Somogyi Ujsag, 1926. július (8. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-02 / 146. szám

fill. évfolyam. * 146 szám. Ara 1000 korona. Kaposvár, 1926. július 2. péntek. M 0 g j • 1 • n­ife héttő­l■ fiimop utAai timp MvteaMvol minden nap állutfca 55 (A4) teakor. flSMfeMitőség­­i kiadóhivatal: Fapaszfa, Karna-utca 7. neám. • Internrban Ulelen: 5. nten. «Ijtetések feWiteinek B-jwiten Hndolt Snitte klvOetral fitx!iJ4fc*n, IT,| fodnuuilakF a. 4». (•* * Mo«»e ?l6n­ol*!!'«n Sy6r5tt 4n asegedfia KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. * * * Felelős szerkesztő: Lovas István. Előszegési­ árak: IS3 nirdAtdenb­ipa • Milimétersoronként 1000 K, uö. Hiraetesen ara. V8greBEbon 1500 korona, híto­m én pénzb­léseti hirdetések magasabb áron dijaaantMSl Augusztusban még nem lesz házbéremelés Novembertől negyedévenként 8 százalék az emelkedés — A lakások 1928. májustől fokozatosan szabadulnak fel Az új lakásrendelet részleteiről beavatott helyen a következő in­formációkat adták: — Az új rendelet egyik legfon­tosabb intézkedése, hogy az augusz­tusi negyedben sem a lakbér, sem a víz-, illetőleg közüzemi díj nem emelkedik. A novemberi negyedtől kezdődően skálaszerű emelkedés lesz, negyedévenként az 1917-es alapbérnek mintegy 8 százalékával egyenlő. A béremelkedés az alap­bér 75 százalékánál éri el tetőpont­ját, ami azt jelenti, hogy a jövő nyáron már a mai lakbér felével fizetünk többet, vagyis például, akinek most három millió a lak­bére, az jövőre négy és fél milliót fizet. A bérmaximum kérdésében különben a rendelet nem állapít meg fix határokat. Ha a miniszter­­tanács a 75 százalékos maximu­mot fogadja el, ez esetben 1928. május elsején minden lakás föl­szabadul. Ennél előbb sem a nagy, sem a kislakások nem mondhatók föl. Abban az esetben azonban, ha a bérmaximum 75 százalékon fe­lül lesz, a szabadforgalomra való áttérés progresszív alapon történik.­­ Legelőször a 6 és 5 szobás lakások szabadulnak fel, majd a 4, 3, 2 és 1 szobásak. Ha a köz- és magánépítkezések egyaránt fel­lendülnek az elkövetkező másfél év alatt és ebből kifolyóan a la­káshiány megszűnik, a progresszív lakásfelszabadítást előbb kezdik meg, úgy hogy a nagylakások fel­szabadítása már a jövő májusban megkezdődik, míg a kislakásokra csak 1928. májusában kerül a sor. Beavatott helyen kijelentették, hogy egyes kérdésekre nézve a miniszter még nem döntött és így könnyen lehetséges, hogy a mi­nisztertanács lényegesebb változ­tatásokat visz végbe a rendeletén. A pénteki minisztertanács minden esetre letárgyalja a rendeletet,­­ mert Bethlen István gróf minisz­terelnök ragaszkodik ahhoz, hogy a kérdés letárgyalásánál jelen le­gyen. A háztulajdonosok tiltakoz­nak a felmondási jog ki­tolása ellen A lakásügyek újabb szabályo­zásáról megjelent kormányrende­let nem elégíti ki a háztulajdono­sokat és mint előrelátható volt, tiltakoznak a korlátozások fenn­tartása ellen. Hangsúlyozzák, hogy hosszú ideig a népjóléti miniszter is azon az állásponton volt, hogy az épít­kezések révén olyan tartalék la­kásokhoz jutunk, amelyek a sza­bad lakásforgalom helyreállítását biztosítják, azonban most mégis egy teljes évvel hosszabbítják meg a korlátozásokat, ami ellen a háztulajdonosok tiltakozásukat je­lentik be. Hivatkoznak arra, hogy a kor­mány ismét megfeledkezett a házi­urak helyzetéről, hogy tíz éven át ebben az országban sem lak­bért nem fizettek, sem a házak fentartásáról nem gondoskodtak. A kormány megengedi, hogy 1927 novemberéig a házbérek 70 százalékig emelkedhetnek, de a háziurak azzal érvelnek állásfog­lalásukban, hogy a 70 százalékig emelkedő lakbérek mellett a helyreállítási munkálatokat nem lehet finanszírozni és a régi és új házak béreinek nagy diszparitását fentartani. Egyetlen pontjával vannak meg­elégedve a lakásrendeletnek, hogy a kormány a lakáshivatalokat az egész országban szeptember else­jétől megszünteti. járási levente­verseny és zászlószentelési ünnepély Lengyeltótiban Budapest főpolgármesterének felesége volt a zászlóanya — A Somogyi Újság tudósítójától — Péter és Pál napján a járási leventeverseny keretén belül tar­tották meg Lengyeltótiban az ottani Levente Egyesület zászló­­szentelési ünnepélyét. Az ünne­pélyen megjelentek : Parczelt Osz­kár a lengyeltóti járás testneve­lési tanácsnoka és dr. Regedy Péter főszolgabíróval az élükön a község és környékének előkelőségei. Már a kora reggeli órákban az egymást érő robogó kocsik zaja, nóta- és trombitaszó tette élénkké a különben csendes, de ma ünne­pelni készülő községet. Egymás­után vonultak be a járás külön­böző községeinek leventéi, hogy részt vegyenek a „járás legjobbja“ címért való nemes küzdelemben. A község főterén gyülekeztek az egyes községek mintacsapatai, honnan oktatóik vezetése mellett a vadaskertben újonnan készülő sportpályára mentek. Itt az ünnepélyt a lengyeltóti dalárda — Hahner főtanító vezeté­sével — a „Himnusz“-szal nyitotta meg. Utána a Kommandinger Vil­mos apátplébános tábori misét ce­lebrált, majd felszentelte és meg­áldotta a lengyeltóti Levente Egye­sület közadakozásból vásárolt gyö­nyörű lobogóját. A zászlóanyai tisztet dr. Ripka Ferencné, Buda­pest főpolgármesterének neje­­ vállalta, minthogy azonban az ün­nepélyen személyesen nem vehe­tett részt, így dr. Cséry Gézáné látta el. A szertartás végeztével Kom­mandinger Vilmos apátplébános szólott elsőnek a felavatandó le­ventékhez. Rövid, de tartalmas be­szédében ecsetelte Trianon által megtépázott hazánk szomorú sor­sát, majd az Istenben való hitre és a hazaszeretetre buzdította de­rék fiainkat: a jövő reménységét. Utánna dr. Cséry Géza, a len­gyeltóti Egyesület agilis elnöke feleskü­dtette a fiukat. Ezután kö­vetkezett az ünnepély egyik leg­kimagaslóbb pontja: Kovács Lajos főjegyző gyönyörűen felépített, len­dületes, magas szárnyalású, haza­fias érzésektől duzzadó ünnepi be­széde. Nagy hatást keltett a bájos Hahner Son­ka, Bors László: „Ne sírjatok“ című költeményének sza­valatával. Impozáns látványt nyúj­tott a Patzelt Oszkár testnevelési tanácsnok­ és az egyesület vezető­sége előtt való díszelvonulás, mely­­lyel a minden tekintetben kedves és lélekemelő ünnepély délelőttön bezárult. Az atlétikai verseny délután 4 órakor kezdődött. Úgy az ünne­pély, mint a verseny sikerének el­érésében az oroszlánrész dr. Cséry Géza fáradhatatlan munkásságá­nak érdeme. Részletes eredmények a következők: 16 éven aluliak : 60 m. síkfutás: 1. Tóth Jenő Balaton­szemes, 2. Dörnyei Márton Táska, 3. Blatnyák György Buzsák. Távolugrás: 1. Tóth Jenő Bala­­tonszemes, 2. Garai Lajos Táska, 3. Blatnyák György. 1000 m. síkfutás: 1. Auleitner Szőlősgyörök, 2. Takács Péter Ba­­latonszemes, 3. Mráv Lajos Tamás. Magasugrás: 1. Tóth Jenő Bala­­tonszemes, 2. Garai Lajos Táska, 3. Gyurákovics János Fonyód. 16 éven felüliek: 100 m: síkfutás: 1. Kertész Imre Lengyeltóti, 2. Bodó Antal Bala­­tonszemes, 3. Szatucsek Gyula Lengyeltóti. Távolugrás : 1. Tóth László Ba­­latonszemes, 2. Bodó Antal Bala­­tonszemes, 3. Kertész Imre Len­gyeltóti. 3000 m, síkfutás: 1. Sztriteczky Balatonboglár, 2. Béres László Lengyeltóti, 3. Bodó Antal Bala­­tonszemes. Diszkosz: 1. Tóth László Bala­­tonszemes, 2. Szekendi József Ta­más, 3. Csik János Somogytúr. Magasugrás: 1. Berliner Dávid Balatonszemes, 2. Kolber Szőllős­­györök, 3. Tóth László Balaton­szemes. Súly­dobás: 1. Szekendi József Tamás, 2. Lichtenstädter Dávid Balatonszemes, 3. Boda György Somogytur. Gerely: 1. Szekér Géza Balaton­szemes, 2. Tóth Jenő Balatonsze­mes, 3. Gulyás Ferenc Lengyel­tóti. A pontversenyben: 1. Balatonsze­mes 33 egység, 2. Lengyeltóti 8 egység, 3. Táska, Gamás 6­6 egység. Harminc, húsz, tizenöt és tíz éves tallózó a reálgimnáziumban Szokatlanul ünnepélyes körül­mények között zajlott le az idén a reálgimnázium évzáró ünnepélye. Erre a napra összegyűltek az in­tézet falai közé azok, akik ezelőtt 30, 20, 15 és 10 éve tettek érett­ségit, hogy a mostani tanuló ifjú­ság jelenlétében lerójják hálájukat szeretett tanáraiknak és példát mutassanak az Alma Mater falai között most nevelkedő ifjúságnak. Az évzáró ünnepélyen dr. Pongrácz Károly igazgató beszá­molója után dr. Szigethy Gy. Sán­dor, a Diák Szövetség elnöke nyi­totta meg a díszközgyűlést és egymásután léptek a pódiumra a szónokok, hogy hálájukat és kö­­szönetüket tolmácsolják társaik nevében is.­­ A 30 évesek nevében dr. Oszmann Aurél ügy­véd, a 20 évesek részéről Györök József ref. lelkész, a 15 évesektől dr. Krieger Pál árvaszéki ülnök, míg a legfiatalabbak, a 10 évesek részéről dr. Meszlényi Károly tör­vényszéki jegyző mondottak be­szédet. Az ünnepély után a 30 és 20 évesek a temetőben megkoszorúz­ták Baló Gyula tanár sírját, míg a 10 évesek váratlanul, a talál­kozó évében elhunyt osztálytár­suk Bereczk József sírjára és a hősi halált halt Fleischakker Egry. Csukly osztálytársaik emlékére a temetői keresztre helyeztek ko­szorút dr. Imreffy László törvény­­széki titkár, illetve dr. Vogronics Dénes ügyvédjelölt beszédének ki-

Next