Soproni Szemle, 1944 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1944 / 1. szám - Angyal Endre: Lackner Kristóf és a barokk humanizmus kezdetei
Ádám aranyműves, a bajorországi Tattmanningból származott Sopronba, anyja Schiffer Borbála, az ausztriai Aspangból.4) Fiuk, Lackner Kristóf, mégis törés nélkül illeszkedik be Magyarország életébe. Ekkor, a barokk századokban, még eleven valóság a Deutschungar nemes fogalma. Napjainkban elhalványodott ennek a szónak belső tartalma, holott egykor értékes valóság volt, két kultúra összefonódásának szimbóluma. Aki ezt a nevet magáénak vallotta, két kultúrában élhetett, s nem kellett egyiket sem a másik kedvéért megtagadnia . . . Lackner Kristófot is már nyolcéves korában magyar környezetben találjuk. Atyja 1579-ben Csepregre küldi, a híres dunántúli evangélikus iskolába, hogy a magyar nyelvet és az első ismereteket elsajátítsa. Ekkor azonban még vajmi kevés árulja el a későbbi nagy humanistát. Kedv nélkül, rosszul tanul, ott is hagyja az iskolát. Akkor sem javul a helyzet, amikor Nádasdy Ferenc gróf új, kiváló pedagógusokat, Kreutzert és Gabelmannt állítja az iskola élére. Lackner megszökik az iskolából, a Felvidéken és Morvaországban bolyong, majd katonának szegődik. De a katonaság sem tetszik neki. Visszamegy Sopronba s atyjánál aranyművességet tanul. Tipikusan 16. századi ez az életpálya eddig. A század széteső, nyugtalan, megállapodni nem tudó, sokszor izgága szelleme él az ifjúban. Humanista gondolatoknak, a Rend és Fegyelem javallásának, rendszeres művelődési törekvésnek nyomára sem akadunk. A manierista művészet nyugtalan, fölbomló formáival, a 16. század önmarcangoló szektariánizmusával rokon ez az ifjúi lélek ... A korszellem hatalma azonban mindennél erősebb. Amint a manierista nyugtalanságból kialakul a mozgalmas, mégis fegyelmezett barokk, a polgári formátlanságból a 17. századi humanizmus formáltsága, a szektárius forrongásból az ellenreformáció, úgy győz Lackner lelkében is a humanitas és disciplina gondolata. A manierista-barokk stílusfordulat az ő lelkében is lejátszódik, a forma győz a formátlanság, a fegyelem a szabadosság fölött. Újból kedvet kap elhanyagolt tanulmányai folytatására. A gráci protestáns kollégiumba kerül, egykori tanárának, Gabelmannak keze alá. Itt már rendszeres munkát végez s egyre jobban elmélyül a retorikai, jogi és irodalmi tanulmányokban. Grácban, Sáray báró környezetében érinti meg először az udvari kultúra levegője. És most következik az egész életére kiható döntő élmény, mely végleg eljegyzi a barokk humanizmussal. 1591-ben mint az ifjú báró nevelője, a páduai egyetemre megy. Négy évet tölt ott, kialakítván magában a barokk humanista eszményét. Jogi és filozófiai stúdiumokkal foglalkozik, megszerzi a doktorátust, s jeles tanára, Altameri vezetésével a magiszteri címet is. Ez a cím feljogosítja, hogy a kor leghíresebb olasz egyetemén előadásokat tartson! Nem marad azonban Páduában, hanem beutazza Itáliát. A tanulmányút sem léha mulatozás számára, hanem komoly elmélyedés, jogi, földrajzi, társadalomtudományi tapasztalatok gyűjtése. Hazatérése után Sopron csodájára jár az ifjú tudósnak. ’) Johannes Fridelius: B. Domini Christophori Lackneri, J. A. Doctoris & Consulis quondam Civitatis Semproniensis Vitae Curriculum. Ratisbonae, 1714, 2 k.