Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

Felszabadulási ünnepség Siófokon Varga Imre az első díszpolgár Siófok felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi ülést rendezett tag­nap a siófoki városi pártbi­zottság a városi tanács és a Hazafias Népfront a Dél­­balatoni Kulturális Köz­pontban. A Himnusz hang­jai után Balassa Béla, a városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte az ünnep­ség résztvevőit, köztük Sa­rudi Csabát, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tesét és Varga Imre Kos­­suth-díjas szobrászművészt. Dr. Gáti István tanács­elnök ünnepi beszédben méltatta a felszabadulás tör­ténelmi jelentőségét, meg­idézte a 40 évvel ezelőtti harcokat, s a fejlődés leg­fontosabb állomásait az az­óta eltelt időkben. A meg­emlékezés után dr. Filiszár Tibor vtb-t­itkár lépett mikrofonhoz, és bejelentet­­­te, hogy Siófok város ta­nácsa január 31-i ülésén úgy döntött, hogy Varga Imre szobrászművésznek, a város sízülöttének Siófok felszabadulása 40. évfordu­lója alkalmából díszpolgári címert adományoz. A város polgárai ilyen módon isme­rik el kiemelkedő munkás­ságát, gazdag életművét, amely egész népünk és az emberiség egyetemes érde­keit szolgálja. Majd méltat­ta Varga Imre eddigi élet­útját, munkásságát. 1923. november 1-én szü­letett. Siófokhoz való kötő­déséről így Vali visszaem­lékezésében: „Anyai ágú őseim — a Csepeli família — Siófok egyik alapító csa­­l­ádja. Az 1700-as években kerültek ide Zalából, ahol korábban Mátyás király sza­bad vadászaiként lakták Csepely községet. Dédapám az alapítók kései leszárm­­a­zottja. E famíliától kaptam szellemi örökséget... „Tihanyból az Alapító joga­rával kezében jó nap üd­vözletül mintegy visszakö­szön Foknak.” mi Varga Imre a siófoki elő­iskolában rendkívüli rajzkészségével tűnt ki. Már 13 éves korában szerepelt egy képével Párizsban. középiskolát a budai cisz­­­tercitáknál és a szombathe­lyi premontreiek gimnáziu­mában végezte. Bár gyer­mek fej­jel indult mai hiva­tása felé, a világégés egy ideig más utat szabott szá­mára. A történelem vihara őt is próbála tette, de em­ber t­udott maradni az em­bertelenségben. 1956-ban vé­gezte el a képzőművészeti főiskolát, Pátzay Pál és Mikus Sándor növendéke­ként. Első önálló kiállítását 1967-ban rendezték, s­­ két évvel később Mun­kácsy-dí­­jat kapott. Az 1972-ben be­mutatott tihanyi tárlata em­lékezetes sikert aratott. 1973-ban Kossuth-díjjal tün­tették ki, két évvel később az érdemes művész, 1977- ben — fővárosi köztéri al­kotásaiért — a Pro Arte­ ki­tüntetést, 1979-ben a Kiváló művész címet, 1982-ben Herder-díjat, tavaly pedig a a SZOT-díjat nyerte el. Sok szobrát állították fel hazánk közterein és külföldön is. Egy-egy női figurája látha­tó Debreceniben, Nagybá­­tonyban, valamint a hajdú­­szoboszlói gyógyfürdőnél. Salgótarjánban áll a Város című reliefje, a Madách és a Radnóti című alkotása. Térplasztikája a budapesti KISZ vezetőképző iskolánál látható. Táncsics-szobra Budapesten, a Tűnt idő cí­mű műve Siófokon, a Hat­vani professzor emlékét idé­ző alkotása pedig a debre­ceni Nagyerdőn és Antwer­penben gyönyörködteti nézőket. 1967-ben Promethe­a­us című hegesztett szobrát a nagy elismeréssel méltatták middelhaini Párizsban pedig biennálén, La Cha­­rogne című művével szere­pelt. Az auschwitzi múzeum számára készítette Rács­­kompozícióját, Kiskörére a Jégzajlás című művét stb. Monumentális személyiség­­szobrok egész sora készült műtermében: Madách, Tán­csics, Radnóti, Nagy Ist­ván, Kodály, Károlyi Mi­hály, Czóbel Béla, Lenin, Kádár János, Vass István, Kurlich Gyula, József Attila, Bartók, Kopernikusz, Liszt Ferenc, Szent István, a Ma­gyarok Nagyasszonya — az utóbbi két­tő a római Szent Péter bazilika altemplomá­ban képviseli hazánk kul­túráját. A méltató szavak után dr. Gáti István a Balaton­­parti város tanácselnöke nyújtotta át a művészi tok­ban elhelyezett diplomát Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművésznek, Siófok első díszpolgárának. Ma­jd­ a Siófokért emlékérmet adta át Juhász István, Sipos Bé­la és Klabuzai István nyug­díjasoknak. Az ünnepség után meg­koszorúzták a szovjet hősi emlékművet és­­ a folyamán még sok délután színes ifjúságpolitikai és kulturális rendezvény színhelye volt a művelődési ház. Este a­­ Bu­dapest Táncegyüttes adott műsort. Sz. A. A tavaszi fesztivál eseményei Az ötödik budapesti tava­szi fesztivál március 22-től 31-ig tartó program­ja bő­velkedik színházi bemuta­tóikban,­­táncművészeti ese­ményekben és folklórműso­rokban. A fővárosi közül például színtársulatok a Madách Színház és a Madách Ka­mara, a Nemzeti Szín­ház, a Fővárosi Operettszínház és a Vígszínház tart premiert a tavaszi kulturális sereg­szemle idején. A Madách Színházban és a Madách Kamarában a na­pokban kezdődtek meg próbák, a két darabban a a társulat valamennyi színésze szerepet kap. (vezető A Lenin körúti anyaszínházban a Shakespeare-vígjátékok so­rozatban a Vízikereszt címűt tűzi műsorára a színház. A hazai színpadokon sokat ját­szott darabot Szirtes Tamás viszi színre. A Madách Kamarában Pol­gár András Töltsön egy es­tét a Fehér rózsában című művét próbálják, a premier tervezett időpontja március 22. Az új magyar darabot vendégként Fábri Zoltán ál­lítja színpadra. A Nemzeti Színház Victor Hugo ismert művével, A ki­rályasszony lovagjával gaz­dagítja repertoárját március 31-étől. Vámos László a ren­dező. A Fővárosi Operettszínház március 29-én mutatja be Ribnyikov—Voznyeszenszkij A remény című rockoperáját Horváth Zoltán rendezésé­ben. A Magyar Állami Opera­ház március 27-én és 29-én párhuzamos szereposztásban újítja fel Beethoven Fidelio című operáját. Az előadást vendégként Doráti Antal ve­zényli. 1985. február 9., szombat 5 Biztos gondolatmenetek — meggyőző stílus Ha a politika — amint Kossuth fogalmazta — „az exigenciák tudománya”, ma­gyarán az érdekek értelmes egyeztetéséé, akkor a külpo­litikai újságírás a száraz­ té­nyek, a biztos gondollatme­­netek, illetve a meggyőző, hatásos és veretes stílus összeegyeztetésének művé­szete. A rádiósok külpolitikai frisseségére nem panaszkod­hatunk, íme csak néhány példa az elmúlt hétről! A bécsi k­ülöntudósító, Bedő Iván izgalmas beszámolói a Reder-ügy miatt kirobbant osztrák belpolitikai válság­ról, a parlamentben történt bizalmi szavazásról. Dere­kasan „megshowzott” anya­gok a Harminc perc alatt a Föld körül vasárnapi adá­sában, s mindenekelőtt egy színvonalas Háttérbeszélge­tés szerdán Izbéki Gábor szerkesztésében, kiemelkedő szakemberek részvételével arról­, mit várhatunk a már­ciusban ismét megkezdődő genfi leszerelési tárgyalások­ról. De ide sorolhatjuk Tíz perc külpolitika című so­­­rozatban hallott tartalmas kommentárokat, s a teljesség kedvéért — ha nem is e heti tapasztalatok alapján — a­­ Szintézis című vitasorozatot, vagy a Külpolitikai­­klub műsorait, melyekben jobbá­ra politológusok — Ágh At­tila, Balázs József, Tálas Barna és mások — válaszol­nak a hallgatók kérdéseire, nyíltan, őszintén. Gazdag te­hát a paletta: a külpolitikai rovat munkatársai rendsze­resen gondolnak a nagyvilág dolgaiban kevésbé járatos közönségre éppúgy, mint az elmélyülni szándékozókra. De ha már műsorokat em­lítettünk, ne feledkezzünk meg áldandó szerkesztőik­ről sem! A Szintézist és többnyire a Háttérbeszélge­tést Vértes Éva felkészült­sége és személyisége határ­­ozza meg, élő cáfolatként Kissinger ama hírhedt kije­lentésének, mely szerint: „a nő a politikában olyan, mint a­­ kivetett hal a Szahara ho­mokján”. De nem érthet egyet „Nagy Henry” e rossz­májú véleményével az sem, aki Szécsi Éva fanyar hu­morral­­ átszőtt, zömmel francia és olasz témájú esz­mefuttatásait hallja ezekben a sorozatokban, az esti tíz­perces adásokb­an vagy az Esti magazin negyedórás ös­­­szefoglalóiban. Ha rendszeresen rádiózunk, nem érezhetjük magunkat kivetett halnak a nemzetkö­zi politika Szaharájának ho­mokján. .. L. A. Fischer Sándor­­ és Szirtes Ádám kitüntetése Az Elnöki Tanács évtizedes munkássága, több ok­tatói tevékenysége elisme­réseként, 70. születésnapja alkalmából Fischer Sándor­­nak, a Színház- és Filmmű­vészeti tanórának, Főiskola­i egyetemi valamint több évtizedes művészi munkás­sága elismeréseként 60. szü­letésnapja alkalmából; Szir­tes Ádámnak, a Magyar Népköztársaság kiváló mű­vészének, a Thália Színház tagjának a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet adományozta. A kitünteté­seket Drecin József műve­lődési államtitkár adta át tegnap. Tavaly száznégy millió forint értékben forgalmazott gyógyszert a Somogy megyei Tanács Gyógyszertári központja. A megye hatvannyolc gyógyszertárát látja el rend­szeresen. A központban csaknem harmincféle gyógyszert is készítenek. Ha a gyógyszer­gyárak valamiből nem tudnak elegendőt küldeni, akkor a központban elkészítik a megye számára szükséges mennyiséget. Ez történt nemrég, amikor Papaverin tablettá­ból egy hét alatt százezer darabot készí­tettek. (Gyertyás László képriportja) Tudománytár új kiadványai A K­ön­yv­ért­ék­es­í­tő Válla­lat Tudománytár című soro­zatában — amelyben műve­lődés­történeti könyvritkasá­gokat adnak közre — az idén négy kiadvány jelenik meg. Elsőként Karácsony János Magyar egyháztörténet cí­mű munkáját adják ki feb­ruárban. A neves akadémi­kus összefoglalója 1929-ben jelent meg, a mű évtizede­ken át sokat forgatott kézi­könyv volt. A kötetet Csor­ba László, a­z MTA Filozó­fiai Intézetének munkatársa látta el kiegészítő jegyze­tekkel, s a régi függeléket helyettesítő új bibliográfiá­val. A tudományos kutatók, egyetemisták számára nél­külözhetetlen kézikönyvek sorában tavaly jelentették meg Pecz Vilmos Ókori Le­­xikonána­k első kötetét. Fináczy Ernő professzor négykötetes egyetemes ne­veléstörténeti munkájának az idén második kötete je­lenik meg, A középkori ne­velés története címmel. A Könyvérdékesítő Válla­lat A kronológia kéziköny­ve címmel adja ki Szentpé­­tery Imre írását. A mű a Chronológia és Oklevéltani naptár című szakkönyvek összevont, átdolgozott és a szerző hagyatéka felhaszná­lásával bővített kiadása. A kötetben olvasható az egy­házi ünnepek részletes jegy­zéke.

Next