Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

Hétfőn kezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) A kongresszuson — amely nemcsak a párttagság, ha­nem egész népünk érdeklő­désére számottartó esemény — a küldötteken kívül sok meghívott is részt vesz. A párt legfőbb fórumán ott lesznek a kormány tagjai, több országos főhatóság ve­zetője, a tömegszervezetek és -mozgalmak vezetői. Meghívták a­ tanácskozásra a magyar munkásmozgalom számos régi harcosát, va­lamint a tudományos és mű­vészeti élet több jeles sze­mélyiségét, a szocialista épí­­tőmunkások élenjáró képvi­selőjét köztük jónéhány párton kívülit­is.­ta A nemzetközi kommunis­és munkásmozgalom megtisztelő figyelemmel kí­séri majd pártunk XIL kongresszusának A hagyományokhoz munkáját híven számos testvérpárt képvise­lői is részt­aácskozáson. A vesznek a­t a­szocialista országok testvérpárjainak delegációin kívül Budapest­re várják a többi európai ország kommunista és mun­káspártjainak küldöttségeit is. A kongresszus felelősség­­teljes, nagy munkáját fi­gyelemmel kísérheti egész közvéleményünk; a sajtó, a rádió, a televízió naponta részletesen beszámol a ta­nácskozás minden jelentő­sebb mozzanatáról. A rádió folyamatosan beszámol kongresszus eseményeiről. A a Kossuth-adón hétfőn dél­előtt 9.55 órától egyenes adásban követítik az ünne­pélyes megnyitót és az MSZMP Központi Bizottsá­gának beszámolóját, amely­nek Kádár János az előadó­ja, majd naponta a déli krónikában, az esti maga­zinban és a 22.00 órás hír­adásban hangképekkel, tu­dósításokkal, összefoglalók­kal tájékoztatják a hallgató­ságot. A televízió hétfőn rendkívüli adásnapon je­lentkezik: 17 óra 30 perc­kor felvételről a megnyitót, valamint az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titká­rának előadói beszédét köz­vetíti. Este 21.15 órai kez­dettel a hozzászólásokból sugároz összefoglalót. Kedd­től csütörtökig minden este kongresszusi tudósítással jelentkezik a televízió, az összefoglalókat másnap dél­előtt megismétli. A nemzetközi mény szintén élénk közvéle­érdek­lődéssel tekint az MSZMP XII. kongresszusa elé. A tanácskozás alkalmából számos külföldi sajtóorgá­­­­num, rádió- és tévéállomás,­­ hírügynökség küldött Buda­pestre külön tudósítót, akik — a hazánkban akkreditált állandó tudósítókkal együtt — rendszeresen beszámol­nak majd a magyar párt legfőbb fórumának esemé­nyeiről. (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársa­­ág Elnöki Tanácsa pénte­­ken ülést tartott. Megtám­­­alta az országgyűlési kép­­iselők és a tanácstagok ál­alános választásával kap­­solatos, az alkotmányból és választási törvényből fa­adó időszerű teendőit. Az Elnöki Tanács határo­­atot hozott a hazánk fel­­zabadulásának 35. évfordu­­lja alkalmából adományo­­zndó kitüntetésekről. A­azdasági építésben, a kul­­urális területen és az álla­mi munkában szerzett érdé­nek, továbbá a haza fegy­­eres védelmének biztosító­iban és a közrend fenntar­­ásában tanúsított helytállás eismeréseként 2162-en lé­­tesülnek kitüntetésben. Az Elnöki Tanács hozzá­árult ahhoz, hogy kitünte­­éses doktorokat avassanak a Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen, a Semmel­weis Orvostudományi Egye­­emen, a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­­men. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel, és választott meg, s más folyamatban lé­­vő ügyeket tárgyalt. SOMOGYI NÉPLAP Asszad hozzájárult... Asszad szíra­i elnök hoz­zájárult ahhoz, hogy a Pa­lesztin Ellenállási Mozga­lom a szíriai Golán-fenn­­síkról kiindulva támadásokat hajtson fegyveres végre Izrael ellen. Ahmed Iszkan­­der szíriai tájékoztatási mi­niszter nyilatkozatban erő­sítette meg az arról szóló jelentéseket, hogy az ajánla­tot maga Asszad Jasszer Arafattal, a közölte vb elnökével, valamint PFSZ legjelentősebb gerilaszerve­­­­zetek vezetőivel. Ifjúsági nagygyűlés Salgótarjánban Ünnepségek a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján A csepeli Kossuth Lajos utca — Korvin Ottó utca találkozása március 21-től történelmi emlékhely: itt avatták fel pénteken több mint ezer kerületi dolgozó, diák- és munkásfiatal je­lenlétében a szikratávíró­emlékművet, melyet a XXI. kerületi, valamint a Csepel Vas- és Fémművek pártbi­zottsága emelt a nagymúltú munkáskerület kapujában. A Himnusz hangjai után Ernszt Antal, az­­ MSZMP Csepel Művek Bizottságának első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, köz­tük Borbély Sándort, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárát, Méhes La­a­jost, az MSZMP KB tagját, budapesti pártbizottság első titkárát. Ott volt Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára, valamint a fegyveres testü­letek képviselői. Jelen volt Leonyid Jagodovszkij, Szovjetunió budapesti nagy­ a­követségének tanácsosa és Vlagyimir Ivanovics Szive­­nok vezérezredes, az ideig­lenesen hazánkban állomá­sozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoka. Véghelyi Andor, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára avatta föl az emlék­művet, amely a szikratáv­író eredeti helyétől mind­össze 2 kilométerre szimbo­lizálja a Tanácsköztársaság és a fiatal szovjet állam kapcsolatát. A Vitt Tibor Munkácsy-díjas szobrász­­művész tervei alapján ké­szült, csaknem 50 méter magas stilizált rádiótorony valóságos rádióösszekötte­tés megteremtésére is alkal­mas lesz. Ezután 500 csepeli fiatal tett KISZ-fogadalmat az emlékműnél. Tizenkétezer fiatal vonult fáklyás menetben Salgótar­ján fellobogózott házsorai között pénteken este, a Ta­nácsköztársaság térre, hogy a Tanácsköztársaság kikiál­tásának 61. évfordulója al­kalmából tisztelegjen az el­ső győztes magyar proletár­forradalom mindmáig ható, de a jövő küzdelmeit, ten­nivalóit is messze bevilágító emléke előtt. Ez volt az idei forradalmi ifjúsági napok legnagyobb szabású ünnepsége. Esemé­nyeit az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának szék­házában délelőtt megrende­zett tudományos emlékülés vezette be. Az ülésen elnök­lő Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára megnyitójában rámuta­tott: kor jelenség az ifjúság megélénkülő érdeklődése a történelem, különösen év­századunk, s a legutóbbi év­tizedek történelme iránt. E célt szolgálta a salgótar­jáni emlékülés is, amelyen bevezető előadást Vass Hen­rik, az MSZMP KB Pár­ttör­­téneti Intézetének igazgató­ja tartott a Tanácsköztársa­­ság történetének néhány alapvető tanulságáról, tá­maszkodva a legutóbbi ku­tatások eredményeire. Vass Henrik után Svéd László, előadása a Párt­­történeti Intézet munkatár­sa tartott előadást A Ta­nácsköztársaság és az ifjú­ság címmel, a Tanácsköztár­saság ifjúsági mozgalmának helyi szerepéről, pedig Kö­­vesdi László, a Vas megyei Oktatási Igazgatóság tan­székvezető tanára, Andrássy Antal, a Somogy megyei Le­véltár főlevéltárosa, Béke­vári Sándor, a Bács-Kiskun megyei Oktatási Igazgatóság tanára, valamint Vonsik Ilo­na, a Salgótarjáni Munkás­­mozgalmi Múzeum muzeo­lógusa szóltak. A forradalmi ifjúsági na­pok országos seregszemléjé­nek eseményei délután foly­tatódtak. A reflektorokkal megvilá­gított, nappali fényben tün­döklő Tanácsköztársaság té­ren, a hatalmas, színes transzparensek, feliratok és a zászlóerdő karéjában fel­állított díszemelvény elé es­te fél hétkor kezdett áram­­lani a daloló fiatalok fák­lyásmenete. A tizenkétezer ifjú — a tizenkétezer fák­lyaláng — betöltötte nem­csak a tágas teret, de a kör­nyező utcák torkolatait is. A Himnusz hangjai, majd a tanácsköztársasági emlék­mű megkoszorúzása után harsonák jelezték a tömeg­gyűlés kezdetét, amelynek elnökségében helyet foglalt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ KB el­ső titkára, Korom Mihály, a Központi Bizottság titká­ra, Marjai József miniszter­elnök-helyettes, Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, továbbá Nógrád megye és Salgótarján politikai, társa­dalmi életének vezetői, a fegyveres testületek képvi­selői, a veteránjai, munkásmozgalom A nagygyűlés szónoka Maróthy László volt. — Akár jelképesnek is mondható — hangoztatta — hogy éppen itt a Karancs alján emlékezünk az egész ország nevében az első ma­gyar szocialista forradalom­ra, a Magyar Tanácsköztár­saságra. A salgótarjáni bá­nyászok már 190). január 3-án elfoglalták a bányákat, eltávolították az igazgatósá­got, és a munkástanács ki­mondta a hatalom átvéte­lét. A kormány január 5-én statáriumot rendelt el a vá­rosra és környékére. A kar­hatalom véres megtorlásá­nak mintegy 100 munkás esett áldozatul. Rájuk is em­lékezünk most. Tisztelettel emlékezünk azokra a salgó­tarjáni bányászokra, mun­kásokra, akik kemény harc­ban védték meg és mindvé­gig megtartották Tanács- Magyarország számára az életet adó szénbányákat. Emlékezünk a győzelmes északi hadjárat katonáira, azokra a hősökre és névte­len harcosokra, köztük fia­talemberekre, akik életük feláldozásától sem riadtak vissza. Ja — A Magyar Kommunis­Ifjúsági Szövetség — amelynek zászlóbontására ugyancsak március 21-én emlékezünk — az ország előtt álló feladatok szelle­mében a KISZ tagok alap­vető kötelességének tekinti, hogy becsülettel, legjobb tu­dásuk szerint álljanak helyt a munkában, a tanulásban, a haza védelmében. Erre neveljük fiatalságunkat, en­nek érdekében dolgoznak szervezeteink. kor — Ifjúságunk tudja, ak­adozik a legméltóbb módon forradalmár elődei­nek emléke előtt — mon­dotta befejezésül dr. Maró­thy László —, ha szelle­münkben dolgozva — a ke­gyelet koszorúi és a megem­lékezés virágai mellé — né­pünk boldogabb jövőjéért végzett munkáját is leteszi történelmünk kiemelkedő sorsfordulóinak képzeletbe­li közös emlékművére. Dr. Maróthy László be­széde után Bálint László, a salgótarjáni mek Kulich kohászati üze­Gyula ifjúsági brigádjának vezetője kért szót. Hitet tett a magyar történelem három tavaszának mának szóló üzenete, eszméi mellett; munkástársai és nagygyűlés valamennyi rész­t­vevője nevében köszöntötte a Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. küszöbönálló kongresszusát, állást foglalt a párt eddigi politikája és annak folytatása mellett. A salgótarjáni ifjúsági tö­meggyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. ’■ [UNK] [UNK] [UNK]. :ÿ*­ A Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. évfordulója alkalmá­ból a főváros dolgozói megkoszorúzták a Dózsa György úti Tanácsköztársaság Emlékművet. Európai gondok­ kól-feltűnik a politikai nyilatkozatokban, az euró­pai helyzettel foglalkozó beszédében Madrid ne­ve. Terv szerint itt kell ös­­­szeülniük ez év őszén az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet vevőinek, a 33 európai részt­és a két észak-amerikai állam küldötteinek, s megvitatni, hogyan áll a helsinki záró­okmányban foglaltak végre­hajtása. E tanácskozás a kelet—nyugati együttmű­ködés­­ folyamatosságát len­ne hivatva biztosítani a zá­róokmány szellemében. Kis visszapillantás. Öt esztendeje írták alá a leg­magasabb rangú vezetők az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányát, amelyben — 100 oldalon át — rögzítették a 35 állam politikai, gazdasá­gi, kulturális és emberi együttműködésének szabály­­rendszerét, magatartás­kódexét. Magában foglalja ez az irat azt is, hogy az érdekeltek időnként üljenek össze (nem a legmagasabb szinten), hogy lássák, mi va­lósult már meg,­ mit tettek az együttműködés szélesíté­séért. Belgrádban zajlott le 1977-ben az első ilyen vizs­gálódás, itt állapodtak meg abban, hogy a következő állomás Madrid legyen. Minden konferenciára az adott nemzetközi helyzet nyomja rá bélyegét, min­den fontosabb találkozó résztvevőinek olyan a viszo­nya egymás­al, amilyen ál­lamaiké az adott időben. Belgrádban — a mostani lehűlés előjátékaként — nyugatiak az emberi jogo­a­kat állították előtérbe — sa­ját értelmezésük szerint — tudva, hogy ezzel, ilyen for­mában csak feszültséget kel­tenek. S most? Még több mint fél esztendő választ el a mad­ridi találkozóra előirányzott dátumtól , nem tudni milye­nek lesznek az akkori kö­rülmények. Egyelőre az elő­készületeknél tartunk, a diplomáciai tapogatózá­soknál. Jelenleg bonyolult, feszült a helyzet Európában, az amerikai kormány új po­litikája érezteti hatását a két világhatalom, általában a két katonai szövetségi rendszer viszonyában. Ez az egy-két esztendeje tartó fe­szültség is mutatja: nem Afganisztánnal kezdődött, nem emiatt keletkezett a baj. Puja Frigyes és Andrej Gromiko moszkvai találko­zóján megfogalmazták a szocialista államok állás­pontját a legsürgősebb európai teendők tekinteté­ben. Ajánlották, vizsgálja felül a NATO decemberi határozatát a közép-hatótá­volságú­ rakéták nyugat­európai függessze felállítása ügyében, föl a fegyverek elhelyezéséről hozott dönté­sét. Fokozná e lépés hatását, ha megvalósulna a Varsói Szerződés államainak egy­­ régebben tett javaslata: mindkét fél mondjon le nukleáris és a hagyományos a fegyverek elsőként való al­kalmazásáról. További, illet­ve ezzel párhuzamos intéz­kedés lenne a másik szocia­lista elgondolás : hívjanak össze a helsinki záróokmány aláírói konferenciát, amely az európai katonai enyhü­léssel és a leszereléssel fog­lalkozna. Három gondolat, amely megváltoztatná a légkört. A szovjet külügy­miniszter szavaival élve: »•még mindig nem késő megtalálni a közös nyelvet az európai biztonsági érte­kezleten résztvevő országok számára...» Ezt a célt lenne hivatva szolgálni a madridi találkozó is. Mint látni, Európában katonai enyhülés megterem­­­tése lenne a legfontosabb. Ez a helyzet kulcsa. A hel­sinki záróokmány 100 olda­lán — némi katonai utalás­tól eltekintve — egyéb té­mák szerepelnek: alapelvek, kereskedelem, tudomány, turizmus, sajtó. Közöttük néhány olyan téma, amely az év végén feltétle­nül napirendre kívánkoz­hatna. De hogyan lehet eh­hez kedvező feltételeket lét­rehozni? A mai légkör ak­kor változna meg, ha vala­milyen, a katonai enyhülést szolgáló lépés történne. Így lehetne a leghatásosabban előkészíteni a politikai tár­gyalásokat, főképpen az egyetlen idei nagy nemzet­közi eszmecserét, a madridi találkozót. És ha mindkét­ félben megvan az enyhülés megteremtésének szándéka, Madridban dönthetnének az európai katonai enyhülést­­ szolgáló konferencia össze­hívásáról. Nem a sorrend a fő, hanem a kölcsönös haj­landóság. Egyelőre azonban minden kérdés nyitott. Egy sor nyi­latkozat Madrid mellett fog­lal állást, jó lenne, ha őszig a körülmények is kedvezné­nek az­­ elősegítő európai enyhülést harmincötös talál­kozóhoz. T. I. Automata másoló lángvágó berendezésünkre, valamint idomacélhajlító gépre szabad kapacitással rendelkezünk A megrendelt munkákat rövid határidővel teljesítjük. ÉPGÉP barcsi gyára A Csiky Gergely Színház 1980. április havi műsora: 2.szerda 14.00 Berzsián és Dideki »E« bérlet 6.vasárnap 15.00 Átváltozások Gá­rdony­i bérl­et 19.00 Átváltozások Berzsenyi bérlet 7.hétfő • 15.00 Csárdáskirálynő Bérletszünetes 19.00 Csárdáskirálynő B­é­rletszünetes 13.vasárnap 19.00 Átváltozások Rátkay bérlet 14.hétfő 14.00 Berzsián és Dideki »*■ F­« bérlet 16.szerda 14.00 Berzsián és Dideki bérlet 17.csütörtök 14.00 Berzsián és Dideki v*H-­ bérlet 19.00 Átváltozások Munkácsy bérlet 18.péntek 13.30 Átváltozások Ady bérlet 19.00 Átváltozások Komor bérlet 1«.szombat 19.00 Átváltozások Odry bérlet 20.vasárnap 13.30 Átváltozások B­la­báné bérl­et 19.00 Élnek, mint a disznók Petőfi bérlet 21.hétfő 14.00 Berzsián és Dideki **•]> bérlet * 19.00 Triptichon A t­árazdi színház vendégjátéka. 24.csütörtök 19.00 Átváltozások Kiss Manyi bérlet 25.péntek 19.00 Átváltozások Bajor bérlet 26.szombat * 19.00 Átváltozások Uray bérlet 27.vasárnap 15.00 Átváltozások Vörösmarty bérlet 19.00 Átváltozások Katona bérlet 28.hétfő 13.00 Berzsián és Dideki «•J] bérlet A Berzsián és Dideki előadásait a Latinta Sándor Művelő­dési Házban tartjuk. Jegyek kaphatók a Rendezvény irodában, Kaposvár, Májusi, s. V Telefon: 11-lfW.

Next