Sporthistória, 2003 (1. évfolyam, 1-10. szám)
2003-05-01 / 3. szám
magasztalták all-round (több sportágban is kiemelkedő) tevékenységét, majd versenyszervezői, sportág-népszerűsítő aktivitását. Sokan azonban „magamutogató, exhibicionista, feltűnni vágyó” emberként tartották számon. Ez sok esetben a sport iránti általános véleményüket is jellemezte. A Szabadkai Torna Egylet, amelynek alapítói a Vermes-testvérek (Lajos, Nándor és unokatestvérük, Béla) voltak, már 1880-tól rendeztek a délvidéki Palics fürdőhelyen játékokat, amelynek programja folyamatosan változott, de az atlétikai számok (súlylökés, távolugrás, gyaloglás, futás), majd vívás, úszás, birkózás többször is szerepeltek, kiegészülve később a kerékpár és torna számokkal. 1880-ban az első versenyen még csak három szám szerepelt. A birkózás győztese Scossa Zoltán, a két atlétikai számban (távolugrás és súlylökés) pedig Vermes Nándor lett az első. 1881-ben már hat szám szerepelt a programban, többek között az ökölvívás és a vívás. Az 1882-es verseny legnagyobb sikerét a „Go as you please" verseny jelentette, mikor is a Szabadka-Palics közötti távot tetszés szerint futva vagy gyalogolva teljesíthették a résztvevők (nők, férfiak, gyerekek egyaránt!) oda-vissza. 1884-ben Vermes Lajos javaslatára a tóparton egy zárt, ellipszis alakú atlétikai versenypályát építettek, amely mellett a nézők számára a jobb követhetőség érdekében tribünöket emeltek. Új szám lett az evezés és az úgynevezett akadály-vasparipa verseny, amely az egyik első kerékpárverseny volt Magyarországon. 1889-től a győztesek az ókori Olümpiák mintájára koszorút kaptak, amely a vidékre jellemző akácfa leveleiből készült. 1891 -ben Vermes Lajos, a játékok lelkes híve, rendezője, résztvevője új kerékpárpályát és sportszállót építtetett. A kerékpárpálya 500 méter hosszú volt, s a 10 centiméteres beton alapra aszfaltréteget helyeztek. Ez volt az első ilyen jellegű pálya Magyarországon, amelynek építésében Vermes anyagi szempontból is komoly áldozatot hozott. A palicsi játékokon részvevő szervezők és versenyzők közül mindenképpen kiemelendő a Vermes-család: idősebb Vermes Nándor és fiai, Lajos és Nándor, unokatestvérük, Béla, Matkovics Miklós, Száríts János, valamint az 1906-os athéni köztes olimpián, a 3000 méteres gyaloglásban aranyérmet nyert szabadkai atléta, Sztantics György. A palicsi versenyeket mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban többen illették „előolimpiai” jelzővel, mert a szervezők azt rendszeresen és több sportágban rendezték meg. Ez valóban az úgynevezett olimpiai jelleget erősíti, de akkor a játékokra sem Vermes, sem kortársai nem használták az olimpia elnevezést. (Kétségtelen viszont, hogy a koszorút olümpiai mintára adták a győzteseknek). Vermes Lajos ugyan majdnem kapcsolatba került az olimpiai gondolattal, amikor 1894-ben a Pierre de Coubertin által küldött meghívó kapcsán unokaöccsét, a szabadkai terület országgyűlési képviselőjét, Vermes Bélát próbálta rávenni, hogy egyesületi küldöttség vezetőjeként vegyen részt a párizsi kongresszuson. Ő azonban ezt a feladatot nem vállalta, mint ahogy más sportdiplomáciai feladatot sem, bármennyire kívánta erre nagybátyja rábeszélni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság első magyar tagja így az a Kemény Ferenc lett, aki megkapta ugyan Coubertin meghívó levelét, pozitívan válaszolt is, de személyesen nem vett részt az ülésen. Coubertin az emlékirataiban megírta, hogy miután nagyon gyengének érezte még ezt a mozgalmat, úgy igyekezett javaslatot tenni a leendő bizottsági tagokra, hogy azok egyrészt teljesen az ő gondolatait támogassák, s a megalakulásnál nagyobb viták lehetőleg ne legyenek. A görög kezdeményezésekről a magyar újságok csak 1880- tól számoltak be. 1886 áprilisában a Tornaügy például közli a külföld rovatban, hogy az „olympiai játékok felújítása küszöbön áll”. Később többen is elemezték az ókori játékok történetét az akkori sportlapok, a Herkules, a Sportvilág és a Tornaügy hasábjain. A legalaposabb elemzést azonban - a modern korra is kivetítve -, Kemény Ferenc adta közre 1895-ben a német nyelvű Pester Lloyd augusztusi számában Olimpiai Rediviva címmel, melyet a Sportvilág Albuma még abban az évben magyarul is megjelentetett. jes Dr. Szikora Katalin 1884. évi palicsi versenyek résztvevői SportHistória 94(á) Daewoo Gyulai