Sporthirlap, 1927. október (18. évfolyam, 136-148. szám)
1927-10-01 / 136. szám
2 hallsorán nyugszik. Az egész csapat tengelyében áll Bukovi, akitől ma a ferencvárosi akciók az invenciót várják. Fuhrmann és Obitz a legmegértőbb partnerek Bukovi nagyvonalú játékában és összedolgozottságuk magas foka tudja egyedül magyarázatát adni annak, hogy ez a három játékos az együttes fellépésben olyan hatalmas erőt tud a csapatának kölcsönözni. Ez a fedezetsor adja a vázat, amelyre a stílusos védő- és támadómunka egyaránt épít. A Ferencváros sikereinek titkát azután az adja meg, hogy a csapat védő és támadó formációiban is a legelső klasszisból való játékosok küzdenek a klub színeiért. Nem is tudna másként színt és változatosságot adni a játéknak ez a fedezetsor, ha nem támaszkodhatna egyrészt a Kohut—Szedlacsek-szárny viharos átütő erejére, másrészt pedig a Takács—Rázsó-szárny különlegesen iskolázott és teljesen soha ki nem ismerhető elegáns játékára. A szárnyakat egy őstehetség fogja össze Turay személyében, aki maga is a gólszerző csatárok ritka fajtájából való. Csak így érthető meg a ferencvárosi halfsor értéke, mert a magában is nagyszerű csatársor nélkül annak munkája bizonyára meddő maradna. De ugyanennyire erősödik a csapat hátrafelé is, ahol egyébként a legelső védelmi triót vallhatják a magukénak a ferencvárosi hívők. Nehéz is ellenérveket találni erre a megállapításra, hiszen Takács tudása egészen szokatlan módon bontakozik ki karrierjének ebben az előrehaladott időszakában, míg Amsei klasszisát már a klubon kívül állók is mint az országban pillanatnyilag az elsőt kezdik emlegetni. Csak Hungler irányában rendült meg mostanában a bizalom, aminthogy a betegeskedő hátvéd fényes múltjához képest valóban visszaesést mutat. Ám éppen a legkritikusabb napokon őt sem szokta elhagyni a jó csillaga és ezért aligha fog súlyosabban hibázni. Hasonlóan boncolgatva az újpesti csapat képességeit, mint kérdőjel mered elénk a fedezetsor játéka. Láttuk már ugyanis a legragyogóbb formában, de láttuk azt is, hogy ez a fedezetsor nem állotta ki a legelnézőbb kritikát sem. Talán csak a legújabb időkben mutat bizonyos megállapodottságot ez a csapatrész, amelynek nyomán azegész együttes nagyobb biztonsággal kezd operálni. Éppen csak arra nincs adat, hogy a válogatott héten való szünetben mennyire haladt formában az újpesti halfsor, amelynek az egész bajnoki év legnehezebb feladata jutott ki erre a délutánra. Mert egyébként a legegységesebb csapatrészek csatlakoznak hozzá. A védelem munkáját semmiféle tréneri hatalommal sem lehetne már egységesebbé tenni és nem hisszük, hogy akár a Foglok, akár pedig az új kedvenc, Bácsay irányában az újpesti hívőknek aggodalma lenne. De a legteljesebb bizalom kíséri a pályára a csatársort is. A két nagyszerű szélső olyan lendületet képvisel, amit aligha fog fölényes biztonsággal megfékezni a ferencvárosi védelem. A gólszerzés csak azon múlik, hogy a belső csatárok is visznek-e elég erőt a játékukba és a Ferencvárosban éppen e tekintetben nyer tápot az aggodalom. Sokan már súlyosan bánják, hogy a tavalyi fradi gólok hőse, Dán most ellenük vezeti a rohamokat és csak nő az aggodalom, hogy ebben olyan nagytechnikájú segítő társai vannak, mint Spitz és Jakobe. Nem is egészen alaptalanok ezek a ferencvárosi aggodalmak. Az újpesticsatárok minden bizonnyal nagyszerű gólerőt reprezentálnak s a szemben álló védelemnek hibátlanul kell működnie, hogy a kapuja mentes maradjon a góloktól. A Ferencváros baloldali védelme viszont nem a legmegnyugtatóbb, hiszen Hungler esetleges gyengeségét a támadó játékra hajló Obitz nem nagyon tudja majd erősíteni A Ströck—.Jakobe szárnyat pedig aligha lehet majd csonka védekezéssel feltartani. De nem egészen bizonyos a másik oldal sem, amelyen a szintén óriási formában levő P. Szabó a lendítő kerék. Dán sem lesz annyira meghatva, hogy alkalom adtán irtózna a góllövéstől és nem is hisszük, hogy a ferencvárosi kapu szűzen kerüljön ki ebből a mérkőzésből. Inkább ott látjuk a mérkőzés kulcsát, hogy a ferencvárosi csatársor tud-e ugyanannyi gólhelyzetet teremteni a másik oldalon. A Foglok ellenállása egyedül is hatalmas feladat és az a kérdés, hogy mennyit segít nekik újpesti fedezetsor. Mert a Ferencváros fedezetsora nem fog szűkölködni a csatárainak támogatásában, akik egyébként szintén nem reszelik a góllövést. Valószínűnek is tartjuk, hogy a nagyszerű halftámogatásnak meg lesz az eredménye és a Foglok grandiózus játéka ellenére is mutatkozik majd rés ott, ahol azt a fedezetsor fedetlenül hagyja. Bajnokságot csak gólokkal lehet nyerni és mi azt hisszük, hogy a Ferencváros csatárai ezen a mérkőzésen is megteszik a magukét.. Esni fognak gólok az újpesti kapuba is. A győztest azonban csak az érzelmek tudnák előre is szóval kijelenteni. A két csapat pillanatnyi játékereje annyira közel látszik egymáshoz, hogy az eredmény igezfej közel lesz a döntetlenhez. A fejlődő csatárjátékot, akarjuk megbecsülésünkkel illetni, amikor ezúttal szokásunktól eltérően még azt is ideírjuk, hogy az eredmény a 2:2 arányú döntetlenhez lesz közel. Katona úr. jogi szemináriuma Ráday utca 41. (Telefon) Budapest, Pécs, Szeged, Miskolc, Kecskemét Államszámviteltan, ügyvédi vizsga, alapvizsga, szigorlat. — Tanácskozás. SPORTHIRLAP SZOMBAT, 1927 OKTÓBER L A döntetlen eredmény is nagy sikert jelentene a Hungáriának a Spartával szemben A másik nagy csatának csak az egyik résztvevője magyar. Prágában pereg le ez a küzdelem, amelyet a Hungária és a Sparta csapatai vívnak meg egymással a Középeurópai Kupa-mérkőzéseknek második fordulója során , amelynek győztese már a döntőben fog viaskodni. Két elődöntő sorsa dől el vasárnap, amikor Bécsben is ugyanezért a díjért áll ki a cseh és az osztrák futball két legelőkelőbb képviselője, a Rapid és a Slavia. Ezeknek a kupaküzdelmeknek páratlanul heves lefolyása mutatja, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak neki a résztvevő nemzetek. A mérkőzések olyan ádáz viaskodásokat hoznak, hogy a kétségtelenül jobbik csapat is alig tud győzelmet kiverekedni. Az elődöntőben meg kiváltképpen már olyan csapatok kerültek fel, amelyek között korántsincs meg az a nagy erőkülönbség, hogy a játék sorsa előre el lehetne döntve, így alakult azután, hogy az elődöntő két eddigi mérkőzése döntetlenül végződött és a kemény küzdelmet mi sem jellemzi jobban, mint hogy a két mérkőzésen egyaránt a cseh csapat volt a jobbik és az eredmény mégis mind a kettőnél 2:2 arányban döntetlenül végződött. Ha tehát csak ezt tartanók szem előtt, nem is sokat kellene már vitázni afölött, hogy a cseh futball fölényét megállapítsák-e vagy sem. Amíg egy versenyt be nem fejeztek, addig győztes nincs és éppen a futball az a sport, amelyben — legalább is klaszszikus tudású játékosoknál — soha nincs biztos győztes. A Hungária csapatától minden balszerencséje ellenére sem lehet elvitatni, hogy a legelsőbbrangú játékosokból kerül ki. Ha kínosan rosszul szerepelt is a csapat az elmúlt hetekben, vétkes könnyelműség lenne előre gyászt tartani fölötte. Tény, hogy a Hungária csapata meglepő és eddig nem tapasztalt gyenge játékkal lépett fel a bajnoki mérkőzésein. De kétségtelen az is, hogy ebben nagy része volt annak a rendszertelenségnek, amely — igaz, hogy a sérülések kényszerűségéből — minduntalan más csapatot állított a porondra. A legjobb játékosok sem tudtak tehát ilyenképpen megszokni egymás mellett, mert az egyesületi türelmetlenség nem hagyta együtt a csapatot. Ám a szakértő előtt egy pillanatig sem maradtak elrejtve azok az értékek, amelyek nagymértékben vannak meg ma is a Hungária csapatában. Igaz, hogy az elmúlt hetek mérkőzései a kék-fehér fedezetsornak olyan vergődését tárták elő, amiből csak rossz következtetéseket vonna le a járatlan ember, azonban nem szabad elfeledni azt sem, hogy ugyanannak a fedezetsornak a tagjaik a legpompásabb harcosoknak bizonyultak, hozzá huzamosabb időn át s így nagyon lehet az is, hogy éppen a prágai mérkőzésen találnak ismét magukra. A csatársorról még ennyi kétségest sem kell mondani. Ennek játéka szervesen összefügg a fedezetsor jó vagy rossz szereplésével, de külön-külön a csatárok képességei iránt nincsen kétség. Bármennyire groteszkül hangzik is, de úgy áll a helyzet, hogy a Hungária ma is a legelsőrangú csatársor felett rendelkezik, amely kellő halftámogatás mellett a legszebb teljesítmény elvégzésére is alkalmas. Nem is itt, hanem a közvetlen védelemben látjuk mi a csapat Achillessarkát. Mindenesetre nagy megnyugvás, hogy Biri áll a kapuban, akinek kivételes klasszisa aligha nyújt lehetőséget könnyen szerzett gólokra. A balhátvéd problémája azonban változatlanul kisért, bár Mandl képességei mellett érthetetlen az a vonakodás,mely ezt a megoldást még ma is gátolja. A jobbhátvéd szerepét ugyanis Oláh megelégedésre töltheti be. Ennyi kérdőjellel még aligha startolt magyar csapat ilyen nagyjelentőségű nemzetközi mérkőzésen. Hiszen még a csatársor összeállítását is az utolsó percig kétségben tartja Konrád túlzott szerénysége, amellyel még nem akar vállalkozni a center szerepére. Csak két megoldás lehetséges, amelyben hat játékos kerül kombinációba. Vagy Opata—Skvarek—Konrád —Hirzer—Jeny, vagy pedig Braun— Konrád — Opata— Skvarek — Hirzer ész a Hungária csatársora. Mi feltétlenül az első megoldás mellett vagyunk, amely egészséges jobbszélsővel és a két összekötőben gólképes játékossal áll fel. Éppen nem tartjuk lehetetlennek, hogy ez a csatársor gólt rúgjon a Sparta védelemnek, a képességek minden tekintetbenmegvannak ehhez. Hochmann nagy kapus, Steiner és Perner pedig kemény bekkek. Az utóbbiak azonban már nem száz százalékos biztonsággal védik a kapujukat és a Hungária-csatárok erélyesebb fellépése megteremtheti a gyümölcsét. Nem is itt van a siker kulcsa. A csehek halfsora az, amely a legnehezebb tételként esik latba a mérlegelésnél, a Kolenary—Rada—Hanny. Három kontinentális klasszis, akiknek a számára Európa ma nem tudna túl nehéz feladatot szállítani. Most meg még arra is számítanak a Spartafedezetek, hogy a Hungária-halfsor csak kevés nehézséget fog nekik okozni és csak a csatárokkal állanak majd szemközt. A Hungária halfsorát tényleg éppen eléggé le fogja kötni a cseh csatársor, amely nem kisebb nagyságokból áll, mint Malom, Patek, Simnyr, Wessely, Horeys. Káprázatos technikával dolgozó belsők, kemény és szédületesen gyors szélsők. Mind az öt azonfelül olyan lövőkészséggel, hogy egy pillanatig nem szabad őket üresen hagyni. A Hungária védelmétől a legnagyobb bravúr lenne, ha ettől a csatársortól nem kapna gólt. De viszont ugyanekkora bravúr lenne a Hungária csatársorától, ha szabadulni tudna a kegyetlenül szívós cseh fedezetektől és tudását gólokra váltaná be. Hőstettekre ugyancsak tág tere nyílik tehát ezúttal a prágai vállalkozóknak, mert ha a Sparta csapatának formájáról némileg ingadozó hírek járnak is a legutolsó időkben, a forró cseh környezet és a mieink számára túlzott teljesítményt követelő széles prágai pálya ennél sokkalta jelentékenyebb többletet szolgáltatnak a Sparta javára. A Hungáriának győznie kellene, hogy a Középeurópai Kupa küzdelmeiben tovább is részt vehessen. Ennyit nem várunk a magyar színek reprezentánsaitól a mai még nem kifejlett formája mellett. De a hatalmas és örvendetesen biztató javulásokról beszélne az is, ha a Hungária döntetlen eredménnyel újabb döntő mérkőzésre kvalifikálná magát. Szegeden, a SzAK-pályán Vasárnap, október 2-án délután fél 4 órakor Bástya-Kispest I. ligabeli bajnoki mérkőzés A Sabaria a Vasas döntetlen-székest a szombathelyiek legfeljebb minimális győzelemmel szakíthatják meg A vasárnapi program többi elsőosztályú bajnoki mérkőzése közül kettő a vidék városaiban kerül eldöntésre. Érdekesebbnek ezidőszerint a szombathelyi csata számít, hiszen itt a Sabaria a vendéglátó és az ellenfél a meglepően jól szereplő Vasas. Ha csak a papírformára volnánk tekintettel, nem is sokat kellene vitázni az esélyekről, hiszen a nagyszerű lendülettel szereplő Sabaria számára otthonában nem lehetne veszélyes a Vasas csapat. Közben azonban játék nélkül telt el két hét és ennek a hatása kiszámíthatatlan ajátékosok formájára. Még a Sabaria jobban áll e tekin-etben, mert hiszen a válogatott csapatokban elég bőven szerepeltek a szombathelyi fiúk. Az rámutatott formák azonban éppenséggel nem olyanok, hogy azoknak alapján valami túlságosan indokolt lenne Szombathely bizakodása. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a Vasas játékmodora talán a legalkalmasabb arra, hogy a JMköpeny és sárcipél Weszely István Budapest, IV., Váci utca 9. sz.