Sopronvármegye, 1923. november (26. évfolyam, 242-265. szám)
1923-11-01 / 242. szám
SST!. Évfolyam: 242 szám. Ára 300 korona Csütörtök, 1923. november 1. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra....................... 5200 korona. Negyedévre................... 15.500 korona. Hirdetések felvétetnek tarifáns áron. *• RÁBAKÖZI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : SOPRON Szentgyörgy utca 11. Telefon 524 és 446. Fiókkiadóhivatal és szerkesztőség: CSORNÁN, Erzsébet utca. Megjelent az uj lakásrendelet. Az augusztusi lakbér hatszorosa lesz a novemberi lakbér és nyolcszorosa az üzletbér. — A lakbér részletekben is fizethető. — Fontos újítások a kincstári haszonrészesedésre és a szabad felmondásra vonatkozólag. Hosszas vajúdás után végre tegnap, mindössze egy nappal a novemberi lakbérterminus előtt megszületett az új lakásrendelet, melyből végre kétséget kizárólag megállapíthatja minden lakó és háziúr, hogy micsoda bérfizetési jog és kötelezettség illeti őt a mai napon kezdődő és a következő lakbérnegyedekre. A nagyjelentőségű új rendelet tartalmáról a következőkben tájékoztatjuk olvasóinkat : Legnagyobb érdeklődésre tartanak számot a rendelet 111-ik fejezetében foglalt béremelési szabályok. Eszerint a pénz értékének jelentékeny csökkenése, másrészről a közüzemek díjainak nagymérvű emelése következtében, amíg a gazdasági viszonyok újabb szabályozást nem tesznek szükségessé bármely bérelt lakás után a bérlő az 1923. nov. 1-től kezdődő bérévnegyedre az 1923. évi augusztus hó 1. napjától kezdődő hatállyal kikötve volt, vagy bíróilag megállapított tiszta bérnek hatszorosát köteles fizetni. Az 1923. évi november hó 1. napján esedékessé váló bért a bérlő jogosult három egyenlő havi részletben az illető hónap 5. napjáig megfizetni. A lakásokra vonatkozó béremelési szabályokat kell alkalmazni az ügyvédek, közjegyzők, orvosok, művészek és más nem ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző egyének által iroda, rendelő vagy műterem céljára használt helyiségekre. A bér szempontjából szintén lakásnak kell tekinteni a vallás- és közoktatásügyi miniszter által engedélyezett magániskolák, a m. kir. posta- és távirdahivatalok, úgyszintén a kulturális, jótékonysági és népjóléti egyesületek, intézmények és társulatok bérletében levő helyiségeket. Üzletek bérei Az ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző bérlő az általa műhely, üzlet iroda, raktár stb. céljára használt bármely helyiség után az 1923. évi november hó 1. napjától kezdődő hatállyal kikötve volt vagy bíróilag megállapított tiszta bérnek nyolcszorosát köteles fizetni. Ez a rendelkezés áll a gyógyszertárakra és a kizárólagos dohányárusításra vagy mozgófényképüzem folytatására engedélyt nyert azoknak a bérlőknek, a dohányáruba vagy mozgófényképüzem céljára használt és ezzel kapcsolatos helyiségeire, akik kizárólagos dohányárusításra az 1915. évi január hó 1. napja után, illetőleg mozgófényképüzem folytatására az 1920. évi január hó 1. napja után kaptak engedélyt és ezelőtt az időpont előtt dohányárusítással nem foglalkoztak, illetőleg fényképüzemet nem folytattak. Az 1923. évi augusztus hó 1. napján bérbeadva nem volt lakás és egyéb helyiség után a követelhető bér kiszámításánál azt a bérösszeget kell alapul venni, amelyben a felek a megjelölt napot követő bérbeadás alkalmával megegyeztek, vagy ha közöttük a bér mennyisége tekintetében vita támadt, azt az összeget, amelyet a bíróság megállapított. Határozott időre kötött bérletnél a tulajdonos (bérbeadó) a bért a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint emelheti, kivéve, ha a felek az 1922. évi január hó 1. napja után írásban kifejezetten a abban állapodtak meg, hogy a mindenkori lakásrendeletnek a béremelésre vonatkozó szabályai a bérleti viszony tartama fölatt alkalmazást nem nyerhetnek. Ha a bérlő a béremelést nem fogadja el, a béremelés közlésétől uzosc nap alatt írásban a rendes felmondása időre a bérletet felmondhatja vagy pedig azt jelentheti ki, hogy a megkötött szerződéshez ragaszkodik. A felmondásnak vagy az említett kijelentésnek elmulasztása a béremelés elfogadásával egyenlő hatályú. A béremelés el nem fogadása esetében a bérbeadó a közléstől nyolc nap alatt a bíróságtól a bér megállapítását kérheti. Nyári lakások bérét a felek szabadon állapíthatják meg. Ha azonban a nyári lakásban elhelyezett a lakást vagy egy részét nyári lakásul albérletbe adja, a tulajdonos bérbeadó a lakás minőségére és az eset körülményeire tekintettel a bérösszegen felül az albérleti összeg 50-80% áig terjedhető részesedést követelhet. Út a rendeletben a fokozatos béremelés a jövőre nézve. Lakások és nem üzleti célra használt helyiségek bérét a tulajdonos (bérbeadó) 1924. évi februári bérévnegyedre az 1923 évi novemberi bérévnegyedben fizetett bérnek egyhatod részével, az 1924. évi februári bérévnegyedet követő minden további bérévnegyedre pedig negyedévenként az előző bérévnegyedben fizetett tiszta bérnek egyötödrészével fokozatosan emelheti. Az üzleti célra használt helyiségek bére az 1924 évi februári bérévnegyedre, valamint az ezt követő bérévnegyedekre is negyedévenként az előző bérévnegyedben fizetett tiszta bérnek egyötöd részével szintén emelhető. A tiszta bér összegének megállapításánál a 18. §-ban említett költségek megtérítésére szolgáló hányadot is számításba kell venni. Ha a korona értéke e rendelet életbelépése után számbavehetően változnék, a minisztérium — tekintettel arra, hogy a korona értékének változása a tulajdonos (bérbeadó) kárára nem szolgálhat — rendelettel fogja megállapítani azt az összeget, amellyel a bér a korona változását követő évnegyed után a jelen rendeletben méghameghatározott mértéken felül is emelhető. A fokozatos béremelést a bérlővel a bérévnegyed első hónapjának 15. napjáig írásban kell közölni és az a közlést követő bérévnegyed kezdetén lép hatályba. Az elkésetten közölt béremelés érvénytelen. Ha a bérlő a jelen rendelet alapján követelhető bért nem akarja megfizetni, a bérletet a béremelés közlésétől nyolc nap alatt a következő bérévnegyedre írásban felmondhatja. Ha pedig a bérlő a bérleti viszonyt fentartani kívánja és a béremelés ellen csak annak jogossága vagy összege tekintetében van kifogása, erről a bérbeadót a béremelés közlésétől nyolc nap alatt írásban értesíteni és ugyanezen idő alatt a bíróságtól a bér megállapítását kérni köteles. A kincstári házhaszonrészesedés épúgy mint eddig 25 százaléka a tiszta házbérnek,és a bérlő által fizetendő a hónap ötödik napjáig a bérbeadónak, aki aztánbeszolgáltatja az állampénztárba. Út csupán az a rendelkezés, hogy a lakások után (tehát üzletek után nem!) az e negyedre járó kincstári haszonrészesedés szintén három egyenlő havi részletben fizethető. A bérlők által kincstári házhaszonrészesedés címén fizetett összeg nem része a nyers házbérjövedelemnek, azt sem valamely közszolgáltatás, sem a béremelés, sem a házmesterpénz szempontjából a házbérhez hozzászámítani nem lehet. A közüemi pótlékot továbbra is a háztulajdonos fizeti. A lakók érdekében akár a községi, akár más üzemek, akár a háztulajdonos által teljesített szolgáltatásokkal (vízszolgáltatás, szemétfuvarozás, kéményseprés, pöcegödör-tisztítás stb.) felmerülő költségeket a a tulajdonos (bérbeadó) köteles viselni, minélfogva a bérlőknek eme szolgáltatások megtérítésére akár a helyi hatóság szabályrendeletén, akár szokáson, akár szerződésen alapuló kötelezettsége e rendelet életbelépésével megszűnik. A háziurak könnyebbségére azonban úgy intézkedik a lakásrendelet, hogy a lakbérnek mia a közüzemi költségek fedezetének tekintetik s éppen ezért adómentes, utána sem kincstári haszonrészesedést, sem házmesterpénzt, sem egyéb járulékot vagy pótlékot fizetni nem kell. Vagyis a bérlő által fizetendő kincstári haszonrészesedés nem az egész lakbérnek, hanem csupán a lakbér öthatodának 25 százaléka. Pl. akinek a november negyedre 60.000 korona lakbért kell fizetnie, az kincstári haszonrészesedés fejében nem a 60.000 K 25 százalékékát, vagyis 15.000 K-t fizeti, hanem csupán 50.000 K (a 60.000 öthatoda) 25 százalékát, vagyis 12.500 koronát fizeti. Persze nem mindenütt lesz olyan szép kerekszám a lakbér, mint a 60000 , s így a körmönfont rendelkezés előreláthatólag éppen a kisembereknél sok tévedésre fog vezetni. Mikor lesz megint szabad felmondás ? Lakásoknak és nem üzleti célra használt helyiségeknek bérletét a tulajdonos (bérbeadó) a rendes felmondási idő megtartóával az 1926. évi november hó 1. napjára, az üzleti célra (11. §.) használt helyiségek bérletét pedig az 1925. évi május hó 1. napjára a magánjog szabályai szerint mondhatja fel. A lakásokra meghatározott időpontra mondhatók fel az üzleti célra használt helyiségek közül: 1. a kisiparosoknak, úgyszintén az elsőrendű közszükségleti cikket (pl. élelmiszert, tüzelőszert, háztartási cikket stb.) árusító kiskereskedőknek üzleti célra szánt helyiségei abban az esetben, ha a felmondást közvetlenül megelőző egy éven át — tanoncokat nem számítva — állandóan egynél nem több segédmunkást foglalkoztatnak ; 2. a kizárólagos dohányárusításra vagy mozgófényképüzem folytatására engedélyt nyert azoknak a bérlőknek a dohányáruba vagy mozgófényképüzem céljára használt és ezzel kapcsolatos helyiségei, akik kizárólagos dohányárusításra az 1915. évi január 1. napja után, illetőleg mozgófényképüzem folytatására az 1920. évi január hó 1. napja után kaptak engedélyt és ez előtt az időpont előtt dohányárusítással nem foglalkoztak, illetőleg mozgófényképüzemet nem folytattak.