Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-09 / 33. szám
Felszabadulási ünnepség Siófokon Varga Imre az első díszpolgár Siófok felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi ülést rendezett tagnap a siófoki városi pártbizottság a városi tanács és a Hazafias Népfront a Délbalatoni Kulturális Központban. A Himnusz hangjai után Balassa Béla, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, köztük Sarudi Csabát, a megyei tanács általános elnökhelyettesét és Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművészt. Dr. Gáti István tanácselnök ünnepi beszédben méltatta a felszabadulás történelmi jelentőségét, megidézte a 40 évvel ezelőtti harcokat, s a fejlődés legfontosabb állomásait az azóta eltelt időkben. A megemlékezés után dr. Filiszár Tibor vtb-titkár lépett mikrofonhoz, és bejelentette, hogy Siófok város tanácsa január 31-i ülésén úgy döntött, hogy Varga Imre szobrászművésznek, a város sízülöttének Siófok felszabadulása 40. évfordulója alkalmából díszpolgári címert adományoz. A város polgárai ilyen módon ismerik el kiemelkedő munkásságát, gazdag életművét, amely egész népünk és az emberiség egyetemes érdekeit szolgálja. Majd méltatta Varga Imre eddigi életútját, munkásságát. 1923. november 1-én született. Siófokhoz való kötődéséről így Vali visszaemlékezésében: „Anyai ágú őseim — a Csepeli família — Siófok egyik alapító családja. Az 1700-as években kerültek ide Zalából, ahol korábban Mátyás király szabad vadászaiként lakták Csepely községet. Dédapám az alapítók kései leszármazottja. E famíliától kaptam szellemi örökséget... „Tihanyból az Alapító jogarával kezében jó nap üdvözletül mintegy visszaköszön Foknak.” mi Varga Imre a siófoki előiskolában rendkívüli rajzkészségével tűnt ki. Már 13 éves korában szerepelt egy képével Párizsban. középiskolát a budai cisztercitáknál és a szombathelyi premontreiek gimnáziumában végezte. Bár gyermek fejjel indult mai hivatása felé, a világégés egy ideig más utat szabott számára. A történelem vihara őt is próbála tette, de ember tudott maradni az embertelenségben. 1956-ban végezte el a képzőművészeti főiskolát, Pátzay Pál és Mikus Sándor növendékeként. Első önálló kiállítását 1967-ban rendezték, s két évvel később Munkácsy-díjat kapott. Az 1972-ben bemutatott tihanyi tárlata emlékezetes sikert aratott. 1973-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, két évvel később az érdemes művész, 1977- ben — fővárosi köztéri alkotásaiért — a Pro Arte kitüntetést, 1979-ben a Kiváló művész címet, 1982-ben Herder-díjat, tavaly pedig a a SZOT-díjat nyerte el. Sok szobrát állították fel hazánk közterein és külföldön is. Egy-egy női figurája látható Debreceniben, Nagybátonyban, valamint a hajdúszoboszlói gyógyfürdőnél. Salgótarjánban áll a Város című reliefje, a Madách és a Radnóti című alkotása. Térplasztikája a budapesti KISZ vezetőképző iskolánál látható. Táncsics-szobra Budapesten, a Tűnt idő című műve Siófokon, a Hatvani professzor emlékét idéző alkotása pedig a debreceni Nagyerdőn és Antwerpenben gyönyörködteti nézőket. 1967-ben Prometheaus című hegesztett szobrát a nagy elismeréssel méltatták middelhaini Párizsban pedig biennálén, La Charogne című művével szerepelt. Az auschwitzi múzeum számára készítette Rácskompozícióját, Kiskörére a Jégzajlás című művét stb. Monumentális személyiségszobrok egész sora készült műtermében: Madách, Táncsics, Radnóti, Nagy István, Kodály, Károlyi Mihály, Czóbel Béla, Lenin, Kádár János, Vass István, Kurlich Gyula, József Attila, Bartók, Kopernikusz, Liszt Ferenc, Szent István, a Magyarok Nagyasszonya — az utóbbi kéttő a római Szent Péter bazilika altemplomában képviseli hazánk kultúráját. A méltató szavak után dr. Gáti István a Balatonparti város tanácselnöke nyújtotta át a művészi tokban elhelyezett diplomát Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművésznek, Siófok első díszpolgárának. Majd a Siófokért emlékérmet adta át Juhász István, Sipos Béla és Klabuzai István nyugdíjasoknak. Az ünnepség után megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet és a folyamán még sok délután színes ifjúságpolitikai és kulturális rendezvény színhelye volt a művelődési ház. Este a Budapest Táncegyüttes adott műsort. Sz. A. A tavaszi fesztivál eseményei Az ötödik budapesti tavaszi fesztivál március 22-től 31-ig tartó programja bővelkedik színházi bemutatóikban,táncművészeti eseményekben és folklórműsorokban. A fővárosi közül például színtársulatok a Madách Színház és a Madách Kamara, a Nemzeti Színház, a Fővárosi Operettszínház és a Vígszínház tart premiert a tavaszi kulturális seregszemle idején. A Madách Színházban és a Madách Kamarában a napokban kezdődtek meg próbák, a két darabban a a társulat valamennyi színésze szerepet kap. (vezető A Lenin körúti anyaszínházban a Shakespeare-vígjátékok sorozatban a Vízikereszt címűt tűzi műsorára a színház. A hazai színpadokon sokat játszott darabot Szirtes Tamás viszi színre. A Madách Kamarában Polgár András Töltsön egy estét a Fehér rózsában című művét próbálják, a premier tervezett időpontja március 22. Az új magyar darabot vendégként Fábri Zoltán állítja színpadra. A Nemzeti Színház Victor Hugo ismert művével, A királyasszony lovagjával gazdagítja repertoárját március 31-étől. Vámos László a rendező. A Fővárosi Operettszínház március 29-én mutatja be Ribnyikov—Voznyeszenszkij A remény című rockoperáját Horváth Zoltán rendezésében. A Magyar Állami Operaház március 27-én és 29-én párhuzamos szereposztásban újítja fel Beethoven Fidelio című operáját. Az előadást vendégként Doráti Antal vezényli. 1985. február 9., szombat 5 Biztos gondolatmenetek — meggyőző stílus Ha a politika — amint Kossuth fogalmazta — „az exigenciák tudománya”, magyarán az érdekek értelmes egyeztetéséé, akkor a külpolitikai újságírás a száraz tények, a biztos gondollatmenetek, illetve a meggyőző, hatásos és veretes stílus összeegyeztetésének művészete. A rádiósok külpolitikai frisseségére nem panaszkodhatunk, íme csak néhány példa az elmúlt hétről! A bécsi különtudósító, Bedő Iván izgalmas beszámolói a Reder-ügy miatt kirobbant osztrák belpolitikai válságról, a parlamentben történt bizalmi szavazásról. Derekasan „megshowzott” anyagok a Harminc perc alatt a Föld körül vasárnapi adásában, s mindenekelőtt egy színvonalas Háttérbeszélgetés szerdán Izbéki Gábor szerkesztésében, kiemelkedő szakemberek részvételével arról, mit várhatunk a márciusban ismét megkezdődő genfi leszerelési tárgyalásokról. De ide sorolhatjuk Tíz perc külpolitika című sorozatban hallott tartalmas kommentárokat, s a teljesség kedvéért — ha nem is e heti tapasztalatok alapján — a Szintézis című vitasorozatot, vagy a Külpolitikaiklub műsorait, melyekben jobbára politológusok — Ágh Attila, Balázs József, Tálas Barna és mások — válaszolnak a hallgatók kérdéseire, nyíltan, őszintén. Gazdag tehát a paletta: a külpolitikai rovat munkatársai rendszeresen gondolnak a nagyvilág dolgaiban kevésbé járatos közönségre éppúgy, mint az elmélyülni szándékozókra. De ha már műsorokat említettünk, ne feledkezzünk meg áldandó szerkesztőikről sem! A Szintézist és többnyire a Háttérbeszélgetést Vértes Éva felkészültsége és személyisége határozza meg, élő cáfolatként Kissinger ama hírhedt kijelentésének, mely szerint: „a nő a politikában olyan, mint a kivetett hal a Szahara homokján”. De nem érthet egyet „Nagy Henry” e rosszmájú véleményével az sem, aki Szécsi Éva fanyar humorral átszőtt, zömmel francia és olasz témájú eszmefuttatásait hallja ezekben a sorozatokban, az esti tízperces adásokban vagy az Esti magazin negyedórás összefoglalóiban. Ha rendszeresen rádiózunk, nem érezhetjük magunkat kivetett halnak a nemzetközi politika Szaharájának homokján. .. L. A. Fischer Sándor és Szirtes Ádám kitüntetése Az Elnöki Tanács évtizedes munkássága, több oktatói tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából Fischer Sándornak, a Színház- és Filmművészeti tanórának, Főiskolai egyetemi valamint több évtizedes művészi munkássága elismeréseként 60. születésnapja alkalmából; Szirtes Ádámnak, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének, a Thália Színház tagjának a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetéseket Drecin József művelődési államtitkár adta át tegnap. Tavaly száznégy millió forint értékben forgalmazott gyógyszert a Somogy megyei Tanács Gyógyszertári központja. A megye hatvannyolc gyógyszertárát látja el rendszeresen. A központban csaknem harmincféle gyógyszert is készítenek. Ha a gyógyszergyárak valamiből nem tudnak elegendőt küldeni, akkor a központban elkészítik a megye számára szükséges mennyiséget. Ez történt nemrég, amikor Papaverin tablettából egy hét alatt százezer darabot készítettek. (Gyertyás László képriportja) Tudománytár új kiadványai A Könyvértékesítő Vállalat Tudománytár című sorozatában — amelyben művelődéstörténeti könyvritkaságokat adnak közre — az idén négy kiadvány jelenik meg. Elsőként Karácsony János Magyar egyháztörténet című munkáját adják ki februárban. A neves akadémikus összefoglalója 1929-ben jelent meg, a mű évtizedeken át sokat forgatott kézikönyv volt. A kötetet Csorba László, az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa látta el kiegészítő jegyzetekkel, s a régi függeléket helyettesítő új bibliográfiával. A tudományos kutatók, egyetemisták számára nélkülözhetetlen kézikönyvek sorában tavaly jelentették meg Pecz Vilmos Ókori Lexikonának első kötetét. Fináczy Ernő professzor négykötetes egyetemes neveléstörténeti munkájának az idén második kötete jelenik meg, A középkori nevelés története címmel. A Könyvérdékesítő Vállalat A kronológia kézikönyve címmel adja ki Szentpétery Imre írását. A mű a Chronológia és Oklevéltani naptár című szakkönyvek összevont, átdolgozott és a szerző hagyatéka felhasználásával bővített kiadása. A kötetben olvasható az egyházi ünnepek részletes jegyzéke.