Somogyvármegye, 1914. április-június (10. évfolyam, 85/2642-146/2703. szám)

1914-04-21 / 90. (2647.) szám

♦ 4. Gyilkolt a fiumei személyvonat. Halálos szerencsétlenség a Vár­ utcai átjárónál. - Saját tudósítónktól. -Kaposvár, április 20. Rémes vasúti szerencsétlenség tör­tént szombatról vasárnapra virradó éj­szaka a­­kaposvári vasúti­­állomás köze­lében. A fiumei személyvonat, mely éj­jel 1 óra 10 perckor érkezik Kaposvár­ra, a vár­ utcai vasúti átjárónál elütötte Szecsődi János vasúti őrt és nyomban megölte. Nem ez az első szerencsétlen­ség­, mely ennél a halál-átjárónál tör­tént. A legutolsó katasztrófa itt fél év­vel ezelőtt történt. Egy szekeret ütött el amikor egyik berobogó vonat és uta­sait halálra gázolta. Sőt néhány nap előtt maga a most szerencsétlenül járt vasúti őr mentett meg­ egy magával tehetetlen­­öreg asszonyt a pályatesten átrobogó mozdony elől a biztos haláltól. Szombaton, a végzetes éjszakán, amikor a szerencsétlenség történt, már nyugovóra tért a Szecsődi-család. Egye­d­ül ő maga volt ébren, mert a fiumei vonatot kellett várnia. Éjjel 1 óra 6 perc volt, amidőn a legközelebbi őrháztól megkapta a jelzést, hogy a vonat közele­dik. Nyomban kiment a pályára és le­adta az előírt jelzést a következő őr­háznak. A vasúti sorompót azonban el­felejtette leengedni, tehát újból vissza­ment a város felőli oldalra, hogy az au­tomatikus készüléket, mellyel a sorom­pókat lebocsájtják, beállítsa. Hogy kis kézi jelzőlámpája és a kezében lévő vö­rös zászló ne akadályozza, még­ az in­nenső oldalon letette a földre. Sietve be­­láryította a készüléket, mire a két so­rompó lecsapódott. Éppen vissza akart jönni, hogy a beérkező vonat vezetőjé­nek a kijelölt helyen lámpával az elő­írt jelzést megadja, midőn a vollat az őrházhoz közeledett. Szecsődi ijedten helyére akart sietni, átugorta az egyik sínpárt, de ebben a pillanatban ért oda a vonat és a síneken lévő őrt elütötte. A 60 kilométer sebességgel haladó vonat mintegy 5—6 méter­­távolságra, a másik sínpárra dobta a szerencsétlen embert, úgy, hogy feje az erős ütés kö­vetkeztében teljesen szétzúzódott a kö­vezeten. A vonat­­pedig, melyen a vezető nem vett észre semmit, továbbrobogott az állomásra. A szerencsétlenségnek ta­núja volt két fiatal ember, Török Ist­ván őrző vállalati őr és Deutsch Lipót szabósegéd, akik éppen haza igyekeztek. Török a túlsó, Deutsch pedig az innenső oldalon állott és mindegyik a sorompó föleresztését várta. Látták, amennyire a nagy sötétségben — borús idő is lévén — kivehették, hogy egy mozgó alak van a sínek közt, de ebben a pillanatban ért oda a vonat és így a nagy füst miatt nem tudták kivenni. Egy ideig várták, hogy a sorompókat föleresztik, de mi­dőn látták, hogy a sorompó nem akar fölemelkedni és senki sem jelentkezik, átmásztak a sorompókon. Ekkor vet­ték észre, hogy a vasúti őr ott fekszik össszezúzott koponyával, nagy vértó­csában a síneken. Köröskörül tele volt a hely a kib­dissant agyvelő foszlányai­val. Nyomban értesítették a közelben őrt álló Tóth Ferenc rendőrt, aki te­lefonon tudatta a szerencsétlenségét a rendőrséggel. Néhány perc múlva meg­jelent a rendőri bizottság Sipos János rendőrbiztossal, Nagy Károly detektív­­vel és Ungár Géza dr. városi tiszti­or­vossal a helyszínen, de már csak a be­állott halált állapíthatták meg­, melyet agyroncsolás okozott. Sipos rendőrbiztos nyomban tele­fonált az állomásra, ahol ekkor még mit sem tudtak a szerencsétlenségről. A ka­pott értesítés után Máté Mihály szolgá­latot teljesítő tiszt rögtön intézkedett, hogy a Dombóvárra érkező vonat sze­mélyzetét táviratilag értesítsék a sze­rencsétlenségről,­­hogy a vonatot újból alaposan vizsgálják meg, vájjon talál­nak-e valami nyomot rajta, mely meg­könnyítené a szerencsétlenség­ okának megállapítását. A vizsgálat azonban ered­ménytelen maradt. A rendőrség emberei ez alatt meg­tartották a helyszíni szemlét, mely­­arra­­is kiterjedt, hogy nem forog-e sönn bűn­tény. Először a hulla fekvését állapítot­ták meg, melyről pontos jegyzőkönyvet vettek föl. A hulla sebesüléseinek meg­vizsgálásáról azonban le kellett monda­­niok a nagy sötétség miatt. Azután ki­hallgatták a két szemtanút, de ezek sem tudtak lényegeset mondani. Végül átvizs­gálták az egész környéket, már amennyi­re a nagy sötétségben módjukban állott, de semmi gyanús jelre nem akadtak. Mindössze egy cipősarkot találtak, mely Szecsődi cipőjéről szakadt le. Ebből arra következtetett a rendőrség, hogy a sze­rencsétlen őr visszafelé jövet megakadt sarkával a sínek közt és ez okozta vesztét. A szemle megtartása után Ungar dr. a hullát beszállittatta a keleti teme­tő halottas házába, ahol vasárnap reggel pontos leírást készített a meghalt vasúti őr sérüléseiről. A rendőrség, is még a délelőtt folyamán befejezte a nyomo­zást és az iratokat áttette az ügyészség­hez, mely tekintettel arra, hogy bűntény lehetősége nem forog fönn, a temetési engedélyt nyomban az­­iratok átvizsgálá­sa után megadta. A szerencsétlen véget ért őr már huszonöt éve állt a vasút szolgálatában, ahol mindenki pontos, jóravaló, szorgal­mas munkásnak ismerte. Néhány nap előtt ő maga mondta, hogy még csak két évet szándékszik szolgálni, azután nyugalomba megy. Szecsődi 57 éves volt és özvegyén kívül 7 gyermeket hagyott hátra. Ezek közül a legidősebbik Ferenc, nős, hivatalnok a megyénél. A r­endőri vizsgálattól függetlenül a kaposvári vasúti osztálymérnökség­ is megindította saját hatáskörében a nyo­mozást. Vasárnap reggel egy mérnöki bi­zottság ment ki Új helyi mérnökkel az őrházhoz, ahol a szencsétlenség történt és jegyzőkönyvet vett föl az esetről. Tudósítónk beszélt Ni­ko­lics Szve­­tozár főmérnökkel, az osztálymérnökség­ vezetőjével, aki a következőket mon­dotta : — Éppen most készíti el Újhelyi mérnök a jelentést vizsgálatának ered­ményéről, melyet nyomban elküldünk a zágrábi üzletvezetőségnek. Addig, am­íg az üzletvezetőség át nem vizsgálja az ügyet, legnagyobb sajnálatomra nem nyi­­latkozhatom a vizsgálatról. Annyit mondhatok, hogy a szerencsétlen sorsra jutott Szecsődi szorgalmas, pontos mun­kás volt, aki már 25 éve szolgálta a vas­utat és mindenki tisztességes, komoly er­bernek ismerte. Nyomban, amint ér­tesültem a szerencsétlenségről, táviratoz­tam a zágrábi üzletvezetőséghez a teme­tés miatt. Néhány óra múlva itt lesz a válasz és a szegény embert, aki áldo­zata lett hivatásának, mi fogjuk elte­metni.­­ A májusi házbér­negyedbe háztulajdonosok és lakóknak egyaránt nélkülözhetetlen Kaposvár, város lak­bérleti szabályzatával és egyéb tudni­valókkal, valamint 6 évre szolgáló ház­bérfizetési rovatokkal ellátott »H­á­z­­bérfizetési könyvecske«, mely 20 fillérért a Részvénynyomdában kapható. — Házbérszerződések ivenként 20 fil­lérért kaphatók a Részvénynyomdában. SOMOGYVÁRMEGYE 1914. április 21. ♦ Tavaszi kelmeujdonságok és egyéb divatcikkek raktárra érkeztekWurm Vilmos divatáruházába Fő­ utca 5. sz. Aspirin - tabletták­­ : fej és fogfájásnál, influenzánál, rheumánál stb. elismert ,­­ fájdalomcsillapítószer: A valódi Aspirinnek sok az új utánzata, azért kérjük, hogy az Aspirint „Bayer“ féle­­ Aspirin tabletták alakjában szerezzék be. Eredeti , csomagolás 20 tabletta a 0,5 gr. 1 kor. 20 fill. ffrf Minden tablettán az Aspirin szó látható fe. 11 '■ . Az Aspirin szó védjegyzett, tehát a törvények fff szerint, más cég nem jogosult készítményeit |M húzást vel I tömést W0 V W Kezelést és ápolást teljesen fájdalom nélkül végez Fodor L. Lajos vizsgázott fogtechnikus Kaposvár, Korona­ utca 10. sz. Telefonszám: 410. 58431. sz. m. kir. szabadalom. Az el­törhetetlen, egy darabból öntött kézi fa­­ragásu aranyhidak, fogak, koronák, csapfogak stb. Magyarországon egyedül jogosított készítője. -------------------­Két évtizedes működésről több ha- 9398 tósági hivatalos elismerő okmány.

Next