Somogyi Ujsag, 1938. április (20. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-17 / 86. szám
1938. április 17. SOMOJAI UISVfí Csokónai Vitéz S.király pere Csokonai, a költő 1798. év márccius havában jön Somogyba. Útjában Csököly ref. papját keresi fel, régi jó barátját, debreceni kollégiumi iskolatársát, Kiss Bálintot. A szomszédos Gagén Szentgyörgyi István volt debreceni diák, Hedrahelyen Szokolai Dániel vármegyei esküdt jó ismerősök a kollégiumi életből. Őszinte pártfogó azonban Sárközy István földbirtokos személyében kerül, kinek házánál 1798 juniusa végétől 1799 májusáig barátságot, vendégszeretetet élvez. Sárközy István maga is Debrecenben végezte a felsőbb iskolákat, örvendett, ha a debreceni kollégiumból jeles növendék jött a megyébe s azt szívesen pártfogolta. S most, amikor az egy évig tartó baráti körben megismerő a költő lánglelkét, a Nagybajomban és a kisasszondi kúrián izzott „versezeteket“, sietve nyújt az állásnélküli poétának pártfogó jobbot, figyelmébe ajánlja gróf Festetich Györgynek az elhagyott költőt s a nemes gróf az általa alapított csurgói gimnáziumban 1799 májusában tanárul alkalmazza, Csokonai ez időponttól 1800 február 17-ig tényleg Csurgón tanár. Az a pár esztendő, melyet Csokonai Sárközy István vendégszerető házánál és Csurgón töltött el, elég idő volt arra, hogy bontogassa költészetének szárnyait, ismertté tegye nevét Somogyban. Ma is a csurgói gimnázium örömmel vallja magáénak a poétát. Somogy népe tudja, hogy Csokonai a vármegyének volt lakosa, ódái költészete itt szárnyalt magasra, itt irta a Dorottya, cimű komikus téposzt, amely Kaposváron játszódott le s az ifjúság mulfittatására színművei egy részét. Nem lesz tehát érdektelen ez emlékek hatása alatt bemutatni a poéta debreceni kollégiumi perének részleteit, úgy, amint a legterjedelmesebb adattár, Nagy Sándor dr debreceni kollégiumi gimn.tanárnak könyve feltárja. A per ismertetésével töredékes korrajzot adunk. * A költő 10 éves korában 1788 tavaszán lép a kollégium középiskolai tagozatának első osztályába, grammatista diák lesz. Az akkori beosztás szerint a gimnáziumi hat osztálynak megfelelő classzisokat egy tanár, akkori néven publicus praeceptor tanította, sőt az akadémyai oktatás két kezdő osztálya, a logikus és filosofus deákok csoportja élén is egy tanerő állott. A tanárok kezén jeles, a tudományokban jártas ifjú lesz Csokonai, nyelvtudása egyrészt a classicus nyelvekben jártasság, a modern nyelvek közül főleg az olasz nyelv és irodalomba elmerülés következtében nem mindennapi. A latin és görög költők mellett ismeri és tanulmányozza Tassot és az olasz költőket. Idegen remekművek olvasása által finomítja irodalmi ízlését, nyelvének kifejező erejét. Irodalmi próbái ismertek a kollégiumban, tanárok és tanuló ifjúság olvassák költeményeit, sikerei az iskola körében magasra emelik, úgyhogy az 1794 —95. tanévben a kollégium vezetősége a poéták osztályának (a mai gimnáziumi VI. osztálynak) publicus praeceptorává, tanárává teszi a 21 éves ifjút. A tanév I. felében Jeszei Sámuel a tanulóifjúság szeniora, az iskolai rendnek, az ifjúságnak őre, majd a 11. félévben Lengyel József. Ez utóbbinak nevenapjára írja humoros köszöntő versét: Mi tehát kívánunk mind egyenlő hanggal, Hogy élj vigan ezen széniori ranggal, Semmi hiányosság rajtad meg ne essék, Melyet a megpirult irigység nevessék, így menj ki, mikor végzed a tisztséget, A szükséges könyvek megszerzése végett. Minden magyarságtól kopasszon meg Jena, Mikor krumpli mellett lesz seres lagúna. Az iskolai életnek élvezi költőnk derűjét, a megelégedés s a megbecsültetés légkörében. Jött azonban a megpróbáltatás ! Már 1794. év december 6-án tartott fegyelmi ülésben panasz van ellene. ..Csokonai Mihály vasárnaponként a templomba ritkán szokott menni tanítványaival s növendékeit a múlt vasárnapon késő éjszakáig fenntartotta az osztályteremben, sőt elnézte, hogy ott más növendék is bujkáljon, dohányozzék és bort igyék.“ Összeül a sebes, az iskola törvényszéke. A költő önérzetesen védi magát. „A templomot régi betegsége, test- és véralkata miatt nem látogathatja.“ (Ez t. i. állandó mozgást és tevékenységet kíván.) Innen van, hogy egy helyben órákon keresztül megülni nem tud. Éhez járul, hogy oly erős éneklést, minő a szentházban van, betegsége miatt nem tud elviselni. Megvallja, hogy növendékeivel az osztályban 10 órán túl fennmaradt, hogy némelyek az osztályban dohányoztak és bort ittak. Az Ítélet 1. pontjában többszöri templommulasztása miatt szigorúan megrovatik, megdorgáltatik. Kötelességévé tették, hogy orvosdoktortól hozott bizonyságlevéllel igazolja, miszerint oly betegségben szenved, mely a szent szertartásban való részvételét éppenséggel nem engedi meg. Az osztályteremben az éjjeli órákig fennmaradt, tanítványait is fenntartotta s eltűrte, hogy azok ott igyanak, dohányozzanak, ezért érdemrendben tanulótársai közt két hellyel hátrább tétetik ; ha jövőre csak egyszer is hasonló vétekbe esik, állásából lesz elmozdítva. Nyugtalan természete újabb bajba sodorja. Az 1794. év dec. 17-én tartott rendkívüli fegyelmi gyűlésen súlyos vád ellene, hogy az iskola törvényeit, szabályait többször áthágta, az iskolaszék intézkedéseinek többször nem engedelmesekedett, növendékeinek erkölcsét rontotta. Szilágyi Gábor professzort a közelebbi, napokban szatirikus írással, szóval és cselekedettel rútul gúnyolta, bántalmazta. Az iskola törvényei ellen a vétség az előbb már említett templomba nem jár, növendékeit az osztályteremben a késő esti órákban is fenntartja, velük együtt dohányzik, bort fogyaszt. A professzort támadó irat hangja tegezödö, ami magában kicsinylése annak a viszonynak, mely a publicus praeceptor és főnöke, a felügyelő professzor kö- A nagy pillanat 15 írta : BARLA SZABÓ JENŐ zött fennállott. Bocsánatot kér szinlegesen professzorától, de ebben is a bántó célzás hangja csendül meg, midőn így szól. ..Most bocsánatot kérek minden tréfa nélkül s nem könyvből szakított holmi cédulán. Köszönöm a te náladnál semmi nagyobbat el nem képzelhető atyai szeretetedet, a rám pazar kézzel halmozott méltatlan jótéteményeidet és kegyedet, mivel minden szerencsémet néked köszönhetem. Méltó köszönetet mondok — ismételten — ahogy a többi praeceptorok is tették. Most Isten hozzád, haszontalan személyemet szeresd továbbra is. Vagyok híres professzori uraságodnak igen alázatos szolgája Csokonai Mihály “ Még súlyosabb a vád, hogy a professzort tettel is gúnyolta, megtámadta. Az eset a vád szerint a következő: December 13-án délután 3 óra tájban Szilágyi Gábor professzor Kotsi István professzor társával séta kedvéért kiment a nagyerdőre. A csőszház előtt találták Csokonai Mihályt és 20 tanítványát, amint ott áldogáltak és dohányoztak. Ezt látva Szilágyi, az egyik tanítvánnyal, Újhelyi Mihállyal letette a pipát.? egyszersmind , megkérdezte Csokonait, miért engedi tanítványainak a dohányzást mikor tiltva van ? Erre Csokonai Mihály kihívóan és gúnyosan azt kérdezte Szilágyi Gábortól : — Ki tudná azt a kort megállapítani, hogy mikor szabad és mikor nemi dohányozni ? Erre a professzor így felelt: — Ez a kor a mi iskolánkban meg van állapítva, nem szabad nálunk dohányozni az olyankorú növendékeknek, mint ezek, kik az alsóbb osztályokba járnak! Csokonai okvetetlenkedni akarván, ismét mondta : — De mégis szeretném tudni, hogy ki határozhatja meg ezt a kort ? Mikor ezek hallattára látta a professzor, hogy ez az ember a tannítvánnyai jelenlétében keres ürügyet a támadásra, méltatlankodva mondotta : — Domine Csokonai, tartózkodjék az ilyen megfontolatlan beszédtől, úgy látszik maga is éretlen korú ember. Ahogy e szókat clarissimus professzor kiejtette, Csokonai — aki eddig feltett kalappal és pipázva állott a clarissimi profeszszorok előtt, — lekapta a kalapját, félbehagyta a dohányzást. Mikor erre azt kérdezte a professzor, hogy miért nem dohányzik, így válaszolt: — Nekem sem szabad dohányozni, mert éretlen ember vagyok, ahogy clarissimusi profeszszor mondani méltóztatott. Szilágyi Gábor professzor ekkor intette, hogy tegye fel a kalapot, mire őgy szólt : —a lai Skisekkaegrda,all véver- I — Sokkal kisebb vagyok, mintsem ily nagy ember előtt feltehetném. Folyt tovább a kellemetlen párbeszéd éj® mivel a professzor látta, hogy Csokonai nem tér kidele, sarkon fordulva.. .a csőszházhoz tért be. A költő ide is kö-