Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-04 / 156. szám

1 XLII. évfolyam, 156. szám Előtérben rr a minőség Alig egy esztendeje, hogy a magyar és a szov­jet kormányfő aláírta a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének 2000- ig szóló programját. Ez a hosszú távú megállapo­dás a dolog természeténél fogva a fő irányokat je­lölte meg, a részletekről és az elért eredmények­ről időről időre tárgya­lásokat folytatnak. E hé­ten ilyen tanácskozást tar­tott az illetékes kormány­közi bizottság. A jöven­dő feladatait két minisz­terelnök-helyettes, Marjai József és Alekszej Anto­nov vette számba. Befejeződött például az ágazati alprogramok, a­­ 2000-ig terjedő időszak legfontosabb céljainak egyeztetése. Hat fontos ágazat összmunkájának irányait szabták meg, s már szerződés is született az együttműködésről. So­kasodnak a szakosítási és kooperációs megállapodá­sok, jelezve, hogy a két ország gazdasági együtt­működése minőségileg is hatékonyabb formákban teljesedik ki — ma már jócskán van mit emle­getni az árucserén túl is. A külkereskedelmi kap­csolatok persze azért vál­tozatlanul fontosak, a Szovjetunió és Magyar­­ország árucseréjének értéke immár a tízmilli­­árd rubelhez közeledik. Természetes, hogy az áru­cserében is érvényre kell jutnia korunk legfőbb gazdasági parancsának, a minőség javításának. Mindkét oldalon komolyabban veszik egyre az áruk minőségének ellen­őrzését. Vonatkozik ez persze az együttműködés minden területére. Ezért is állapította meg a kor­mányközi bizottság ülésé­ről kiadott közlemény, hogy „szükségessé vált a műszaki színvonal méré­sére, értékelésére használt módszerek eddig to­vábbfejlesztése, tökéle­tesítése”. Az intenzív gaz­dasági fejlesztés korsza­kában az előrelépés kul­csa a minőség. Minden szférában. Az olyan — viszonylag új — együtt­működési területeken is, mint a szovjet és a ma­gyar vállalatok, üzemek közvetlen együttműködése. Avar Károly AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1986. július 4., péntek Kádár János találkozott Larry Presslerrel és Jörgen Jensennel Kádár János, az MSZMP főtitkára csütörtökön talál­kozott a magán­látogatáson hazánkban tartózkodó Larry Presslerrel, az Egyesült Ál­lamok szenátorával, a Sze­nátus Külügyi Bizottsága európai albizottságának el­nökével­, a Keres­­kede­lmi Bi­zottság üzleti­ és idegenfor­galmi albizottság vezetőjé­vel.Az amerikai vendéggel megbeszélést folytatott Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára, valamint Várko­­nyi Péter külügyminiszter. A szívélyes légkörű találko­zókon véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. Áttekintették a magyar—amerikai kapcso­latok alakulását, különös te­kintettel a gazdasági együtt­működés fejlesztésének to­vábbi lehetőségeire. * » * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön a Köz­ponti Bizottság székházában találkozott Jörgen Jensennel, a Dán Kommunista Párt el­nökével, aki szabadságát töl­ti hazánkban. A dán vendéggel megbe­szélést folytatott Óvári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára is. Az elvtársi, baráti légkörű találkozón áttekin­tették a két párt közötti kapcsolatok helyzetét, a nemzetközi élet, illetve kommunista és munkásmoz­­­galom néhány időszerű kér­dését. Elkészült a 3000. Rába traktor Elkészült a háromezredik Rába traktor a Rába Ma­gyar Vagon­­ és Gépgyár győ­ri erőgépgyártó üzemében. A 250 lóerős motorral felsze­relt Rába traktorok első da­rabjai 1974-ben hagyták el a gyárat. A nagy teljesít­ményű, korszerű erőgépeket az amerikai Steiger cégtől vásárolt licenc alapján kezd­ték gyártani, a motorok és a­­ futóművek kezdettől fog­va saját termékek voltak. Az évek során alkatrész gyártását egyre több kezdték el házon belül, néhány fel­szerelést viszont, például a vezetőfülke légkondicionáló berendezését továbbra is licencet eladó cégtől vásá­­­­rolják. A győri nagyvállalat be­rendezkedett a nagyteljesít­ményű traktorokhoz való ekék és egyéb talajmegmun­káló eszközök és vetőgépek gyártására is. Az idén 400 Rába traktort rendeltek a mezőgazdasági termelési rendszerek gazdaságok. Kétszázat és a már le is gyártottak, e sorozat­ból került ki a háromezre­dik erőgép is. Légkondicio­nált fülkéjükben a trakto­rosok bármilyen napszak­ban, s akárhogyan alakul is az időjárás, jó körülmények között tudnak dolgozni. Az év utolsó negyedében elkezdődik a korábbinál is nagyobb teljesítményű, 300 lóerős motorral felszerelt Rába erőgépek sorozatgyár­tása. A­­ kísérleti példányok jól vizsgáztak a gyakorlat­ban. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: ki A Mán­isz­tertan­ács csütörtö­kléisén maghaldigatta a Nógrád Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának jelen­tését, amelyben számot adott sarjait­­ munkájáról. Einsime­­n réslsel állapította meg, hogy v­ég­rehajjtó bizottság törvényes követelm­ények­n­ek a megfelelő, az országos és a helyi érdekeket egyaránt szem előtt tartó színvonalas és eredményes munkást vé­gez. A Minisztertanács he­lyeslően tudomá­sul vette a végrehajtó bizottságnak VII. ötéves tervében előirány­o­zott feladatok végrehajtásá­nak elősegítésére, valamint az­­ irányítómunka tovább­­fejl­esztés­ére kidolgozott el­­gondolóisjaü­t, és kötelezte a kor­m­ány alaiti szerveket, hogy ezek valóra váltásához ny­újjtsanak támogatást. A kormá­ny megtárgyalta és jóváhagyta az építési ha­­tósá­go­k megerősítés­ére és munkájuk színvonalának em­eléistáne javasolt i­­tézke­­d­ésekeit. Egyetértett azzal, hogy ezek keretében a terü­letrendezési,, építészeti, mű­emlékvédelmi feladatok egy­séges irányításának és a te­­lepü­llé­­i fejlesztés koncepció­jának erősítése érdekében a városokban­ és — ahol indo­kolt — a városi jingú nagy­községeikben is főépítészi mun­ká­kört rendszeresítse­nek. | Építésügyi hatósági munka SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A PARLAMENTBEN Tegnap a Somogyi László Parlamentben és városfejlesztési építésügyi minisz­ter sajtótájékoztatón ismer­tette a kormány új határo­zatát, amely fontos intézke­déseket tartalmaz a tanácsi építésügyi hatóságok meg­erősítésére, munkájuk szín­vonalának emelésére. A miniszter kifejtette: az új intézkedéseket az indo­kolta, hogy — a tanácsok önállóságának erősödésével párhuzamosan — a telepü­lésfejlesztésben és terület­­rendezésiben sok olyan dön­tés született, amely jelentő­sen növelte az építésügyi szakigazgatási szervek fel­adatait, valamint az építke­ző lakosság igényét az ügy­intézés gyorsítására, szak­­szerűségének javítására. Az Országgyűlés tavaly fogadta el a terület- és településfej­lesztés hosszú távú koncep­cióját, s a minisztérium ki­adta egyebek között az új országos építésügyi szabály­zatot, amely az idén lépett életbe. Ezek az alapvető do­kumentumok abból indul­nak ki, hogy a tanácsi épí­tésügyi szakigazgatás több önállósággal és nagyobb fe­lelősséggel, a decentralizált jogköröknek megfelelően döntsön az építés helyi ügyeiben. Ugyanakkor a ta­nácsoknak az építési piac több szereplőjének —• kis­vállalkozások, kisszövetke­zetek, gmk-k és­­ kalákás cso­portok építkezéseinek — előírás szerinti kivitelezését kell ellenőrizniük. Az utóbbi három évben ugyan majdnem a felére csökkent a szabálytalan és engedély nélküli építkezések száma, de tavaly még így is több mint ötezer esetben kellett intézkedniük az épí­tésügyi hatóságoknak. Ám főként az elsőfokú építésügyi hatóságoknál kevés a szak­ember és nagy fluktuáció is, mert a műszaki keresete a tanácsi dolgozók appará­tusban jóval kevesebb, mint a vállalatoknál, vagy má­sutt. A kormány megállapí­totta, hogy meg kell terem­teni a szükséges kedvező feltételeket a szakembergár­da erősítésére és anyagi, er­kölcsi megbecsülésének nö­velésére. Felhatalmazta az építésügyi és városfejleszté­si minisztert, a pénzügymi­nisztert, valamint a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnökét, hogy foglalják össze az építésügyi hatósá­gok megerősítésének pénz­ügyi, technikai és egyéb fel­tételeit, s azokat még az idén terjesszék a Miniszter­­tanács elé. Somogyi László hangsú­lyozta, hogy a városok és más települések fejleszté­sének összehangolásában ki­emelkedő szerepet töltenek be a megyei és városi taná­csok főépítészei. Jelenleg 19 megyei, öt megyei jogú vá­rosi és 24 városi tanács te­lepülésfejlesztési munkáját segíti főépítész. A kormány most hozzájárult ahhoz, hogy bővítsék a főépítészek körét, s ilyen munkakört lássanak el kiváló képzettsé­gű és nagy tekintéllyel ren­delkező szakemberek a fő­építésszel nem rendelkező városokban, a városi jogú nagyközségekben és más nagyközségekben is. A fő­építészek legyenek a tanács végrehajtó bizottságának tagjai, hogy közvetlenül részt vehessenek a dönté­sekben és szakmai hozzáér­tésükkel, munkájukkal he­lyes irányba befolyásolják a települések arculatának for­málását. A következő két évben kerülhet sor az újon­nan létesített főépítészi ál­lások, munkakörök betölté­sére. Ezzel az ország vala­mennyi nagyobb településén összehangolt és szakszerű irányítással alakíthatják az emberi környezetet, a lakó­negyedek, a város- és köz­ség-központok képét, gon­doskodhatnak építészeti ér­tékeink megmentéséről, vé­delméről. A minisztérium e feladat- és hatáskörökre, főépítészek jogállására ez év a augusztusáig irányelveket készít. Ismét Jaruzelski a LEMP első titkára Ismét Wojciech Jaruzelskit választották meg a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának. Ezt Józef Czyrek je­lentette be tegnap délben a párt X. kongresszusának utolsó napján. A szerdán megválasztott új Központi Bizottság csütörtökön dél­előtt első ülésén egy tartóz­kodás mellett egyhangúlag választotta újjá Wojciech Jaruzelskit. A bejelentést a kongresszusi küldöttek hos­­­szan t­artó lelkes tapsa fo­gadta. A LEMP X. kongresszusa csütörtökön egyhangú szava­zással elfogadta a párt hos­­­szú távú programját, amely az ezredfordulóig határozza meg a szocialista építés fel­adatait. Ez a LEMP első hosszú távú programja. Ko­rábban a kongresszusok mindig a következőig tartó időszakra fogalmazták meg a párt céljait és feladatait. Hosszú távú programon öt éve dolgoztak; még az előző, rendkívüli kongres­­­szus határozta el, hogy el kell vezetőt készíteni ezt. A tér­időközben többször is széles körben megvitat­ták. A hosszú távú prog­ram Lengyelország társadal­mi és gazdasági fejlődésé­nek meggyorsítására irányul, nagy hangsúlyt helyez a Zbigniew Messner kormány­fő az utolsó napon a tanács­kozás szünetében küldöttek körében műszaki-tudományos hala­dásra, aláhúzva, hogy ez lesz a döntő minden más társadalmi és gazdasági fel­adat megoldásához. Ugyancsak egyhangúan fo­gadták el a kongresszus ha­tározatát, amely az 1986—9Q- es időszakra fogalmazza meg a feladatokat. Erre az öt év­re az a fő cél, hogy újra elérjék a válság előtti szin­tet, és a gazdaság ismét ké­pes legyen kiegyensúlyozott, hatékony növekedésre. En­nek érdekében gyorsítani kell a műszaki-tudományos haladást és a gazdaság szer­kezeti átalakítását. A határozat első fejezete kiemeli a legsürgősebb fel­adatokat, amelyek az áruel­látással, a lakáshiánnyal, az inflációval, az egészségügyi ellátással, a környezetvéde­lemmel, az oktatással, vala­mint a bér- és szociálpoli­tikával kapcsolatosak. E ha­tározat gazdasági fejezete alapján fogják befejezni az 1986—90-es népgazdasági (Folytatás a 2. oldalon) Új lakótelep épül Baján a Vásártéren. A tervezett, közel háromszáz lakásból az év közepéig csaknem nyolcvan készül el a bajai és a Tolna Megyei Állami Építőipari Vál­lalat kivitelezésében. Az új összkomfortos, kényelmes otthonokba eddig már huszonkét család beköltözhetett Tíz tonnások klubja Hektáronként tíz tonna kukoricatermés eléréséért in­dult mozgalmait, a korszerű termesztési módszerek é­s fajtáik elterjesztés­éviél a stzov­­ndki székhellyel működő ag­­romnioigátatós vállalat, az Agrioinnova. A nagy termés­­­átlagokat biztosító technoló­gia kido­o­gozására, illetve al­­kalmazá­sára elsőként a tó­szegi Petőfi Ts­z-szel kötött szerződésit. A­­ gazdaság kije­lölt száz hektáros tábláiján az új eljárással művelt, mű­trágyázott kukorica szépen fejllőd­ik, a tőállomány, a növény légügyi növekedése, egész­állapota jó, s ha elemi csapás — jégverés, vi­har, nagyobb aszály — nem sújtja, rekordtermést hozhat. Az Agraminnna Vállalat tervbe v­e­tte, hogy százhet­ven taggazdasáiga körében megalakítja a tíz tonnás ku­­koricatermesztők klubját.

Next