Somogyi Ujsag, 1942. szeptember (24. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

2 kenyen beszerezhető hazai anyagok felhasználásával függetleníti az or­szág energiagazdálkodását külföldi anyagpiacoktól, nemcsak azért ér­ték, mert eddig kevésbbé gazdaságo­san használható hulladék- és selejt­­anyagok megfelelő hasznosítását te­szi lehetővé, továbbá, hogy egyéb­ként tétlenségre kárhoztatott gépek, gépkocsik, illetve motorok üzem­­bentartását teszi lehetővé, hanem mert számos iparágnak munkaal­kalmat biztosít és mindenekfelett a gazdasági élet zavartlan menetét a teherszállítás előmozdításával bizto­sítja. A gázgenerátorok A fa, faszén, barnaszén, valamint tengericsutka motorüzemeknél való felhasználása elvben nem újkeletű­ , gyakorlatban azonban — legalábbis­­ a gépkocsizásban — alig 10—15 éve,­­ hogy kezd elterjedni. Nálunk is elég­­ korán meghonosodtak a generátor­­i üzemű traktorok, motoros ekék, majd­­ később tehergépkocsikat is elláttak gázgenerátorokkal, amelyek az ön­állósítás egyik legszerencsésebb esz­közének bizonyultak, azért, mert az üzembentartásukhoz szükséges anya­gok megfelelő mennyiségben ren­delkezésre állanak, olcsón szerezhe­tők be s emellet csupán a generáto­rok felszerelése jelent komolyabb (2500—3000, esetleg 4000 P) kiadást, ami jó állapotban lévő gépnél és megfelelő generátor használata ese­tén rövidesen amortizálódik. A gáz­generátor gazdasági jelentőségét a magyar konstruktőrök és gépgyárak is korán felismerték és évek óta fog­lalkoznak ilyenek szerkesztésével és gyártásával. Szakvélemények és gyakorlati ta­pasztalatok szerint eddig a MÁVAG, a Láng Gépgyár és a Holky István­­féle Gépgyár generátorai váltak be leginkább a Magyarországon előál­lított generátorok közül. Írni vtaü­uk­ ! S0M06HUJSB 1942 szeptember 1. Nagy közgazdasági és társadalmi siker jegyében nyitották meg a Graumann húsfeldolgozó üzemet Tegnap délelőtt 11 órakor jelen­tős közgazdasági eseménye volt Ka­posvár gazdasági életének. De, hogy­ha a megjelentek névsorát nézzük, akik a Graumann húsüzemet megte­kintették, amelyet mint ismeretes, 250 ezer pengő költséggel a régi vá­góhídon épített fel a cég főnöke, Graumann Viktor, akkor ennek a Dunántúlon úgyszólván páratlan húsfeldolgozó üzemnek a megnyitá­sa társadalmi esemény­számba is ment. A megnyitón dr Kaposváry György polgármester, m. kir. kor­mányfőtanácsossal az élén, megjelen­tek még a következők: dr Kis György prépost, esperesplébános, Vermes Dezső, a kaposvári járás fő­­szolgabírája, dr Kiss-Angyal Ernő vm. tb. és másodfőjegyző, Sótonyi István, a Magyar Kegyes Tanítórend mernyei jószágkormányzója, vitéz Selmeczy Miklós közellátási főfel­ügyelő, dr Ittzés István szolgabíró, Androssits Margit bankcégvezető, Gámán Géza, a Magyar Nemzeti Bank főnöke, Baky József, a Kapos­­váry Takarékpénztár igazgatója, dr Bakonyi Lajos bankügyész, Simon­­János bankcégvezető, Szász Imre, a MIB felügyelője. A város részéről itt láttuk még dr Csukly József városi főjegyzőt, Siposs Kálmán városi gazdasági tanácsost, Andorka Gyula és dr Horváth József városi tanács­nokokat, dr Neményi András I. o. aljegyzőt, vitéz Magyar Károly vm. tűzrendészeti felügyelőt, dr Szily Gyula városi tiszti főügyészt, dr Mayer Ferenc ügyvédet, a cég jog­tanácsosát, Nyiry Ede vm. állategész­ségügyi tanácsost, Kapotsffy László, a fogyasztási adóhivatal főnökét, dr Etényi Gyula és dr Simon Gyula rendőrfogalmazókat, továbbá a sajtó képviselőit. A délelőtt 11 órai megnyitásnál a megjelentek teljes üzemben találták a ragyogó tisztaságú húsfeldolgozó üzemet, akiknek Graumann Viktor adott szakszerű felvilágosítást a hű­tőtől a füstölőn és raktáron keresz­tül a gépi erővel való húsfeldolgozá­sig. Alkalmunk volt beszélni a ki­tűnő szakemberrel, dr Nyiry Ede állategészségügyi tanácsossal, aki munkatársunknak a következőket mondotta: — Volt szerencsém látni a most visszatért muraszombati hatalmas húsfeldolgozó üzemet, talán csak ez az egy nagyobb az itt látottaknál. Őszintén örülnünk kell annak, hogy háborús időkben ilyen produkciót Akár hideg, akár meleg ellenszere csak ez lehet Tótszöllősy rum- és likőrgyárának stokái. Kaposvár, Vár­ u. 8. tel. 852. MINDEN ITALMÉRŐHELYEN EZT A MÁRKÁT KÖVETELJE ! EZ IGEN ! Bel- és külföldi szöveteimből VALAMINT HOZOTT ANYAG­BÓL KÉSZÍTEK ELSŐRENDŰ KIVITELBEN legújabb divat szerint, női ka­bátokat kosztü­möket és ruhá­kat. Nádor János női szabó mester, Kaposvár, Fő-u. 53. sz. láthatunk és ezért a Graumann cég után a megjelentek szerencsekívána­­tot Kaposvár részéről a legmélyebb taikkal halmozták el Graumann Vik­­elismerés illeti meg. A tort és a figyelmes háziasszonyi sze-Az üzemen történt végigsétálás répet betöltő bájos feleségét. Dr Burkus Pál a kisgörbői plébános Személyi változások a belvárosi plébánián Dr. Burkus Pál káplánt dr Czapik Gyula megyéspüspök plébánosnak nevezte ki Kisgörbőre. Gál Sándor káplánt ugyancsak a Megyésfő­­pásztor a helybeli tanonciskola ön­álló hitoktatójává nevezte ki. Mind­kettőjükben értékes munkáját ve­szíti el a plébánia, bár Gál Sándor tovább is városunkban marad, főhi­vatása azonban a jövőben inkább a tanoncok lelkivizezése lesz, reméljük ismert agilitását bizonyosan érvé­nyesíteni fogja a lelkipásztorkodás­i­­ban is. Dr. Burkus Pál, ki inkább a falusi pasztorációt kedvelte, bizonyosan továbbra is gyümölcsöztetni fogja tehetségét a kisgörbői plébánián. Amikor a nevezettektől búcsú­zunk, Isten áldását kérjük további munkájukra. A két káplán helyébe a Megyésfő­­pásztor Harmath Imre kaposszentbe­­nedeki káplánt és Polgár György várpalotai káplánt nevezte ki ha­sonló minőségben. Ítélkezett a kaposvári törvény­szék a lisztdrágítók felett Hírt adott a Somogyi Újság arról, hogy a kaposvári rendőrség közellá­tási detektívcsoportja őrizetbe vette Marosi István mezőcsokonyai lakost, aki korlátlan mennyiségben küldött lisztet Szemenyei Jánosnak és fele­ségének, a Petőfi­ utcába, akik aztán a­­lisztet kg-ként 1.60, 2.— pengőért árulták. A kaposvári kir. törvényszék egyesbírája most tárgyalta az árdrá­gítók ügyét s Marosi Istvánt 14 na­pi fogházbüntetésre, Szemenyi Já­nost és feleségét 30—30 pengő pénz­­büntetésre ítélte. Hanglemezek már vannak, csak gramofon nincsen Kölcsön kérnek egy gramofont a kaposvári honvédek A Somogyi Újság vasárnapi szá­mában közöltünk egy tábori levelet a tábori posta 220/01-ről, melyben a kapos­ári fiúk, kint a fronton egy gramofont és lemezeket kérnek. Le­het a gramofon akármilyen régi, ír­ták a honvédeink, csak szóljon, hogy az itteni „hangverseny“ után, amikor nyugodtabb perceink van­nak, megszólaltasuk ezt a kis hazai gépet s ilyenkor a magyar muzsikán át még jobban gondoljunk haza. Örömmel állapítjuk meg, hogy Kaposvár közönsége, mint minden alkalommal, ezúttal is megértette és átérezte , mit jelent kint a fronton egy hazulról­ kapott gramofon, ami mellett esténként fiaink gondolatban itthon járhatnak. Levelük megjele­nése után már a második nap érez­hető volt a felhívás hatása. Két cso­mag hanglemezt kaptunk a szerkesz­tőségbe. Az egyik csomagot Ormai Ferencné és Biró Erzsébet küldötte be, a hanglemezek borítólapján a következő felírással: Isten óvja a magyar vitézeket. Ormai Ferencné öt lemezt adott, teljesen újak, Pát­ria és Stadiola lemezek. Többek kö­zött: Valahol Oroszországban című hazafias dalt, Miért fáj a szív, Elme­gyek az életedből, Nem kell pénz a boldogsághoz, stb. A másik csomagot Sallay Rudolf hozta be szerkesztőségünkbe, össze­sen 11 darab lemezt. Jól tudtuk, hogy lemezeket előbb kapunk mint gramofont. A lemeze­ket mindaddig nem tudjuk természe­tesen eljuttatni kaposvári fiaink­hoz, amig gramofon nincsen. Éppen ezért megismételjük a kérést, aki­nek van nélkülözhető gramofonja, adja kölcsön katonáinknak. Ők azt vissza fogják hozni s hálás köszönet­tel visszaadják tulajdonosának. Üzenet Somogyi Lajos őrmester, tábori posta 202/44, hazaérkezett s ezúton üzeni mindazoknak, akiknek hozzá­tartozóik a fenti tábori számhoz van­nak beosztva a keleti fronton, hogy valamennyien jól érzik magukat s úgy a tisztek, mint a legénység egészségesek és üdvözletüket küldik hozzátartozóiknak.

Next