Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
A JÓ MUNKÁÉRT Munka — jó hangulatban A kaposvári villamossági gyár az idén másodszor lett a művek legjobb gyára. Ezt a kitüntető címet tavaly szerezték meg először, akkor még nyolc VBEM-gyár versenyében. Az 1981-es eredmények alapján most újra nekik járó címre már csak a Villamos Berendezés és Elektronikai Vállalat négy gyára pályázott. Négyen önállósultak időközben. Ez azonban nem kisebbíti eredményeiket. Impozáns számok jelzik a kaposvári gyár fejlődését. A legjobb gyárnak járó kitüntetésre szigorú követelmények alapján értékelendő pályázatot kell benyújtani. Néhány ilyen követelmény számai között tallóztunk Zsuró Jánossal, a villamossági gyár közgazdasági főosztályvezetőjével. — Bevételünk hatszázhatvanhárom 1981-ben millió forint volt; ez nyolc százalékkal haladta meg az előző évi bevételt. Exportunkból — a tőkés piacokról — százhuszonegy millió forint értékű dollár származott, s ez egynegyeddel több, mint 1980-ban volt. Nyereségünk ötvenhárom helyett hetvennyolc millió forint, exportunk nyereségessége pedig a korábbi 1,8 százalék helyett 16 százalékos volt. — Ezek meglepően adatok. Milyen munka szép áll mögöttük ? — A belföldi piaci helyzet az 1980-as bizonytalanság után tavaly megszilárdult. Elegendő megrendelőnk volt, és teljesítettük szerződésekben vállalt kötelezettségeinket. Az exportért a korábbi években nagy erőfeszítéseket tettünk, ezek gyümölcse nyolcvanegyre érett be. Alaposan megdolgoztuk a piacot, sokat utaztunk és sok vevőnk járt itt a gyárban. Sikerült javítanunk a minőséget és a szállításaink is ütemesek voltak. .Még az a „csoda” is megtörtént, hogy a végtelenül kemény, tőkés partnereink több cikkünk esetében elismerték az áremelést, azaz drágábban is átvették gyártmányainkat. — Mindehhez nagyon pontos gyári csapatmunka kellett. Miként sikerült így „összerázódni” ? — A piachoz való igazodás kényszere mindenkiben tudatosult. A termékszerkezet folyamatos korszerűsítésével együtt a gyári szemlélet is megújult, így tudtunk korszerű, versenyképes és még mindig olcsó termékekkel „célozni”. Nagyító alá vettük például a fajlagos önköltséget, és a maga területén mindenki, ahogyan tudott, lefaragott ezekből. Az önköltség-megtakarítás tavaly tízmillió forintra rúgott. Végül azt is meg kell említenem, hogy a jól teljesítő gárda megkapta jobb munka ellenértékét is: a harmincnyolcezerről negyvenkétezer forintra emelkedett az átlagbér. Ez is javította a hangulatot. S ahol jó a hangulat, ott megy a munka. Ötször egymás után Az egyedülálló jelzőt kiérdemelte a Kaposvári Hibndsertés-tenyésztő Közös Vállalat. Az országban egyedül ők nyerték el egymás után öt évben is a kiváló címet. Munkájukról gában is sokat mond önnev ez. Kósa Ferenc igazgató azonban úgy tartja, hogy ennél is beszédesebb az a MÉM— Stagek-értékelés, amely a gazdálkodás eredményességét tekintve országos rangsort állított föl, s az első helyre a Ka-hyb vállalat került. Rendszerszervező tevékenységének hasznát általában nehéz számszerűsíteni, ez esetben azonban bizonyíthatók az előnyök. Az országos húsipari kutatóintézet minősítése alapján hasított testsúly egy kilójá ra vetített bevétel a Ka hybsertésnél az országos átlagnál nyolcvan fillérrel több. Ez azt jelenti, hogy a termelő egy-egy hízó után az átlagnál hetven forinttal több bevételhez jut. Összességében ez százhúszmillió forint többletet jelent a vállalat partnerüzemei számára, amelyek évente egymillió-hétszázezer hízót állítanak elő. A nagyobb bevétellel egyidőben a Ka-hyb-sertésnek az országos átlagnál lényegesen jobb a takarmányfelhasználása, az értékelés, a mutatók alapján ez további kétszázmillió forint megtakarítást jelent az üzemeknek. Ezekkel a többszázmilliós többletekkel szemben a partnerek genetikai kutatásokra, szolgáltatásokra évente mindössze huszonkétmillió forintot fizetnek. Nem kíván külön magyarázatot a rendszer hatékonysága; érthető, hogy az országos rangsorban az első helyre került. Beteljesült a Ka-hyb alapvető törekvése: ma már partenerei számára teljes, komplett programot nyújt, az épülettől a takarmányig mindenben rendelkezésre áll. Az üzemek számára többszáz milliós megtakarítást jelentenek a kiváló áruk fórumán is díjazott energia- és helytakarékos berendezések, a fjaztató- és malacnevelő-rekeszek. A Ka-hyb vállalat tevékenysége hazánk sertéstenyésztésében meghatározó. Neve, híre azonban messze túlnőtt az országhatárokon. Hazánkban ma kétszázharmincegy üzem háromszáztizennyolc telepén tartanak Ka h.gb.sertést, s onnan évente 1,7—1,8 millió hízót értékesítenek. Külföldön — a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Ausztriában, Hollandiában és az NSZK-ban — százötvenezer termelnek évente. Kahubot jelenleg közép- és dél-amerikai, valamint afrikai országokkal tárgyalnak. Magyar és nemzetközi elismerések sora fémjelzi a közös vállalat tevékenységét. Kósa Ferenc igazgató így fogalmazott: „Mindezzel együtt nincs olyan területe a munkánknak, amellyel meg lennénk elégedve.” Ez a szemlélet a biztosíték holnap eredményes, a partnnerüzemeknek is hasznot hozó munkájához. Környezetünk szépítői Kezük nyomán kizöldül a puszta tér, a hepehupás táj rendezetté, s virágaiktól színessé, üdévé válik. A Somogy megyei Kertészeti és Parképítő Vállalatnak 201 dolgozója fát, virágot, cserjét termeszt és árul, koszorút és csokrot köt, parkot meg sportpályát épít, s évente 51 millió termelési értéket hoz létre. Nyereségüket 1981-ben megkétszerezték: négymillió-négyszázezer forint eredményt értek el. Megkapták a kiváló vállalat címet. A megyében 11 virágüzletük van: Kaposváron, Siófokon, Nagyatádon, Marcaliban és Tabon árusítanak — s kötnek csokrot, koszorút — virágot. Balatonlé csen és Veszprémben is nyitottak Üzletet Kaposvárott és Siófokon 5—5 ezer négyzetméter alapterületű növényházzal rendelkeznek, s a megyeszékhelyen ezenkívül még tízhektárnyi területen termesztenek virágot, örökzöldet, cserjét. — A legnépszerűbb virág változatlanul a szegfű — mondta Ignáczy Györgyné igazgató —; a megyében mintegy másfélmillió szálat vásárolnak évente. Egyegy somogyi lakosnak átlag négy szegfűre van szüksége. Az idén növeltük a szegfűterületet; természetesen igyekszünk másféle virágot is népszerűsíteni, megszerettetni. — Különböző ünnepekre mindig körültekintően fölkészülünk; anyák napjára, baLafiásra például megfelelő mennyiségű virágot szállítunk üzleteinkbe. Boltjainkban képzett kötésznek dolgoznak, rendszeresen részt vesznek a virágkötészeti versenyeken is. Néhány versennyel egybekötött kiállítást is rendeztek a múlt évben. Például Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban és Bogláron, a kápolnákban, sokan gyönyörködhettek a kötészek alkotásaiban. A múlt évben egyik emlékezetes munkájuk a boglári feltöltött területek parkosítása volt. E vállalat végzi a siófoki Aranypart teljes parkosítását. Műanyag sportpályákat is építenek: a múlt évben hatot adtak át az idén nyolc pálya készítésére kötöttek szerződést. EGYETÉRTÉSBEN Mintaszerűen elmünkért földek, ígéretes, haragoszöld, dús vetések — a somogyjádi Alkotmányszövetkezet határa. — Mindennel végeztünk már, csak a kukorica van hátra. A tárcsák ennek készítik az ágyát. Néhány gép már két hete másoknál segíti a tavaszi feladatok végzését. Bármerre megy az ember, bárkivel beszél, kiegyensúlyozott, bizalommal teli légkört tapasztal. Ilyen véleményeket jegyeztem föl. — Fontos, hogy a vezetőgárda legalább egy évtizede együtt van; sikerült nyugodt, alkotó feltételek teremteni a munkához. A törekvések összhangban vannak az itt dolgozó emberek igyekezetével. — A haladáshoz szüntelen megújulás, kezdeményező- készség kell. Ez nem mindig hoz sikert, adódnak kudarcok is. Sohasem szabad ilyenkor szemrehányást tenni, inkább segíteni kell, hogy mielőbb kilábaljon az ember a bajból és merjen ismét újítani, kockázatot vállalni. A siker, az eredmények összetevői kerültek szóba, amikor Tóth László elnökkel beszélgettem. Sok kis apró mozaikdarabból állt össze a kép. Ennek a három és fél ezer hektáros gazdaságnak minden eredménye önerejéből született. Már egy évtizede különböző fajta- és vegyszerkísérleteket végeznek, s következetesen, nagy szakmai hozzáértéssel hasznosítják a tanulságokat. Nagyszerű partner ehhez a szekszárdi termelési rendszer. Ahogy az elnök mondta: ennek a kapcsolatnak mindenképpen része van abban, hogy a falon levő két elismerés mellé most oda kerül a harmadik. Tavaly hektáronként ötven mázsa búzát termettek, nyolcvanöt mázsa kukoricát, igen kedvező költségszinttel. A búza önköltsége 195, kukoricáé 201 forint volt. A a száz hektár cukorrépa kétmillió nyereséget hozott. Történetük legnagyobb eredményét jelentette tavaly csaknem tizenkét és fél milliós nyereség. Szívesen dolgoznak az emberek, s nek egyik magyarázata enaz, hogy ötvenezer forint az átlagos évi jövedelem. Tapasztalják, hogy érdemes törekedni a tisztességes munka a nagyüzemben és a háztájiban is gazdagon megtérül. Ez utóbbit minden lehető módon segíti a szövetkezet. Beszédes a szám: a szövetkezeten keresztül tavaly több mint tizenkétmillió forint értékű forgalmat bonyolítottak le a tagok. Szakmaszeretet, lelkesedés, az új utak, módszerek keresése, egy pillanatra sem lankadó figyelem, gondosság — az Alkotmányszövetkezet fontos jellemzői ezek. És az összhang, az egyetértés, az egyet akarás. Méreteiben nem nagy gazdaság de gyakorlata, eredményei gy»lemre.Méltóak. Az iroda órára méltán kerül mos ismét a kiváló cím.