Somogyi Ujsag, 1936. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-01 / 1. szám

2 MBIOfilN­JISkMl 1996 január 1 Rövidesen sor kerül a kereskedelmi és iparkamarai választásokra A pécsi kamara közgyűlése főtitkárrá léptette elő Vétek János vezetőt Kifogások a házilag végeztetett kamarai munkák ellen A Pécs, Baranya, Somogy és Tol­na vármegyék területére kiterjedő ha­táskörrel működő Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ma költségvetést tár­gyaló közgyűlést tartott. A beteg­sége miatt távollevő Visnya Ernő ka­marai elnök helyett Baumann Emil, az iparosztály elnöke vezette a köz­gyűlést.­­ A hosszú és minden jelentősebb eseményt felölelő elnöki jelentést, az 1935 évi költségvetés jóváhagyását, a zárszámadást, s az 1936. évi költ­ség­előirányzatot minden változtatás nélkül szavazta meg a közgyűlés. A felszólaló kamarai tagok kivé­­tel nélkül nagy elismeréssel, megér­téssel, szeretettel emlékeztek meg a­­kamara kifejtett munkásságáról és szinte ünnepséggé alakult át a Köz­gyűlésnek főtitkár-választó és tiszt­­viselő-véglegesítő aktusa. A kamara közgyűlése ugyanis Vétek János dr eddigi vezetőt főtitkárrá léptette elő,­­Orbán István dr titkárt és Mayer­­Gusztáv c. fogalmazót pedig vég­­leggesítette. , A kamara e közgyűlésében fog­lalkozott új választási szabályzatá­val, melyet a vidéki kereskedelem csoportosítására irányuló módosítás­sal­ a kamara közgyűlése mgáévá tett, így most már, ha a minisztérium jóváhagyja a szabályzatot, rövide­sen sor kerül a kamarai választások­ra illetve újjáalakításra is Súlyos panaszként hozták fel a kamarai közgyűlésen, hogy a ka­tonai hatóságoknál számos iparág­ban házilag végeztetnek munkákat ahelyett, hogy az adózás súlya alatt roskadozó kisiparosságnak adnák rá ezeket a munkákat. Erősen kifogá­solták a kamarai közgyűlésen a pécsi városi népjóléti intézményekkel kap­­csolatban fenntartott üzemeket, m­e­­lyek ugyancsak a pécsi kézműiparos­­­s­áginak okoznak indokolatlanul je­lentékeny károkat. A kereskedelem részéről az álszö­vetkezetekkel szemben nyilvánult meg erőteljesebb hangulat, illetve felszó­lalás és a szónokok kérték, hogy a kamara vezetősége a miniszteri na­pok tárgysorozatára tűzesse e kérdé­seket és magától a­­kereskedelem­­­ügyi, illetve iparügyi minisztertől kér­jen a kamara elnöksége sürgős se­gítséget. A kamara elnöksége jóleső érzés­ben állapíthatta meg, hogy a keres­kedelem és ipar érdekében kifejtett kamarai munkássága megértéssel és megbecsüléssel találkozik a kamarai közgyűlés minden egyes tagja részé­ről, úgy, hogy a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlése nem a har­cok színhelye, nem az ellentétek­ ösz­­szeütközésének Csatatere, hanem a jól­­és becsületesen végzett munkának ün­nepnapja volt. .! Mayerling titka megoldódott Irta: Paál Jób 3 COPYRIGHT by SOMOGYI ÚJSÁG (Utánnyomás még kivonatosan is tilos) Január huszonhatodikán, szomba­ton — négy nappal a tragédia előtt — a bárónő társalkodónője elmesél­te, hogy előtti napon Mary báró­nőt elkísérte a korcsolyapályára. — Innen nem mentek haza, hanem a fiatal baroness rávette a társalkodó­­nőt arra, hogy vele együtt egy jós­­­nőhöz menjen. Elmesélte a társal­­kodónő még azt is, hogy január ti­zenötödikén a baronesst elkísérte a régi Bécs egyik híres ékszerészéhez, Rodeck-hez, akinél Mary bárónő egy arany cigarettatárcát rendelt pia meg­hagyta, hogy abba véssék­­ be az ékszerésznek átadott szöveget. Mary bárónő szigorúan ráparancsolt a tár­­salkodónőre, hogy erről a látogatás­ról odahaza ne tegyen említést és mivel ő azt hitte, hogy a család v­a­­lamelyik tagja számára készül a meglepetés, nem is szólt a cigaretta­­tárcáról senkinek sem­mit. Amikor azonban azt látta, hogy a jósnőnél való látogatás a bárónő idegeit való­sággal felkorbácsolja, észre kellett vennie, hogy annak a tárcával va­lamelyes összefüggése van elért kö­telességének tartja, hogy a dolgokról­­az anyának említést tegyen. Az egész tragédiát ez a ciga­rettatárca indította el... A sétájáról hazatért Maryt az anya felelősségre vonta. Heves jele­b­et következett. A báróné eleinte tagadott. Aztán bevallotta, hogy a cigarettatárcát Rudolf trónörökösnek vette, anélkül azonban, hogy­ a trón­örökös őt ismerné, és sejtelme lenne róla, hogy a hordárral névtelenül el­küldött arany cigarettatárca kitől ered. Az anya arra kényszerí­tette a lá­nyát, hogy nyissa ki szekrényét. A fehérnemű között egy január 18-á­­i­ól keltezett végrendeletet és­­ egy acélból készült cigarettatárcát talált. Az utóbbiba a »Rudolf« szó volt fefeleglavírozva.. Az­ acélcigarettatá­r­­cát hatalmas zafír díszítette. Köny­­nyek között vallotta be anyjának a boron­essz, hogy szerelmes a trón­örökösbe, anélkül azonban, hogy őt­­személyesen ismerné. A cigaretta­­tárcát Rudolf unokanővérének, La­­risch-Wallersee Mária grófnőnek , a család barátnőjének adta egyszer ajándékba és Mary baronessz tői® kapta azt prezembe. Vetsera bárónő alaposan megmos­ta leánya fejét, de a dolognak na­gyobb jelentőséget nem­ tulajdonított. Bakfisszerelem — gondolta magá­ban, de azért ráparancsolt Maryre, hogy ezekkel az »ostobaságokkal« hagyjon fel, mert ha egyszer valaki megtudja, hogy a trónörökösbe, aki házas ember, szerelmes, akkor örök időkre tönkre van téve a hírneve. .. Délután öt órakor a fiatal ba­roness eltűnt hazulról... Az anyja kétségbeesetten sietett a Grand Hotelbe, mert biztosra vette, hogy a lánya ott van Larisch gróf­nőnél, aki pár nappal ezelőtt érke­zett Bécsbe. Mary már nem volt itt, pár perccel előbb kocsizott el a gróf­nővel. Amikor hazaért, Maryt ágy­ban találta. Szótlanul, halott fehéren feküdt a gyönyörű teremtés a pár­nák között és a nénje, Hanna bo­rogatásokat rakott a fejére. Larisch grófnő is a szobában volt és a haza­siető anyától szigorú hangon ke­r­dezte: »Az Istenért, mit tettetek Ma­ry­­vel? Én írtam neki, hogy ma nem tudunk találkozni, mert én ebédre vagyok Erzsébethez hiva, ennek elle­nére mégis eljött hozzám és a fe­jemhez vágta a cigarettatárcát, amit­­fma ajándékoztam neki. Rám ordí­tott: »Itt van a cigarettatárcád, vedd vissza, én úgyis a Dunának me­gyek!« összesetett a szobámban. — Úgy kellett fellocsolnom...« Vetsera bárónő most elmesélte La­risch grófnőnek a két cigarettatárca históriáját. A grófnő megnyugtatta az anyát: »Az arany cigarettatárcá­ról nem tudok semmit, az acél tár­cát tavaly nyáron én kaptam Ru­dolftól és én ajándékoztam azt Mardi­nek De megnyugtatlak: nem kell ag­gódnotok. Majd írok Rudolfnak, hogy beszélni szeretnék vele, aztán ki tu­dom tőle, hogy egyáltalában meg­kapta-e a tárcát­­és egyáltalában sej­ti-e, hogy az kitől ered. Most azon­ban sietnem kell, mert a Burgban hét órára várnak...« ... Vetsera Mary bárónő ezen az estén már tudta, hogy meg kell hal­nia... " A cigarettatárca elárulta a titkát és Rudolf megmondta volt, hogyha egyszer valaki a kettőjük­ szerelmé­nek titkára rájön, nincsen számukra más menekvés, csak a halált... (Folytatjuk.) A NEMZETI EGYSÉG MUNKAKÖZÖSSÉGE Biztosítani akarják a világnézetileg azonos gon­dolkodású egész mai magyarság együttműködését A Nemzeti Egység közelmúltban megalakult Munkaközösségének nagy­vonalú megszervezése és máris érté­kes munkája nagy visszhangot kel­tett a magyar közvéleményben. A fő­városi sajtó hosszú cikkekben foglal­kozik a szellemi munka eme rendszer­befoglalásának jelentőségével és nem vitás, hogy a magyar vidék is lelkes megértéssel csatlakozik a Nemzeti Munkaközösség nagy gondolatához és gyakorlati megnyilvánulásaihoz. Az új megmozdulás, melynek élén vitéz Marton Béla országgyűlési kép­viselő áll, természetes továbbépítése annak a — Gömbös Gyula által há­rom év óta hirdetett és a megvalósu­lás útján haladó — törekvésnek, mely a komoly alkotó munkát tekinti a nemzet boldogulásáért folyó harc leg­biztosabb fegyverének. A Nemzeti Egység gondolata tehát a Munkakö­zösségben nem mint politikai eszme nyilatkozik meg, hanem mint a mun­­ka végzésének hazafias "kötelessége. Ez a múltban parlagon maradt és nemzeti szempontból nem volt kihasz­nálva. Ezeket az értékes egyéni ma­gyar energiákat, a tudást é­s a mun­kát kívánja a nemzeti munkaközös- Islég egybekovácsolni. Minden becsületes magyar hazafi lelkében állandóan égett a vágyió­lévek vagy évtizedek alatt értékké nö­vekedett szaktudását, élettapasztala­tait, munkakészségét a magyar nem­ eyfagy érdem a vevőközönségéned boldog ujesztendőt díván Kertész Manó vászon-, szövet-, szőnyeg- és divatáruüzletében. Kaposvár, Fő­ utca 13. — a megyeházzal szemben 883­­MM­HUBaaRaHMMH zeti célok szolgálatába állítani, de az elmúlt idők politikai rendszere ennek valóra váltását általában csak az ak­tív politikusok részére, — de nekik is csak részben — biztosította, így a parlamenten kívülálló nemzeti érté­kek tudása, munkája legtöbbször csak az íróasztalfiókok és könyvtárpolcok részére jelentett súlyszaporulatot. Új szellemnek, új irányzatnak kel­lett jönnie, hogy a parlamenti és parlamenten kívül álló magyar érté­­kek szellemi munkáját a boldogabb nemzeti jövő elérésére egységesen és n marad­éktalanul érvényesítse. Ez a Nemzeti Egység Munkaközösségének egyik legfontosabb célkitűzése, mert a Nemzeti Egység Munkaközösségé­nek alakuló ülésén­­— ahogy ezt vitéz Marton Béla mondotta — a Nemzeti Munkaterv megvalósítása és végre­hajtása nem egy embernek, vagy csak néhánynak szellemi teljesítőképessé­gére, még talán nem is generációéra, hanem mennél több értékes és világ­nézetileg azonos magyarnak rend­szerbe állított és hosszú időre szóló együttes munkájára épülhet fel. Az erős új Magyarországnak nem­csak reprezentáns politikusokra, jó szónokokra, hanem nagytudású, tör­hetetlen munkaerejű, meggyőződé­­ses szellemi szakmunkásokra is nagy szüksége van. Ilyeneket csapatostul nevelt a magyar jövő számára a há­ború utáni évek küzdelmes időszaka. Az ő felkészült agyuk együttdolgo­zásának, magyar szívük egybedobba­­násának és egyetakarásának munka­közössége nagyban hozzá fog járulni az új magyar élet alapjait lerakó Nem­zeti Munkaterv megvalósulásához­. Hölgyeim! Somogy vármegye legrégibb fűző sza­lonja (aranyéremmel kitüntetve) érte­síti a nb. közönséget, hogy párisi mo­dellek után a legszebb kombinés-füző­­ket, melltartókat és haskötőket orvosi rendeletre is készít. FÜRST BERTA. füzőlerme Korona­ utca 13. szám. Ügyeljen jól a címre !

Next