Soproni Napló, 1907. április-június (11. évfolyam, 27-52. szám)
1907-04-04 / 27. szám
Április 4. SOPRONI NAPLÓ 8 szót szépen is énekel. Előbb a kassai, majd a győri színháznak volt kedvelt primadonnája. Kiválóbb szerepei: Koldusgróf (Jessie), János vitéz, Suhanc és Nebántsvirág, Gül baba (Gábor diák), Lili, Paraszt kisasszony, Víg özvegy stb. darabok címszerepei. Egy hibája van csak, az, hogy olyan nagy a fizetése, hogy ebben a tekintetben még Feledi Boriskát is túlszárnyalja, ezt pedig kevés vidéki színház bírja ki. Jávor Aranka ismert nevű elegáns szende és társalgási színésznő. Gyönyörűen öltözködik. A kolozsvári színháztól jött hozzánk, ahol szép sikereket aratott. Fekete Irén társalgási színésznő és a legkiválóbb táncosnők közül való. Gyönyörű barna lány, aki legutóbb a székesfehérvári színügyi bizottságtól nemcsak kitüntetést és jutalmat kapott kiváló alakításaiért, de ő nyerte el a székesfehérvári nők szépségverseny díját is. Hisszük, hogy nálunk is feltűnést fog kelteni. Báródi Katóka talán a legfiatalabb magyar színésznő, még alig múlt 16 éves és már sok szép sikert aratott a színpadon. Színész gyermek, az atyja Báródi Károly színigazgató volt, az édesanyja Csányi Juszti, aki a vidék egyik legszebb hangú énekesnője volt. Báródi Katóka fogja a naiva szerepkörét betölteni és hisszük, hogy ennek meg is fog felelni. Feketéné Ilona ismert nevű komika és anya színésznő, aki Nádasyné mellett fogja ezt a szerepkört nálunk is betölteni. Szarvasy Jenő a vidék legkiválóbb bariton énekese, gyönyörű hangja, hatalmas termete már előre biztosítják számára a sikert. Legutóbb Miskolcon működött, innen jött hozzánk, de Szarvassy Jenő a budapesti közönség előtt is mint kiváló énekes ismeretes és nem egy szép sikert aratott a fővárosban is. Nálunk a „Falu rossza“ és a „Víg özvegy“ énekes szerepeiben fog bemutatkozni. Földes Dezső énekes bonvivánt színész, Pozsonyból jön hozzánk, ahol valósággal dédelgetett kedvence volt a közönségnek és a pozsonyi magyar és német sajtó egyhangúlag a legnagyobb elismeréssel méltatta működését. Elegáns megjelenése és igen szép tenor hangja van. Nálunk a Víg özvegy Daniló szerepében és a Szép Ilonka Narcsó bolond szerepében fog bemutatkozni. Szilágyi Ivor fiatal szerelmes színész csinos megjelenéssel. Igen tanult fiatal ember, aki az országos színművészeti akadémiából került hozzánk. Nagy Miklós apa és jellem színész, kiváló színész, az öcscse Nagy Dezsőnek... a mi kedvelt művészünknek. Nálunk a Falu rossza és a Harang című darabokban fog bemutatkozni. Ha ehhez a névsorhoz még hozzávesszük, hogy a régiek közül itt maradnak: Makó Aida, Tarnai Leona, Nádasyné Jolán, Bándi Rózsi, Tompa Kálmán, Nádasy, Ferenczi Frigyes, Sajó Vilmos, Nagy Dezső, Rákossi, Szatmáry, Bodonyi Béla és Hajsinek karmester, úgy a legjobb reményekkel nézhetünk szintévadunk elé. — A Sopron—kőszegi vasút ügye sokévi vajúdás, majd pihenés után végre a megvalósulás küszöbéig jutott. Hogy a vasútvonal kiépítését még ez évben megkezdjék, nem kell több, mint az utolsó és már nem is jelentékeny akaály elhárítása, vagyis a még hiányzó 100.000 koronányi törzsrészvény jegyzésének a biztosítása. Stein Miklós vasutengedményes a hiányzó összegért Sopron városhoz, Esterházy herceghez és Vas vármegyéhez folyamodott s ezirányu kérvényeit a kereskedelmi és iparkamara juttatta el illetékes helyekre. Sopron város legutolsó közgyűlése úgy határozott, hogy ez ügyet jövő közgyűlésén veszi érdemleges tárgyalás alá, addig tehát lesz elég idő, hogy a város atyái komolyan meghányják-vessék a vasút ügyét és alapos számítások tárgyává tegyék a vonal, mentén tervezett bazaltbánya jövedelmezőségét és azokat az előnyöket, melyek e bánya üzeméből a városra háramolhatnak. Sopron város a korábban megszavazott 200.000 koronányi támogatást 50.000 koronára szállította le, ami körülbelül 2500 korona évi járuléknak felel meg a fölveendő kölcsön összegének végleges törlesztéséig. Ha a közgyűlés további 40.000 koronát szavazna meg, az évi hozzájárulás mintegy 4500 koronára emelkednék. Új vasútvonalat csekélyebb áldozattal város alig nyert még valaha. Alább közöljük a soproni kereskedelmi és iparkamarának azt az átiratát, melyet Stein Miklós újabb kérvénye támogatása érdekében Sopron városához intézett. A kamara e nézet nyilvánítása minden esetre figyelmet érdemel, mert érthető, világos kifejezése, hogy mily szempontból tekinti a fenforgó vasúttervet a kereskedőségnek és iparosságnak az a része, melyet ez ügyben semmiféle melléktekintet sem irányít. A kamara átiratának lényeges része a következő: Sopron város pénzügyi viszonyai ez idő szerint nem kedvezőek és kizártnak tekintjük annak a lehetőségét, hogy a viszonyok máról holnapra, vagyis rövid idő alatt jobbra forduljanak. Ily körülmények között, tekintve, hogy a város polgárságának adófizető képessége máris túl van feszítve, következetes és széles látókörű gazdaságfejlesztő munkára van szükség, hogy a város pénzügyileg ismét megerősödhessék és polgárai adófizető képességének csak a megengedhető határig való igénybevétele mellett is a ráháruló nagy feladatokat kifogástalanul és minden halogatás nélkül megoldhassa. A mi szerény nézetünk szerint a város közgazdaságának aránylag gyors fejlődése s ezzel az adóalanyok megerősödése és számbeli növekedése csakis a városba futó vasúti vonalak számának a szaporítása és minél több gyári vállalat létrejöttének a megkönnyítése révén következhetik be. A térképre vetett egy tekintet mindenkinek szembetűnővé teszi a felsőpulyai járást Sopronnal összekötő vasúti vonal hiányát. Város, amely csak a saját lakosságára támaszkodik, virágzó iparra és kereskedelemre nem tehet szert, de ha sikerül a feléje gravitáló vidéket is magához láncolni, gazdasági fölvirágzásának okvetlenül be kell következnie. Sopron várost az utóbbi időkben épült vasútvonalak annyira elszigetelték, hogy a fejlődését előmozdító feltételeket már csak a pulyai járásban találhatja meg. Csak e járásból remélheti piacának fölélénkülését, mert kétséget nem szenved, hogy ha a kőszeg-soproni vasút kiépül, a pulyai járás északi részének a lakossága jelentékeny mennyiségű élelmiszert fog a városba szállítani s ennek révén pénzhez jutván, vásárló képessége is növekedni fog, ami ismét csak a város iparának és kereskedelmének a javára szolgálna. Igaz, hogy a mezőgazdasági termékeknek a pályai járásból Sopronba való szállítása s a helybeli piacon való értékesítése ma is megtörténik, csakhogy ez a folyamat ma — vasút hiányában — oly lassú, az időjárás szeszélyeitől annyira függő s igy annyira megbízhatatlan, hogy számot alig tesz, mig ha a vasútvonal kiépülne, az áruk beszállítása rendszeressé s az eddiginek sokszorosává fejlődnek. A fő szempont azonban, amely nézetünk szerint Sopron városára nézve parancsoló kötelességgé teszi a szóban lévő vasútterv megvalósításának minden módon való biztosítását, a gyáripar fejlesztése. A gyárak tervezői sűrűn járják a várost s a felületes szemlélőnek is észre kell vennie, mint vonul be az osztrák tőke a határon és mint helyezkedik el sorban e határmenti vidéken. Beljebb az országba nem igen megy, mert súlypontja még az osztrák gyáriparban van s ennek a közelében akar uj gyökeret verni, hogy mindkettőre kiterjeszthesse ellenőrző figyelmét. Ennek a beszűrődési folyamatnak a talajt előkészíteni, az osztrák tőke bevándorlását megkönnyíteni és egyúttal a városba vonzani, nagy fontosságú feladat s ezt a feladatot segíti sikeresen megoldani minden, még a legszerényebb vasúti vállalat is, mely itt a határvidéken és Sopron várossal kapcsolatban létrejön. Sopron város helyzete vasútügyi tekintetben s így iparfejlesztési szempontból is nem kedvező. Az a körülmény, hogy a várost magánvasutak szelik, iparfejlesztési szempontból határozottan kárunkra szolgál, mert a letelepülő iparvállalatok e vasutaknál nem lelnek arra a támogatásra, melyet nekik csak az államvasutak adhatnak meg a kívánt mértékben Ha tehát olyan vasútterv merül föl, mely éppen e kedvezőtlen helyzetünkön fog javítani s amely igen alkalmas arra, hogy az újonan keletkező gyárak egész sorát vonja magához már csak az államvasúti üzem révén is, azt hisszük, hogy az ily vasútterv megérdemli a fokozott támogatást. Megérdemli annál is inkább, mert ha Sopron városának komoly szándéka a gyáripar fejlesztése, arról is gondoskodnia kell, hogy a vidékről a gyári munkára alkalmas lakosság könnyen közlekedhessék a várossal. E nélkül Sopron város nagyobb arányú gyári vállalatok keletkezésére semmi körülmény között sem számíthat, mert a kellő számú és olcsó munkaerő a fő előfeltétele minden gyári vállalat keletkezésének, magának a városnak a lakosságából kínálkozó munkásanyagot azonban máris fölszívja a gumigyár, a szivarszipkagyár, a vasárugyár és a keletkezőben levő szőnyegszövőgyár, holott ezek egyike sem éri el modern nagy gyár arányait A hazai iparfejlesztés, de Sopron város, nem kevésbbé fontos legsajátabb érdekei lebegnek tehát szemeink előtt, midőn a tekintetes Törvényhatósági Bizottság jóindulatú figyelmébe ajánljuk a vasútengedményes kérvényét. — Labdarúgó verseny. A Soproni Football Klub húsvéthétfőn érdekes küzdelmet vívott a sörgyár melletti sporttéren a Budapesti Torna Klub B csapatával. A küzdelem 1 : 1 eredménynyel végződött, ami a soproni csapat erőssége mellett bizonyít. A verseny után rendezett összejövetelen a fővárosi vendégek igen elismerőleg nyilatkoztak a soproniakról, mint a vidék legelső csapatáról. A fejfájás közvetlen oka az agy vérkeringésének szabálytalansága. Ennek okai a következők: az agy megerőltetése, gondok, megrázkódtatások, rossz levegő, nagy hőség, sok ülés, sok dohányzás, éjjelezés, stb Nem kell hangsúlyozni, hogy a tiszta üde fej kétszeres munkaképességet jelent. Ne mulassza el tehát senki a kitűnő hírnévnek örvendő Beretvás-féle migrén-pasztillát állandóan magánál tartani, mert ez 5 perc alatt még a leghevesebb főfájást is biztosan megszünteti. Egy doboz (24 pasztilla) ára 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Főraktár: Beretvás Tamás gyógyszerésznél Kispest 22., honnan postán 3 dobozt bérmentve küldenek. — Ló rúgás. Tegnap délelőtt a kőszegi utón Wehofer János vendégfogadója előtt Kösz Sándor peresznyei lakos lova megrugta Bezovits Pál házi szolgát, kit a bal kezén és mellén szenvedett sérüléseivel a közkórházba kellett szállítani.