Sporthirlap, 1922. július-december (13. évfolyam, 56-107. szám)
1922-08-28 / 72. szám
i on Hétfői kiadására 12 korona 72. szám. ^ Budapest, 1922 augusztus 28_______________XIII. évfolyam. Szerkesztőség: Budapest, IV., Dalmady Győző-u. 3. Telefon: 897 Kiadóhivatal : Budapest, IV., Dalmady Győző-u. 3. Telefon: 908. Egéy 1200 I Megjelenik hétfőn és csütörtökön reggel S^Z^nZ^ay^t. .----•s:sms a ■^ssfisssissi asssvjt ^assaa amm Magyarország—Középnémetország 5:3 (3:2) A lebecsült csatársor nyerte meg a mérkőzést. — A védelem bizonytalanul dolgozott. — Fehér ezúttal gyengén védett. — A csatársor legjobb embere Kirzer volt, aki egymaga három góltért. ~ Braun és Opata lőtték a többi gólt. — Kiss Gyula telefonjelentése a Sporthirlap számára. — Becsületbeli adósságot kellett lerónunk a Középnémetországnak járó revánsmérkőzés lejátszásával. A derék német alszövetség annak idején, amikor az osztrák mérkőzésünk váratlanul elmaradt, készséggel beugrott helyettesnek s ezt a szolgálatot kellett meghálálnia az MLSz-nek ezzel a szezon előtti válogatott mérkőzéssel. Az átruházott nyári szezon után, legnagyobb revü csatárjátékosaink (Orth, Pataky, Molnári nélkül bizony kockázatos vállalkozásnak látszott ez a mérkőzés. Csodálatos, de úgy van, hogy nagyon kevesen bíztak a fiatal csatárgenerációban. Félve emlegették, hogy a csupa fiatal legényből álló magyar csatársor, amelynek egyetlen „öreg” tagja Braun volt, aligha fogja tudni megállani a helyét a masszív középnémet védelemmel szemben. De nem így történt.. Nem a csatársorunk, hanem a kompletten felálló védelmünk játszott váratlanul különösen Fehér működött gyengén a kapuban , ellenben a lebecsült csatársor szebbnél-szebb akciókkal állandóan az ellenfél kapuja előtt tartotta a játékot, s emellett nemcsak a mezőnyben kápráztatta el a közönséget csillogó technikájával, hanem megfelelően tudta akcióit gólokkal is koronázni. A szövetségi kapitánynak lett tehát igaza, amikor bízott a fiatal csatáriivadékban, s ennek annál inkább örülünk, mert a fiatalság sikere egyben a legbiztosabb záloga a magyar válogatott csapat jövőjének is. A lipcsei siker azt bizonyította, hogy nem kell kétségbeesnünk mai legjobb csatáraink visszavonulása esetén sem, az ő helyükbe is tudunk méltó utódokat állítani, akik ha technikai tudásban nem is, de lelkesedésben és győzni akarásban tudják pótolni nagynevű elődeiket. Íme még nincsen egy éve, hogy Schlosser Imre visszavonult, s máris diadalmasan, mérkőzésről-mérkőzésre javulva, nyomul a helyébe fiatal trónörököse Hitzer. Első szereplésén még gyengén szerepelt, elővette a lámpaláz, a nyári túrán már ő volt a csatársor lelke, de tehetsége csak most — a csupa fiatal csatársorban — bontakozott ki a maga teljességében. Hisszük, hogy miként Schlosser utódját megtaláltuk benne, úgy előbb, vagy utóbb pótolni tudja többi elvesztett nagyját is a magyar futballsport. Ez a lipcsei mérkőzés legjobban eső tanulsága. A magyar futballsportnak újabb dicsőséget jelentő lipcsei győzelemről a következőket telefonálta Kiss Gyula, a Sporthírlap szerkesztője: A mérkőzés. A pompás lipcsei stadionban, ugyanabban, amelyben három héttel előbb az ominózus német bajnoki döntő „tragédiája” lejátszódott, került eldöntésre középnémetországgal vívandó mérkőzésünk. A stadion, amelynek az építkezése úgyszólván még be sem fejeződött, impozáns látványt nyújtott a maga 20000 nézőjével. Nem voltak annyian, mint a bajnoki döntőn — mondottak nekünk a németek, de legalább rendet tudtak tartani a pályán. A stadionból pompás kilátás nyílik a hatalmas Völkerschlachtdenkmalra, amely kitűnően egészíti ki azt a meglepő hatást, amit a stadion tesz a nézőre. A csapatok a következő összeállításban léptek a pályára. Magyarország: Fehér—Fogl II, Fogl III—Kertész II, Szabó, Schweng —Paulusz, Braun, Opata, Hirzer, Weisz. Középnémetország: Dölling (Eintracht Leipzig)—Dreese (V. F. B. Leipzig), Hetze (Chemnitzer B. C.)— Wittig (Chemnitzer B. C.), Edy (V. F. B. Leipzig), Gärtner (Dresdener SC —Leip és Reiszmarnn (Guts Muts Dresden), Thomas (Dresdener SC), Paulsen (V. F. B. Leipzig), Claus (Viktória Leipzig). A német csapat már keresztülment a tűzpróbán, egyedül a fiatal balszélső, Claus volt újonc. _ A pályára lépő csapatokat különösen a magyar csapatot szűnni nem akaró ,hocha kiáltásokkal üdvözli a közönség. A játék, Filkanek (Bertn) sípjelére indul meg a játék s általános meglepetésre (a németek sem vártak sokat az „ismeretlen* magyar csatársortól) azonnal a németek térfelére terelődik. A magyar csatársor szebbnélszebb kombinációkkal nyomul fel. Opata meglepő biztonsággal irányítja a támadásokat s az ő kommandóját híven átveszi a két összekötő, Hirzer és Braun. A 12-ik percben érjük el az első eredményt, Braun kiszökik és védhetetlen gólt lő. Az ostrom ezután sem szűnik meg,de a németek jól védekeznek. Egy negyedóra telik el a magyar támadás a német védelem párharcával, míg végre a magyar belső csatársor kombinációi mind közelebb és közelebb jutnak a német kapuhoz s a ma feltartózhatlanul kiszökő Hirzer a 27. és 33. percben újabb két szép gólt lő. 3 : 0-ra áll a játék a mi javunkra, s eddig a németek, szinte megbűvölve, alig voltak veszélyesek a magyar kapura. A harmadik gól után végre észbekapnak, s felhasználva a magyar halfsor pillanatnyi lankadását, felnyomulnak. Különösen a drezdai jobbszárny vezeti a támadásokat, ami a 42. percben a védelem hibájából eredményre is vezet Beiszmann gólt lő. Ez lelket önt a német csapatba és a bíróba is, akinek a 45. percben nincs szíve megállítani a játékot s a 46. percben Leip újabb gólt lő. A félidő tehát 3:2 arányban zárul. A II. félidő elején úgy látszik, mintha a németekkomolyan törekednének a kiegyenlítésre, lelkesedésük azonban csak pár percig tart, mert azután halfsorunk veszi át ismét, Kertész II- vel az élén, a kommandót s előreveti csatársorát. A 7. percben Opata a halfsor által előretolt labdával áttöri a német védelmet, s jól helyezett gólja eldönti a mécses sorsát. A németek ugyan elkeseredetten védekeznek, de már nem is gondolnak a kiegyenlítésre. A 28. percben mintaszerű támadást vezet balszárnyunk, a labda Hirzerhez kerül, aki bravúrosan átdolgozza magát a védelmen, s harmadik egyben a nap legszebb gólját lövi. A németek egy perccel később kb. 35 méterről szabadrúgáshoz jutnak, amelyből Edy hatalmas lövéssel megszerzi csapatának harmadik gólját Fehért meglepte a hatalmas lövés, s bár messziről jött, nem tudta azt védeni. Ez után a tempó mind a két fél részéről lanyhul, s inkább az eredmény megtartására törekszenek, ami sikerül is. A magyar csapatnak a legjobb része kétségtelenül a csatársor volt. Még a németek is elismerik, hogy ilyen lendületesen, precíz összjátékkal már régen látták a magyar csatársort játszani. A csatársornak is a belső trió volt a legjobb része, ebben is Hirzer, áld mindinkább mer önálló akciókra vállalkozni, s ami fő, ezek sikerülnek is neki. Áttörőképessége mellett technikája is szemlátomást fejlődik. Braun belül is annak a nagy klasszisnak bizonyult, mint aki a szélen volt. Opata kiválasztása a centerbe szerencsés ötletnek bizonyult. Jól áll a lábán, s tudja, hogy milyen labdákra van szüksége a szélsőknek. A két szélső, Paulusz és Weisz megértő támogatója volt a belső csatároknak. A halfsorból fejjel magaslott ki Kertész II. játéka, aki úgy látszik elérkezett karrierjének delelőjére, a legjobb formában van. Szabó és Sehweng fáradhatatlanok voltak. A védelemben a két Fogl ismét gyakori tanú jelét adta nagy tudásának, megbámulták erőtől teljes rúgásaikat de a szerelésben ma néha bizonytalanok voltak. Fehérnek mintha ártott volna a pihenő, meglepő gyengén védett. A német csapatban óriási munkát végzett az öreg Edy a halfsorban, egyaránt ott volt a támadásban, mint a védelemben. Partnerei nem értek fel az ő klasszisához. A csatársorban a két összekötő vált ki kivételes technikájával. Bajnoki mérkőzések. Második esetig. „33" FC-VII. ker. SC 2:1 (0 :0) — Lóversenytéri pálya. — 4000 néző. — Bíró: Vágó Zoltán. A „33“-asok végig fölényben játszottak, de csatáraik puhasága, s az akcióikat kisérő nagy adag balszerencse miatt csak a KERTÉSZ laDOR IV.| Kristóför FUTBALL LJ&WM TENNIS !