Sport és testnevelés, 1953 (5. évfolyam, 2-12. szám)
1953-02-01 / 2. szám
2 . A szovjet tanulók testnevelése Írta: J. Kartasov A kommunista párt és a szovjet kormány állandóan gondoskodik a serdülő nemzedék testneveléséről. A Szovjetunióban erre a célra évről évre egyre több pénzt fordítanak. Új iskolákat építenek, gyönyörű tornacsarnokokkal és sportpályáinál. Stadionokat emelnek, a gyermekparkokban játszótereket létesítenek, új ifjúsági sportiskolákat nyitnak meg. Elég, hta megemlítjük, hogy a Szovjetunióban 1952-ben 1946-hoz képest a kulturális és testnevelési intézmények hálózata megkétszereződött. Az iskolákon kívül a gyermekek külön gyermekstadionokban, a pionírotthonok mellett létesített sportszakosztályokbam, ifjúsági sportiskolákban stb. sportolnak. A szovjet ifjak és leányok télen-nyáron egyaránt részt vesznek az iskola, kerület, város, köztársaság bajnokságáért folyó különböző versenyekben. Az alapvető testnevelési képzést a gyermekek az iskolában kapják meg. A testnevelési órákra ugyanolyan figyelmet fordítanak, mint a többi tantárgyakra. A tapasztalt pedagógusok a gyermekekbe már fiatal korukban beleoltják a testnevelés és sport iránti szeretetet. Érdekesen folynak az iskolákban a testnevelési órák. Mikor a csengetés után a tanár belép a tornacsarnokba, vagy megjelenik a sportpályán, az osztály már felsorakozott. Az ügyeletes jelentést tesz. A tanulók együttesen válaszolnak a tanár üdvözlésére és megkezdődik az óra. A testnevelőtanár először megismerteti a tanulókkal a futás, ugrások, dobások, torna, sízés technikájának alapelemeit és a sportjátékokat Arra törekszik, hogy mindenki kedvét lelje benne. Az órákon nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a tanulókat felkészítsék a GTO testnevelési rendszer próbáira. Az egyes fokozatok követelményeinek, valamint az életkornak figyelembevételével készen áll az ellenőrző-gyakorlatok táblázata. Az ellenőrző-gyakorlatok végrehajtását a tanár értékeli. Például az ötödikes fiúk számára futásban az ellenőrző gyakorlatok táblázata két távolságot jelöl meg: 50 és 300 métert. A fiúknak ezt a távot 10—13 másodperc, illetve 1 perc 10 másodperc—1 perc 15 másodperc alatt kell megfutniok. A hatodikosoknak 60 és 500 méteres futás szerepel. Itt a követelmény 10—12 másodperc, illetve 2 perc 20 másodperc stb. A testnevelési tanterv az életkor figyelembevételével van összeállítva, így a 7— 14 éves korú gyerekek a legegyszerűbb tornagyakorlatokat, mozgásos játékokat tanulják, futnak, ugranak, labdáznak, megtanulják a sífutást. A serdülő, 14 éves korú fiatalok testgyakorlatai a BGTO követelményeinek alapján épülnek fel. Annak, aki eléri a 16. évet, megengedik, hogy a GTO első fokozatának követelményeiből próbázzék, 17 éves kortól kezdve pedig már a GTO második fokozatának próbáit is leteheti. Azoknak a szovjet tanulóknak, akik teljesítették a BGIO vagy a GTO követelményeit, ünnepélyesen nyújtják át a jelvényeket, amelyeket a fiatalok büszkén viselnek. A tanulók mellén a GTO jelvény mellett gyakran láthatjuk a minősített sportolók jelvényét. Ez azt mutatja, hogy a tanuló tovább fejleszti sporttullásái és teljesítette az egységes összszövetségi sportminősítés követelményeit. • a minősített sportoló tanulókat természetesen nem elégítik ki csupán az iskolai testnevelési órák. Ezenkívül hetente kétszer az 5—10 osztályú tanulókat egyesítő iskolai sportkör valamelyik szakosztályába járnak edzésre, olykor pedig az önkéntes sportegyesületekbe. Nagyezsda Hankina rövidtávfutó, országos bajnok, Zinaida Jevtyikova országos bajnok az akrobatikában, Valentyin Muratov és Jevgenyij Korolkov olimpiai tornászbajnokok szintén az iskolai sportszakosztályokban tűntek ki először. A jó iskolai sportkör nagy, igazi életet él. A gyerekek versenyeket, mérkőzéseket és sportünnepségeket rendeznek, felkészülnek a GTO-próbázásokra, berendezik, szépítik sportlétesítményeiket. A sportkör vezetőségét és annak elnökét a tanulók maguk közül választják. A tanács meghatározza a munkatervet, s munkáját az iskola igazgatóságának, a Komszomol- és úttörőszervezeteknek segítségével, végzi. A sportkör felnőtt vezetője mindig a testnevelőtanár. Egyrészt azért, mert ő áll kapcsolatban a sportaktívával. Az aktívák, amint az helyes is, a felsőbb osztályú tanulók közül kerülnek ki. Ezek segítenek a testnevelőtanárnak a sportszakosztályok munkájának megszervezésében, a versenyek, kirándulások, sportünnepélyek rendezésében. Másrészt azért, mert kapcsolatban áll az iskola igazgatójával, a párt- és Komszomol-szervezettel, a pedagógiai tanáccsal, azzal az üzemmel, amely védnökséget gyakorol az iskola felett, e szerveknek pedig érdeke az iskolában a testnevelés fejlesztése. A moszkvai 425. sz. fiú-középiskolában már jó néhány éve Mihail Markin testnevelőtanár a sportkör felnőtt vezetője. Mihail Markinnak nagy tekintélye van a fiúk között és szoros kapcsolatban áll az iskola sportaktíváival — L. Drolov, K. Sapkin, V. Petrov stb. tizedikesekkel. A szakosztályvezetők Markin segítségével készítik el munkatervüket. A sportköri tanács aztán összeállítja az általános évi tervet és a háromhavi munkaterveket. Az atlétikai, torna, sí, gyorskorcsolyázó, sakk, sportjáték-szakosztályokon kívül az osztályoknak saját kosárlabda- ésröplabdacsapataik vannak, amelyek részt vesznek az iskola bajnokságában. A 425. sz. iskola számos egykori sportolója a sport mestere lett és jelenleg a főiskolákon tanul. Közéjük tartozik Kazakov és Bjelov kosárlabdázó, Baranov síző és mások. Az iskola legjobb tanulói között rendszerint sok a sportoló, így az 1951/52-es tanévben az iskola 21. éremmel kitüntetett tizedikes tanulója közül kilencen tagjai voltak a sportkörnek. A tanulók testnevelése azonban nem merül ki még az iskolában az osztályon kívül végzett munkában sem. A Szovjetunióban az iskolán kívüli intézmények széleskörű hálózata — a pionírotthonok, pionírpaloták és kultúrparkok, sportpályák és stadionok ezre — működik, ahol a tanulók szintén sportolhatnak. A legjobb iskolai sportolók, akik a tanulásban és sportban egyaránt jó eredményt érnek el, ha akarnak, külön ifjúsági sportiskolákban tanulhatnak. Az ifjúsági sportiskolák képezik a sport mestereinek utánpótlását. A tanulók sportmunkája egész éven át folyik. A nyári szünidő egyáltalán nem jelenti a sportmunka megszakítását. Nyaranta a gyerekeknek nagyszerű lehetőségük nyílik sportképességük tökéletesítésére. Azok számára, akik a városkörnyéki és városi pionírtáborokban üdülnek, stadionok, sportpályák, mindenféle felszerelés áll rendelkezésre. A pionírok nyáron kirándulnak, versenyeznek. A pionírtáborban az élet a reggeli tornával kezdődik. A fiatal atlétákat, kosárlabdázókat, röplabdázókat, a BGTC és GTO követelményeiből próbázó pionírokat egész nap a sportpályákon láthatjuk. A tanulók nagy nyári sporttalálkozóin, a szpartakiádokon mindig sokan vesznek részt. Ezeken a versenyeken mindig felbukkan néhány tehetséges fiatal sportoló. A tanulók részére a téli szünidőben a városokban és falvakban sí- és korcsolyázóversenyeket, a csarnokokban pedig különböző mérkőzéseket rendeznek. A szovjet gyermekek nem feledkeznek meg a sportról, egészségük megerősítéséről, sem az iskolai évben, sem a szünidőben. Hiszen a sport segítségükre van a jó tanulásban. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának határozataiban ismét megnyilvánul a sztálini gondoskodás a serdülőkről. Az ötödik ötéves terv biztosítja a testnevelés és sport további fejlesztését Fokozódni fog az iskolák és sportlétesítmények építése. A köztársaságok fővárosaiban, a köztársasági, területi, határterületi városokban és a nagy ipari központokban megvalósult az áttérés a hétosztásos oktatásról az általános középfokú iktatásra. A párt és a kormány atyailag gondoskodik a kommunizmus építőinek művelődéséről és neveléséről, s ez szorgalmas, eredményes tanulásra lelkesíti a szovjet tanulókat.