Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-11 / 264. szám

6 Széllel bélelt optimizmus Ha a tervek szerint alakul a jövő évi agrártámogatás, személyenként akár har­mincezer forintra is szá­míthatnak a mezőgazda­­sági termelők. Az idei mintegy tízezer forinthoz képest ez jelentős összeg. Szükség is lesz a pénzre, hiszen a vetőbúza má­­zsánkénti ára 3200-3500 forint, duplája az étkezé­sinek. Növeli a ráfordítást az energiaár-emelés és a gé­pek amortizációja is. A mostoha őszi időjárás, a szűnni nem akaró eső már önmagában is elég volt ahhoz, hogy megkés­senek a gazdák. Bár Kató László, a Toponártól Ka­­zsokig terjedő tizenkét te­lepülés gazdajegyzője szerint akadt olyan isme­rőse is, aki januárban ve­tette el a búzáját és nem fizetett rá a késedelemre. A közel tízezer hektá­ros szántó kukoricával ve­tett részének mintegy har­minc-negyven százalékán azonban még most is lá­bon a tengeri. Igaz, nem is hiányzik, mert a ha­szonállatok is alaposan megcsappantak a környé­ken. Göllében a cukorré­pa is a földben van. A ga­bonának szánt területen már végeztek a szántás­sal, itt az ideje, hogy elő­készítsék a talajt. Ha nem lesz több eső, akár holnap elkezdhetik a búza veté­sét. A Kapos-menti gazdák okulva az idei gabonapiac telítettségéből, jövőre mintegy harminc száza­lékkal kisebb vetésterüle­tet szántak a kenyérnek valónak. A zsíros, olykor harminc aranykoronás földekbe repce került, mondván: jó ára volt az elmúlt ciklusban az ét­olaj-alapanyagnak. Még a kisgyaláni, osztrák érde­keltségű földeken is virít majd a sárga virág. Egyes gazdák azonban úgy vélik a vidéken: ha senki sem vet elég búzát, fölmegy a termény ára, hi­ány lesz a kenyérnek va­lóból. Csak reménykedhe­tünk, hogy a kétkedő és optimista gazdák tervei egyensúlyt teremtenek a gazdaságban, s talán be­jönnek még a számításaik is. Várnai Ágnes SOMOGYI HÍRLAP Somogyi Tájak 1998. november 11., szerda Fatekenőben hordták össze a kápolnadombot Stációk Zsolnay-kerámiából Az országban csak néhány helyen lelhető föl olyan Zsolnay-kerámiából ké­szült stáció, mint a göllei. Az értékes művek készít­tetőjének, Süttő Gyula volt plébánosnak a sírját nem­régiben találta meg Puska Ferenc, Gölle jelenlegi plé­bánosa. GÖLLE Ugyancsak a plébános lelte föl Fekete István író két test­vérének a sírját, s a göllei diá­kok segítségével rendbe te­szik. — A kálváriát Rácz Valéria művésznő ösztönzésére már mintegy négy éve szerettük volna fölújítani — mondta Puska Ferenc plébános. — Egy pécsi mester vállalta volna a munkát, de azt kérte, hogy az értékes kerámiákat egyen­ként vegyük le és szállítsuk hozzá. Sérülés nélkül ezt nem tudtuk volna megtenni, ezért most azon törjük a fe­jünket, kit bízhatnánk meg azzal, hogy helyben újítsa föl. A temetőben levő Vendel­­kápolna memento. Az 1856- os nagy göllei állatjárvány megfékezésének emlékére ál­líttatták a falu lakói. Szent Vendel napja, október 20-a azóta fogadalmi ünnep, s a kápolnában celebrálja a nagy­misét a plébános. A kápolna kis dombját — akár csak a kál­váriáét — annak idején fatek­­nőben hordta össze Gölle há­lás népe. A templom restaurátorá­nak, Pater Antonius Callo plé­bánosnak a síremlékéhez ugyancsak elzarándokolnak a helybeliek, s megemlékeznek Szabó Gyuláról is, aki 1940- ben végrendeletében az utó­dokra hagyta a főoltár meg­építéséhez szükséges össze­get. Göllében még szokás a ha­lott virrasztás is. Ez azonban már nem a házaknál van, ha­nem a temetőben. A szertar­tást megelőző néhány napon elővirrasztó asszonyok ének­kel, rigmusokkal búcsúztat­ják halottaikat. (Várnai) Mestert keresnek a stációk felújításához fotó: török anett Gicony, a disznókirály Az elmúlt negyven évben volt brigádvezető, segéd­­agronómus és elnökhe­lyettes is a téeszben. 1986 óta azonban nyugdí­jas. A göllei Gicony Puska József most sem tétlenke­dik. A föld és harmincnégy disznaja nem hagyja. Gölle A Gicony előnév eredetéről csak annyit mond a gazda: a környéken évtizedek óta sok Puska él, ezért valahogyan meg kell különböztetni a csa­ládokat. Rájuk a zsúpfedéskor alkalmazott gica elferdített változata ragadt, így, minden­ki tudja, hogy melyik Puskáról van szó. A falunév történeté­ről meg az a legenda járja - meséli -, hogy Árpád fejede­lem Gerle nevű lova egyszer megbotlott ezen a vidéken, s így nevezték el Gödének a te­lepülést, amelynek állandó jel­zője lett, hogy gazdag község. Most már kevesebben vallják ezt. Főleg az állattartók, akik úgy vélik: egyre kevésbé éri meg a disznóhizlalás. - Tavaly ötvenezer forint veszteség volt a sertéseken, s akkor a vizet, a villanyt, az ólak amortizációját nem szá­moltam - állítja Puska József, akire a „disznókirály” elneve­zés is ráragadt. - Az idén még többet ráfizetek, hiszen a múlt évihez képest száz fo­rinttal olcsóbb a felvásárlási ár. A keleti piac beszűkült, hova szállítsunk? Már fogal­mazom a levelet Torgyán Jó­zsef miniszternek. Puskáék harminc hektár földjükön kukoricát, búzát, árpát, tritikálét termelnek a malacoknak, a hízóknak, az anyadisznóknak, s van egy négyhektáros rétjük is. Hogy miért nem adják fel? Azt mondták: beleszülettek a gaz­daságba, a disznótartásba, s abban bíznak: végre megbe­csülik majd az állattartókat. - Kinek adják el a sertése­ket? - kérdezem óvatosan, miután sorra járjuk az ólakat. - Aki többet kínál értük - jön nyomban a válasz -, de évente három-négyet levá­gunk, mert nagy a család. (Lőrincz) A vállalkozók elkerülik a települést Földgázra váltanának A gölleiek több mint hat­van százaléka szeretné a vezetékes földgázt. A ve­zeték már korábban ki­épült, hiszen PB-gázzal melegszenek az otthonok­ban, s a rendszer alkal­mas a földgázra is. Gölle A gondot az jelenti, hogy a rendszergazda és a leendő üzemeltető, a Kögáz Rt nem tud megegyezni. Kovács Ernő göllei polgármester hiába pró­bálta, nem tudja meggyorsíta­ni a folyamatot. Annak viszont örül, hogy a Kögáz külterületi terveiben között Gölle és Kis­gyulán is benne van, így abban reménykedik, még ebben az évben tisztázzák kié lesz a már kiépített rendszer, s így akár már jövőre földgázzal fűthet­­nek a faluban. Mintegy két­száz ingatlantulajdonos jelezte csatlakozását, s a megállapo­dás után vélhetően a két szö­vetkezet és a település közin­tézményei is rákapcsolódnak a vezetékre. A faluban sok a munkanél­küli, s mivel Gölle a főútvonal­tól meglehetősen távol esik, még csak remény sincs mun­kahelyteremtésre. A vállalko­zók rendre elkerülik a telepü­lést, pedig épülettel adóked­vezménnyel is támogatná az önkormányzat egy kisüzem lé­tesítését. L. S. Kovács Ernő polgármester FOTÓ: TÖRÖK ANETT Tanítványok a katedrán Megszépült a göllei általá­nos iskola és az óvoda. A felújításhoz szükséges 21 millió forint 54 százalékát pályázati pénzből, 1,5 millió forintot a területfejlesztési tanácstól, a maradékot a társult önkormányzatoktól sikerült előteremteni. Segít­­ségük­kel mintegy 200 ezer forintért új radiátorokat is fölszereltek. Büssü, Gölle, Kisgyulán A piarista rendnek, majd gaz­daképzőként szolgáló múlt szá­zadi épületnek a fölújításával elhárult az életveszély. A külse­jében is megszépült iskolára új tetőt raktak, víztelenítették az épületet, s kicserélték az 50 éves, elavult elektromos háló­zatot. A központi fűtést már a nyáron beszerelték. A tanter­mek padozatának és a bútor­zárnak a cseréjére azonban már nem futotta. Zsigárdi Péter iskolaigazga­tó elmondta: a négy önkor­mányzat társulásában műkö­dő intézmények költségvetését egyetértéssel elfogadták. Az idén 50 millió forinttal gazdál­kodhatnak, ez csak a legszük­ségesebbekre elég. A költség­­vetésből átlag 147 ezer forint jut egy gyerekre, alig húsz­ezerrel több, mint tavaly. Az állami támogatást, helyzetük­től függően, különböző mér­tékben kiegészítik a társult ön­­kormányzatok; időre és ponto­san fizetik a hozzájárulást. Kisgyalánban és Büssüben a helyi önkormányzat tartja fönn a még meglévő intézmé­nyeket. A kis települések ráfor­dítása azonban arányaiban magasabb, mint a gesztor ön­­kormányzaté. A központi iskolában 154 diák, 77 alsós és ugyanannyi felsős tanul. A 19 enyhén fo­gyatékos gyermeket speciális tagozaton oktatják. Szükség van a fokozott figyelemre, hi­szen a tanulók kétharmada hátrányos helyzetű, ezeknek a felzárkóztatását heti hat órá­ban segítik. Fonóból, Büssü­­ből, Kazsokból, Kisgyalánból és Inámból további 16 gyerme­ket fogad a göllei iskola. Van egy tagiskola Büssüben is, 12 normál és 12 speciális foglal­kozást igénylő gyermekkel. Kisgyalánban pedig 16 apró­ság kezdte meg a tanévet. A 70-es évek végén még csaknem 400 iskolás koptatta a padokat. Az utóbbi években jó, ha kétszázan vannak. Zsigárdi Péter szerint az elvándorlást gondoskodásukkal és az anya­giak megteremtésével a szülők is támogatják. Bár az iskolában végzett valamennyi diák to­vábbtanul, munka híján csak néhány telepszik le Göllében. — Az utóbbi években keve­sebben jelentkeznek a gimná­ziumokba — mondta az iskola­­igazgató. — A hátrányos hely­zetűek zöme inkább a szak­munkásképzőkbe igyekszik. Gölle büszke lehet tantestü­letére, melyben az ének sza­kos kivételével minden tanár szakképzett. Kétharmaduk itt volt diák, és visszatért ide taní­tani. Várnai Ágnes jt .: h í­r* Serények a kisdiákok, fürgén dolgoznak a technikaórán fotó: török anett Mosolygós őszutó Csókolopom... - hangzik az út túloldaláról. Odanézek, s látom: két hátizsákos kisgyerek igyek­szik haza. Talán másodikosok lehetnek. Ők üdvözöltek mosolyogva, pedig nem is ismer­jük egymást. Még nem felejtették el a családi intelmet: köszöni szépen az utcán. Szüleik őrzik a falu tradícióit, s a köszöntést gyerekeiktől is elvárják. Mindegy, hogy utcabéli, faluszéli vagy városi a szemben jövő, mindenk­inek jár egy hangos csókolopom. És egy mosoly, ebben a zord ősz után a göllei utcán. L S. Fejlesztés fokozatosan A kötelező feladatokra jut pénz, de fejlesztésre alig marad. Szigorú takarékos­kodással tervezve, apró lépésekkel igyekszünk elérni céljainkat — mondta Terbe Sándor gadácsi pol­gármester. Gadács Az alig 150 lakosú falu lakossá­ga elsősorban a mezőgazdaság­ból él. Az önkormányzatnak kevés a lehetősége: idei 6,8 mil­lió forintos költségvetése csak a legfontosabb feladatokra elég. A fejlesztés — mint a polgármester mondta — rendkívül for­rásigényes. Sorolta a ten­nivalókat, de tisztában van azzal: a rendelkezésre álló pénz kevés. Ezért rangsorolják a feladatokat, így ha hosszabb idő alatt is, de elvégzik a legsürgősebb teendőket. A Mező utcában nemrég 500 méter hosszan felújították az utat, s befejezték a kultúrház csi­nosítását. Tudják, hogy csak nehézségek árán lehet előbbre lépni. Márpedig Gadácson ez a legfontosabb cél. — Amíg nem áll össze a jövő évi költségvetés, nem tudunk tervezni — mondta Terbe Sándor. Fontos, hogy az összes kötelező feladat megoldásán túl azért maradjon némi pénz a fejlesztésre is. A tervezés nem könnyű feladat, aprólékos, körültekintő munkát kíván. Mindent megteszünk, hogy a következő időszakban lehetőség nyíljon a temető, illetve a sportpálya rendbe tételére is. Egy játszótér kialakítása is szerepel a terveikben. Az a céljuk, hogy összkomfortos legyen a falu. Az itt lakóknak csaknem a fele nyugdíjas, így kevés a fiatal. Mindössze hus­zonkét iskolásuk van, a somo­­gyszili iskolába járnak a gyerekek. A beruházás fontos egy kis település életében, ez alapozhat­ja meg a jövőt. Mint a pol­gármester mondta: “ A behatárolt anyagi lehetőségek ellenére is meg kell találni azokat a kitörési pontokat, ame­lyek lehetővé teszik a fejlesztést, s ezzel a maroknyi közösség boldogulását. (Harsányi)

Next