizenhat gyereket nevelt a papával. — Aztán el­gondolkodva hozzátette: — Nem volt könnyű. Nekem egy lányom van, azzal sem kön­­­nyű. A Kalinyini Területi Pártbi­zottság első titkára minden alkalmat megragadott, hogy szót váltson az emberekkel, mert — mondta egy alkalom­mal — igen szép a gazda­ság, de igazán csak az embe­rek érdekesek. Bent a göllei sertéstelepen Kovács Imre állatgondozó így mutatkozott be: — Nem olyan kovács va­gyok én, aki a vasat veri, ha­nem olyan, aki sertést hizlal. A húst mindenki szereti. — Nagy a család? A sertésgondozó kihúzta magát. — Két unokám van. — Háztájit is tart? — Van tizenhét sertésünk. — Egy egész falka. Megéri?­ — Meg. Marad nekünk is. A telepen tett látogatás vé­­­gén kezet nyújtva Kovács Er­nő telepvezetőnek, P. A. Leo­nov azt mondta: — Köszönjük, hogy megmu­tatták nekünk ezt a jól szer­vezett telepet. Szépen gondo­zott gazdaságot láttunk, azt tapasztaltuk, hogy az itt dol­­­­gozó emberek értenek az ál­latokhoz, az Azt, hogy Göllében értenek állataihoz, másutt is ta­pasztalták a vendégek. A te­lepről Priska József elnökhe­lyettes lakására vezetett a kül­döttség útja, s a háztáji ser­téstenyésztést nézték meg. Nyolc éve a Kaposvári Mező­­gazdasági Főiskola segítségé­vel láttak itt hozzá a háztáji sertéstenyésztés korszerűsíté­séhez. Amit elértek, azt min­taudvarban mutatják be. Egy másik mintaudvarban, Puska Ferencnél is járt a küldött­ség, ahol korszerűen gondo­zott, egészséges állományt lát­tak. Idősebb Puska Ferenctől a háztájiról érdeklődtek. Arról, hogy milyen a jövedelem, mennyit hoz egy állat? Milyen­­ segítséget kapnak a közös gazdaságtól és milyen támo­gatást az államtól a szarvas­marha-tenyésztéshez. Rövid időre a lakásba is betértek és egy pohár göllei pálinka mel­lett a falusi emberek életé­nek külsőségekben is megnyil­vánuló változásáról beszél­gettek. A göllei látogatás után uta­zott a kalinyini pártmunkás­küldöttség Szennába, ahol megyei pártbizottság titkárai,­­ valamint dr. Kiss József, a Mészöv elnöke és dr. László Jenő, a Kaposvár és Vidéke Áfész elnöke fogadták a ven­dégeket. A szennai látogatá­son részt vett Varga Péter, a megyei pártbizottság első tit­kára és Kiss Zoltán, a Köz­ponti Bizottság megyei inst­ruktora is. A Zselic Lábainál, a múzeumfaluban szíves szó­val fogadta és frissen sütött pogácsával kínálta a vendé­geket Csepinszki Mária gond­nok. Népi építészetünk szép emlékét bemutatva a tervekről is szólt. A küldöttség vezetője véleményét így summázta: minél több fiatalnak meg kell mutatni ezeket a házakat, azért, hogy megismerjék a ré­gi mesterek kezemunkáját, elődeik életét, és tanulják megbecsülni a mát. A szennai látogatással teg­nap este befejeződött a kali­nyini pártmunkásküldöttség somogyi programja. Csamanand Moszkvába érkezett Szerdán délelőtt ötnapos hi­vatalos látogatásra megérke­zett Moszkvába, a szovjet kormány meghívására Kh­ang­­szak Csamanand thaiföldi mi­niszterelnök. A kormányfő megbeszéléseket folytat szovjet kormány vezetőivel­­ a két ország kapcsolatainak fej­lesztéséről, az időszerű és mindkét felet érintő nemzet­közi kérdésekről. Csamanand ellátogat Leningrádba és Vol­­gográdba is. A kormányfőt a két ország zászlóival feldíszített repülő­téren Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök, Andrej Gromiko külügyminiszter és más hivatalos szovjet sze­mélyiségek fogadták. »A szovjet emberek remé­lik, hogy a most kezdődő látogatás hozzájárul a két ál­lam jó kapcsolatainak és együttműködésének fejleszté­séhez, népeink s az egész vi­lág békéje biztosításának ja­vára« —- hangsúlyozza Pravda a thaiföldi miniszter- a elnök látogatását köszöntve. Elhunyt Hagy Jócsef magyar internacionalista Életének 83. évében szív­roham következtében Buda­pesten elhunyt Nagy József egykori magyar internaciona­lista, aki az MSZBT meghívá­sára Leningrád­ból érkezett hazánkba a Magyar Tanács­köztársaság kikiáltása 60. év­fordulójának ünnepségeire. Nagy József elvtárs szemé­lyében a munkásmozgalom olyan kiemelkedő harcosát veszítettük el, aki több mint hat évtizeden át munkálko­dott a magyar és a szovjet nép történelmi barátságának elmélyítésén. Nagy József elvtárs 18 éve­sen a Bihar megyei Báránd­­ról került az első világhábo­rú orosz frontjára, ahol hadi­fogságba esett. A szamarkan­­di hadifogoly táborból 1919- ben lépett az ötödik interna­cionalista ezred soraiba. A fiatal szovjethatalom védel­mében Buharában és Közép- Ázsia más vidékein Az intervenció leverése harcok­ után Petrograd­ban telepedett le. Különböző pártmunkásként beosztásokban dolgozott, majd a Nagy Honvédő Hábo­rú idején fegyverrel vett részt Leningrád védelmében. A háborút követően nyugdíj­ba vonulásáig technikumi igazgatóként dolgozott. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége A moszkvai pártbizottság delegációjának látogatása Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára szerdán fogadta a — Raisza Fjodorovna Gyemen­­tyeva, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, a moszk­vai pártbizottság titkára ve­zetésével — hazánkban tar­tózkodó küldöttséget. A talál­kozón részt vett Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első tit­kára; ott volt Vlagyimir Ja­­kovlevics Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. (MTI) Hamisak a pekingi kijelentések A vietnami szóvivői nyilatkozat I Bokor Pál és Zalai István, az MTI tudósítói jelentik: ma A VSZK külügyminisztériu­szerdán nyilatkozatban utasította vissza azokat a pe­kingi kijelentéseket, melyek szerint már a múlt hét végén — március 16-án és 17-én — befejeződött a kínai csapatok teljes kivonása Vietnam terü­letéről. »Ezeik a pekingi ki­jelentéseik hamisak, a kínai nép, a világközvélemény meg­tévesztését szolgálják« — hangoztatja a hanoi szóvivő nyilatkozata. A kínai kijelentésekkel el­lentétben — mutat rá a ha­noi szóvivő — március 18-án még több mint tízezer kínai katona állomásozott vietnami területen Lang Son városban, illetve Hoang Lien Son, Cao Bang, Ha Tuyen és Lai Chau tartományokban. A nyilatkozat 19 ilyen ki­sebb — hatar menni — kör­zetet jelöl meg Külön is ki­emeli, hogy Lang Son tarto­mányban két ezred­nyi kínai katona 10—20 kilométeres mélységben tart vietnami területet, megszállva s újabb határjelző berendezéseket tolt előbbre. A vietnami szóvivői nyilat­kozat hangoztatja: »A VSZK Külügyminisztériuma erélye­sen követeli a kínai csapatok teljes, feltétel nélküli kivoná­sát a két fél által elismert történelmi korábban határvo­nalon túlra. Követeli, hogy a kínai csapatok szüntessék be a vietnami nép elleni bűntet­teiket, a határőrposztok áthe­lyezését, és minden olyan ak­ciójukat, amely a két ország közötti történelmi határvo­nal megváltoztatására irá­nyult. (MTI) KISZ-díjak — másodszor Az ifjúság nevelésében, művelődésében kiemelkedő érdemet szerzett fiatalokat az idén második alkalommal ju­talmazta az ifjúsági szövetség KISZ-díjjal. A­ magas mérést szerdán a KISZ elit­KB­i székházában tartott ünnepsé­gen Maróthy László, az MSZMP Politikai­nak tagja, a KISZ Bizottsága­központi bizottságának első titkára nyújtotta át. Az ünnepségen ott volt Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese — a Politikai Bizott­ság tagjai —, valamint poli­tikai, társadalmi és kulturális életünk számos vezető sze­mélyisége. Bambas János, a KISZ KB titkára köszöntötte a vendé­geket. Kikötői darura akasztották volna... Újnáci összeesküvés Brandt ellen telt Nyugatnémet neonácik szőt­összeesküvést Willy Brandtnak, az NSZK volt szövetségi kancellárjának — a Német Szociáldemokrata Párt elnökének — meggyilko­lására. Tervezték azt is, hogy elrabolják, majd a börtönbün­tetésre ítélt jobboldaliak elle­nében »kicserélik« Kurt Rebe­mann főügyészt. Minderről a hamburgi Bild-Zeitung adott hírt kedden, a Schleswig— Holstein-i tartományi kor­mány »­egyik magas rangú tisztviselőjére­» hivatkozva. Az újfasiszták terve az volt, hogy Brandtot akkor rabolják el, amikor a parlament épü­letéből a Venusbergen levő otthona felé tart, majd Ham­burgba szállítják, s ott a ki­kötőben egy emelődarura föl­akasztják. Rehmann főügyészt rendőr­­egyenruhába bújtatott neoná­ciknak kellett volna »elfog­niuk« oly módon, hogy közben testőreit agyonlövik. Az összeesküvést ték; két részvevőjét leleplez­kedden letartóztatták. Az őrizetbe­ vettek beismerő vallomást­­ tettek. A Bild-Zeitung értesüléset a nyugatnémet nyomozószervek nem erősítették meg. j A SALT tavasza Az esztendő világpolitikai időjárását alapvetően meg­határozza majd, hogy sike­­rül-e aláírni a SALT—II. egyezményt, tehát a hadásza­ti fegyverek korlátozásának második szerződését. Az aláírás egyben szovjet—ame­rikai csúcstalálkozót is je­lentene, ami alkalmat nyújt­hat a nemzetközi problémák széles körének megvitatásá­ra és megszilárdíthatja a nemzetközi enyhülés irány­zatát. egyéves csúszás Ma már többé-kevésbé vi­lágosan fölmérhető, milyen tényezők okozták hogy a SALT—II. szerződés immár több mint négyesztendős »csúszását«, s nagy vonalak­ban kirajzolódtak a mindkét fél számára megfelelő komp­romisszum körvonalai is. Mindenekelőtt arra kell em­lékeztetni, hogy mielőtt 1972 novemberében megkezdődött a SALT—II. kidolgozása Genfben, már létezett az el­ső SALT-megállapodás. Ez lényegét tekintve a rakétavé­delmi rendszerek létesítését korlátozta minimálisra. Ezzel sikeresen »elébe vá­gott« egy ellenőrizhetetlen és nagyszabású fejlesztésnek el­lenrakéták vonatkozásában. Úgy is fogalmazhatu­nk, hogy a SALT—I. mintegy ágyazott« a SALT—II. »meg­szá­mára. Lehetővé tette, hogy kiegyensúlyozott stratégiai helyzetben tanácskozzanak a támadórakéták korlátozásá­nak ki­dolgozásáról További könnyítést jelentett, hogy 1972-ben létrejött egy ideig­lenes megállapodás a táma­­dó-rakétafegyverek mennyi­ségi korlátozásáról Ezt ere­deti határidején túl SALT—II. megkötéséig meg­a hosszabbították. S ez is hoz­zájárult, hogy tárgyszerű légkörben lehessen megvitat­ni a rendkívül bonyolult szakkérdéseket SALT-problémákat­ tartalmazó Mindezek alapján 1973-ban az akkori csúcstalálkozón úgy vélték: 1974 végére tető alá hozható a SALT—II. Ezt a benyomást megerősítette Brezsnyev és Ford vlagyi­­vosztoki csúcsalálkozója 1974 novemberében. Ott 2400-ra korlátozták a különböző tí­pusú hadászati fegyverek — rakéták, bombázók — szá­mát és 1320-ra az úgyneve­­­­zett MIRV-rakétákét. (Eze­ket több robbanófejjel sze­relik föl). Így voltaképpen megte­remtették a SALT—II. álta­lános kereteit. Az első újonnan fölbukka­nó nehézséget két amerikai igény jelentette. Az egyik, a Washington által „Backfire” kódjellel ellátott szovjet bombázó-repülőgépet az ame­rikaiak hadászati fegyvernek akartak minősíteni, holott hatósugara olyan, hogy szov­­j­t területről indulva nem érheti el a feltételezett ame­rikai célpontokat A máso­dik nehézséget az amerikai cirkálórakéta „bedobása” okozta. E két ügyben 1976 elején létrejött egy kompromisszum. Megállapodtak, hogy »Backfire« a tényleges hely­­­zetnek megfelelően nem mi­nősül hadászati fegyvernek, ugyanakkor azokat a cirkáló­rakétákat, amelyeket repü­lőgépről lehet kilőni, bele­számítják az 1320-as MIRV- limitbe. Vance hm­ arca A negatív fordulatot és egy­ben a SALT-megállapodás —1 nagyszabású késését az ered­ményezte, hogy röviddel Car­ter hivatalbalépése után Washington félretolta mind a vlagyivosztoki keretmegálla­podást, mind pedig az 1976 januári kompromisszumot Ez a lépés kiélezte a lér1 •t, és komoly” feszültség te­remtett A korábbi pótlásokat megtagadó új ja­vaslatokat Moszkvába vivő Vance külügyminiszter mis­­­sziója szükségszerű kudarc­cal végződött és így 1977 ta­vaszán jóformán mindent új­ra kellett kezdeni Azóta majdnem két esz­tendő telt el és a szakértők rendkívül szívós tárgyalásai nyomán ismét csaknem tel­jesen készen állt a BALT— II. megállapodás. Amennyire a nyilvános­ságra hozott, illetve kiszivár­gó információik alapján föl­mérhető, ez három részből áll. Az első a voltaképpeni BALT—II. egyezmény, amely 19116-ig lesz érvényben. Ez a különböző típusú hordozóesz­közök (tehát interkontinentá­lis rakéták, plusz tengeralatt­­járó-fedélzeti rakéták, plusz hadászati bombázóik) máris számát mindkét maxi­fél részére a Vlagyivosztokban megállapított 2400-as határ­nál valamivel alacsonyabban szabja meg. A több robba­nófejes MIRV-rakéták száma a vlagyivosztoki 1320-as szin­ten marad, s ezen belül 1200 lehet a MIRV-típusú inter­kontinentális és tengeralatt­járóról kilőhető rakéták szá­ma. A továbbá 120 a szár­nyasrakétákkal felszerelt bombázók számára előírt ke­ret. Jegyzőkönyv, nyilatkozat A SALT—II. második része egy »csomag« jegyző­könyv lenne, amely rövidebb időszakra szól és egyes, új típusú fegyverfajták rend­szerbe állítását fagyasztja be — adott időre. E jegyzőkönyv célja az, hogy időzavar nél­kül, nyugodt légkörben tár­gyalhassanak a következő SALT-egyezmény — SALT-III. keretében ezeknek a az új típusoknak a korláto­zásáról. Végül a SALT—IL »csomag« harmadik része el­­vi nylatkozatot tartalmaz; ebben a tárgyalófelek rögzí­tik a következő, SALT—III. egyezménnyel kapcsolatos elvi és napirendi elképzelé­seiket. Brezsnyev legutóbbi beszé­dében utalt arra, hogy az egyezmény gyakorlatilag ké­szen áll az aláírásra, és a rövid külügyminiszteri szin­tű előkészítés után érett már a helyzet a csúcstalálkozóra E rendkívül fontos pillanat­ban a felelősség súlya egy­értelműen Washingtonra ne­hezedik. * Ugyanakkor azonban nem lehet elfelejteni, hogy az amerikai politika agresszív körei már több mint egy év óta erőszakoltan összekap­csolták a stratégiai fegyver­­rendszerek korlátozásának ügyét a nemzetközi politika egy sor más kérdésével, s az enyhülési politika ellenfe­lei az amerikai törvényhozás­ban éppen ezt a megállapo­dást állították támadásaik középpontjába. Miután a SALT-egyezmény aláírása után az Egyesült Államokban a ratifikáláshoz kétharmados szenátusi többség szükséges, Carter helyzete rendkívül nehéz és bonyolult. Úgy tű­nik, hogy a SALT-egyezmény elfogadtatásáért vívott igazi csatát ma már az Egyesült Államokon belül kell meg­vívni, és a következő néhány hónap folyamán döntéshez juttatni. A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR felvételre keres 2 könyvelőt Jelentkezés a vállalat főkönyvelőjénél. (151693) Rezivárvölgye Mg. Tsz Cserszegtomaj BÁNYÁIBÓL utak, járdák készítésé­hez, parkok díszítéséhez, épületek építéséhez eladásra kínál és szállításra vállal dolomit zúzalékot, homokot, ‘ ‘ ’, tipegő (lapos) követ Kívánságra árajánlatot küldünk. Cím: Rezivárvölgye Mg. Tsz 8360 Keszthely, Pf.; 16. (32913)

Next