Sopronvármegye, 1927. március (30. évfolyam, 49-73. szám)
1927-03-02 / 49. szám
1927. március 2. SOPRONVARMEGYE dött egy millió koronát. „Még csak az kellett volna, hogy színész legyen belőled, elég mélyre csúsztál eddig is. — írta a kísérő levélben. Én a gyógyír millióssal elvonultam két hétre a Semmeringre, sebes raet gyógyítani. Előkelő bécsi társaságba kerültem s természetesen azoknak is énekeltem. A vér nem válik egykönnyen vízzel. De most már óvatosságból kizárólag saját szerzeményeimet. Mert akár hiszik, akár nem, a nóta csinálásra is rávetemedtem. Különösen azt a melódiámat tartottam nagyra, melyet egy Juhász Gyula vershez komponáltam. A Semmeringen óriási sikerem volt vele Persze ott nem ismerik a régi magyar schmacht-fecniket. Hazajövet diadallal mutattam be Kárpáti Sándornak remekművemet. — Szép, szép, vakarta fejét a jó Sándor — csak aza baj, hogy így végződik Eötvös József árva gyermeke is. Azt pedig már elverklizték az összes kintornák . . . így csúsztam le a zeneszerzésről is. * Aztán írtam egy vígjátékot. A témát egy donzsuán kollégám meséiből halásztam ki és köré-karibiroztam miliőnek egy 12 személyes szerkesztőséget. Másfél évig dajkáltam magamban a darabot, míg végre elcsíptem egy gyönge pillanatában a szerkesztőmet és felolvastam neki. Én könnyekig kacagtam magam olvasás közben, ő elaludt. Mikor felébredt, kijelentette, hogy ezt ő még a Sopron vármegye naptárába se teszi bele, olyan unalmas. — Persze — mert te vagy benne legjobban kikarikaturázva — feleltem epésen és összetéptem a kéziratot. Másnap aztán egyébb anyag uián elhagyva a szerkesztőségi miliőt megírtam a vígjáték magját egyhasábos krokinak. Arról szólt, hogy egy titokzatos ingerlő hölgyismeretlent követtem nyomon a színházból hazáig. Ingerkedően, biztatón nézett vissza vissza rám. De mire a Deáktér közepén elhatároztam, hogy leszálltam, kinyitott egy kaput és az orrom előtt magára csapta »Zuspät*... csilingelt kárörvendő kacagása a rácsos ablakon keresztül. Negyednap bősz levelet kapok a vármegye legeldugottabb szögletéből. »Maga csirkefogó. Nem elég hogyközönséges aszfaltbetyár módjára fél városon át üldöz egy tisztességes asszonyt, feleségemet, még ki is írja az újságba. Majd adok én magának .. .” A levelet csakhamar személyesen követte a férj, egy termetes falusi lódoktor. Majdnem párbaj lett belőle. A donzsuán kollégámnak kellett igazolnia, hogy a téma másféléves és költött s csak igazán fatális véletlen folytán illett rá a lódoktor soproni színházban járt feleségére. Eltemettem nyomban a vígjátékból is és végkép megmaradtam a szabályos újságírónak.* Igaz, hogy mellékesen hátkmondítok egy ügyvédi Irodát is és nem tudom kielégíteni lelkes olvasóim igényeit. A szerkesztőségben mindig azt mondják, hogy kitűnő jogász vagyok, az ügyvédi irodában pedig a cikkeimet dicsérik. Konstruktívok közt túl destruktívnak, destruktívak közt túl konstruktívnak számítok... De azért mégis szép mesterség az én kenyerem. Tessék elhinni: sokkal kellemesebb sárga földig lehúzni költőket, komponistákat, énekeseket, színészeket, drámaírókat, mint költeni, komponálni, énekelni játszani és színdarabot írni. Minden héten egyszer írhatok poetikus árjegyzéket a marhavásárról és a színházi kritikáimban megdicsérhetek olyan színésznőket is, akik aznap Mte nem is szerepeltek a színpadon ... Na ja, valahogy csak bosszút kell állni a sok lecsúszásért... Chacun a son gout. Van aki abban leli örömét, hogy kidobálja zsebéből a pengőket, mert hely kell a filléreknek. Összes reményteljes utódaimnak hasonló jókat kívánok. alRunkaképtelen Az örökös alkotmányosdi következményei. Kismartoni tudósítónk jelenti: Nemrég Kismartonban megalakult a burgenlandi földművelők kamarája, amibe az egyes községek rendes választás útján küldtek képviselőket. A kamarában keresztényszocialisták, kisgazdák és szociáldemokraták helyezkedtek el a nép akaratából. Mindeddig minden rendben volna, mert a többi osztrák tartományokban igen szép eredménnyel működtek a földmivelő kamarák a falusi gazdák érdekében. Burgenlandban azonban máig sem jutott el a földmivelők kamarája az eredményes munka magasságáig, amennyiben a burgenlandi kamara már az első munkaülésen munkaképtelennek bizonyult. Ez a munkaképtelenség onnan ered, hogy a burgenlandi földmívelők kamarájára csak úgy mint a legtöbb egyéb burgenlandi testületre ránehezedik az alkotmányosdi átka. Alig hogy megalakult a földmívelők kamarája, az egyes politikai pártok szerint elkülönödtek a falusi nép kiküldöttjei és valóságos klubüléseken papírra rögzítették a maguk pártjának követeléseit, amiből neadjisten, hogy csak egy tapodtat is engednének. Így következett be az a félszeg helyzet, hogy már a »házszabályzat« (Geschäftsordnung) megállapításánál nem tudtak a pártok megegyezni, úgy, hogy az ülést teljesen eredménytelenül be kellett rekeszteni és sok hét fog elmúlni, mire a földmívelők kamarájában az egyes pártok annyira egymáshoz közelednek, hogy legalább megint lehessen egy ülést egybehívni. Ugyanez az alkotmányosdi jellemzi Burgenland sok más testületének, a községi tanácsok stb. működését, úgy, hogy csak a hivatalos apparátus, vagy olyan pártátoktól független intézmények, mint az idegenforgalmi szervezet, tudnak a köz érdekében igazán eredményes munkát végezni. AUTOSYPHON Közegészségi ügyet szolgáló angol szabadalmazott készülék, amellyel hygenikus, tiszta szénsavas, a szervezetre egyáltalában nem ártalmas szikvíz, pezsgő, ásvány, limonádé és az összes üdítő italok házilag állíthatók elő. A készülék teljesen veszélytelen, minden gyermek által kezelhető. Meg-tekinthető és meglepő olcsó árban beszerezhető Fischl László Sopron, Várkerület 94., I. imolat. Tikifon 471. o. 3 Altra levél - így milvesztrigéria. Szó ez a megemlékezés azoknak, akik jártak a bécsi modern képtárban s megállította jókét a híres Ammerlingnek egy portréja, amely Alconiere festőt ábrázolja. Vagy azoknak, akik a pesti képtárban Danhauser szép arcképe alatt olvasták festőjének, Alconierenek a nevét. Tán atavalyi kismartoni kiállításon is érdekelte néhány olvasót az a három jeles kép, mely alatt az Aiconiere név függött. . . Mindezek tudják, hogy a nagymartoni születésű Aiconiere Tivadar kiváló festő volt, ha a lexikonok kevés művét sorolják is fel s életét a vége felé nem tudták nyomon követni. Annyi mindegyikben benne van, hogy 1797 b.-n született, Olaszországban tanult, a luccai herceg udvari festője volt, majd Magyarországban dolgozott. Élete végén nagy nyomorba sülyedt s szegényházban fejezte be az életét. Kéziratgyüjteményemben van három levél, amely ennek a szokványos művészsorsnak tragédiai hátteret ad s a sopronmegyei származású festő életéhez néhány ismeretlen megyei vonatkozású kulisszát szolgáltat. Még Bécsben ismerkedettmeg Alco Piere Mayr Mihállyal, aki a negyvenes években legkedveltebb színházifestők egyike volt, ,1847 ben azonban megtáltosodva Kismartonban telepedett le. A két festő összebarátkozott s ez ötvenes évek folyamán is, mikor Rlconiere Veszprémben dolgozott, ha csak lehetett, pár sornyi üdvözletet menesztett kismartoni barátjához. A tehetős festő házát állandóan megszállták a kiéhezett kis művészek, 1862 ben erre a sorsra jutott az elaggott Aiconiere is. Mayr, valamint leányának családja szeretettel fogadták a sorsüldözött mestert, akinek a szeretetreméltó környezet visszaadta a munkakedvét; barátját kétszer is lefestette, azután egy szép nagy családi arcképen megörökítette házigazdájának lányát, vejét és unokáját. Mayr ekkoriban alakíttatott át egy házat s míg beköltözhetett, Riconiere lakott benne. Innen nyílik a legszebb kilátás Höfrány felé , ma a Wolff család áldozatkészsége óvodát létesített benne. Ezt a házat is lefestette Rlconiere s ma a Wolff-Múzeumban látható. De az emberi archoz szokott keze az élettelen házban nem tudott festői feladatot találni, önfejű s makacs ember volt. Valami bánthatta, mert 1863 tavaszán míg Mayr Bécsben volt, összeszedte batyuját s otthagyta Kismartont. Mayrt a leánya értesíti egy levélben a szökésről. Nem is búcsúzott a családtól. Az irgalmasok főorvosa, Joachim atya, aki maga is festegetett, találkozott vele, amint jegyet váltott a bécsi társaskocsira s mondta, hogy régi pártfogóját Rimekházy bárót akarja felkeresni. A derék páter hamar jelentette Mayréknak az esetet, azután a zárdába sietett, hogy legalább felsőkabátot hozzon s erőszakoljon rá a minden ajánlkozást elhárító művészre. "Az az egyetlen vigaszunk, így fejeződik be a levél, hogy Alconiere oda igyekszik, ahol biztos segítség vár reá.» De az ingerlékeny festőn nem igen lehetett segíteni, Remekházy báró is kiadta valami miatt az ujját s még 1863 őszén Mayrék aggódva vették hírül, hogy Alconieret Bécsben pénzhamisítás miatt elfogták. Mayr azonnal írt Bécsbe egy Jung nevű ismerősének, hogy járjon utána, hogy áll az ügy. Majd egy év eltelt, talre a bécsi úr a különböző bíróságok aktái közt megtalálta az eset jegyzőkönyveit s nem tudva, mi érdekli barátját, Aiconiere egész múltját papírra vetette. Aiconiere Kohn egy martoni kereskedő fia volt , öccsével együtt eltékozolták az apai vagyont. Ekkor adta feléta festésre. MerüpM! Utalni MKI MS Harley Daniéin, Triumph, Nfiray. Puch BMW, D, NSU kerékpárok motorkerékpárok havi részletfizetésre. Lenek Samu utóda y«RBA FERENC. SOPRON