Soproni Hirlap, 1929. július (16. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

4 SOPRONI HÍRLAP 1929 julius 2. „Cserkészek vigyázzatok, a megcsonkított ország testrészei még hiányzanak“ Lélekemelő ünnepség keretében avatták fel az Apaffy-cserkészek zászlaját A soproni MOVE 365. számú Apaffi Mihály cserkészcsapat vasárnap dél­előtt tíz órai kezdettel az állandó tá­borhelyen belsőséges meleg keretek kö­zött avatta fel új csapatzászlóját, mely­­lyel a MANSz soproni szervezete aján­dékozta meg a kereskedő és iparosta­­noncokból regrutálódott ambiciózus csapatot. A zászlóanyai tisztséget öz­vegy báró Solymossy Ödönné, a jó­szívűségéről ismert nagylózsi földbir­tokosnő vállalta. Az ünnepélyen a cserkészalakulato­kon kivid kisszámú, de előkelő közön­ség jelent meg. Ott volt a zászlóanyán kivid báró Hauer Conrádné, a Magyar­­országi Gyermekvédő Liga soproni szervezetének vezetője, özvegy Krétschy Ferencné, a MANSz főtitkára, Thurner Mihály dr. polgármester, Szávits Kor­nél ny. tábornok, Pinezich István dr., a kath. konvent elnöke, Csuppay La­jos igazgató, a sopronvármegyei isko­­lán kivüli népművelési bizottság titkára és a társadalmi élet több agilis tagja. A lélekemelő ünnepség a cserkész­induló eléneklésével vette kezdetét. Utána Martini Róbert ny. ezredes, a Sopronvármegyei Cserkészszövetség el­nöke intézett magasszárnyalású beszé­det az ünneplő csapat tagjaihoz és kö­szönte meg a MANSz képviselőjének azt a nemes gesztust, mellyel zászló­hoz juttatták az Apaffi-cserkészeket. — Ennek a zászlónak egyik oldalán - mondotta beszédében többek között — Nagymagyarország van kihimezve, másik oldalán a cserkészliliom látható a magyar koronával. Ezek a jelvények adják a gondolatot, melyet szolgálno­tok kell. Utána Szávits Kornél ny. tábornok jelentette be, hogy elvállalta a MOVE cserkészszervező osztályának elnöksé­gét, majd — miközben arra kérte a fiukat, hogy lelkismeretesen tartsák be a cserkésztörvényeket — fogadalmat tett, hogy a magyar cserkészet szent ügyét szívvel, lélekkel szolgálni fogja. — Cserkészek — intézte szózatát az ünneplő csapat tagjaihoz — vigyázza­tok, a megcsonkított ország testrészei még hiányoznak: addig ne nyugodja­tok, mig azok vissza nem kerülnek. A ny. tábornok beszéde után Lancz­­kort Lajos cserkész szavalta el lendü­lettel: a mi napunk is felragyog egy­szer em­ni irredenta költeményt, majd a lánglelkű cserkészpap, Koszterszitz József dr., a Szent Imre Kollégium igaz­gatója mondotta el költői szárnyalása mély gondolatokban gazdag beszédét. Az ő beszédén keresztül nézve a ma­gyar cserkész minden megmozdulása öntudatos, a magyar cserkészek meg­álmodják a nagy magyar jövendőt, hogy azt megcsinálják. Az ünnepség további sorát a zász­lószegek elhelyezése töltötte meg. A cserkészcsapat fogadalmának megnyi­tása után az ünnepély a Himnusz el­éneklésével ért véget. „Leventék! Amit mutattatok, szebb volt az elgondolásnál" A soproni járás leventéinek seregszemléje a nagycenki sporttéren • A járási zászlót ismét a fertőhomoki leventék hódították el A soproni járási leventék vasárnap újból nemes tornára gyűltek össze, hogy a nagy­cenki leventék gyönyörű fekvésű pályáján egyrészt bemutassák tudásukat, másrészt egymással nemes versenyre kelve szerezze­nek úgy maguknak, mint községeiknek di­csőséget. A torna értékét nagyban növelte az a körülmény, hogy a versenyző leventék felettesei: Czilinger József dr. főszolgabíró és a járási testnevelési felügyelő súlyt he­lyeztek arra, hogy a versenyen ne csak vá­logatott csapatok kerüljenek szembe egy­mással, hanem lehetőleg teljes számmal vegyenek részt azon az összes leventeköte­lesek. Nemcsak a puszta eredményen, de ilyen szemüvegen keresztül vizsgálva a ver­senyben résztvett csapatokat, kiváltak a fertő­homokiak, kik százszázalékos taglétszámmal indultak a küzdelembe. Magát a versenyt, melynek döntő jelentő­­ségű mozzanatai a délutáni órákban zaj­lottak le, nagyszámú érdeklődő közönség nézte végig. Soraikban láttuk Gévay-Wolff Lajos alispánt nejével, Széchenyi Dénes grófot ugyancsak nejével együtt, özvegy báró Solymossy Ödönné nagylózsi földbir­tokosnőt, Östör József dr. országgyűlési képviselőt, Róka József kormánytanácsos nagycenki, Fodor Pál hidegségi plébánoso­kat, vitéz Liszkay Győző vármegyei test­­nevelési felügyelőt, Czillinger József dr. főszolgabírót, Völker József siketnéma-inté­­zeti igazgatót, a járás szinte valamennyi jegyzőjét, a kántortanítók és községi bírák egy részét, továbbá számosat azok közül a soproniak közül, kik érdeklődéssel viseltet­nek a magyar falu fiatalságának testi fejlő­dése iránt. A verseny gyorsan pergő számai gyakran adtak alkalmat arra, hogy a közönség tet­szését nyilvánítsa. Különösen lenyűgöző erővel hatottak a szabadgyakorlatok, melyek pompás fegyelemről, kitűnő szellemről és egységről tanúskodtak. Az egyes községek leventéinek produkciói között és a vasárnapi versenynek különösen az utóbbi adott nagy értéket — csupán a kritikus, a szakképzett és nagytudású kritikus tudott különbséget tenni, jobb vagy bal felé való elhajlást észrevenni, a tömeg nagy részét egyformán kielégítették a versenyzők teljesítményei. Impozáns látványban volt részük a né­zőknek akkor, amidőn a hatalmas tábort alkotó leventék zászlóik alatt felvonultak a verseny végeztével a tribün elé, hogy meg­hallgassák a testnevelési bizottság elnökének, Gévay-Wolff Lajos alispánnak beszédét. Ez a beszéd rövid, de mélyenszántó volt: — Leventék! Mikor útban voltam hozzá­tok, elkészültem arra, hogy gyönyörű dol­gokat látok. Csalódtam. Amit mutattatok, szebb volt az elgondolásnál. Munkátok felett legteljesebb elismerésemet fejezem ki nek­tek és oktatóitoknak és köszönetemet feje­zem ki azoknak, akiktől erkölcsi támogatás­ban részesültetek. A ti hivatásotok lesz egyszer odavinni ezt a megcsonkított, sze­gény országot, ahol helye volt és helye lesz. Bízom benne, mint ahogyan kedvvel tesztek eleget most kötelességteknek, emberül áll­­játok meg helyeteket ott is, ahova a sors állítani fog benneteket. Az alispán szavaira háromszoros éljen­zéssel válaszoltak a tömött oszlopsarokba felállított leventék, majd a harkai levente­­zenekar muzsikájának hangjaira az ünneplő közönséggel együtt elénekelték a Himnuszt. A verseny részletes eredménye a követ­kező : 60 m. síkfutás: I. Tóth Lajos (Röjtök), II. Mikó János (Nagylozs), III. Thoma János (Harka). 100 m. síkfutás: I. Varga János (Lövő), II. Pál Zoltán (Röjtök), III. Pinezich Antal (Sopronbánfalva). 400 m: síkfutás: I. Pilles János (Nagy­­cenk), II. Tóth Dezső (Röjtök). 400)^100 m staféta: I. Röjtök, II. Lövő, III. Nagycenk. Magasugrás: I. Hajtó Lajos (Lövő), II. Schelly Mátyás (Ágfalva), III. Szabó Jenő (Nagylozs). távolugrás: I. Tóth Lajos (Röjtök), II. Varga Vince (Lövő), III. Busch Károly (Nagycenk). Súlydobás: I. Pál Zoltán (Röjtök), II. Teubl Mihály (Fertőrákos), III. Oláh Jenő (Sopronkövesd). Súlydobóstaféta: I. Fertőrákos, II. Nagy­cenk, III. Lövő. Kuszóstaféta: I. Fertőhomok, II. Kóp­­háza, III. Nemeskér. Buzogánydobás: I Bak Lajos (Röjtök), II. Palló Ferenc (Pinnye), III. Bencsik Jó­zsef (Sopronhorpács). Diszkoszvetés: I. Horváth Lajos (Fertő­homok), II. Pillér János (Nagycenk), III. Leithner Károly (Lövő). Tömegsportgyakorlatoknál a bizottság hét legjobb között a következő osztályozást hozta: I. Fertőhomok, II. Lövő, III. Hegy­kő, IV. Sopronbánfalva, V. Nagylozs, VI. Pereszteg, VII. Kópháza. A kicsinyek tömeggyakorlatainál: I. Nagy­lozs, II. Kópháza, III. Fertőhomok, IV. Nagycenk. Az eredmény kihirdetése után az értékes versenydíjakat és érmeket özvegy báró Soly­mossy Ödönné osztotta ki a nyertesek kö­zött. A versenydíjak kiosztása után a levente­csapatok feszes diszmenetben vonultak el Gévay-Wolff Lajos alispán és a megjelent előkelőségek előtt. A verseny végeztével az alispán melegen gratulált Czillinger József dr. főszolgabírónak, vitéz Liszkay Győző vár­megyei testnevelési felügyelőnek és a já­rási felügyelőnek, kiknek a pompás ered­ményben oroszlánrészük van. NAPI HÍREK NAPIREND Naptár. Kedd, julius 2. Kath.: Jéz. legsz. v. Prof.: Tibor. Nap kel 4'05. Nap nyugszik 20­01. Hold kel 0-18. Hold nyugszik 13’37. Megyeháza és Városháza. Hivatalos órák 8—2-ig a Városházán délután 4—6-ig is. Felek fogadása 9—12-ig. Posta. Levél, távirat-telefonszolgálat megszakítás nél­kül éjjel-nappal. Utalvány és csekk ki- és befizetés (pénzfeladás vagy -kiadás) 8—12-ig és 2—5-ig, csomag­feladás reggel 8 órától este 7 óráig. A fő­nöki irodában felek fogadása reggel 8-tól este 6-ig. Városi Mozi: Vasárnap: Razzia. Hétfő: Fekete test fehér sapka. Elite Mozgó . Vasárnap : Álarcos vénusz. Hétfő: Atlantisz. Felkérés külső munkatársainkhoz és hirdetőinkhez A Soproni Hírlap szerkesztősége felkéri külső munkatársait, hogy másnapi leköz­­lésre szánt közleményeiket előző nap leg­később délután 5 óráig adják le a szer­kesztőségben. Lapunk kiadóhivatala pedig azzal a ké­réssel fordul hirdetőinkhez, hogy hirdeté­seiket lehetőleg déli 1 óráig küldjék be a kiadóhivatalba, hogy a másnapi közzé­tételről idejében gondoskodni lehessen. — Személyi hír. Az Országos Magyar Cserkészszövetség elnöksége megbízta Kosz­terszitz József dr. igazgatót, hogy azokat a cserkésztáborokat, melyeknek táborozói részt­­vesznek az idei nagy angol cserkészfelvo­nuláson, látogassa soron és a csapatokat lássa el a szükséges tanácsokkal. Az igaz­gató a megbízást elfogadta és annak a jövő héten tesz eleget. — Kinevezés. A kereskedelemügyi mi­niszter Boór Nándor soproni építőmestert a kőmives-, kőfaragó- és ácsmesteri kép­zettség megvizsgálására szervezett soproni bizottságnak rendes tagjává. Schneider Li­­pótot, az államépítészeti hivatalhoz beosz­tott királyi mérnököt ugyanezen bizottság­hoz jegyzővé nevezte ki.

Next